Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 28/2006 (VI.15.) önkormányzati rendelete

Az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2013. 03. 14- 2013. 04. 17

Sárbogárd Város Önkormányzat
Képviselőtestületének


28/2006. (VI. 15.) önkormányzati[1] rendelete


az egyes szociális ellátásokról


Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Továbbiakban: Sztv.) 26. §-a, 32. §. (1) bekezdés b) pontja és a 92. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32 cíkk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális rászorultságtól függő ellátások feltételeinek megállapítására az alábbi rendeletet alkotja.


A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell a Sárbogárd Város Önkormányzat közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Sztv. 6. §-ban meghatározott hajléktalan személyekre

f) az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, a külföldieknek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

g)[2] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény(a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

h) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.


(2) [3] A rendelet 32/A. § (1) bekezdését, 33/A. § (1) bekezdését, 33/B. § (2) bekezdését 34/A. § (1) bekezdését, 35/A. § (1) bekezdését és a 10. számú mellékletet alkalmazni kell Nagylók község közigazgatási területén a Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-ában meghatározott személyek esetében.

(3) [4] A rendelet 32/A. § (2) bekezdését, 33/A. § (2) bekezdését, 33/B. § (3) bekezdését, 34/A. § (2) bekezdését, 35/A. § (2) bekezdését, 36/A. §-t és a 10. számú mellékletet alkalmazni kell Hantos község közigazgatási területén a Hantos Község Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-ában meghatározott személyek esetében.



Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a)[5] jövedelem: az Sztv. 4. § a) pontja irányadó

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek:

1.a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2.a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülő számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3.az anyasági támogatás,

4.a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5.a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6.a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7.annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

8.a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9.az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.

b Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”


c)[6] Vagyon: ha a jogszabály törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ca) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

cb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyon értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

d)[7] Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége

e)[8]  közeli hozzátartozó:

ea) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs,

eb) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2.§-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek,

ec) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2.§-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

ed) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa;

f) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha van élettársa

g) Hajléktalan: bejelentett lakóhely nélküli személy, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, ill. hajléktalan szálláson tartózkodik.

h) Számla: az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) értéket is feltüntető ún. készpénzfizetési számla.

i) Lakás: kizárólag lakás céljára szolgáló házrész, épület. Nem vonhatók a lakás fogalma alá sem az üzlethelyiségek, sem a kiegészítő gazdasági épületek.

j)[9] Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

k) Életvitelszerű ott-tartózkodás: egy naptári évben 186 nap vagy annál hosszabb idő adott helyen (helyiségben) töltése

l) Megfelelőnek minősül a munkahely, ha az a munkanélküli szakképzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének megfelel, a várható kereset eléri a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, a munkanélküli egészségi állapota alapján a munka elvégezhető és ha a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda és visszautazás ideje a 3 órát, ill. tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetben a 2 órát nem haladja meg.

m) Sztv.: az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról

Flt.: az 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatásról

Gyvt.: az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

n) Minimális lakásnagyság: a méltányolható lakásigény mértéke a kérelmező és a vele együttlakó családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek) számától függően, komfortfokozattól függetlenül:

1 - 2 személy esetén: 1 - 3 lakószoba

3 személy esetén: 1,5 - 3,5 lakószoba

4 személy esetén: 2 - 4 lakószoba

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértékének felső határa. A 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében 1 szobával nő.

o) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy.

p) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

pa) az első nagykorú családtag aránya 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik

pb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;

pc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;

pd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;

pe)[10] a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a pc)-pd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;

pf)[11] a pa)-pb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

q)[12] a 2. § a) pontjának alkalmazásában elismert költség: az Sztv. 4. § a) pont (1b) alpontja irányadó

r)[13] a  2. § a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettség: az Sztv. 4. § a) pont (1c) alpontja irányadó

s)[14]  nem minősül jövedelemnek: az Sztv. 4. § a) pont  (1a) alpontja irányadó


Eljárási szabályok

3. § (1)[15] Az e rendeletben foglalt juttatások igénylése esetén kérelmet kell benyújtani, az arra rendszeresített, e rendelet mellékletébe foglalt nyomtatványokon, kizárólag Sárbogárd Város Polgármesteri Hivatalánál.

(2) A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni az alábbiakat:

a) Ha a családban illetve háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatásáról kiállított iskolalátogatási bizonyítványt (igazolást)

b)[16] A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelemről, azok tartalmának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát - kivéve a 7. § (4) bekezdése, valamint a 26. § (1) bekezdés szerinti ápolási díj esetén - az alábbiak szerint:

ba) munkabérről (munkáltató által fizetett táppénzről) a munkáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmét tartalmazó igazolást

bb)[17] a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (továbbiakban Munkaügyi Központ) területi szervének igazolását, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított munkanélküli járadék illetve álláskeresési támogatás összegéről

 bc) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvényt, bankszámlakivonatot vagy a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembe veendő személyek nyugdíjas igazolványát, ennek hiányában a nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíja nevét tartalmazó dokumentumot a kérelem benyújtásakor be kell mutatni,

bd) a gyermekgondozási támogatásokról (gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási segély) a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvényt, bankszámlakivonatot,

be) alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemről szóló nyilatkozatot,

bf) tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző hónapban ténylegesen felvett tartásdíj összegéről szóló iratot (átvételi elismervény, postai feladóvevény stb.)a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős ítéletet, amennyiben gyermeke vagy gyermekei után tartásdíjban nem részesül a végrehajtás kezdeményezéséről szóló iratot,

bg) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatát,

bh) a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző havi postai kézbesítési szelvényt vagy a munkáltató által kiállított hivatalos igazolást,

bi) ösztöndíjról a főiskola vagy egyetem igazolását a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíj összegéről,

bj) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált munkanélküli és ellátásban nem részesül.

