1. § (1) A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya kiterjed Sárkeresztúr Község közigazgatási területére.

(2) A Község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket kialakítani, épületet továbbá műtárgyat kialakítani és más építményt építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírást tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatóság (jegyző) csak azon területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat illetően erre az önkormányzati rendelet feljogosítja.

2. § (1) A szabályozási előírás kötelező szabályozási elemeket, és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz:

(2) A településfejlesztés igényeinek biztosítása érdekében a szabályozási tervben körülhatárolt, általában külterületi területek beépíthető kategóriába sorolására csak akkor kerülhet sor, ha a terület felhasználása konkrét igény jelentkezik, de ez ütemezve és szakaszosan is megvalósítható.

(3) A jelenleg külterületen található beépítésre szánt terület belterületbe vonásáról a képviselő testület esetenként dönthet, az OTÉK szerint felsorolt szakhatóságok hozzájárulásával. A belterületbe vonás a szabályozási terven jelöltek alapján történhet.

3. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és szabályozási előírásoknak megfeleljen.

(2) Új közúti feltárást igénylő, még beépítetlen lakóterületre szabályozási terv készítése kötelező.

(3) Az építésügyi hatóság engedélyhez kötött építési tevékenységek köre a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a szerint a képviselő testület a felsoroltak körét nem bővíti.

(4) Telket alakítani és építést engedélyezni a rendeletben foglaltak szerint csak akkor szabad, ha az építkezés feltételei (terület előkészítés, vízrendezés, elő közművesítés, stb.) már adottak. A 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § (13) bekezdésben nevesített esetekben az engedélyezési eljárásba bevonandó a Magyar Geológiai Szolgálat.

(5) A terület felhasználásnak és az övezetnek megfelelő építési feltételek létrejöttéig a földrészletek a kialakult helyzetnek megfelelően használandók.

4. § (1) Az építési engedély elbírálása az érvényben lévő rendelet szerint történik. Ettől eltérni csak a legszükségesebb élet-, vagyon vagy közbiztonság miatt elengedhetetlen beavatkozások esetében lehetséges.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési engedély nem adható ki.

(3) Azokon a területeken, ahol a szabályozási előírásban a terület felhasználása, övezeti előírása megváltozik, engedély csak a változtatásnak megfelelően adható.

(4) Az OTÉK 42. §-a szerint szükséges járművek elhelyezését saját telken, vagy közforgalom céljára átadott magán területen kell biztosítani. Amennyiben erre a TKV területen nincs lehetőség, a közút kezelő hozzájárulásával közlekedési területen erre kijelölt részen is engedélyezhető a gépjármű elhelyezése.

5. § (1) A település közigazgatási területe

(2) Az igazgatási területen belül a beépítésre szánt terület építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési előírások szerint az alábbi övezeteket tartalmazza. (OTÉK 253/1997. (XII. 20.), illetve ennek 36/2002. (III. 07.) Korm. rendelet módosítása szerint.)

6. § (1) A lakóterületek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az övezet területei az OTÉK 12. §-a szerinti kisvárosias, és a 14. §. szerinti falusias lakóterületek.

(3) A lakóterületen a jelen HÉSZ-ban meghatározott lakóegységekre vonatkozó előírások, valamint az egyes övezetekre és alövezetekre vonatkozó előírások szerint lehet építményeket elhelyezni.

(4) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. §-a szerint elhelyezhető épületek:

(5) Az övezetek építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

(6) Az övezet építési telkein

(7) Azon mélyfekvésű beépítésre szánt területeken, ahol belvízzel kell számolni, a telek csak a felszíni vízrendezés után építhető be, talajmechanikai szakvélemény készítése.

(8) Közel sík területek esetében a telek lejtése az épület körüli járdától az út felé minimum 2 % legyen.

(9) Azon területeken ahol talajvízzel, rétegvízzel kell számolni csak kellő szigeteléssel ellátott pince épülhet.

