Csór Község képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) bekezdés a.) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) és annak alkalmazását elrendeli.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Csór község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére valamint külterületére) terjed ki.

2. §

A rendelet alkalmazása

(1)    A település közigazgatási területét felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmény) elhelyezésére építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényes egyéb rendelkezések és hatósági előírások, valamint a jelent rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2)   ^[1]   A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel és a Sz-1, Sz-2 és SZ-3 jelű fedvénytervekkel együtt kell alkalmazni.
Az Sz-1 jelű melléklete jelen módosító rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

3. §

Szabályozási elemek

(1)     A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek.

Kötelező szabályozási elemek:

• kötelező szabályozási vonal;
• kötelező építési vonal;
• építési hely határa;
• területegység határa, jele és előírása (max. szintterület-sűrűség);
• építési övezetre vonatkozó előírások;
• belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt/területek határa);
• továbbtervezést igénylő területek határa;
• védőtávolságok határa;
• beültetési kötelezettségű területek határa.
  

Irányadó szabályozási elemek:

• irányadó építési vonal;
• telekhatárok;
• intézményekre, zöldterületekre vonatkozó előírások;
• közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló)

1. A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani, e vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
2. Az irányadó szabályozási vonalakat a továbbtervezési, illetve intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.
3. A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az építésügyi hatóság biztosítja.
   

(2)     A külterületi szerkezeti terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes terület felhasználási egységeket, illetve övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes terület felhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.

1. ^[2]
2. Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl. erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.
   
3. A külterületi szerkezeti terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
   • szabályozási vonalakat,
   • a terület-felhasználási egységek határát,
   • a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
   • a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
   • a terület-felhasználási egységek, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
   • a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
   • a belterület bővítés határát.

4. A c.) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szerkezeti terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(3)    A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szerkezeti tervlapon a „készítendő szerkezeti terv határa” jelzésű vonal tünteti fel.

4. §

A közigazgatási terület terület-felhasználási egységeinek tagozódása

(1)     A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)     A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3)  ^[3]    A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:

1. Falusias lakóterület (FL) fedvényterveken Lf
2. Településközponti vegyes terület (TV) fedvényterveken Vt
3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (KG) fedvényterveken Gksz
4. ^[4] Különleges terület (K) fedvényterveken különleges sport Ksp, különleges temető Ktem és különleges idegenforgalmi K-i.
   

4. ) ^[5] A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
   

1. közlekedési közmű terület (KT) fedvényterveken Köá
2. Zöldterület (Z) fedvényterveken Z-kp
3. Erdőterület (E) fedvényterveken védelmi erdő Ev
4. Mezőgazdasági terület (M) fedvényterveken általános mezőgazdasági terület Má és kertes mezőgazdasági terület Mk
5. Különleges honvédelmi terület (HT) fedvényterveken (KH)
6. Vízgazdálkodási terület (V-víz)
7. Természet közeli terület (TK)
   

5. §

A belterületi határ módosítása

(1)     A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2)     A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg a belterületbe vonandó területek bevonása konkrét építési igények szerint, tömbönként, szakaszosan is végrehajtható.

(3) ^[6]

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

6. §

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

(1)    A lakóterületek építési övezeti tagolódását a szabályozási tervlapon tüntetik fel. Csór lakóterületei a falusias lakóterület övezetbe, ezen belül a településre sajátságosan jellemző, kis telekméretű, illetve –szélességű területegységek a helyi övezetbe sorolandók.

(2)    A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein csak egy főépület lehet. Több lakás, illetve egység építhető, de egy tömbben. Lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők „főépületként” az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy „főépületben”) kell elhelyezni. Utcafronti beépítés kötelező az előírt, illetve kialakult előkert betartásával.

(3)    A lakóterületeken belül csak jelen § (13) bekezdésében előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(4)    A gyermekintézmények telkétől 50 méteren belül állattartás nem engedélyezhető.

(5)    Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(6)    14 méretnél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult 10-14 méter közötti szélességű lakótelek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre valót tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 méterre csökkenthető.

(7)    Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembevételével kell meghatározni.

(8)    „Melléképület” a „főépület” takarásában, a hátsó kertben helyezhető el 3,50 m-es legnagyobb homlokzatmagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a „főépületben” vagy mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképület” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építhetők.

(9)    A forgalmi és gyűjtőutak mentén a beépítési vonaltól számított 10 m-en belül lehetőleg a „főépülettel” egybeépített, azzal építészeti összhangban kialakított árusító épület elhelyezhető.

(10)    Közterület felöli tekehatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető, kő-, tégla-, fa-, kovácsoltvas-, vakolt felülettel (betonelemekből készült kerítés nem engedett).

