Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2025. 11. 02Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
[1] Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a szociálisan rászorulókért érzett felelősségvállalást szem előtt tartva, továbbá a rendkívüli élethelyzetbe került polgárok megsegítésére, gazdasági lehetőségeihez mérten települési támogatást biztosít.
[2] Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szoc. tv. 3. §-ában meghatározott személyekre.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, hozzátartozó, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szoc. tv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.
Eljárási szabályok
2. § (1) A jelen rendeletben, valamint a Szoc. tv. 48. §-ban meghatározott hatásköröket első fokon – ha e rendelet kivételt nem tesz – Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) által átruházott határkörben a Polgármester és Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja. Az átruházott hatáskörben hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezésről a Képviselő-testület határoz.
(2) A Polgármester és a Bizottság az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
3. § (1) A rendeletben meghatározott szociális ellátás megállapítása iránti kérelmeket az Abai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
(2) A kérelmet jelen rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét;
b) a kérelmező születési helyét, idejét;
c) a kérelmező anyja születési nevét;
d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét;
e) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait;
f) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét;
g) az igényelt települési támogatás feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha a jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik – a jelen rendeletben a települési támogatás iránti kérelem részeként megadott vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).
(4) A Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a közhiteles nyilvántartások adatainak egyeztetésével ellenőrzi/ellenőrizheti.
(5) Amennyiben a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt von be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.
(6) A vagyonnyilatkozatot a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(7) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az
a) aki vagy akinek családja a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik;
b) aki vagy akinek családjában van olyan személy, aki a kért ellátásra már jogosultsággal rendelkezik.
4. § (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.
(2) Az Önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek esetében 1 év.
(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:
a) alkalmazásban állók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás;
b) a társadalombiztosítási, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában utolsó havi bankszámlakivonat;
c) vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás;
d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Központ ellátást megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény;
e) tartásdíj esetében a bíróság határozata;
f) az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat
(a továbbiakban: az a) – f) pontok együttesen jövedelemigazolás).
(4) A jelen rendelet által szabályozott egyéni jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, anyakönyvi kivonat, hatósági döntés, bírósági döntés, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat is elfogadható.
5. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben akkor is nyújthatók a rendeletben szabályozott támogatások, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az adott szociális ellátásra való jogosultsághoz kötött jövedelemhatárt.
(2) Különös méltánylást érdemlő eset különösen, ha:
a) rendkívüli élethelyzet áll fenn,
b) a kérelmező családjában 4 vagy több gyermek van,
c) a gyermek neveléséről nagyszülő gondoskodik.
(3) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező
a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved;
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi veszteség, hátrány érte;
c) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik.
6. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmány elkészítése céljából felkérheti a család- és gyermekjóléti szolgálat családgondozó munkatársait.
(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szoc. tv. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyonnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.
7. § (1) A szociális ellátás folyósítása
a) az érintett szolgáltató számlájára utalással,
b) bankszámlára utalással,
c) házipénztárból
történik.
(2) A rendszeres ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. Az eseti ellátások esetében lehetőség van hó közi folyósításra is.
(3) A szociális ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó), közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.
8. § (1) A Szoc. tv.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szoc. tv. 17. §-ban meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.
(2) E rendeletben szabályozott ellátások esetében a jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás megtérítésének elrendelése esetén a támogatást megállapító szerv
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét
b) a kamat összegét
– amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletekben fizettetheti meg.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból akkor engedélyezhető
a) részletfizetés, ha a kötelezett személy
aa) egyedül élő és havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének két és félszeresét nem éri el, vagy
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap kétszeresét nem éri el
b) csökkentés, ha a kötelezett személy
ba) egyedül élő és havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének kétszeresét nem éri el, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét nem éri el;
c) elengedés, ha a kötelezett személy
ca) egyedül élő és havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét nem éri el, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegét nem éri el.
9. § (1) A jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség vonatkozásában a Szoc. tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Szoc. tv. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.