(10) Kialakult területeken, ahol a hagyományos építészeti formajegyek megjelennek azok megőrzendők. A tetőgerinc irányát az átépítés során karakterében követni kell. Csak magastetős épületek építhetők. A tető héjazatnál hullámlemez fedés nem alkalmazható.

(11) Terepszint alatti létesítmények az építési helyen túl nem nyúlhatnak ki. A terepszint alatti építmények megengedett legnagyobb beépítettsége 50 %.

8. § (1) Területei: A település azon régen kialakított nagytelkes lakóterületei, melyek nagyobb szerkezeti átalakítást nem igényelnek.

(2) Az övezet telkein maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(3) Az övezet lakótelkei kialakultak. A telek mélységek nagyok, különösen a Kossuth L. utca nyugati oldalán, azonban telekosztási igények nem merültek fel, így a kialakult telekviszonyok változása belátható időn belül nem várható. Igény esetén szabályozási terv készítésével a telektömb feltárható.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

9. § (1) Területei: A településközpont vegyes területéhez közvetlen kapcsolódó 63-as főút melletti területek.

(2) Az övezet telkein maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

10. § (1) Területei: A település déli oldalán kialakított jelenlegi külterületi lakóterület.

(2) Az övezet telkei kialakítottak, azokon változtatni csak nagyon indokolt esetben (pl. üzlet kialakítás) lehet.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építmény magasság méretét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

11. § (1) A településközpont vegyes terület az OTÉK 16. §-ában meghatározott terület.

(2) A településközpont vegyes területén elhelyezhető:

(3) A településközpont vegyes területén nem helyezhető el önálló parkoló és garázs 3,5 t önsúlynál nagyobb tehergépjárművek, és az ilyeneket szállító gépjárművek részére.

(4) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

(5) Terepszint alatti létesítmények a telkek építési helyein nem nyúlhatnak túl.

(6) Azokon a kialakult helyeken, ahol az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározott rendeltetés szerinti használathoz szükséges elhelyezendő személygépkocsi parkolószám a telken belül nem helyezhető el, úgy az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján közterület közlekedésre szánt terület egy részének, az út kezelőjének hozzájárulásával a parkolás megengedhető.

12. § (1) Területei: A tervben bejelölt jelenleg is településközpontot képző terület, illetve az új oktatóbázis mellett kijelölt terület.

(2) Az újonnan kialakítandó településközpontra szabályozási terv és HÉSZ készítendő.

(3) A településközpont egy része a katolikus templom környéke tervben jelelölt része műemléki környezetnek minősül.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk. Új lakótelek esetében min. 800 m2, kiskereskedelmi, szolgáltató egység esetében min. 500 m2, egyéb intézmény (pl. iskola) normatíva szerint. Kivéve közintézményeket, egyházi intézményeket. Lakótelkek esetében kialakult, új esetében min. 30 m.

13. § (1) Gazdasági területek az OTÉK 18. §-a alapján meglévő, és beépítésre kijelölt gazdasági területre osztható.

(2) Az övezetek az alábbi alövezetekre tagozódnak.

14. § (1) Területei: A szerkezeti és szabályozási terveken feltüntetett külterületi terület.

(2) Az övezet területein a működő üzemek fejlesztéséhez, átalakításához szükséges épületek, és technológiai berendezések helyezhetők el.

(3) Jelentős átalakítás esetében a szükséges szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk.Technikai berendezések kivételével.

15. § (1) Területei: Belterülettől észak-kelet felé eső területek.

(2) Az övezet telkein az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekmére-tek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk.Technológiai berendezések kivételével.

16. § (1) A temető tartozik a területbe.

(2) Beépíthetőség: max. 10 % (csak a funkciót szolgáló épület, beépítettségbe számító építmény helyezhető el) Építménymagasság: max. 4,5 m kivéve ravatalozó épületét. Zöldfelületi arány: min. 75 % Épület elhelyezéséhez, temető rendezéséhez, új temetőrész kialakításához kertépítészeti tervkészítése kötelező.