bk) a Rendelet 12. számú mellékletében foglalt nyilatkozatokat meg kell tenni a kérelmezőnek, közeli hozzátartozójának illetve a háztartásában vele együtt élő más személynek, személyeknek.

c)[18] A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból és/vagy őstermelői tevékenységéből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani és a Rendelet 12. számú mellékletében meghatározott nyilatkozatokat meg kell tenni.

(3)[19] A kérelemhez csatolni kell továbbá:

a) átmeneti segély igénylése esetén:

aa) a kérelmező családjában a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi kiadásokról (közüzemi díjtartozás: vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtés díj), közös költség befizetéséről, lakbér kifizetéséről szóló igazolást, lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztését igazoló okmányt

ab) vagyonnyilatkozat

ac) a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyilatkozat

ad) a 7. § (2) bekezdésre történő hivatkozás esetén az azt megalapozó igazolás(ok)

b) rendszeres szociális segély esetén:

ba) a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) - (3) és (5) bekezdésében foglaltakat.

c)[20]

ca) [21]

cb) [22]

cd) [23]

ce) [24]

d) adósságkezelési támogatás esetén:

da) a hitelező által kiállított igazolást az adósság jogcíméről és összegéről, valamint keletkezésének időpontjáról

db) nyilatkozatot arról, hogy más közüzemnél tartozása nem áll fenn

dc) a lakáshasználat jogcímét igazoló dokumentumot (tulajdoni lap, albérleti szerződés stb.)

dd) a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyilatkozat

de) vagyonnyilatkozat

e) Ápolási díj esetén:

ea) a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében foglaltakat

eb) a 26. § alapján ápolási díjat igénylő esetén a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt állapota végleges vagy változhat.

ec) a 26. § alapján ápolási díjat igénylő esetén nyilatkozatot arról, hogy az ápolttal eltartási/öröklési szerződést kötött-e

ed) a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyilatkozat

ee) vagyonnyilatkozat

ef) a rendelet 13. számú melléklete szerinti háziorvosi igazolás

f) Temetési segély esetén:

fa) a temetés költségéről - a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát

fb) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.

fc) vagyonnyilatkozat

fd) a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyilatkozat

g) Köztemetés esetén:

ga) halotti anyakönyvi kivonatot

h) közgyógyellátási igazolvány iránti kérelem esetén:

ha) a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat

i) személyes gondoskodást igénylő ellátások esetén:

ia) kérelemnyomtatványt

ib) az egészségügyi lapot

 (4) A 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott személy kérelméhez csatolni kell:

a) a tartózkodási engedély másolatát;

b) a tartózkodási jogcímet igazoló egyéb iratokat, így különösen

ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,

bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról,

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

(5)[25] Amennyiben a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóság adatai szerint a kérelmező lakcímén a feltüntetetteken kívül más személy vagy személyek bejelentett lakcímmel rendelkeznek a kérelmezőnek csatolnia kell a jegyző jogerős határozatát hogy a kérdéses személy a lakcímnyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepel vagy hitelt érdemlő igazolást kell benyújtania az ott nem lakás tényéről a kérdésés személyek esetében ( lakcímkártya, okmányirodai igazolás)

(6)[26]  Amennyiben az eljáró hatóság a vagyonnyilatkozatokban foglaltakat vitatja a 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 5.§ (1) bekezdése alapján állapítja meg a forgalmi értéket.

4. § (1) A kérelmek elbírálásáról – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – az Egészségügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt, soron következő ülésén.

(2)[27]  Az érdemi döntést tartalmazó határozat, az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat, a végzés közlésétől számított 15 napon belül a Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselő-testületnek címezve, a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani.

 (3) A fellebbezést a Bizottság a fellebbezés benyújtását követő ülésen újra megtárgyalja. Ha a fellebbezésben foglaltakkal a Bizottság nem ért egyet, azt a Bizottság elnöke javaslatával a Képviselőtestület legközelebbi rendes ülésén előterjeszti. A Képviselőtestület döntéséről a kérelmezőt határozattal értesíteni kell.

(4) A megállapított segélyek összegét a Polgármesteri Hivatal postai úton utalványozza, ám a döntéshozó határozata alapján az összeg a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethető.

(5) Temetési segély esetén a jegyző a megállapított segély összegét és a határozat számát a temetési számlára rávezeti, majd azt a kérelmezőnek visszaadja.

5. § (1) Amennyiben az igénylő az elbírálás szempontjából lényegesnek minősülő valótlan adatot közöl, részére támogatást megállapítani nem lehet.

(2) Ha a támogatást már folyósították számára – e rendelet eltérő szabályozása hiányában – az eljárás tekintetében az Sztv. 17. § -a az irányadó.

 (3)[28] A Bizottság a jogosulatlanul felvett, megtérítendő szociális ellátás összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, vagy maximum 50%-kal csökkentheti. A Bizottság a kötelezett kérelmére részletfizetést biztosíthat a jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetésére.

