Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 18/2004. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodásról és értékesítésének egyes szabályairól
Hatályos: 2013. 12. 24- 2014. 05. 23Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 18/2004. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodásról és értékesítésének egyes szabályairól
2013-12-24-tól 2014-05-23-ig
SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
18/2004. (IV. 9.) önkormányzati[1] rendelete
az Önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodásról és értékesítésének egyes szabályairól
Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodásról és értékesítésének egyes szabályainak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
A rendelet hatálya
1. § (1)[2] A rendelet hatálya kiterjed Sárbogárd Város Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: vagyon).
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogra,
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésének szabályozására,
b) a piacok és vásárok tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területek hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra,
c) a közterületek hasznosításával kapcsolatos feladatokra,
d) a közterületi parkolók üzemeltetésével kapcsolatos feladatra,
e)[3]
II. FEJEZET
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, értékpapírokból, üzletrészekből (részesedések) és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból, valamint pénzvagyonból (követelés is) áll.
(2)[4] Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyon elemeinek meghatározása, a vagyon forgalomképesség szerinti besorolási kategóriái vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(3)[5] A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból áll. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló törzsvagyont az 1. melléklet tartalmazza.
(4)[6] Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(5)[7] A törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes üzleti vagyont a 3. és 3/b melléklet tartalmazza.
(6) [8]
(7) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület lejegyzésre kerül sor.
(8) A vagyont – beleértve törzsvagyont elkülönítve, valamint az érvényes számviteli előírások szerint a Képviselőtestület Polgármesteri hivatala tartja nyilván.
(9)[9] Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselőtestület hatásköre. A Képviselőtestület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik és a besorolás megváltoztatása összhangban áll a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel.
Vagyonleltár
3. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyonállapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(2) A vagyonleltár a számvitelben értéken nyilvántartott
a) ingatlanokat és vagyoni értékű jogot a nyilvántartott értéken, vagy becsült értéken, az értéken nyilván nem tartottat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
c) az értékpapírokat, üzletrészeket, részesedéseket tételesen és névértéken a számviteli politikában meghatározott értéken veszi számba.
(3) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva kell a Képviselőtestületnek bemutatni.
(4) A vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőségét biztosítani kell.
(5)[10] A december 31.-i fordulónappal készített mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat alátámasztó leltározást két évenként kell végrehajtani az immateriális javak és a tárgyi eszközök tekintetében. A többi eszköz és a források esetében minden évben kell leltározni.
(6)[11] A vagyonleltár összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében az ingatlankataszterben szereplő, megfeleltethető adatok egyezőségéről és közzétételéről a polgármester gondoskodik.
III. FEJEZET
A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1)[12] Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2)[13] A tulajdonost megillető jogokat Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete, illetve ezen rendelet 6. § (1) bekezdése, a 15. § (2) bekezdése, a 19. § (2) bekezdése alapján a Polgármester, a 16. § (3) bekezdése szerint a Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság, a 20. § (6) bekezdése szerint a 2.000.000 Ft-ig a Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja.
(3) [14]
Az önkormányzati vagyonkezelők
5. § (1)[15] A képviselőtestület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában, az önkormányzati fenntartású intézmények használatában lévő vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül, ingyenesen, vagyonkezelői szerződéssel engedhető át a törvényben meghatározott szervek részére.
(2) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.
(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani, köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. A felújítási feladatok ellátása az intézmények esetében a Polgármesteri Hivatal feladata.
(4) A vagyonkezelő jogosult a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre; a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
(5)[16] A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a képviselőtestület – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adni.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
6. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok:
a) elővásárlási jog gyakorlása,
b) telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés,
c) építési ügyekben a tulajdonosi hozzájárulás megadása,
d) építési, bontási engedélyezési eljárás megindítása (engedély kérelem),
e) elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, illetve a további megterheléshez történő hozzájárulás megtagadása, vagy megadása,
f) hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna elhelyezéséhez hozzájárulás önkormányzati tulajdonú ingatlanon, épületen, azok alatt vagy felett
megtételére a polgármester jogosult.
7. § Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselőtestület elvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
8. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, valamint a képviselet jogát szerződéssel ellátó (szerződéses vagyonkezelő) szerv, meghatalmazás alapján ellátó személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretein belül gyakorolhatja jogait, a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a nyilatkozattételi jogot, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél – peres fél jogát.
(2) Az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az (1) bekezdésben meghatározott szerv (személy) gyakorolja.
A vagyon kedvezményes átengedése, fejlesztési támogatás nyújtása [17]
9. § (1)[18] Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy az önkormányzati vagyon használatát kedvezményesen átengedni egyedi döntéssel, közérdekű kötelezettségvállalás; közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén; egyházak, társadalmi és nonprofit szervezetek részére; más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átadása vagy ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. (2)[19] Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról valamint megszerzéséről a Képviselőtestület minősített többséggel határoz.
(3)[20] Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható. Az önkormányzati tulajdon ingyenes használatba adására, hasznosítására a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint a képviselőtestület döntésével kerülhet sor.
