Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 41/2002. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről
Hatályos: 2003. 01. 01- 2013. 12. 31Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 41/2002. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről
2003.01.01.
Sárbogárd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (1) – (2) bekezdésében, valamint a 29. §-ában /továbbiakban: Gyvt./ foglalt felhatalmazás alapján a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Sárbogárd város területén lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgárságú
b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire,
d) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az a) - c) pontokban foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országok jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Sárbogárd város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés – oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az az oktatásról szóló – többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény 114. §.a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.
A gyermekek védelmének rendszere
2. § (1) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja.
a) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
- kiegészítő családi pótlék
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás
- gyermekek napközbeni ellátása,
Eljárási rendelkezések
3 § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatalnál terjesztheti elő.
(2) A 2, §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(3) A kiegészítő családi pótlék és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át.
4. § (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásában élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (továbbiakban: törvényes képviselő) a 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a vagyoni viszonyairól (3. sz. melléklet) az 1998. évi XXXI. törvény 19. § (5) bekezdésében foglalt esetben a fenti kormány rendelet 6. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot (4. sz. melléklet) köteles benyújtani a felhívástól számított 8 napon belül, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni:
a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhatósági határozatot, illetve a gyermek elhelyezése iránt indított keresetet,
b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,
c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
d) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.
(2) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és a házastársa által bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Ilyen esetben a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
(4) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
- a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket,
- az előzőekhez nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi
a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket,
b) nevelt s családba fogadott gyermeket.
(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen a diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(7) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(8) A (7) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét
meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit.
Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(9) A polgármester a kiegészítő családi pótlék iránti kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttes vagy külön-külön a (8) bekezdésben meghatározott mértékű vagyonnal rendelkeznek.
(10) A Gyvt. 19. §-ában szabályozott rendszeres támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merült fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.
II. FEJEZET
A pénzbeli és természetbeni ellátások
Kiegészítő családi pótlék
5. § (1) A polgármester a gyermeket kiegészítő családi pótlékban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
(2) A kiegészítő családi pótlék az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén 2001. évben 4.000 Ft., 2002. évben 4.200 Ft. gyermekenként. A 2002. évet követően a kiegészítő családi pótlék összege az Országgyűlésnek a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejű döntése szerint változik.
(3) Ha a polgármester a kiegészítő családi pótlékot jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a hatáskör gyakorlója a polgármesteri hivatal hatósági osztályának bevonásával évente legalább egyszer felülvizsgálja.A felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását is.
(4) A feltételek fennállása esetében a kiegészítő családi pótlék a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig.
(5) Ha a gyermek nagykorúvá válása előtt is részesült kiegészítő családi pótlékban, az a gyermek nagykorúvá válása után is tovább folyósítható, illetve egy éven belül ismételten megállapítható, ha a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a huszonötödik életévét még nem töltötte be. Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethető meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege meghaladja az 5. §. (1) bekezdésében, illetve a vagyon értéke meghaladja a 4. §. (8) bekezdésében meghatározott értéket.
(6) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a kiegészítő családi pótlékot saját jogán kell folyósítani.
(7) Az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén emelt összegű kiegészítő családi pótlék illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező tartásra köteles nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, valamint időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt.
Az emelt összegű kiegészítő családi pótlék összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.
(8) A kiegészítő családi pótlék megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságát érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.
(9) A kiegészítő családi pótlék a rendelet 1. számú mellékletét képező kérelemnyomtatványon igényelhető.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
6. § (1) A Polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
(2) Elsősorban azokat a gyermeket, illetve családjukat kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen
- a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
- a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
- betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli támogatás egyszeri összege 1.000 Ft-nál kevesebb, és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum felénél magasabb nem lehet.
(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 2 alkalommal adható.
(5) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a rendelet 2. sz. mellékletét képező kérelemnyomtatványon igényelhető.
7. § (1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott formájaként helyi autóbusz közlekedési támogatás (bérletjegy nyújtása) állapít meg a Sárbogárdon állandó lakcímmel rendelkező, a 287/1997. (XII. 29.) Kormány rendelet 25. §-a alá tartozó gyermekek részére, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
A jövedelemre vonatkozóan a kérelmezőnek anyagi- és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát kell csatolni.
A természetben nyújtott helyi közlekedési támogatás összege a kedvezményes bérletjegy támogatási időszakra eső megváltási árának erejéig terjedhet.
A polgármester a támogatást határozatban állapítja meg, negyedéves bontásban.
(2) A helyi autóbusz közlekedési támogatást az igénylő írásbeli kérelmére kell megállapítani a rendelet 5/A. és 5/B. számú mellékletében foglalt kérelemnyomtatvány alapján. A kérelmet 2002. április 5-ig, ezt követően a tanév első napját – évközi átvétel esetén a tanulói jogviszony keletkezésének napját – követő 15. napig lehet benyújtani. Új kérelmet, a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig lehet benyújtani, továbbiakban a 7. § (2) bekezdés második mondatának második szakaszában foglalt határidőig.