 (4)[29] Ha a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az Sztv. 4. § szerinti jövedelem - nyilatkozatban foglaltak vitathatóak, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell vélelmezni.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Átmeneti segély

6. § (1) A Bizottság a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli helyzetbe került, létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújt. Átmeneti segélyre való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az 1. számú mellékleten kell benyújtani.

a[30]) Létfenntartást veszélyeztető körülmény akkor áll fenn, ha a kérelmező családjában a kérelem benyújtását megelőző havi közüzemi kiadások (közüzemi díjtartozás: vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtés díj), közös költség, lakbér, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló részlet a család összjövedelmének 60%-át meghaladják. Amennyiben a háztartásban a kérelmezőn és családján kívül más személy vagy személyek élnek, akkor a közüzemi kiadások a háztartásban élőkkel arányosan vehetők figyelembe”.

(2) Az átmeneti segély természetbeni támogatásként is nyújtható (élelmiszer, térítési díj, támogatás, tankönyv – vásárlás)

7. § (1) Átmeneti segélyben részesíthető hivatalból ill. kérelemre az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét.

(2) Különös méltányosságból átmeneti segély nyújtható annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj másfélszeresét, egyedül élő esetén kétszeresét – és betegség, elemi kár miatt – sürgős segítségre szorul.

(3) Az a tulajdonos, akinek az általa lakott lakása elemi csapás következtében teljesen megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált, legfeljebb 300.000,- Ft, lakás megrongálódás esetén legfeljebb 200.000,- Ft segélyben részesíthető.

(4) Elemi károsultak segélyezésénél az e bekezdésben meghatározott 1 főre jutó jövedelemhatárt figyelmen kívül kell hagyni.

(5)[31] Nem nyújtható átmeneti segély annak a személynek:

a) aki önhibájából, vagy életvitele miatt került nehéz anyagi helyzetbe, helyzetének javítására lehetősége lett volna, de azt saját hibájából elmulasztotta.

 b) akinek az adósságkezelési szolgáltatását a R. 24. § (2) bekezdése alapján szüntették meg, a megszüntetést követő 2 évig.

c) annak a gyermekes családnak, aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult.

d) aki a Szt. 4. § (1) bekezdés (b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.


8. § (1) Az átmeneti segély összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét.

Rendkívüli esetben (elemi kár, rendkívüli élethelyzet stb.) a segély összege elérheti a 7. §. (2) bekezdésében szereplő mértéket.

(2) Átmeneti segély egy naptári éven belül egyazon személynek két alkalommal adható.

9. § (1) Az a személy, akinek létfenntartása tartósan veszélyeztetve van és semminemű rendszeres ellátásban nem részesül, kérelmére folyamatos segélyben részesíthető.

(2) Az átmeneti segélyre vonatkozó egyéb rendelkezések a folyamatos segélyre is alkalmazandók.

10. § (1) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére való tekintet nélkül is köteles a rászorulóknak átmeneti segélyt nyújtani, ha a késedelem életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az átmeneti segély összegét a hatáskörrel rendelkező és illetékes szervtől az értesítéssel egyidejűleg vissza kell igényelni.

Helyi közlekedési támogatás (bérletjegy biztosítása)

11. §  [32]

Aktív korúak ellátása[33]

12. § (1) Annak a személynek a kérelmére, aki az Sztv. 33. § (1)–(4) bekezdése alapján aktív korúak ellátására jogosult és

a)[34] családjában aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy él, és

b) családjában kiskorú gyermek(ek)et nevel és

c) az Sztv. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyre nem jogosult, és

d) lakáscélú pénzintézeti kölcsönnel rendelkezik ő vagy a  vele egy háztartásban élő házas – vagy élettársa

e) a d) pont szerint fizetett részlet a kérelem benyújtását megelőző havi összege a család összjövedelmének 60 %-át meghaladja

a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg

(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározottakat a pénzintézet, hitelintézet által kiállított, kérelem benyújtását megelőző havi – befizetett vagy befizetetlen - törlesztő részlet összegét,  is tartalmazó, 30 napnál nem régibb nyilatkozattal illetve a kölcsön (hitel) szerződéssel kell igazolni.

(3)[35] Az együttműködési kötelezettségen belül az ellátásban részesülő a Sárbogárdi Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál (továbbiakban: Családsegítő) a megállapítás jogerőre emelkedését követően minden hónap 15. napjáig köteles bemutatni a havi törlesztő részlet befizetéséről szóló igazolást.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt kötelezettséget az ellátásban részesülő két alkalommal nem teljesíti, a Családsegítő 3 napon belül tájékoztatja a jegyzőt a befizetés elmaradásáról.

(5) A jegyző az ellátást megszünteti:

a) a jogosultság megállapításánál figyelembe vett gyermek(ek) nagykorúvá válása esetén

b) ha, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön visszafizetésre kerül

c) a jogosultság megállapításánál figyelembe vett bérpótló juttatásra jogosult személlyel az élettársi kapcsolat megszakad vagy a házassági életközösség megszakad

d) a Családsegítő (4) bekezdésben foglalt tájékoztatása esetén.

(6) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja a beilleszkedési programban való részvételt.

