Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (I. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2026. 01. 19- 2026. 01. 19Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (I. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Az Önkormányzat vagyonáról szóló rendelet elfogadásával Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének célja, hogy szabályozza az önkormányzat tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit.
[2] Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ának, 109. § (4) bekezdésének és 143. § (4) bekezdés i) pontjának, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésének, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjának, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjának, 11. § (16), 13. § (1) és 18. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Sárosd Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az általa alapított költségvetési szervek tulajdonában, használatában lévő, továbbá tulajdonába, használatába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra;
b) pénzügyi eszközökre;
c) vagyoni értékű jogokra;
d) értékpapírokra;
e) az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.
2. Az Önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyona:
a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek elemeit az 1. melléklet tartalmazza;
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, amelynek elemeit a 2. melléklet tartalmazza;
c) üzleti vagyon, amelynek elemeit a 3. melléklet rögzíti.
(2) Az Önkormányzat pénzügyi eszközeit, értékpapírjait és a vagyoni értékű jogokra vonatkozó adatokat a mindenkori éves költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmazzák.
3. A rendelkezési jog gyakorlása
3. § (1) A 2. §-ban meghatározott vagyon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – ideértve a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását is – Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) rendelkezik. A döntésekhez minősített többség szükséges.
(2) Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek tulajdonában, használatában lévő vagyontárgyak vonatkozásában a rendelkezési jogok gyakorlója – a (3)–(4) bekezdésben és a 15. §-ban meghatározott korlátok között – a költségvetési szerv vezetője.
(3) Az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv tulajdonában lévő ingó vagyontárgy – a jogszabályi előírások betartása mellett – csak akkor idegeníthető el, ha forgalmi értéket az már nem képvisel és nem veszélyezteti a költségvetési szerv alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátását.
(4) Az Önkormányzat által irányított költségvetési szerv tulajdonában, használatában lévő ingatlan elidegenítéséhez, megterheléséhez – a törvényben meghatározott keretek között – a Képviselő-testület döntése szükséges.
4. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeket érintő közterület-használati engedélyekről, továbbá a közterületeket, helyi közutakat érintő más hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról, – különösen szolgalmi és vezetékjogok, más közterület foglalások esetében – továbbá a közútkezelői hozzájárulások megadásáról, a helyi közutak ideiglenes lezárásáról, forgalmi rendjének átmenetei megváltoztatásáról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
5. § A Képviselő-testület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbe, használatba adásáról. A bérleti díjak mértékéről a Képviselő-testület dönt.
6. § A Képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.
7. § (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett – az Önkormányzat hivatalos értékbecslést készíttet. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
(2) Egy millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) Egy millió forint értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
8. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése esetén a vételár kiegyenlítéséig az Önkormányzat a tulajdonjogát fenn kell tartani.
(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a Képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében történő értékesítés, hasznosítás során – engedélyezhet.
9. § Önkormányzati követelésről, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek követeléséről történő lemondásról a Képviselő-testület dönt. A lemondás nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
4. A felajánlott vagyon elfogadása
10. § (1) Az Önkormányzat részére egy millió Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, ellenérték nélkül kapott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) Az ellenérték nélkül kapott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeit és ezen kötelezettségek teljesítése likviditási problémát ne okozzon, az önkormányzati feladatellátást ne zavarja.
5. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
11. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja, amennyiben az érintett követelés értéke eléri az egy millió Ft összeghatárt.
(2) Az egy millió Ft összeghatár alatt a követelésről való lemondás a polgármester hatásköre, melyről a Képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
12. § (1) Követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem vezet eredményre
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészében nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
6. A vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos szabályok
13. § (1) Arra a vagyoni körre, amely révén az Önkormányzat közvetlenül kötelező vagy önként vállalt önkormányzati közfeladatot lát el, a Képviselő-testület vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzésére a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság jogosult és köteles. A Bizottság az ellenőrzések eredményéről szükség szerint, de évente legalább egyszer – az Önkormányzat éves költségvetésének beszámolójakor – írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) A vagyonkezelői jog gyakorlásának törvényben és e rendeletben nem szabályozott egyéb feltételeit, továbbá a vagyonkezelés ellenőrzésének további részletszabályait a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződésben rögzíti.
