Csór Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Csór Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8041, Csór, Fő tér 10.

(2) A képviselőtestület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121. Tác Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltsége: 8041 Csór, Fő tér 10. (a továbbiakban: hivatal)

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Csór Község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, bélyegző (leírását az 1. melléklet tartalmazza).

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2.§ A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. függeléke  tartalmazza.

A képviselő-testület működése

3. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.

(5) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton meg lehet küldeni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat. A Közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel.

(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a)    a jegyzőt,
b)    a napirendi pontok előadóit,
c)    akiket az ülés összehívója megjelöl.

Munkaterv

4. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
b) a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

A képviselő-testület ülése
Az ülés vezetésének szabályai

5. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,
c) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
e) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
i) berekeszti az ülést.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

Az előterjesztés

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani.
Állásfoglalásával kerülhet a testület elé:  
a)    Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;
b)    A költségvetést érintő határozatok;
c)    Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;
d)    Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;

(5) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a) rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
d) testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,
e) önkormányzati jelképek meghatározásában,
f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,
g) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,
h) intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,
i) társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor,

A tanácskozás rendje, vita, szavazás

7. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,
c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

8. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:
        a) kézfelemeléssel ,
        b) név szerinti szavazással.

(3) Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, és bármely képviselő azt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz

9.§  (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének kézfeltartással történő igen szavazata szükséges.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet és felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.

(3) A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát ismételten napirendre tűzheti.

10.§  (1) Minősített többség szükséges a Mötv 46.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46.§.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a)    a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
b)    a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,
c)    a szavazás során felmerült körülményeket.
A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.

(5) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testületi tag ,
b) a bizottság és
c) a polgármester javaslatára.
A javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szavaznak a határozati javaslatról

(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel). A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Kérdés, interpelláció

11. § (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.
A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt arról a képviselő-testület is.

A tanácskozás rendjének fenntartása

12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(3) A polgármester döntése alapján a megjelent állampolgár a képviselői vita lezárása után a határozathozatal előtt 3 perc időtartamban felszólalhat.

(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

A jegyzőkönyv

13. §   (1)  A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az önkormányzati törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
    a) a meghívót,
    b) jelenléti ívet,
    c) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
    d) képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.

(3) A képviselő-testület esetenként dönthet egy napirend tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készítéséről, amelyet képviselői javaslat alapján, egyszerű többséggel hozott döntéssel rendelhet el.

(4) A jegyzőkönyvet a Mötv.52.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl az ülésvezető javaslata alapján, a képviselő-testület által, egyszerű többséggel ülésenként megválasztott 2 fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit (a zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével) hivatali idő alatt a Csóri Kirendeltségen ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

Az önkormányzati rendeletalkotás

14. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) bizottság,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal falitábláján közzé kell tenni kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeteket a hivatalban a hivatalos ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

A képviselő-testület bizottsága

15. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 2. melléklete, tagjainak névsorát az 3. függeléke tartalmazza.

16. § (1) A települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő, a polgármester összeférhetetlenség esetén ennek megszüntetéséről szóló nyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak adja le.

17. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetlen feladatok megoldására szükséges létrehozni.
a)  Egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,
b) a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,
c) társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

18. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje megegyezik a Hivatal ügyfélfogadási idejével.

(3)  A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

(5) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

Alpolgármester

19. § (1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

Jegyző

20. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra- a csóri kirendeltség vezetője látja el a jegyzői feladatait.

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

21. § Tevékenységi körökben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit
a) Egészségkárosodott,Rokkantak regionális Egyesülete
b) Csóri Alkotó Közösség
c) Jóbarátok Nyugdíj Egyesület
d) Csóri Polgárőrség
e) Élhetőbb Csórért Alapítvány
f) Family Rock Klub
g) Csór Truck Trailer SE

22. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jogot biztosít.

23. § (1) E rendelet 2015. év január hó 30 napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2013 (XII. 20.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Csór, 2015. január hó 21. nap

P.H.

Csete Krisztián                                             Kmetz Norbert

      polgármester                                                      jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Csór, 2015. január hó 30. nap

P.H.

                                                                                                             Kmetz Norbert

                                                                                                                     jegyző

Az SZMSZ mellékletei

1. melléklete: Az önkormányzat jelképei (címer, zászló, bélyegző)

2. melléklete: A bizottság feladatai.

Az SZMSZ függeléke

1. függeléke: Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének névsora

2. függeléke: Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének átruházott hatáskörei

3. függeléke: Bizottsági tagok névsora és elérhetőségeik

4. függeléke: Kormányzati Szakfeladati funkciók felsorolása

Az SZMSZ 1. melléklete az 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

1.)    A CÍMER LEÍRÁSA

A címer álló helyzetű kerektalpú pajzs. A címerpajzs arannyal, kékkel vágott. A kék pajzstalpon ezüst csuka lebeg. A pajzstalp feletti arany pajzsmezőben zöld hármashalmon két alak áll.