13. § (1) [36] Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az aktív korúak ellátására jogosult személy együttműködési kötelezettsége. Az együttműködés tartalmán belül az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) megjelenni a Családsegítő és

b)eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak és

c) teljesíteni az együttműködés eljárási szabályait

d) a 12. § (3) bekezdésben foglaltaknak eleget tenni

 (2) Az előzetes együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében a Képviselőtestület az együttműködésre a Családsegítő intézményi egységét jelöli ki.

(3)[37] A beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében a Családsegítő megállapodást köt a Fejér Megyei  Kormányhivatal Munkaügyi Központja  Sárbogárdi Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ), illetve egyéb intézményekkel, szervezetekkel.


 (4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) együttműködés a Munkaügyi Központtal

b) mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,

c) egyéni készség- és képességfejlesztő foglakozás

d) életvezetési tanácsadás

e) személyiségfejlesztő tréning

f) munkavégzésre felkészítő és integráló program

g) képzési, átképzési program

h) munkalehetőség elfogadásával munkavégzés

(5) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a Családsegítővel történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítőnél

b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában

c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 45 napon belül

d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak

e) meg kell jelennie háromhavonta a Családsegítőnél,

f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a kijelölt szerv munkatársával.

(6) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg:

a) nem jelenik meg a (5) bekezdés a) pontjában előírt határidőre a Családsegítőnél,

b) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait,

d) nem fogadja el az önkormányzat, illetve

e) a Munkaügyi Központ által felajánlott megfelelő munkát,

f) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg

g) az önkormányzattal a felülvizsgálat során nem működik együtt.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő az alábbiak szerint jár el:

a) a (6) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt esetekben 3 munkanapon belül felkeresi a jogosultat és megvizsgálja a mulasztás okát. Amennyiben a nem foglalkoztatott személy

aa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének - melyet az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül igazolni köteles - megkezdi, illetve folytatja az együttműködést;

ab) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, 5 munkanapon belül jelzi az önkormányzatnak az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

b) a (6) bekezdés d), e), f) pontjaiban foglalt esetekben a Munkaügyi Központ, illetve a közcélú foglalkoztatást végző munkáltató értesítését követően 3 munkanapon belül jelzi az együttműködés megszegését az önkormányzatnak.

(8) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül a (7) bekezdés a) e) f) g) pontjában foglaltak.

(9) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

(10) A Családsegítő éves értékelést készít a beilleszkedést segítő program megvalósulásáról és amennyiben szükséges a nem foglalkoztatott személy bevonásával módosítja a programot.

(11) A Családsegítő minden hónap 20. napjáig megküldi a változásokról szóló jelentést a Polgármesteri Hivatalhoz.

(12) A rendszeres szociális segélyt természetbeni szociális ellátás formájában is lehet nyújtani - kérelemre vagy hivatalból - ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

(13) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-át, de összesen legfeljebb 60%-át kell a gyermekintézmény térítési díjának hozzájárulásaként, természetbeni juttatás formájában átutalni a gyermekintézmény részére.

13/A§[38]  Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezetten tartására, különösen

a) a lakóház körüli udvar hulladéktól (papír, műanyag stb.) mentesen tartására

b) a füves terület rendszeres kaszálására

c) félkomfortos, komfort nélküli lakás esetében árnyékszék létesítésére és annak használatára

d) az udvaron elhelyezett fa, építőanyag, bármely használaton kívüli berendezési tárgy, bútor, gépkocsi rendezett állapotban tartására

e) az ingatlan kert részének művelésére, veteményessel való hasznosítására

f) a kert rendszeres gyommentesítésére

g) az ingatlan előtti közterület, járda rendszeres gyommentesítésére, télen a síkosság mentesítés megvalósítására

h) az ingatlan előtti árok rendszeres kaszálására, felgyülemlett hordalék eltávolítására



Időskorúak járadéka

14. § [39]

Lakásfenntartási támogatás

15. § [40]

16. § [41]

17. § [42]

Önkormányzati lakbértámogatás

18. § (1) A Bizottság önkormányzati lakbértámogatásban részesíti azt a bérlőt, aki a Sárbogárd Város Önkormányzata tulajdonában álló, az e rendelet 2. § n) pontjában meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó bérlakásban, szociális helyzete alapján bérlőként lakik, és

a) a háztartásban együtt élő személyek 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és

b) a fizetendő havi lakbér összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 10%-át.

(2) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő,

a) akinek 3 hónapot meghaladó lakbérhátraléka van

b) aki a bérlakásának hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik (pl.: albérlet stb.)

(3) A lakbértámogatás mértéke havi 2.500,- Ft, de legfeljebb a havi lakbér mértéke.

(4) A lakbértámogatás egy év időtartamra állapítható meg.

(5) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani, az e rendelet 4. számú mellékletét képező kérelemnyomtatványon.

(7) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő

a) bérleti jogviszonya megszűnik

b) a támogatásra való jogosultsága megszűnik

c) a lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

Adósságkezelési szolgáltatás

19. § (1)[43] A Bizottság, az e célra rendelkezésre álló keret erejéig, lakhatást segítő adósságkezelési támogatásban részesítheti azt a családot vagy személyt:

a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy

b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, valamint

d) aki a 2. § n) pontjában meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, valamint kész és képes adósságának rendezésére és sem neki sem a háztartásában vele együtt élőnek vagyona nincs.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtés díjtartozás)

b) közös költség hátralék

c) lakbérhátralék

d)[44] a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3) Az adósságkezelés időtartama - a 19. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti eset kivételével - legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható.