(3) A helyi autóbusz közlekedési támogatásra irányuló kérelmek döntésre előkészítését és a kedvezményes bérletjegy megváltásával, továbbá az eljárással kapcsolatos egyéb adminisztrációs és elszámolási feladatokat az oktatási-nevelési intézmények látják el.
(4) A sárbogárdi székhelyű oktatási-nevelési intézmények a benyújtott kérelmeket a határidő lejártát követően, illetőleg a tanulói jogviszony évközi megszűnésének tényét haladéktalanul (3 nap) továbbítják a polgármesteri hivatalhoz.
A sárbogárdi székhelyű oktatási-nevelési intézményekkel tanulói jogviszonyban állók esetében a jogerősen megállapított, természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét az önkormányzat az oktatási-nevelési intézmény számlájára utalja, a negyedév első hónapjának 5. napjáig.
Az intézmény a negyedév első hónapjának 10. napjáig elszámol a támogatás összegével a Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya felé.
A nem sárbogárdi székhelyű oktatási-nevelési intézményekkel tanulói, hallgatói jogviszonyban állók esetében a támogatást a Városi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya – a polgármester határozata alapján – a pénztárból fizeti ki.
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (bérletjegy nyújtása) a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 25 éves korig.
(6) A helyi autóbusz közlekedési támogatás juttatása nem zárja ki más pénzbeli ellátás igénybevételét.
A természetben nyújtott ellátások
8. § (1) A kiegészítő családi pótlék és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) A kiegészítő családi pótlék vagy annak egy része természetbeni ellátás formájában nyújtható, különösen a gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása céljára.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott formája a Sárbogárdon állandó lakcímmel rendelkező tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók helyi autóbusz közlekedési támogatása (bérletjegy nyújtása).
(4) A védelembe vett gyermek számára a támogatást természetben kell nyújtani.
III. FEJEZET
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Általános szabályok
9. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője /továbbiakban: kérelmező/ kérelmére történik.
(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére a kérelmet az intézménynél nyújtja be.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett az intézményvezető intézkedése alapozza meg.
(4) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:
- az ellátás tartamáról és feltételeiről
- az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
- az intézmény házirendjéről,
- a fizetendő térítési díjról.
(6) Az ellátásra jogosult köteles:
- az /5/ bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásulvételéről nyilatkozni,
- az intézményi nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni,
- a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett
változásokról nyilatkozni.
Gyermekjóléti alapellátások
10. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgálat
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében
- bölcsőde
- óvoda
- iskolai napközis foglalkozás
A gyermekjóléti szolgáltatás
11. § A gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, mely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja
- a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését,
- a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését,
- a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését,
- a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
Gyermekjóléti szolgálat
12. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el.
(2) A szolgálat feladatai különösen:
- a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
- a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
- a védelembe vett gyerekek gondozási, nevelési tervének elkészítése,
- a helyettes szülői hálózat szervezése,
- a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
- az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
- felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek vizsgálata,
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
Gyermekek napközbeni ellátása
13. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozását, nevelését, és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban olyan gyermekek számára kell biztosítani
-akinek fejlődése érdekében állandó napköbeni ellátásra van szüksége,
-akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
-akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részül,
- akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi.
Bölcsőde
14. § (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja.
(2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
(3) A bölcsődei ellátás megszűnik annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a harmadik életévét betölti (kivéve, ha a gyermek testi és szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre – ebben az esetben a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik.)
IV. FEJEZET
Térítési díjak
15. § (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az ellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(3) Az intézményi térítési díjat a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza, melyet a képviselő testület rendelettel állapít meg.
Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.
Normatív kedvezmények
16. § (1)Az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani:
a) a kiegészítő családi pótlékban részesülő gyermek és tanuló részére
b) három vagy többgyermekes családnál gyermekenként
c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló részére.
(2) Normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
Önkormányzati kedvezmény
17. § (1) A polgármester egyéni rászorultság alapján kedvezményt nyújthat a gyermek számára akkor, ha
- a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120%-át, és a szülő a gyermekét egyedül neveli. A kedvezmény mértéke a személyi térítési díj 20%-a.
Nem adható térítési díjkedvezmény annak,
- aki kiegészítő családi pótlékban,
- aki normatív kedvezményben részesül.
(2) A kedvezmény megállapítása minden évben szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig szól.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. § (1) E rendelet 2003. január 1-én lép hatályba.(
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 18/1998. /IV. 20./ Ktr. számú rendelet és az azt módosító 7/1999. /III. 12./ Ktr., a 13/1999. /IV. 30./ Ktr., a 8/2001. /II. 26./ Ktr., a 20/2001. /VI. 20./ Ktr., az 5/2002. /II. 20./ Ktr., a 12/2002. /III. 29./ Ktr., és a 23/2002. /VII. 18./ Ktr. számú rendelet.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. tv-n, továbbá a 133/1997. /VII. 25./ és a 149/1997. /IX. 10./ Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.