Kisláng község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§.(2) bekezdése és az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi állattartás egyes szabályait ezen rendeletben határozza meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

A rendelet hatálya Kisláng község közigazgatási területére terjed ki.

2. §.

Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek.

3. §.

E rendelet alkalmazási szempontjából az állatok csoportosítása a következő:

Haszonállat:  minden háziállat, amelyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából

                       tartanak vagy tenyésztenek

• nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, sertés,

juh, kecske

• kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, nutria, pézsma, nyérc, valamint

     egyéb máshova nem sorolt prémes állat és a méh

Kedvtelésből tartottak:  minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak

                                     vagy tenyésztenek

                                     - eb, macska, díszmadár, díszhal, aranyhörcsög stb. - kivéve,

                                       ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést

                                       szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek

Veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek

                              biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet,

                              mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére,

                              testi épségére veszélyt jelentenek. Ide tartoznak a kutyák közül a

                              harci kutyák, amelyeket e célzattal tenyésztenek.

Vadállat:  minden olyan állat, mely a természetben él és szaporodik.

II. fejezet

Az állattartás szabályai

4. §.

(1) A község közigazgatási területén haszonállatot tartani, tenyészteni (továbbiakban: tartani) az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával lehet.

(2) A haszonállat elhelyezésére szolgáló épületeknek és egyéb építményeknek meg kell felelnie az OTÉK és az Állategészségügyi Szabályzat előírásainak is.

5. §.

Az állatok tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában kárt ne okozzanak.

6. §.

A rendelet 1. számú mellékletében meghatározottaknál nagyobb létszámú állattartást egyedi engedéllyel, az ÁNTSZ, az állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján lehet folytatni.

7. §.

A község belterületi közterületein (utca, árok, part) állatot kiengedni, legeltetni tilos.

8. §.

A község belterületén vadállat nem tartható.

9. §.

Méheket tartani a vonatkozó külön jogszabályok megtartásával minden arra alkalmas helyen szabad.

A kaptárak a szomszédos ingatlantól, a közös használati épülettől legalább 4 méterre, közutaktól legalább 10 méterre helyezhetők el.

10. §.

Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerűen is – a közegészségügyi, állategészségügyi, a környezetvédelmi és egyéb előírások figyelembe vételével tartható.

III. fejezet

Haszonállat tartásának korlátozása

11. §.

(1) Tilos a nagy haszonállat tartása a község területén elhelyezkedő egészségügyi,  oktatási-nevelési, művelődési, sportintézmény, közfogyasztásra történő élelmiszer-előállító hely kerítésétől számított 50 méteres körzetében.

(2) Nutria, pézsma, nyérc és egyéb prémes állat csak külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható.

(3) Állatot közös udvarban, kertben, illetve közös tulajdonú ingatlanon csak a tulajdonos vagy bérlőtársak hozzájárulásával szabad tartani.

(4) Oktatási, egészségügyi, élelmiszer és vendéglátó egységekkel közvetlenül szomszédos ingatlanokon

a., tyúkféle                                         1000 db felett

b., liba, kacsa                                     100 db felett

c., sertés                                             100 db felett

d., juh, kecske                                      30 db felett

e., ló, szamár, öszvér                           20 db felett

      nem tartható.

IV. fejezet

Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése

12. §.

(1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek vagy más építmények továbbiakban (épület) létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állattartási épületek elhelyezésével – beleértve a külterületet is – védőtávolságok betartását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetéktől és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény.

13. §.

Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban, elkülönített és elkerített helyen is tartható.

V. fejezet

Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és

környezetvédelmi előírások

14. §.

Az állattartók az állatok tartása során kötelesek olyan tartástechnológiát biztosítani, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen.

15. §.

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek, létesítmények ség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges

vagy természetes úton – magasba tereléséről.

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágya (trágyalé) szennyvíz kezelése az előírásoknak megfelelően történjen és a talajt ne szennyezze, fertőzze.

(3) Az állattartónak folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.

16. §.

(1) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

(2) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.

17. §.

(1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén  elkülöníteni és az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

Saját ingatlanon évente legfeljebb 50 kg összmennyiségig ásható el állati hulladék.

(3) Állati hulla megsemmisítéséről, illetve elásásáról a tulajdonos köteles azonnal, de legkésőbb 24 órán belül gondoskodni.

VI. fejezet

Az állattartás engedélyezése, korlátozása, megtiltása

18. §.

(1) Az állattartással kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési teendőket Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.