(4) Ha a 19. § (2) bekezdés d) pont szerinti adósság a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább 24, legfeljebb 60 hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a 200.000,- Ft-ot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti becsült értéket a helyben kialakult forgalmi értékek figyelembevételével a jegyző állapítja meg.

(6) A Bizottság adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozatát a Sárbogárdi Körzeti Földhivatalhoz meg kell küldeni, amely tartalmazza

- a jelzálogjog bejegyzésének, és

- az elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének kezdeményezését.

(7) Adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Támogatásra jogosult: tulajdonos, házastársa, élettársa; a bérlő, házastársa, élettársa; az albérlő, házastársa, élettársa; a haszonélvező.

(9) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10)[45] Nem vonható be az adósságkezelési támogatás körébe az az adósság amely az tanácsadás utógondozás ideje halmozódott fel.

19/A[46] (1) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban az, aki vagy a vele egy háztartásban együtt élő személy:

a)  a lakott és támogatni kért lakáson kívül további forgalomképes ingatlannal rendelkezik,

b) lakására tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötöttek,

c)  önkényesen elfoglalt lakásban laknak, d)  az általuk lakott lakáson kívüli, részben vagy egészben a tulajdonukat képező lakáshoz kéri a támogatást,

e) az adós olyan lakásban lakik, amelyre tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést kötöttek,

f) önhibájából, vagy életvitele miatt került nehéz anyagi helyzetbe, helyzetének javítására lehetősége lett volna, de azt saját hibájából elmulasztotta, a Munkaügyi Központnál a kérelem benyújtást megelőző 1 hónapnál régebbi regisztrációval nem rendelkezik

(2) A 19/A§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően igényelhető a támogatás, ha olyan együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányadú ingatlan(ok) ról van szó, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került az adós vagy a vele egy háztartásban együtt élő tulajdonába.

20. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás működtetése érdekében az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósságok tekintetében az adósságkövetelés jogosultjaival (továbbiakban: hitelező) az önkormányzat nevében a polgármester köt megállapodást.

(2) A támogatás kifizetésének feltételeiről az önkormányzat nevében a polgármester köt megállapodás az adóssal a Bizottság határozata alapján.

(3) Adósságkezelési támogatás csak azon adóságok tekintetében nyújtható, ahol a hitelezővel a megállapodás megkötése megtörtént.

21. §[47] (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(2) Az adósságkezelési tanácsadás a családsegítés keretén belül történik, két szakaszból áll az előkészítés és az utógondozás. Az utógondozás időtartama az adósság kiegyenlítését követő 6 hónap. Az adós kötelezettséget vállal, hogy az adósságkezelési tanácsadásban részt vesz, illetve az önrészét a megadott határidőig befizeti.

22. § (1)[48] Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság  - a 19. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével – 400.000,- Ft.

(2)[49] A 19. § (4) bekezdés szerinti esetben a bevonható adósság felső határa 800.000,-Ft lehet. (3)[50] Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósság összegének 10%-a, legfeljebb 40. 000.-Ft lehet, a (2) bekezdés szerinti esetben legfeljebb 80. 000.- Ft.

(4) A támogatást az adós vállalásától függően – a 19. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével - egy összegben vagy havi részletben, az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani az önrész befizetését követő hó 5-ig.

(5) Több típusú adósság esetén a támogatás a kezelt adósságok arányában kerül megállapításra és folyósításra a hitelezőknek.

(6) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően ahhoz az adósságtípushoz nyújtható adósságcsökkentési támogatás, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

23. § (1)[51] A családsegítés az adósságkezelési tanácsadás keretében,

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b)[52]az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét. Az adósság rendezésének feltételeiről írásban megállapodást ( továbbiakban adósságkezelési megállapodás) köt, és ezek alapján két hónapon belül javaslatot tesz a Bizottságnak a szolgáltatásba történő bevonásra

c) előkészíti az adós és a hitelező között kötendő szerződést

d)[53] az adósságkezelés időtartama alatt - ami az adósságcsökkentési támogatás folyósítása és az adósságkezelési tanácsadás ideje - a kötelező utógondozás során az adóssal kapcsolatot tart és havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását és a támogatásban részesülők önrész befizetéséről szóló listáját és minden hónap 25-ig írásban megküldi a jegyző részére

e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(2) Az adósságkezelési program kiterjed a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség figyelemmel kísérésére is.

(3) Az adós köteles

a) a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül megjelenni a tanácsadónál

b) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában legfeljebb 30 napon belül a hitelezővel szerződést kötni a tartozás megfizetéséről,

c) a hitelezővel megkötött szerződés megkötését követő 8 napon belül benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz

d) együttműködni programja kidolgozásában és minden tőle telhetőt megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében.

e) Együttműködni a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

ea) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához

eb) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

ec) minden hónap 20-ig legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(4)[54] A tanácsadó 5 munkanapon belül tájékoztatja a polgármesteri hivatalt, ha az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő:

a) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti illetve egy összegű adósságkezelési szolgáltatás esetén a támogatási megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül nem mutatja be az önrész befizetéséről szóló igazolást .

b) az adósságkezelési tanácsadásra való jelentkezést elmulasztotta,

c) az egyénre szabott program kidolgozásában, végrehajtásában nem működött együtt,

d) az adósságkezelés kiegyenlítését követően a kötelező utógondozásban nem vesz részt, a tárgyi havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének  nem tesz eleget.

