„(1) E rendelet személyi hatálya kiterjed arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó);

(2) E rendelet tárgyi hatálya azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag) és a a talajba terjed ki juttatott környezetterhelő anyagokra terjed ki.”

„(4) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(5) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.”

„(1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg.

(2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.

(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.”

„(4) Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

(5) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet 1. melléklete határozza meg.”

„4. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.”

„5. § A kibocsátó a talajterhelési díj bevallási kötelezettségét e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével és Aba Város jegyzőjéhez történő benyújtásával teljesíti.”

„(3) Az esedékesség évére vonatkozó talajterhelési díj bevallásával egyidejűleg a kibocsátó külön kérelmére a fizetendő talajterhelési díj összegére a tartozás összegének függvényében 6-12 havi részletfizetést kaphat. A részletfizetési kedvezmény megadásának együttes feltétele:

„8. § A kibocsátó a talajterhelési díjat a bevallással egyidejűleg készpénz-átutalási megbízással, vagy banki átutalással Aba Város Önkormányzata képviselő-testülete 11736006-15727361-03920000 számú, talajterhelési díj számlájára fizeti be.”

„10. § Aba Város jegyzője a kibocsátok által benyújtott bevallásokat, teljesített befizetéseket az adatszolgáltatók által szolgáltatott adatok, valamint a kibocsátó által csatolt a mentességek, kedvezmények igénybevételére jogosító iratok alapján az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvényben foglaltak szerint jogosult ellenőrizni.”