(3) E rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások esetén a jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
10. § A Képviselő-testület az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat állapítja meg:
a) rendszeres települési támogatás
aa) lakásfenntartási települési támogatás
ab) ápolási települési támogatás
ac) gyógyszer-támogatási települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
ba) átmeneti települési támogatás
bb) temetési települési támogatás
bc) óvoda- és iskolakezdési támogatás
bd) első lakáshoz jutók támogatása
be) gyermekszületési támogatás
c) természetbeni ellátások
d) köztemetés
Rendszeres települési támogatások
1. Lakásfenntartási települési támogatás
11. § (1) A Bizottság a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:
a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
b) áramszolgáltatás
c) víz- és csatornahasználat,
d) szemétszállítási díjak,
költségeihez.
(4) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátásként a szolgáltató felé kell folyósítani az (3) bekezdésben megjelölt költségekhez.
(5) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.
(6) A lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a jövedelemigazolásokat
b) a közüzemi számlát.
12. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) a szociális vetítési alap összegének 220 %-át,
b) egyedül élő vagy egyedülálló személyek esetén a szociális vetítési alap összegének 250 %-át.
(2) Lakásfenntartási települési támogatásként
a) fűtési támogatás október 1. és március 31. közötti időtartamban (a továbbiakban: fűtési időszak),
b) közüzemi díj támogatás 6 hónapra a kérelmező által megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással nyújtható.
(3) A 11. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gázfogyasztáshoz hozzájárulás, illetve tüzelőanyag támogatás összege fűtési időszakra havonta 5.000 Ft.
(4) A 11. § (3) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta 3.000 Ft, különösen méltányolható körülmények esetén legfeljebb havonta 20.000 Ft.
(5) A 11. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta 1.000 Ft, különösen méltányolható körülmények esetén legfeljebb havonta 5.000 Ft.
(6) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 6 hónapra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező lakhatási támogatásra való jogosultsága még fenn áll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejáratának hónapjában adható be, és a lakhatási támogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.
13. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező
a) lakcíme megváltozott,
b) a 9. § (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a lakhatási támogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett,
c) elhunyt.
(2) A lakásfenntartási települési támogatást a lakcímváltozás, a felülvizsgálat, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag meg kell szüntetni.
2. Ápolási települési támogatás
14. § (1) A Képviselő-testület az ápolási települési támogatás keretében a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolására, gondozására tekintettel biztosít a hozzátartozó részére anyagi hozzájárulást.
(2) Ápolási települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha
a) az ápolást végző lakóhelye és az ápolt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye Aba Város közigazgatási területe
b) az ápolást végző személy kötelezettségét az ápolt személy érdekének megfelelő
módon teljesíti.
(3) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem, vagy nem az ápolt személy érdekének megfelelő módon teljesíti, ha
a) az ápolt személy állandó-, illetve tartós felügyeletéről nem gondoskodik, vagy
b) az ápolt személy háziorvosával egészségi állapotának helyreállítása érdekében nem tart rendszeres, illetve szükségképpeni kapcsolatot, vagy
c) az ápolt személy részére a személyi és lakókörnyezeti higiéné, illetve az egészségi állapota megtartásához, javításához szükséges előírt valamint elvárt feltételeket nem biztosítja, az alapvető ápolási, gondozási feladatokat
nem teljesíti.
(4) Az ápolási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, vagy
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) az ápolt személy meghal, vagy
d) az ápolást végző vagy ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
e) az ápolt személy kéri,
f) az ápoló a 14. § (5) bekezdése alapján nem jogosult ápolási települési támogatásra
g) az ápolást végző személy az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 16. § (3) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.
(5) Nem jogosult ápolási települési támogatásra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy
b) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – ide nem értve az otthon történő munkavégzést – a napi 4 órát meghaladja,
e) az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, annak összege meghaladja az ápolási települési támogatás összegét.
15. § Ápolási települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem
a) a szociális vetítési alap összegének 170 %-át,
b) egyedülálló kérelmező esetén a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, nem haladja meg.
16. § (1) Az ápolási települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg: 80 %-a.
(2) Az ápolási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint ápolási települési támogatást kell megállapítani.