(11)    Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(12)    Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.

(13)    Az övezet területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:
a)    a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság – védelmi szempontból védett területre vonatkozó határértéket nem haladja meg;
b)    diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók;
c)    kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók;
d)    káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába illetve a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken keresztül előtisztítani, illetve előkezelni kell;
e)    ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni;
f)    az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók;
g)    a kisipari-, kisüzemi-, és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6:00 – 22:00) az 50 dB-t, éjjel (22:00 -6:00) és 40 dB-t nem haladja meg. Üzemenként maximum 5 fő foglalkoztatható. Tevékenységként folytatható hétköznapokon 7:00 – 20:00, szombaton 8:00 – 16:00, ünnep- és vasárnap tevékenység nem folytatható. Az OTÉK szerinti parkoló számot telken belül biztosítani kell.

7. §^[7]

Lf jelű falusias lakóövezet

(1)    A terület jellemzően alacsony laksűrűségű lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)    A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület helyezhető el. A területen nem létesíthető a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt.

(3)    Állattartás céljára építmény a helyi állattartó rendelettel összhangban építhető.

(4)    Az 1400 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési % keretein belül több lakás is elhelyezhető. Lakófunkciót kiegészítő funkciókat a lakóépülettel egy épülettömegben kell elhelyezni. Az Lf-2 övezetben a saroktelkek beépítettsége 35 %-ra növelhető.

(5)    Az egyes övezetek beépítésének feltételei az alábbiak:

8. §^[8]

Vt Település központi vegyes terület

(1)    A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyhá-zi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

(2)    A területen elhelyezhető többlakásos lakó, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény.

(3)    Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.

(4)    A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett. A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető. Létesíthető továbbá környezetvé-delmi engedéllyel rendelkező házi szennyvíztisztító berendezés.

(5)    Állattartás céljára építmény nem építhető.

(6)    Az egyes övezetek beépítésének feltételeit az alábbiak:

9. §^[9]

Gksz Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területek

(1)    A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)    A területen az OTÉK előírásai szerinti kereskedelmi, szolgáltató területre meghatározott építmények helyezhetők el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

(3)    Építészeti - településképi követelmények:
a)    A főútvonalak menti területekre építészeti szempontból is igényesen kialakított létesítmények telepíthetők.
b)    A területen mobil konténer, csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület, megfelelő építészeti kialakítással az előkertben is elhelyezhető
c)    A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.
d)    A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik tovább osztható oly módon, hogy telekosztásoknál kialakítható közforgalom részére megnyitott magánút. Ezekről építési telkek nyithatóak. Az utak minimális szabályozási szélessége 12,0 m, indokolt és szakmailag igazolt esetekben ezen szabályozási szélesség mini¬muma 9,0 m lehet.

(4)    A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb), magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.

(5)     Az egyes építési övezetek betartandó telekalakítási és beépítési előírásai:

* a Gksz-ÜT jelű építési övezetben létesíthető üzemanyagtöltő állomás

10. §
Különleges terület

(1)^[10]A temetők, valamint a községi sportpálya beépítésre szánt különleges területbe tartozik. A temetőben temető üzemeléséhez szükséges létesítmények építése engedélyezett. (ravatalozó, kolumbárium, urnafal stb.), a Sz-1 jelű szabályozási fedvényterven jelölt építési feltételekkel
A sportpálya területe különleges sportterületbe tartozik. A területen sportlétesítmények, a szabadidős, rekreációs programok célját szolgáló ellátó, és szolgáltató létesítmények helyez-hetők el, a Sz-1 jelű szabályozási fedvényterven jelölt építési feltételekkel.

(2)    Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.

(3)    A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

(4)    Az övezet körül a 24. § (1) bekezdése szerinti építési korlátozás előírásait kell alkalmazni.

(5)^[11]      A különleges idegenforgalmi terület K-i jelű építési övezetekben a következő funkciójú épületek illetve építmények helyezhetők el:
szálláshely szolgáltató épület, panzió, szálloda, vendéglátó épület, szolgálati lakás, nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület, sportpályák, és kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, raktár, szociális létesítmények), falusi turizmushoz kapcsolódó épület és létesítmények, állatfuttató, istállóépület.

(6)^[12]      Az építési övezetben a legnagyobb beépítettség mértéke 40%, a kialakítható legkisebb telek terület 800 (m2) kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m, a beépítés módja szabadonálló, a legnagyobb építménymagasság 7,5 m, a zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet.

(7)^[13]      A K-i jelű építési övezet zöldterületeit tájhonos, lombhullató fa- és cserjefajokkal kell beültetni, a telekhatárok  mentén takarófásítást kell alkalmazni

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

11. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1)    A közlekedési területeket és létesítményeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2)    A szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút hely stb.) irányadónak tekintendő.