24. § (1) az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő személy az adósságkezelés időtartama alatt meghal, vagy

b) lakóhelye megváltozik.

(2)[55] Az adósságkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha az adós:

a) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti, illetve egyösszegű adósságkezelési szolgáltatás esetén a támogatási megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül nem mutatja be az önrész befizetéséről szóló igazolást a Tanácsadónak

b)  az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a tárgyhavi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget illetve egyösszegű adósságkezelési szolgáltatás esetén a támogatási megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül a tárgyhavi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.  

(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás megállapításra került.

(4)[56] Az adósságcsökkentési támogatás (2) bekezdés a) – c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(5)[57] Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve a (2) bekezdés a) – c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.”

 25. § (1)[58] Az adósságkezelési szolgáltatás igénylésére irányuló kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani a családsegítőhöz, a rendelet 5. számú melléklete szerinti kérelemnyomtatványom.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy:

a) milyen jogcímen tartózkodik a lakásban,

b) hozzájárul ahhoz, hogy az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó megvizsgálja háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét,

c) az adósságcsökkentési támogatás és teljes adóssága közötti összeget az adósságkövetelés jogosultjának megfizeti, a vele megkötött szerződésben meghatározott időpontig

- egy összegben, vagy

- havi részletben,

d) az adósságkezelési tanácsadást igénybe veszi,

e) az adósságkezelés időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tesz.

f)[59] a 19/A. § (1) bekezdésében foglalt kizáró feltételek hiányáról.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása előtt a Polgármesteri Hivatal munkatársa környezettanulmányt készít a kérelmező életkörülményeiről.

Ápolási díj

26. § (1)[60] Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 7:2.§ 20. pont], valamint a gyermeket nevelő más személy [Ptk. 7:2.§ 18. pontjának c) alpontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.


(2)[61] Az Sztv. 43/A. §-a alapján ápolási díjra jogosult a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy.

(3)[62] Ápolási díjat állapít meg a Bizottság a jegyes kivételével annak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha

a) az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó, tartós felügyeletre és gondozásra szorul, és

b)[63] családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150 %-át, és az ápoló valamint családja nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat meghaladó vagyonnal.

c) a kérelmező az ápolttal eltartási vagy öröklési szerződést nem kötött.

d) [64]

d) [65] a háziorvos igazolása szerint mások segítése nélkül önállóan nem képes da)[66] étkezni, vagy

db)[67] tisztálkodni, vagy

dc)[68] öltözködni, vagy

dd[69] illemhelyet használni, vagy

de) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,

 feltéve, hogy esetében az d) pontban foglaltak közül legalább kettő egyidejűleg fennáll valamint ellátása házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg.

(4)[70] Az ápolási díj havi legkisebb összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.


(5)[71] Az 26. §-ban szabályozott ápolási díj esetében az ellátás formáira, az ellátottak körére vonatkozó e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit a Bizottság változtatás nélkül alkalmazza

(6)[72] A Bizottság az Sztv. 44. § (2) bekezdése alapján állapítja meg az ápolási díj havi összegét rendszeres pénzellátásban részesülő esetén.

(7)[73] Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A Polgármesteri Hivatal köteles ellenőrizni környezettanulmány készítésével évente legalább egyszer a 26. §-ban foglaltak szerint, valamint az Sztv. 41. §. (1) bekezdés a) és b) pontja alapján ápolási díjban részesülő személy esetén, hogy az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét teljesíti-e.

(8)[74] A kérelmező és az önkormányzat az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az illetékes szakorvostól, illetve szervtől.

(9)[75] Az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek megváltozását az ápolási díjban részesülő 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnál.

(10)[76] A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvet ápolási díjat a Ptk 232. § (2) bekezdése szerint kamattal kell visszafizetni.

Temetési segély

27. § (1)[77] Az Önkormányzat Polgármestere temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét, egyedül élő esetén 250%-át illetve a kérelmezőnek és családjának vagyona nincs. A temetési segély mértékét a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni, a rendelet 6. számú melléklete szerinti kérelemnyomtatványon.

(3) Nem nyújtható temetési segély annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § -a alapján temetési hozzájárulásban részesült (azaz az elhunyt járadékban részesülő hadirokkant volt.)

28. § (1) A temetési segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladhatja meg, de a helyi legolcsóbb temetés 10%-ánál kevesebb nem lehet.

(2) A Polgármesteri Hivatal minden év április 30-ig köteles megkérni a helyi temetést bonyolító vállalkozótól a helyi legolcsóbb temetés költségeinek összegét.

Köztemetés

29. § (1) Az Önkormányzat Polgármestere gondoskodik az illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzését követő 30 napon belül., ha

a) nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A temetés a Polgármester megrendelése alapján bonyolítható le.

(3) A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeivel azonos.

(4)[78] Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított 2 hónapon belül lehet bejelenteni.

(5) Az elhunyt személy köztemetése esetén az önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(6)[79] A Polgármester az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben, maximum a köztemetés költségének 50%-áig vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(7)[80] Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy az önkormányzat a temetési költséget hagyatéki teherként bejelenti a területileg illetékes közjegyzőnél.