(3) Az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását naptári évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során csatolni kell a háziorvos szakvéleményét a tartós betegség e rendelet szerinti fennállásának tényéről.
(5) Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátást az e rendelet szerinti összegben tovább kell folyósítani.
(6) Ha a felülvizsgálat eredményeként az ápolási települési támogatásra való jogosultság megszüntetését eredményező körülmény következik be, az ápolási települési támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(7) Amennyiben az ápolási települési támogatásra való jogosultság a 14. § (4) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg, akkor ezen döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem állapítható meg az ápolási települési támogatásra való jogosultság.
17. § (1) Az ápolt személy halála esetén az ápolási települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával a 14. § (4) a) - b), valamin d) - f) pontjaiban foglalt esetekben a bejelentés vagy a hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) háziorvos által kiállított igazolást a tartósan beteg 18. életévét betöltött személy tartós betegségének fennállásáról.
b) jövedelemigazolásokat
(3) A Képviselő-testület az ápolási települési támogatás elbírálásával, megállapításával és folyósításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.
3. Gyógyszer-támogatási települési támogatás
18. § (1) A Bizottság rendszeres települési támogatásként krónikus betegség fennállása esetén gyógyszertámogatásban részesíti kérelemre azt,
a) aki a kérelem benyújtásakor a Szoc. tv. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik,
b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem – a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével – nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át,
c) akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának elismert térítési díja (továbbiakban: elismert térítési díj) meghaladja a 4.000 Ft-ot,
d) akinek családja nem rendelkezik a Szoc. tv.-ben meghatározott mértékű vagyonnal,
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a jövedelemigazolásokat,
b) a háziorvos által az elismert térítési díj igazolására szolgáló iratot.
(3) Gyógyszer-támogatási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 3 havi időtartamra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező gyógyszer-támogatási települési támogatásra való jogosultsága még fenn áll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejáratának hónapjában adható be.
(4) Ha a gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet elutasították, és az ismételt kérelem az elismert térítési díj emelkedésén alapul, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell az elismert térítési díj emelkedéséről szóló igazolást.
(5) A támogatás különös méltánylást érdemlő esetben akkor is nyújtható, ha a kérelmező családjában, vagy egyedül élő esetén a jövedelem a 18. § (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, de az elismert térítési díj összege meghaladja az egy főre jutó jövedelem 40 %-át.
(6) A rendszeres gyógyszertámogatás havi összege:
a) az elismert térítési díj, de legfeljebb 15.000 Ft,
b) különös méltánylást érdemlő esetben az elismert térítési díj, legfeljebb havi 35.000 Ft.
19. § A gyógyszertámogatást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A hozzátartozó a jogosulatlanul felvett ellátást a Szoc. tv. 17. § alapján köteles visszafizetni.
Rendkívüli települési támogatások
4. Átmeneti települési támogatás
20. § (1) A Bizottság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő esetében annak 350 %-át.
(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező
a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved;
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul;
c) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a segélyt gyermekének megtartása érdekében igényli;
d) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli;
e) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet – kiadása keletkezik.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem – kiesésről, és azokat okiratokkal igazolnia kell.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a jövedelemigazolások és az indokolást alátámasztó irat csatolásával.
(5) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva alkalmanként legalább 5.000 Ft, legfeljebb 20.000 Ft Bizottság mérlegelésének megfelelően.
(6) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás formájában.
21. § (1) A támogatás különös méltánylást érdemlő esetben akkor is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja a 19. § (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt.
(2) A támogatás összege különös méltánylást érdemlő esetben 20.000 – 200.000 Ft közötti összegben állapítható meg.
5. Temetési települési támogatás
22. § (1) A Polgármester azon abai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 800 %-át, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez a kérelmezőnek csatolnia kell:
a) a jövedelemigazolásokat,
b) az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát,
c) a temetés költségeit igazoló számlát.
(3) A támogatás összege 50.000 Ft.