17. § (1) A Hősök terének lehatárolását a terv tünteti fel.

(2) A Hősök terén új építmény elhelyezése nem lehetséges.

(3) Egységes kialakítás érdekében komplex környezetalakítási terv készítendő, mely tartalmazza a gépjármű, gyalogos közlekedési megoldásokat, díszburkolatokat, kertek kialakítását, stb.

18. § (1) Területe: Tervben bejelölt terület. A terület vásárok megrendezésére szolgál.

(2) Elhelyezhető építmények:

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) A terület legnagyobb beépítettsége 10 %.

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

19. § (1) A tervben bejelölt terület.

(2) A vízmű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Legnagyobb beépítettség 30 %.

(4) Legnagyobb építmény magasság 4,5 m, technológiai berendezések kivételével.

20. § (1) A területbe a tervezett új sportterület tartozik.

(2) Beépíthetőség: max. 20 %, (csak a funkciót szolgáló épület helyezhető el), Építménymagasság: max. 7,5 m, Zöldfelületi arány: min. 60 %. Elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.

21. § (1) Az OTÉK, a hatályos jogszabályok, szakági előírások és a szabályozási előírások szerint lehet a település területén közlekedési és közműterületeket kialakítani, közlekedési létesítményt megvalósítani.

(2) A szabályozási tervben külterületen az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.

(3) A szabályozási terv belterületen szabályozási vonallal és szabályozási szélességgel jelöli a meglévő, illetve a kialakítandó közlekedési és közműterületet.

(4) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, valamint a közművek illetve növényzet telepíthető.

(5) A közlekedési- és közmű területeken az OTÉK 26. §-ában nevesített építmények helyezhetők el.

(6) A közművek új utaknál úgy rendezendők a szabályozási szélességen belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

(7) Belterületen a közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű építési területet kell biztosítani:

22. § (1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani, az adott szabályozási szélességeken belül.

(2) A közcsatornába bevezethető vizek minőségét az OVH 209/2001. (X.26.) számú rendelete szabályozza.

(3) A nyílt vízfolyásokba történő felszíni vizek minőségi követelményeit az OVH 3/1984. számú rendelete szabályozza.

(4) Vízvédelmi kérdésekben az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:

23. § (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Z-KP) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területén a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.

(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva, "zöldbeton" burkolattal létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(5) Közparkban építményelhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(6) Közpark területét érintően parképítéshez, létesítmény-elhelyezéshez kertépítészeti terv készítése is szükséges. A szokásos, rendszeres parkfenntartáson túli kertészeti tevékenység végzéséhez kertészeti szakterv, vagy szakvélemény is elegendő.

24. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény (1996.évi LIV.tv.) és a vonatkozó rendeletek (29/1977 (IV.30) FM (vhr.) rendelet) alapján erdőnek minősülő, a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló, illetve szánt terület. Erdőterületek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek törvényben felsorolt igénybevétele (Evt. 65.-71. §) esetén az erdészeti hatóság az azt engedélyező hatóság.

(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények is csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen, az erdőtörvény előírásait is figyelembe véve, csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

25. § (1) A mezőgazdasági terület (M) a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, maximum 45 tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(3) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő övezetekbe tartozik:

(4) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (jellemzően szántók) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és a mezőgazdasági szolgáltatás gazdasági építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

26. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos (vízmű, vízmedrek), szabályozási terven jelölt terület (V), az OTÉK 30. § (1) pontja szerint egy övezetként kerül szabályozásra.

(2) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmé-nyek helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló (üdülési, szabadidő-eltöltési) funkciójú épületek építmények nem építhetők. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

27. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az épített, és természeti környezet védelméről önálló rendeletet nem alkotott, ezért ebben a fejezetben kerülnek a legfontosabb elvek rögzítésre.