(4)[21] Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Az önkormányzat vagyonába tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a polgármester ingyenesen átruházhatja. Az önkormányzati tulajdon ingyenes átruházására a képviselőtestület döntésével kerülhet sor.
(5)[22] A képviselőtestület által nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét, amennyiben a támoatási összeg a 200.000 Ft-ot adott költségvetési évben eléri, a www.sarbogard.hu honlapon és a Sárréti Híd c. helyi lapban a polgármester harminc napon belül nyilvánosságra hozza.
(6)[23] A képviselőtestület pénzeszközei felhasználásával a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó 3.000.000 Ft-ot elérő, vagy meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát) tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés létrejöttét követő harminc napon belül a www.sarbogard.hu honlapon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a Sárréti Híd. c. lapban a polgármester nyilvánosságra hozza.
IV. FEJEZET
A vagyonnal való gazdálkodás
10. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása.
(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba, haszonbérbe adása, illetve a feladatok ellátásához szükséges vagyon esetleges elidegenítése.
(3) A vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
11. § Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez fedezetül nem használható fel, és más módon sem terhelhető.
12. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható.
A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére közgazdasági megalapozás (gazdasági számítások) alapján lehet javaslatot tenni a Képviselőtestületnek.
(2) Az önkormányzat Képviselőtestülete és intézménye csak olyan vállalkozásba vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
13. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást láttak el.
(2) A használati jogot gyakoroló intézmény és gazdasági társaság a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az alapító okirat szerint határozott idejű bérbeadással – az alapfeladata sérelme nélkül – hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg.
(3) A bérbeadásokról szóló bérleti szerződés egy példányát a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelőjéhez meg kell küldeni.
(4) A Képviselőtestület és szerve (Polgármesteri Hivatal) használatában lévő 13. § (2) bekezdése szerinti vagyontárgyak tekintetében a megállapodás megkötésére a Polgármester, ellenjegyzésére a Jegyző jogosult.
14. § (1) Az ingó vagyontárgyaknak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet megilleti, a hasznosítás bevételével rendelkezik.
(2)[24]Az intézmények a mindenkori számviteli szabályokban a kisértékű tárgyi eszköz értékéül meghatározott egyedi beszerzési, előállítási értéket meghaladó eszköz selejtezéséhez a polgármester előzetes hozzájárulását kell, hogy kérjék.
(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, a bevétellel rendelkezik.
15. § (1)[25] Az önkormányzati vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselőtestület gondoskodik. Önkormányzati vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke:
a) ingó vagyon esetén az 1millió Ft-ot,
b) ingatlan vagyon esetén az 10 millió Ft-ot,
c) értékpapírok és részesedések esetén a 1,5 millió Ft-ot,
meghaladja, ha törvény kivételt nem tesz, csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2)[26] Az ingatlan és ingó vagyon nyilvános hasznosítására irányuló képviselőtestületi döntésnek megfelelően a versenytárgyalás technikai lebonyolítását a polgármester irányításával a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3)[27] A pályázati rendszer nem terjed ki:
a) kisajátításnál csereingatlan biztosítására;
b) telekhatár rendezésre,
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására;
d) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;
e) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. hatálya alá tartozó szervezetek helyiség igényének kielégítésére;
f) ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;
g) ha az önkormányzat közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;
h) jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elő bérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosításkor.
(4)[28] Az üzleti vagyon körébe tartozó értékpapírok és részesedések kezelésére az e célra létrehozott vagyonkezelői társasággal – amennyiben a szerződéses értéke az 1,5 millió Ft-ot nem haladja meg – a polgármester jogosult a szerződést megkötni, azon felül a Képviselőtestület.
i)[29] a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekre.
(5)[30] A vagyonkezelési szerződés célja hozadék elérése, vagy a vagyonérték megtartása, vagy vagyongyarapodás elérése kell hogy legyen.
(6)[31] Vagyonkezelési szerződés csak olyan társasággal köthető, amely a szerződésben vállalja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség) vagy a vagyonkezelés időtartamára felelősségbiztosítás kikötését. A vagyonkezelő társaság felelőssége a szakértő cégtől elvárható kimagasló szakértelemhez igazodik.
16. § (1)[32] Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a 2006. évi IV. törvény 20. § (6) bekezdése szerint jogait a Képviselőtestület gyakorolja.
(2) Többszemélyes társaságnál és közhasznú társaságnál a társaság legfőbb szervének alábbi kérdésekben hozandó döntését megelőzően a Képviselőtestület dönt:
a) az alapító okirat (társasági szerződés) megállapítása és módosítása,
b) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,
c) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és jogutód nélküli, valamint más társasági formában történő átalakulása tárgyában,
d) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása tárgyában,
e) a felügyelő bizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
f) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
g) mindazokban az ügyekben, amelyekben a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója a képviselőtestületet megkeresi.
(3)[33] A társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és a (2) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság hoz határozatot.