(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
6. Óvoda- és iskolakezdési támogatás
23. § (1) A Képviselő-testület az abai kiskorú és fiatalkorú személyek részére pénzbeli ellátást biztosít tanulmányaik során az évkezdés nehézségeinek enyhítésére.
(2) A Képviselő-testület a támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.
(3) A kérelmeket írásban, a rendelet 3. mellékletében lévő kérelem szerinti adattartalommal kell benyújtani tárgyév július 2. – július 25. közötti időszakban.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a jövedelemigazolásokat,
b) az óvodás korú gyermeknek az intézménynél fennálló jogviszonyát igazoló iratot,
c) iskolás korú gyermeknek a diákigazolványát,
d) amennyiben az intézménnyel fennálló jogviszonyra vonatkozó igazolással nem rendelkezik, úgy a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárul.
24. § (1) Óvodakezdési támogatásban részesíthető az az Abán állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő gyermek, aki óvodai ellátásban vesz részt és a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 600 %-át nem haladja meg.
(2) Iskolakezdési támogatásban részesíthető az az Abán állandó lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő gyermek és fiatal tanuló, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt 1-14. évfolyamig, illetve első szakmáját szerzi iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli keretek között, és a családban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 600 %-át nem haladja meg.
25. § (1) Az óvodakezdési támogatás gyermekenként 10.000 Ft.
(2) Az iskolakezdési támogatás tanulónként 15.000 Ft.
(3) A támogatás fedezetét az éves költségvetési rendeletében biztosítja.
7. Első lakáshoz jutók támogatás
26. § (1) A Képviselő-testület egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt azoknak a házaspároknak, élettársi kapcsolatban élőknek (a továbbiakban: család), akik
a) Aba közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkeznek,
b) önálló lakással nem rendelkeznek,
c) lakás vásárlásával vagy lakásépítéssel első lakáshoz jutnak,
d) érvényes építési engedély, építéshatóság által tudomásul vett bejelentés birtokában vannak, illetve lakóház megvásárlására adásvételi szerződést kötöttek,
e) a támogatás tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan mindkét fél tulajdonjogot szerez,
f) vállalják, hogy a támogatás nyújtását követően legalább 3 évig életvitelszerűen Aba településen élnek.
(2) A támogatás igénylése a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell:
a) a kérelmező felek személyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy jelenleg, illetve korábban sem rendelkeztek saját tulajdonú lakással,
b) az adásvételi szerződést vagy érvényes építési engedélyt, jóváhagyott építéshatósági bejelentést,
c) házassági anyakönyvi kivonatot vagy az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló igazolást.
(3) A kérelmet az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 365 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A Képviselő-testület a kérelmekről jövedelemvizsgálat nélkül, zárt ülésen dönt.
(5) A támogatás összege:
a) új ingatlan építés esetén 150.000 Ft,
b) használt ingatlan vásárlásakor 75.000 Ft.
(6) A 26. § (1) bekezdés f.) pontjában foglalt feltétel megszűnése esetén a megállapított támogatást Aba Város Önkormányzata részére vissza kell fizetni.
8. Gyermekszületési támogatás
27. § (1) Gyermekszületési támogatásra jogosult azon gyermek szülője, törvényes képviselője, aki:
a) a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Aba város közigazgatási területén él,
b) gyermek születését megelőzően legalább 1 éve megszakítás nélkül Aba város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet a gyermek szülője, törvényes képviselője e rendelet 5. mellékletében lévő nyomtatványon a gyermek születését követő 90 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a gyermek és a szülők, illetve a törvényes képviselő lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát,
c) valamint a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.
(4) A Képviselő-testület a gyermekszületési támogatás megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a Bizottságra ruházza át.
(5) A Bizottság a támogatás elbírálásáról jövedelemvizsgálat nélkül dönt.
(6) A gyermekszületési támogatás gyermekenkénti összege 50.000 Ft.
Természetbeni támogatások
28. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoc. tv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.
(2) Az eltemettetésre köteles személy a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha
a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek.
(3) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre 50%-ban mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át.
(4) A képviselő-testület a köztemetés megállapításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.
Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.
30. §1
31. §2
32. §3
33. §4
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.