(2) A védelem alapvető célkitűzése a hagyomány és az örökség településszintű fejlesztése a kor és hely településszerkezetbe való beleillesztése. A helyi értékvédelem fő eleme a táj és az épített környezet kialakult összhangjának megőrzése, fejlesztése.

(3) A település arculatát meghatározó úthálózatot, közterületeket, beépítési módokat meg kell tartani. Az újonnan beépítendő területeket szervesen kapcsolni kell a meglévő hálózatokhoz, azok fejlesztését is javítandó. Ez vonatkozik olyan szabályozásra is, ahol a szabályozás csak irányadó, pl. új lakóterület.

(4) A település központ vegyes területen különösen a templomok, iskolák környezetében a kialakult építészeti és zöldterületi értékek megóvandók, fejlesztendők. A már kiépített közterületek fásítással, parkosítással esztétikusabbá teendők. Az új építmények illeszkedjenek az építészetileg aránylag jól megoldott újabb közintézményekhez, illetve lakóépületekhez.

(5) Régészeti érdekű terület nincs.

(6) Védettséget élvező épület

28. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, , fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3) A községben a közterületi zöldfelületek, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő növényzet, fa károsodásával járó tevékenység esetén - a helyi önkormányzat által előírható pótlási kötelezettségen túl - fapótlási díj állapítható meg a károkozó terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.

(4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít.

(5) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni kertészeti növénytelepítési (faültetési) terv alapján.

(6) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek, esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

29. § (1) Általános előírások

(2) Levegőtisztaság-védelem

(3) Zaj és rezgés elleni védelem

(4) Hulladékgazdálkodás

30. § (1) Sárkeresztúr közigazgatási területét érintően az országos jelentségű védett természeti területek (Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet), a Natura 2000 területek és az Ökológiai Hálózati területek esetében a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területeket érintően a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala az elsőfkoú természetvédelmi hatóság.

(2) Védett és természeti területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az első fokú természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetők.

32. § (1) Országos főútvonal (63 sz. főút,) mellett az út tengelytávolságától számított 100-100 m, egyéb országos közút mellett 50-50 m védőtávolság érvényes, melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) Nagy létszámú állattartás létesítménye, telepe (Az Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997 (V. 28.), illetve a levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. r. 2. sz. Melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerint) telekhatárától 500 m-en belül lakóépület, üdülőépület, továbbá oktatási, egészségügyi, szociális épület nem létesíthető.

(3) Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték, nagyfe-szültségű villamos távvezeték felsőbb szintű jogszabályokban meghatáro-zott kiterjedésű védősávjaiban építési korlátozás érvényes, itt létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.

33. § (1) Beépítésre alkalmatlan területek: mocsaras, magas vízállású területek nem építhetők be.

(2) Az alábbi telkeken Hrsz: 901, 926/2, 952 épületet bővíteni csak a közútkezelő hozzájárulásával lehetséges.

34. § (1) Amikor a helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása az érintett tulajdono-sok érdekében szükséges, az építésügyi hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül – a kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az illetékes települési önkormányzat javára igénybe veheti, és lejegyezheti, amihez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.

(2) Ha a lejegyzésre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, és az érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondanak, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részén építmény vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érdekeltek megállapodtak.

(4) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(5) A helyi közút kialakítása során feleslegessé vált területet az érintett ingatlantulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban a (3) bekezdés szerint jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül vissza kell adni.

(6) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

35. § (1) A helyi szabályzatban előírt utakat, és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell építeni.

(2) Ha a helyi közutat ill. közművet a település önkormányzata létesíti, annak költségeit részben vagy egészben az ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok esetében a település önkormányzati rendelete szabályozza.

36. § (1) Jelen helyi építési szabályzat kihirdetésének napján lép hatályba, a rendelkezéseit ettől az időponttól alkalmazni kell.