A címer baloldalán: korhű ruhában Mátyás király áll, jobb kezével egy fekete pálcát emel fel. Bal kezével az övét fogja. A király fekete hullámos haja a vállára omlik.

Ruházata: térdig érő, ezüst szegélyes veres kabát és kék nadrág.

A derekát övező ezüst övről jobb oldalt ezüst táska lóg le. A lábán piros hajtókás, sarkantyús, fekete csizmát visel.

A címer jobb oldalán: ezüst hajú kocsmáros, fekete fatálon ezüst sült halat nyújt át. Bal kezében ezüst, fedeles boros kannát tart. A kocsmáros kék inget, veres nadrágot és ezüst kötényt visel. A lábán fekete cipőt hord.

Az arany pajzsmező felső részén két átlósan keresztbe tett zöld szőlővessző lebeg. Az elvékonyodó vesszők végén egy-egy zöld szőlőlevél látható. A két vesszőről a címer közepén egy zöld szőlőfürt csüng le.

A CÍMER KIEGÉSZÍTÉSE

A címerpajzsot két oldalról egy-egy pajzstartó állat kíséri, melyek a pajzs alatt ívelten tekergő ezüst szalagon állnak. A szalagon a „CSÓR” felírás látható.

A jobboldali pajzstartó egy veres oroszlán, amely a pajzsot bal mellső mancsával tartja.

A jobboldali pajzstartó egy fekete holló, amely ezüst csőrében egy arany gyűrűt tart. A holló jobb lábával tartja a címert.

2.)    A ZÁSZLÓ LEÍRÁSA

A község zászlaja hosszában osztott, színei kék-fehér. A zászló alul-felül 1/4-1/4 arányban kék, közepén 2/4 arányban fehér. Közepén a címer látható eredeti színeiben, a címertartó állatokkal, de szalag nélkül.

3.)    A BÉLYEGZŐK LENYOMATA

Az SZMSZ 2. melléklete az 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

Pénzügyi Bizottság

A Bizottság létszáma

A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében 5 fős Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő-testületi tagból és 2 fő külsös bizottsági tagból áll.

A Bizottság feladatai:

1. Közreműködik a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek, a helyi adókra vonatkozó rendeletek, testületi döntések előkészítésében,
2. A bizottsági vélemény kialakítása a költségvetési koncepció egészéről, a tervezett bevételek és kiadások nagyságáról és teljesíthetőségéről
3. Véleményezi a költségvetési előirányzatok teljesítését,
4. Véleményezi a – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,
5. Véleményezi a Képviselő-testület ülése elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,
6. Megvitatja, véleményezi a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,
7. Közreműködik a lakosság tájékoztatásában a beruházások megvalósításával kapcsolatban.
8. Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat.
9. Megállapítja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségét.
10. Lefolytatja a polgármesterrel és a képviselőkkel kapcsolatban a méltatlansági eljárást
11. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli.
12. Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt, előidéző okokat, megállapításairól tájékoztatja a Képviselő-testületet.

    Az SZMSZ 1. függeléke az 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének névsora

Az SZMSZ 2. függelék az 1//2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének polgármesterre átruházott hatáskörei:

- Önkormányzati segély megállapítása, 2015. március 1-től rendkívüli települési támogatás
 
- Szociális tűzifa juttatás elbírálása.

- Közterület-használati engedélyek elbírálása

Az SZMSZ 3. függelék az 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

CSÓR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGI TAGJAI

Az SZMSZ 4. függelék az 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelethez

A Csór Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

011130    Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
                tevékenysége
011140    Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
011220    Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013210    Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
013320    Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350    Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok ( nem szociális  bérlakás )
013360    Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016080    Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010    Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
032020    Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232    Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233    Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041234    Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)
041235    Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy
                foglalkoztatásához nyújtható támogatás
041236    Országos közfoglalkoztatási program
041237    Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120    Út, autópálya építése
045130    Híd, alagút építése
045160    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045170    Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
046020    Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
047410    Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030    Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
051040    Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052020    Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
052080    Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
064010    Közvilágítás
066010    Zöldterület-kezelés
066020    Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111    Háziorvosi alapellátás
072112    Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311    Fogorvosi alapellátás
072312    Fogorvosi ügyeleti ellátás
074011    Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
074031    Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032    Ifjúság-egészségügyi gondozás
076062    Település-egészségügyi feladatok
081030    Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041    Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081043    Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045    Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082042    Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043    Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044    Könyvtári szolgáltatások
082091    Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092    Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093    Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094    Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
086090    Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
091140    Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015    Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025    Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104042    Gyermekjóléti szolgáltatások
107051    Szociális étkeztetés
107052    Házi segítségnyújtás
107053    Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107054    Családsegítés