7. A vagyon ingyenes átengedése
14. § Önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani, ingyenesen vagyonkezelésbe adni, illetve ingyenesen átengedni csak jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet. Az ingyenes átengedés további részletes szabályait a feleknek az erről szóló szerződésében kell rögzíteni.
8. Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon
15. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használatának jogát a feladataik ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásra.
(3) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői felelősek az (1) bekezdésben meghatározott vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(4) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználatlan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül hasznosíthatják.
9. A versenyeztetésre vonatkozó szabályok
16. § (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon tulajdonjogának átruházása vagy a vagyon hasznosítása érdekében – versenyeztetési eljárást kell lefolytatni.
(2) A versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit a Képviselő-testület versenyeztetési felhívásban rögzíti.
(3) A polgármester a versenyeztetési felhívást az Önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzéteszi.
17. § (1) A versenyeztetési felhívás a vagyonhasznosítás és a vagyon tulajdonjoga átruházásának módjától függően különösen a következőket tartalmazza:
a) a versenyeztetés helyét, idejét;
b) a kikiáltási árat, az induló vételárat, bérleti vagy használati díjat,
c) a versenyeztetés során alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét;
d) a versenyeztetésre meghirdetett vagyontárgy adatait;
e) hasznosítás esetén annak időtartamát;
f) a szerződéskötés helyét;
g) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
(2) A versenyeztetés szabályai:
a) A versenyeztetést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban együtt: levezető elnök) vezeti, aki felelős a versenyeztetési szabályok megtartásáért.
b) A levezető elnök a versenyeztetés megkezdésekor ismerteti annak tárgyát és tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a versenyeztetésen az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik jelen vannak-e. A meghatalmazottnak a meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia.
c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök ismerteti az ajánlatokat. A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb összegű ajánlatot tevő nyerte el.
d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.
e) Érvénytelen versenyeztetés esetén a Képviselő-testület harminc napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzéteszi, s az eljárást megismétli az a) - d) pontokban meghatározottak szerint.
f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyontárgy újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ez esetben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti vagy használati díjnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását kötelezővé teszi, a Képviselő-testület dönt a versenyeztetési felhívás ismételt közzétételéről.
g) A versenyeztetésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
ga) a versenyeztetés helyét, idejét;
gb) a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét;
gc) a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát);
gd) az induló licit mértékét;
ge) a megtett ajánlatokat név, megajánlott díj és vételár megjelölésével;
gf) a legmagasabb összegű ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot;
gg) a megjelentek aláírását;
gh) a jelenléti ívet.
h) Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s az e) és f) pontok szerinti szabályok alkalmazandók.
10. A pályázatra vonatkozó szabályok
18. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá a Képviselő-testület döntése alapján – a vagyon hasznosítása érdekében – pályázat lebonyolítására kerül sor.
(2) A pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.
(3) A pályázati felhívás tartalmazza különösen:
a) a pályázatok bontásának helyét, idejét;
b) a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat jelezve, hogy ezt az értéket el nem érő ajánlatok érvénytelenek;
c) a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit;
d) óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét;
e) a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt;
f) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
(4) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazott a meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.
(5) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy
a) a pályázatok beérkezése határidőben megtörtént-e;
b) a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e;
c) a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.
(6) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb összegű ajánlatot tette. Amennyiben több ilyen azonos összegű ajánlat érkezett, akkor az ajánlatot tevő érintetteket tizenöt napon belüli időpontra meg kell hívni. A pályázatok elbírálására ebben az esetben a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni.
19. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelet.
20. § Ez a rendelet 2026. január 19-én lép hatályba.