(8)[81] A köztemetésre vonatkozó kérelmet a rendelet 8. számú melléklete szerinti kérelemnyomtatványon kell benyújtani.

TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK ÉS
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

Közgyógyellátási igazolvány biztosítása

30. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg és az igénylő gyógyító ellátásának havi költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(2) Méltányossági közgyógyellátásra az Sztv. 50/A. §. - 50/D. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

31. §[82] (1)[83] A szociálisan rászoruló személyek Sárbogárd város közigazgatási területén az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat vehetik igénybe:

Szociális alapellátások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítés

e) idősek nappali ellátása

Szakosított ellátások:

f) idősek átmeneti elhelyezése

g) idősek otthona

h) hajléktalanok átmeneti szállása

(2)[84] Sárbogárd Város Önkormányzata a szociális alapellátásokat – a családsegítés kivételével – valamint a szakosított ellátásokat a fenntartásában lévő Egyesített Szociális Intézményen keresztül biztosítja. A családsegítés szociális alapellátást a Központi Általános Iskola Óvoda Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

A szociális alapellátásokat az intézmények intézményfenntartó társulási megállapodás alapján Hantos község és Nagylók község közigazgatási területén is ellátják.

„(3)[85] A térítési díj mértékeket a társulási megállapodásban résztvevő településekre lebontva e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.


Étkeztetés

32. §[86] (1) Étkeztetést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorult személyeknek és eltartottjaiknak, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak.

(2)[87] Szociális helyzete miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt,

- aki életkora miatt saját ellátásáról gondoskodni képtelen, vagy

- akinek ellátásáról hozzátartozója, vagy a vele közös háztartásban élő családtagja gondoskodni nem tud,

- aki hajléktalan személy.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

- mozgáskorlátozottsága miatt fogyatékossági támogatásban részesül

- tartós betegségben szenved, mely önmaga ellátásában korlátozza

- fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen

- pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg

(4)[88] A szociális helyzet miatti rászorultságot, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi szakvéleménnyel, illetve a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozattal kell igazolni.

(5) Az étkeztetés során a kérelmezőt legalább napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni.

(6) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben megszüntetheti az étel kiszolgálását, ha az ellátásra jogosult vagy az őt ellátó személy a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.

(7) Az étkeztetésért fizetendő napi élelmezési térítési díj megállapításánál e rendelet 10. sz. mellékletében szereplő sávos fizetési rendszert kell figyelembe venni, a különbözetet az önkormányzat téríti.

32/A. §[89] (1) Nagylók község területén az étkeztetés tekintetében Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 17-19. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) Hantos község területén az étkeztetés tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 15. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

Házi segítségnyújtás

33. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

b) Azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képese

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b) az önálló életvitel felnntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

(3)[90] A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása a jelzőrendszeres házisegítségnyújtás, ami a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás.

33/A. § [91] (1) Nagylók község területén a házi segítségnyújtás tekintetében Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 20-22. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) Hantos község területén a házi segítségnyújtás tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 16. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás[92]

33/B [93] (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátása az Szt-ben, illetve a szakmai jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik.

(2) Nagylók község területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 24. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) Hantos község területén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 17. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

Családsegítés

34. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)[94] A szakmai tevékenységi körét részletesen az Sztv., valamint a Gyvt. szabályozza.

34/A. § [95] (1) Nagylók község területén a családsegítés tekintetében Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 23. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) Hantos község területén a családsegítés tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 18. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.


Idősek nappali ellátását nyújtó intézmény

35. §[96] (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek

b) 18. életévüket betöltött fekvőbeteg – gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

 35/A. §[97] (1) Nagylók község területén a nappali ellátás tekintetében Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1/2008. (I. 14.) önkormányzati rendelet 25. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) Hantos község területén a nappali ellátás tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 19. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.


Az alapszolgáltatások keretében nyújtott ellátások igénybevétele, ellátások megszüntetése[98]

36. §[99] (1) A 31. § a) és b) pontjában foglalt ellátások igénybevétele kérelem alapján történik, melyet az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A szociális alapszolgáltatások határozott vagy határozatlan időtartamra vehetők igénybe. Az ellátások igénybevételének alapja az intézményvezető intézkedése.

(3) A szociális alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában - a családsegítés kivételével – az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel az Sztv-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(4) A szociális alapszolgáltatást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszüntetheti, ha az ellátásra jogosult az ellátást szándékosan akadályozza, vagy a személyi térítési díjat határidőben nem fizeti meg, illetve agresszív, fenyegető magatartást tanúsít, vagy a házirendben foglaltakat súlyosan megsérti.

(5) Az étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátás megszűnik, illetve az intézményvezető az ellátást megszünteti az Sztv-ben foglalt esetekben

(6)[100] A családsegítés esetében az ellátás megszűnik a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében - amennyiben a családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettséget írtak elő számára - a rendszeres szociális segély megszűnésének időpontjában. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy együttműködési kötelezettsége megszűnik a kötelező utógondozás leteltével. Mindkét ellátás esetében az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha a kötelezett személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(7) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz fordulhat. A Képviselőtestület határozattal dönt a jogosultságról.

36/A. §[101] Hantos község területén az alapszolgáltatások keretében nyújtott ellátások igénybevétele, ellátások megszüntetése tekintetében Hantos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátás helyi szabályairól szóló 6/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelet 20. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.


