Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(XI.16.) önkormányzati rendelete

A 14/2008. (XI.10.) számú a Képviselő-testület által önkormányzati rendelettel elfogadott Aba Helyi Építési Szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 12. 16- 2016. 12. 17

Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(XI.16.) önkormányzati rendelete

A 14/2008. (XI.10.) számú a Képviselő-testület által önkormányzati rendelettel elfogadott Aba Helyi Építési Szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló rendelet módosításáról

2016.12.16.

Aba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a község közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következőket rendeli el:

1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) Az előírásokat az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:

rajzszám: Helyi Építési Szabályzat mellékletei
méretarány
SZT-1
M=1:4 000
SZT-2/M Bodakajtor-Felsőszentiván belterületi Szabályozási Terve
M=1:4 000
SZT-3 Belsőbáránd belterületi Szabályozási Terve
M=1:4 000
SZT-4 Külterületi Szabályozási Terv
M=1:10 000
SZT-5 jelű szabályozási fedvényterv a 0236/9 hrsz-ú ingatlanra
M=1:10 000
SZT-6 jelű szabályozási fedvényterv a 0560/19 – 0560/33 hrsz-ú ing. területére
M=1:10 000

2. § A rendelet 11. § (6) bekezdés b) pontja hatályát veszti.

3. § A rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) A településközponti területen az OTÉK 16. §. (2) bek. 1-6. pont szerinti, valamint az OTÉK 16. § (3) bekezdés 1-2. pontja szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

4. § A rendelet 14. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az egyes építési övezetek telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezete:

mértékegysége

Gksz

Gksz-1

Kialakítható legkisebb telekméret:

m2

K/600

K/3000

Kialakítható legkisebb telekszélesség:

m

K/20

K/20

Kialakítható legkisebb telekmélység

m

-

-

Kialakítható legnagyobb telekmélység

m

-

-

Beépítésnél számításba vehető legnagyobb telekmélység

m

-

-

Beépítési mód

SZ

SZ

A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

60

30

Építmény- magassága:

legkisebb :

m

4,5

4,5

legnagyobb:

m

7,5*

10,0

A zöldfelület legkisebb mértéke:

%

20

30

Max. építhet szintterület

1,2

0,85

Közműellátás:

részleges

hiányos**
*Bodakajtor esetében 5,5m2
**hiányos közműellátás: minden esetben bevizsgált ivóvízellátással ás zárt szennyvíztározóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel, illetve a további két feltétel (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés) valamelyikének fennállásával

5. § A rendelet 15. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az egyes építési övezetek telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Ipari gazdasági területek építési övezete:

mértékegysége

Gip-1

Gip-2

Gip-3

Kialakítható legkisebb telekméret:

m2

2000

6000

5000

Kialakítható legkisebb telekszélesség:

m

40

40

50

Kialakítható legkisebb telekmélység:

m

-

-

-

Kialakítható legnagyobb telekmélység

m

-

-

-

Beépítésnél számításba vehető legnagyobb telekmélység

m

-

-

-

Beépítési mód:

SZ

SZ

SZ

A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

50

50

50

Építménymagasság:

legkisebb:

m

-

-

-

legnagyobb:

m

11,5

19,0

15,0-25.0*

A zöldfelület legkisebb mértéke:

%

25

25

25

Max. építhet szintterület

1,2

1,5

Közműellátás:

hiányos**

hiányos**

hiányos**
*a leszállópálya tengelyétől mért 255 m-től 470 m-ig a legnagyobb megengedett magasság nem haladhatja meg a 15,0 m-t, 470 m-en túl a 25,0 m-t. A (4) b pont szerint az építési magasság minden esetben a légügyi hatóság által egyeztetett nagyságú lehet
**hiányos közműellátás: minden esetben bevizsgált ivóvízellátással ás zárt szennyvíztározóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel, illetve a további két feltétel (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés) valamelyikének fennállásával

6. § A rendelet 16. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagassága kivételes esetben – a településképi szempontokat figyelembe véve – legfeljebb 9,0 m lehet, kivéve a technológiai tornyokat (Pl.: siló, víztorony).