(3)    A külterületi közutak szabályozási szélességén és védőtávolságán belül bármely létesítmény csak az illetékes közúti hatóság és a közútkezelő engedélyével helyezhető el.

(4)    ^[14] 

(5)    A meglévő lakóutak szabályozási szélessége általában 12-16 m, a tervezett lakóutcáké minimum 12 m. A 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű lakóutakat vegyes használatú módon ( közös gyalogos és gépjármű közlekedési felület ) kell kialakítani. A meglévő – előírtnál kisebb szélességű – utak építményekkel nem szűkíthetők.

(6)    Kerékpárút (kerékpáros nyomvonal) a szabályozási tervlapon irányadóként feltüntetett nyomvonalon alakítható ki.

(7)    Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási terv szerinti helyeken vannak, illetve létesíthetők.

(8)    Parkolás:

a)    a lakótelkes beépítéseknél a gépkocsi elhelyezést telken belül kell megoldani, a községpontban, valamint a temetők és a sportpálya környezetében a jelölt közterületi parkolókat kell biztosítani;

b)    az új létesítmények elhelyezésekor egyidejűleg meg kell oldani az OTÉK 42. §-a szerint szükséges parkolók elhelyezését.

12. §

Zöldterületek, zöldfelületek

(1)    Zöldterület a szabályozási jellel jelölt terület-felhasználási egység.

(2)    Az övezetben a terület 2 %-os beépítettségével az OTÉK-ban meghatározott épületek illetve építmények helyezhetők el.

(3)    Az övezetben új zöldterületek kialakítása (pl. játszótér kialakítása a Tornacsarnok mellett) illetve meglévő zöldterületek átépítésére vonatkozó építési engedély iránti kérelemhez 1:200 méretarányú kertépítészeti tervet szükséges csatolni.

(4)    Új utak legalább egyoldali zöldsávval illetve fasorral alakítandó ki.

(5)    Az intézmények és a gazdasági termelő-szolgáltató létesítmények használatbavételi engedélye csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

(6)    Tíz gépjármű állásnál nagyobb felszíni parkolók létesítése kizárólag fásítva (legalább négy gépjármű állásonként egy fa ültetésével) lehet.

(7)    A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben a 2161970. (VI.21.) Korm. rendelet előírásainak betartásával lehet.

(8)    Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját a zöldfelületi vizsgálat javaslata alapján kell meghatározni.

(9)    A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(10)    A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen vagy annak közelében kell telepíteni.

(11)    A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről általában az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

13. §

Erdőterület

(1)    A „Külterületi szabályozási terv”-en erdőterületenként feltüntetett területek más terület felhasználási egységbe csak a szabályozási terv módosításával és az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján sorolhatók át.

(2)    A külterületen lévő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:
a)    gazdasági (E-g);
b)    védő (E-v) elsődleges rendeltetésűek.

(3)    Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl. erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(4)    A (3) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m2 nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetők el. A maximális építménymagasság 4,5 m lehet. Az épületek, építmények csak tájba illő hagyományos szerkezetűek, magastetősek, 35-45 fok hajlásszögűek lehetnek.

(5)    Védő rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan nem épületjellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(6)    Védelmi rendeltetésű erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(7)    Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv illetve a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl. erdő birtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

14. §

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

(1)    A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek illetve övezetek más terület-felhasználási egységbe illetve övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2)    A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagozódik:
a)    MI: hagyományos árutermelő övezet
b)    MII: védendő tájhasználatú övezet
c)    MIII: kert és szőlő övezet
d)    HT: különleges övezet

(3)    Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:
a)    a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátás határértékek teljesülnek;
b)    a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, illetve diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható;
c)    a mezőgazdasági rendeltetésű területeken – különösen a védendő tájhasználatú területeken – ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni;
d)    talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén stb.) aljzaton végezhetők;
e)    a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl. öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet;
f)    mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő védendő tájhasználatú övezetben és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem végezhető;
g)    a csatornába nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható;
h)    a káros illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés előtt. Közcsatornába kizárólag a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők;
i)    az összegyűjtött csapadékvizek élőfolyásba az esetben vezethetők, ha a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés szerint V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítjük;
j)    szilárd és folyékony hulladékok csak kijelölt területeken helyezhetők el;
k)    amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen be kell jelenteni. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és azt környezetszennyezés nélkül tárolni;
l)    robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható;
m)    zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (I.24.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében előírt határértékeket nem haladja meg.

15. §

^[15]Hagyományos árutermelő övezet (MI), fedvényterveken Má

(1)    Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége 30 m.