V. FEJEZET
A vagyon értékesítése
17. § (1)[34] Az 1 millió Ft forgalmi értéket meghaladó önkormányzati ingó vagyont nyilvános pályázati kiírás alapján, a 10 millió Ft forgalmi értéket meghaladó önkormányzati ingatlan vagyont forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázat útján lehet értékesíteni.
(2)[35] A képviselőtestület – mint tulajdonos – forgalmi értékbecslés készítését mellőzve, meghatározhatja értékesítés esetén a 25 millió Ft+ÁFA egyedi forgalmi értéket el nem érő ingatlan vételárát. A magánerős lakásépítés céljára, magánszemély részére történő telekértékesítés esetében forgalmi értékbecslést nem kell beszerezni.
(3) Amennyiben az ingatlan forgalmi értékbecslés szerint kerül értékesítésre, az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.
Amennyiben ezen időpontot megelőző értékbecslés rendelkezésre áll, úgy elfogadható annak aktualizált változata is.
(4)[36] Ingatlan versenytárgyalás útján történő értékesítése esetén 500 ezer forintnál alacsonyabb kikiáltási ár esetén a licitlépcső 5.000 forint, 500 ezer forintnál magasabb kikiáltási ár esetén a licitlépcső 20.000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén a licitlépcső 50.000 forint, 10 millió forintnál magasabb kikiáltási ár esetén a licitlépcső 100.000 forint.
18. § (1)[37] Az önkormányzati vagyon nyilvános pályázat útján történő hasznosítása, értékesítése céljából a képviselőtestület pályázati kiírást tesz közzé.
(2) A pályázati kiírásban minden esetben meghatározza, hogy
a) a pályázat egy vagy többfordulós,
b) megelőzi-e előminősítési eljárás,
c) a pályázat elbírálására maga, vagy más szerve jogosult,
d) a pályázat nyertesével milyen feltétellel köthető szerződés és annak aláírására maga, vagy más szerve jogosult,
e) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mely okok miatt lehetséges,
f) a pályázat eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírását elrendeli-e,
g) a legjobb ajánlat szempontrendszerét és súlyszámait.
(3) Az önkormányzati ingatlant a legjobb ajánlatot tevő pályázó részére kell értékesíteni.
19. § (1)[38] Az önkormányzat tulajdonában lévő 1,5 millió Ft forgalmi értéket meghaladó értékpapírok, részesedések értékesítésére nyilvános pályázatot kell kiírni.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő és 1,5 millió Ft névértéket meg nem haladó vagyontárgy értékesítésére a polgármester jogosult.
20. § (1)[39] Amennyiben az önkormányzati vagyontárgy jellege azt indokolja, valamint az önkormányzatnak érdeke fűződik hozzá, 25 millió Ft+ÁFA egyedi forgalmi értéket el nem érő ingatlan esetében egyszerűsített pályázati eljárás lefolytatását rendelheti el.
(2) Az egyszerűsített pályázati eljárás esetén a Képviselőtestület a határidő és a minimálár meghatározásával a pályázati eljárás lefolytatására, a szerződés előkészítésével és aláírás céljából a Képviselőtestület nevében kötelezettséget vállalók elé terjesztésével a Polgármesteri Hivatalt megbízza.
(3)[40] Magánerős lakásépítés céljára, magánszemély részére történő telekértékesítés a Képviselőtestület ajánlati felhívásának közzétételével történik.
(4)[41] Az ajánlati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a www.sarbogard.hu honlapon és a Sárréti Híd, valamint a Bogárd és Vidéke. c. helyi lapban kell megjelentetni, a benyújtási határidő előtt legalább 30 nappal. A Képviselőtestület döntése alapján megyei vagy országos sajtóban is megjelentethető
(5)[42] Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell:
- az ingatlan m2-enkénti minimális vételárát,
- a beépítetlen terület nagyságát,
- a terület helyrajzi számát,
- a terület műszaki jellemzőit,
- az ingatlant terhelő kötelezettségeket, az ingatlannal járó jogok felsorolását
- az ajánlat benyújtásának szabályait, elbírálásának módját, határidejét,
- a döntés tájékoztatási módját.
(6)[43] Az ajánlattételi felhívásra érkezett ajánlatokat a Pénzügyi Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság 2.000.000 Ft-ig, a 2.000.000 Ft érték felett a Pénzügyi, Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Képviselőtestület bírálja el.
21. § (1) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni, amennyiben az önkormányzati vagyon értékesítésekor
a) a kötött vevős értékesítésnek különös indoka vagy (például: a tevékenység folytatására való jogosultság),
b) az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja (közös tulajdon megszüntetése),
c) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, vételi jog, használati jog, stb.).
(2)[44]
VI. FEJEZET
Záró rendelkezések
22. § A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.
23. § (1) A rendelet 2004. május 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselőtestület a 31/1996. (X. 30.) K t r. s z. rendelet, az önkormányzat tulajdonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodásról és értékesítésének egyes szabályairól szóló rendelet hatályát veszti.
(3)[45] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Sárbogárd, 2004. április 7.
Juhász János sk. | Krupa Rozália sk. |
Kihirdetve: 2004. április 9.
Krupa Rozália sk. |