7. § A rendelet 16. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az egyes építési övezetek telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Mezőgazdasági major, gazdasági területek építési övezete:

mértékegysége

Gm

Kialakítható legkisebb telekméret

m2

K/5000

Kialakítható legkisebb telekszélesség

m

40

Kialakítható legkisebb telekmélység

m

-

Kialakítható legnagyobb telekmélység

m

-

Beépítésnél számításba vehető legnagyobb telekmélység

m

-

Beépítési mód:

SZ

A beépítettség legnagyobb mértéke:

%

40

Építménymagasság:

legkisebb:

m

4,5

legnagyobb:

m

7,5

A zöldfelület legkisebb mértéke

%

30

Max. építhet szintterület

0,6

Közműellátás:

hiányos*
*hiányos közműellátás: minden esetben bevizsgált ivóvízellátással és zárt szennyvíztározóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel, illetve a további két feltétel (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés) valamelyikének fennállásával

8. § A rendeelt 19. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

§(3) A Kkk jelű övezetre vonatkozó előírások:
a)az övezetben szálláshely, szabadidő-sport szolgáltatások, turisztika, vendéglátás, rekreáció és az ezek üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.”

9. § A rendelet 24. § (2) bekezdés d) pontja hatályát veszti.

10. § A rendelet 24. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul.

e) az OTÉK 1. sz. melléklet 68. pontja szerint kialakított birtoktestek beépíthetőségének a számításánál a birtoktesthez tartozó összes telek 100 ha feletti része csak 20%-al vehető figyelembe,

11. § A rendelet 24. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(6) A terület övezeteiben betartandó telekalakítási és építési előírások:

Mezőgazdasági övezet:

Mértékegység

Mk

Má
Szántó, gyep, rét, nádas művelés alatt

Má
Szőlő, kert, gyümölcsös művelés alatt

Má-kö

Má-kr

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb mértéke

lakóépület esetén

m2

3000

2 ha

1 ha

5 ha

Az övezetben építmények nem helyezhetők el

gazdasági épület esetén

m2

5000

0,5 ha

1 ha

0,5 ha

Beépítési mód:

-

SZ

SZ

SZ

SZ

Épület rendeltetése:

-

Gazdasági épület

Lakó és gazdasági épületek/ építmények

Lakó és gazdasági épületek/ építmények

mezőgazdasági hasznosítás építményei és lakóépület

A beépítettség legnagyobb mértéke:

%-a

3

3% Birtokközpont-nál 40%

3% Birtokközpont-nál 40%

2% birtokközpont-nál 20%**

Építménymagasság

Legkisebb:

m

-

-

-

Legnagyobb

m

3,5

7,5*

7,5*

6,0*

A tanyaudvar zöldfelületének legkisebb értéke:

%

-

20

20

-

Terepszint alatti beépítettség:

terület %-a

3

3

3

-

Közműellátás

hiányos közműellátás: minden esetben bevizsgált ivóvízellátással és zárt szennyvíztározóval vagy szennyvíztisztító kisberendezéssel, illetve a további két feltétel (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés) valamelyikének fennállásával – kivétel a legfeljebb 30m2 beépített terület gazdasági épület és pince, mely közművesítés nélkül is létesíthető
*kivéve technológiai építmények,
**amennyiben az adott területen ez természetvédelmi szempontokkal nem ellentétes

12. § Záró és hatályba léptető rendelkezések:

Ez a rendelet a jóváhagyást követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult államigazgatási eljárásokban kell alkalmazni. Folyamatban lévő, még el nem bírált építési engedély kérelmek esetében amennyiben építtető számára kedvezőbbek a jelen rendelettel elfogadott módosítások, azokat az eljárás során alkalmazni lehet.