Idősek átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény

37. §[102] (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást, illetve éjszakai bent tartózkodást biztosítanak.

(2) Az idősek gondozóházát azok a személyek vehetik igénybe, akik időskorúak, ill. 18. életévüket betöltött beteg személyek, s önmagukról – betegségük miatt vagy más okból – otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Idősek otthona

38. §[103] (1) Az idősek otthona ápolást, gondozást nyújtó intézmény, melyben az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról valamint lakhatásáról gondoskodik.

(2) Az idősek otthona a Sárbogárd város közigazgatási területén élő és megállapodás alapján a más településeken élő lakosok ellátását is biztosítja.

Hajléktalanok átmeneti szállása

39. §[104] (1) A Hajléktalanok Átmeneti Szállása az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti egysége.

(2) A hajléktalanok átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerű szálláshasználat és szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(3) Az intézmény legalább napi 6 óra időtartamban biztosítja a hajléktalan személyek szociális és mentális gondozását.

(4) A (3) bekezdésben említett szociális és mentális gondozás körében tartozik különösen:

a) az egyéni esetkezelés, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka

b) átmeneti otthonból történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség

c) az intézményen belüli közösségi élet szervezése

d) szocioterápia

e) a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése

f) a hivatalos ügyek intézésének segítése

(5) A szociális munka alapján végzett gondozást a külön jogszabályban meghatározott egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni.

A szakosított ellátások igénybevétele, valamint az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése[105]

40. §[106] (1) A szakosított ellátást nyújtó intézményi ellátások iránti kérelmet az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(2) Az ellátások igénybevételének alapja az intézmény vezetőjének intézkedése.

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselője megállapodást köt az Sztv-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. Az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személlyel megállapodást abban az esetben kell kötni, ha az ellátás időtartama a 30 napot meghaladja.

(4) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntésével nem ért egyet, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz fordulhat. A Képviselőtestület határozattal dönt a jogosultságról.

41. §[107] (1) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezheti.

(2) A jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

42. §[108] (1) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt

b) a házirendet súlyosan megsérti

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(2) Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panasz lehetőségéről írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz fordulhat. A Képviselőtestület határozattal dönt a jogosultságról.

(3) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére a 41. §-ban és a 42. § (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

43. §[109] (1) Ha a bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e.

(2)[110] A Sztv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el.

(3) Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

(4) Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át.

(5) Ha a jogosult illetve törvényes képviselője az (1) – (4) bekezdésben meghatározott intézményvezetői intézkedéseket vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz panasszal fordulhat. A Képviselőtestület határozattal dönt a jogosultságról.

44. §[111] Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles étkeztetést és a hajléktalanok átmeneti szállásán szállást biztosítani, ha az ellátás hiánya az igénylő életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti.

45. §[112] (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért e rendelet 10. sz. mellékletében szereplő díjak alapulvételével számított személyi térítési díjat kell fizetni. Az idősek átmeneti elhelyezését nyújtó Szállást Biztosító Idősek Otthona és a Hajléktalanok Átmeneti Szállása esetében a személyi térítési díjak beszedése utólag történik.

(2) Térítésmentesen kell biztosítani a családsegítést.

(3) Amennyiben az ellátásokért fizetendő személyi térítési díj összeg meghaladja a kötelezett jövedelme alapján maximálisan megállapítható összeget, az intézményvezető – alacsonyabb díjkategória alkalmazásával – azt a szükséges mértékig csökkentheti.

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal[113]

46. §[114] (1) A Képviselőtestület Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata – különösen – a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) Tagjai az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke; a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály vezetője; az Önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeinek vezetői; a kisebbségi önkormányzat elnöke; a szociális karitatív és gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői; a fogyatékkal élők helyi szervezeteinek képviselői, valamint az önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók.

(3) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai maguk közül 4 év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

(4) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést.

Záró rendelkezések

47. §[115] (1) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 42/2002. (XII. 17.) K t r.  s z. rendelet, valamint a módosításáról szóló 14/2003. (IV. 23.) K t r.  s z. rendelet, a 18/2003. (VI. 16.) K t r.  s z. rendelet, a 23/2003. (VIII. 19.) K t r.  s z. rendelet, a 30/2003. (XII. 1.) K t r.  s z. rendelet, a 2/2004. (I. 20.) K t r.  s z. rendelet, a 4/2004. (II. 23.) K t r.  s z. rendelet, a 13/2004. (III. 25.) K t r.  s z. rendelet, a 21/2004. (V. 26.) K t r.  s z. rendelet, 25/2004. (VII. 1.) K t r.  s z. rendelet, 28/2004. (VIII. 18.) K t r.  s z. rendelet, a 7/2005. (III. 21.) K t r.  s z. rendelet, a 18/2005. (VIII. 22.) K t r.  s z. rendelet, a 26/2005. (X. 18.) K t r.  s z. rendelet, a 12/2006. (III. 20.) K t r.  s z. rendelet, valamint a 20/2006. (III. 23.) K t r.  s z. rendelet.

(2) E rendeletet már iktatott, de még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

Sárbogárd, 2006. június 9.

Juhász János
polgármester

Krupa Rozália
jegyző

Kihirdetve: 2006. június 15.


Krupa Rozália
jegyző

Mellékletek