(2)    Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzat-magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

(4)    A gazdasági épület egy, maximum 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas helyiséget magában foglalhat.

(5)    A területen elhelyezhető építmények és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül kell elkülöníteni, amely nagysága nem haladhatja meg a 6.000 m2-t.

(6)    A területen elhelyezkedő építmények lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ban felsorolt feltételek biztosíthatók.

(7)    A területen elhelyezhető építmények lakóépületének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.

(8)    Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor minimum 10-10 m elő-, illetve hátsókeretet és minimum 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(9)    Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el.

(10)    Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

(11)    Az övezetben az építési engedély kiadásához szükséges közműveket, rákötéseket az építtető köteles kiépíteni.

16. §

^[16]Védendő tájhasználatú övezet (MII), fedvényterveken TK

(1)    Az övezet a környezet- és természetvédelmi érdekek biztosítása miatt nem beépíthető mezőgazdasági területeket foglalja magában.

(2)    Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m, szélessége 30 m.

(3)    Az övezetben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.

(4)    Az övezetben a „Külterületi szabályozási terv”-en  feltűntetett területeken környezet- és természetvédelmi szempontból (felszíni- és felszín alatti vizek védelmi, természeti- és táji fenntartása kötelező) más művelési ágakba nem sorolhatók át.

17. §

^[17]Kert és szőlő övezet (MIII), fedvényterveken Mk

(1)    Az övezet területén kialakult helyzet esetén kialakítható legkisebb telek nagysága 800 m2, szélessége minimum 12 m. Új telek esetén a kialakítható legkisebb teleknagyság 1500 m2, szélessége minimum 16 m.

(2)    Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épület típusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következető táblázat tartalmazza:

(3)    Az övezetben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 50 m2 lehet.

(4)    A gazdasági épület egy, maximum 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában.

(5)    Különálló árnyékszék nem létesíthető.

(6)    Épület, építmény feltöltésen nem helyezhető el.

(7)    Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(8)    Az épületek szabadon állóan helyezhetőek el, 6 m-es előkert és 4 m-es oldalkert biztosításával.

(9)    Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

18. §

Különleges terület

Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló terület.

19. §^[18]

IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYÚ ELŐÍRÁSOK

20. §

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(1)    Az építési telkekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2)    Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3)    A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK  és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4)    Építésügyi hatósági engedély a jelen rendeletnek és szabályozási tervnek megfelelően adható ki.

21. §

Közműellátás, közműlétesítmények

(1)    A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)    A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3)    Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek vagy közműlétesítmények kiváltását vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)    A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)    Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható ki.

(6)    A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű, közös kivitelezés érdekében.

(7)    A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezetékek létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőséget kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8)    Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9)    Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10)    Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11)    Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés:
a)    a talaj, talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek nem szakszerűen kiépített tárolókkal való szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető;
b)    a csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztároló medencék létesítése engedélyezhető, a zárt szennyvíztároló medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani;
c)    a nyílt árokba, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni;
d)    a vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.) a szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni;
e)    a VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partjeleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalon minimum 2 m, a másik oldalon minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó;
f)    a magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni, az övárkok belterületi nyílt árokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12)    Villamos-energia ellátás:
a)    a középfeszültségű 20 kv-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151 számú szabványa szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni, a 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól;
b)    a villamos-energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyenlőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utca bútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra, hosszabb távon a villamos-energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell kiépíteni.

(13)    Gázellátás:
a)    az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép-nyomású vezeték esetén 9-9 m, a középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően mindkét oldalra 3-5m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m;
b)    középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni, a tervezett gáz-nyomásszabályozók az épület utcai homlokzatára nem helyezhetők el, a berendezés a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(14)    Távközlés:
a)    a távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni;
b)    a föld feletti vezetés fennmaradásáig területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

22. §

Műemlék- és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(1)    Műemléki vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett „műemléki környezet határa”-n belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: hivatal) által előírt módon és a hivatal előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.

(2)    A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvény erejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 2/1965. (I.8.) MM rendelet szerint kell eljárni.

(3)    Csór műemlékvédelmi szempontból védett területei:
-    Szent Vendel sor (490 hrsz.)
-    Pieta sor (490 hrsz.)
-    Sírterület (490 hrsz.)
-    Magtár (113/2 hrsz.)

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

(1)    Ez a rendelet 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)    A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti Csór Község Önkormányzat képviselő-testületének 5/2002. (V.2.) számú rendelete.

(3)    Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló új építési ügyekre vonatkozóan kell alkalmazni.

Csór, 2002. augusztus 28.

Csete Dezső                                                         Vecsey Márta

polgármester                                                               jegyző