Csór Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról

Hatályos: 2016. 05. 11- 2022. 02. 27

Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Csór Község Önkormányzat közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti lakóhellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultakra terjed ki.
(2) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. 
2. Hatásköri szabályok

2. §   (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatáskörök tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályoz – az önkormányzat Képviselő-testülete jár el.

(2) Jelen rendelet 15. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben átruházott hatáskörében a polgármester jár el.


3. A támogatások rendszere

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek
a) pénzbeli ellátásként
aa) lakásfenntartási települési támogatást,
ab) rendkívüli települési támogatást,
b) természetbeni ellátásként
ba) rendkívüli települési támogatást,
bb) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést
bc) étkeztetés
bd) házi segítségnyújtás
be) családsegítés
bf) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(a továbbiakban együtt: szociális támogatások) állapít meg, külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
4. Eljárási szabályok

4. § (1) E rendeletet a Szoctv.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a Gyvt.-vel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel együtt kell alkalmazni.
(2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Táci Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Eljáró hatóság).
[1](3) Azok a személyek, akik Csór Község Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes szociális ellátási formák szabályáról szóló 4/2009.(V.14.) önkormányzati  rendelet alapján 2015. február 28-ig méltányossági ápolási díjra voltak jogosultak a méegállapított ápolási díjakat változatlan összegben a megállapító határozatban szereplő felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tovább kell folyósítani, majd azt követően meg kell szüntetni.
5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.
(2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.
(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal,
c) álláskeresési támogatás esetén a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,
e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,
g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló kifizetési szelvénnyel vagy bankszámla-kivonattal,
h) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

i) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).

6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.
(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.
(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
7. § E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
5. A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítése
8. § (1) A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester a kötelezett kérelmére a határozatát egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.
(3) A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett – a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságon benyújtott vagy postai úton eljuttatott – illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
6. Lakásfenntartási települési támogatás

9. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz.
(2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.
10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:
a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
b) áramszolgáltatás,
c) víz- és csatornahasználat, illetve
d) szemétszállítási díjak,
f) költségeihez.
(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátásként a szolgáltató felé kell folyóstani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.

11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
b) egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(2) Lakásfenntartási települési támogatásként
a) fűtési támogatás október 15. és április 15. közötti időtartamban (a továbbiakban: fűtési időszak),
b) közüzemi díj támogatás egy évre, a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással

állapítható meg. 

12. § (1) A 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gázfogyasztáshoz hozzájárulás, illetve tüzelőanyag támogatás összege fűtési időszakra havonta 3 000 Ft.
(2) A 10. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta 2 500 Ft.
(3) A 10. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közüzemi díj támogatás nem haladhatja meg a havi számla összegét.
13. §  (1) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását a következő hónap 1-től meg kell szüntetni.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

7. Rendkívüli települési támogatás

14. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező:
a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy nem várt többletkiadása keletkezik,
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező:
a) megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény miatt igazolt módon veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik, vagy

b) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

15. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 120%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva alkalmanként évente 2 alkalommal legfeljebb 10.000 Ft lehet.

(3) A rendkívüli települési támogatás elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb

50.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

8. Köztemetés


16. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.
(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre 50%-ban vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha
a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismertében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

9. Étkeztetés


17.§ A Képviselő-testület az Sztv. 62.§ (2) bekezdésében biztosított hatáskörét a jegyzőre ruházza.

18.§ Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani:

  1. koruk,
  2. egészségi állapotuk,
  3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
  4. szenvedélybetegségük, vagy
  5. hajléktalanságuk miatt.

19.§ (1) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek jövedelme illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, illetőleg egyszemélyes háztartásban, egyedülálló személy esetében a 150 %-át.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi igazolás alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) Az étkezést az Önkormányzat kérelem alapján biztosítja térítésmentesen.

10. Házi segítségnyújtás


20.§ Az önkormányzat a Sztv. 63. § (1) bekezdése szerinti házi segítségnyújtást az Iszkaszentgyörgy-Csór Szociális Alapszolgáltatási Intézményen keresztül látja el.

11. Családsegítés


21.§ Az önkormányzat a Sztv. 64. § (1) bekezdése szerinti családsegítést az Iszkaszentgyörgy-Csór Szociális Alapszolgáltatási Intézmény keresztüllátja el.

12. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


22.§ Az önkormányzat a Sztv. 65. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Iszkaszentgyörgy-Csór Szociális Alapszolgáltatási Intézményen keresztül látja el.

IV. Fejezet
Záró rendelkezések
13. Hatályba léptető rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
24. § Hatályát veszti a Csór Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2009. (V.14.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról szóló 14/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1.§-10. §-ig terjedő része.

Csór, 2015. február 19.


         Csete Krisztián                                                                                                    Dr. Kmetz Norbert

          polgármester                                                                                                               jegyző  




[1]

A rendelet szövegét a 6/2016 (V.09.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. május 10-től

Mellékletek