(2) Indokolt esetben a hatósági állatorvos és az ÁNTSZ szakvéleménye alapján az állattartás korlátozható, feltételhez köthető vagy megtiltható.

19. §.

(1) Az állattartást meg lehet tiltani, ha

         a., az állattartás a rendeletben meghatározott feltételei nem biztosíthatók,

         b., az állattartó – felszólítás ellenére – az állattartás feltételeit nem biztosítja,

(2) Az állattartást megtiltó jogerős határozat végre nem hajtása esetén az állattartó kötelességére elrendelhető szükség esetén az állattok kényszerértékesítése, elszállítása.

VII. fejezet

Az állattenyészet létesítésének szabályai

20. §.

(1) Az állattartáshoz – amennyiben célja a jövedelemszerzés és az állatok száma meghaladja az 1. sz. mellékletben meghatározott darabszámot – engedély szükséges.

(2) Az engedély kérelemhez csatolni kell a 21. §. (2) bekezdésben meghatározott okmányokat.

21. §.

(1) Tenyészet – engedély alapján létesíthető.

(2) A kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ városi szervezetének, az állategészségügyi szakhatóságnak a hozzájáruló nyilatkozatát, valamint az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes hozzájárulását is.

VIII. fejezet

A kedvtelésből tartott és a veszélyes állatok tartásának szabályai

Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok

22. §.

(1) Kedvtelésből tartott állatok közül családi házas ingatlanonként a rendelet 24.§.(1) bekezdésben meghatározott számú eb tartható – kivéve az engedélyezett tenyészetet.

Ezen rendelkezés alól a különös méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

(2) Az egyéb kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.

(3) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása.

(4) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(5) Az állat tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek, illetve – ilyen lehetőség hiányában – a gyepmesteri telep részére.

23. §.

A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.

Ebtartás szabályozása

24. §.

(1) A közigazgatási területen kertes családi házak udvarán háztartásonként – az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 4 db eb tartható, kivéve ezek egyszeri szaporulatát 3 hónapos korig.

(2) Indokolt esetben – külön engedéllyel – az ÁNTSZ Városi Intézete és a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembe vételével az (1) bek-ben meghatározott nagyobb számú eb is tartható.

25. §.

(1) Az ebet a tulajdonosa úgy köteles tartani, hogy az udvarból felügyelet nélkül kijutni, elkóborolni ne tudjon.

(2) Harapós természetű eb esetén az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan bejáratánál a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, az ingatlan határát ne hagyhassa el.

26. §.

(1) Közterületen ebet sétáltatni csak szájkosárral és póráz használatával szabad.

(2) Ebharapás esetén a tulajdonos kötelessége az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni, és az erről szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

27. §.

(1) Tilos az ebet beengedni, illetve bevinni vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe és élelmiszert árusító üzletbe.

(2) Vakvezető kutya kivételével tilos az ebet beengedni, illetve bevinni

• oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, kegyeleti helyre,
• ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe
• játszótérre
  

28. §.

(1) Ebtenyészetet a község közigazgatási területén csak engedéllyel lehet létesíteni. Az engedélyhez előzetesen be kell szerezni a hatósági állatorvos, az ÁNTSZ, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete véleményét.

(2) Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére nem

szünteti meg.

29. §.

(1) Az eb tulajdonosa (tartója) köteles a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett.

(2) Az eb kimúlását, eltűnését vagy végleges elszállítását – a nyilvántartásból való törlés miatt – 30 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalhoz.

30. §.

(1) Az ebeket évente egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni.

(2) Az eb tulajdonosa köteles a Polgármesteri Hivatal által előzetesen meghirdetett időpontban és helyre az ebet veszettség elleni védőoltásra felvezetni.

IX. fejezet

Szabálysértési rendelkezések

31. §.

Szabálysértést követ el és 20.000,- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet 4.§.(1-2) bek., 5.§., 6.§., 7.§., 8.§., 9.§., 10.§., 11.§.(1-3) bek., 12.§.(1-4) bek., 14.§., 15.§.(1-3) bek., 16.§.(1-2) bek., 17.§.(1-3.) bek., 21.§.(1) bek.,

22.§.(1-5) bek., 24.§.(1) bek., 25.§.(1-3) bek., 26.§.(1-2) bek., 27.§.(1-2) bek., 28.§.(1) bek., 29.§.(1-2) bek., 30.§.(1-2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megszegi.

32. §.

(1) A rendelet 1999. október 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisláng község Tanácsának 3/1987. számú rendelete 9.§. – 14.§-a.

Kisláng, 1999. szeptember 29.

Rehák József                                   Hercsik Jánosné

polgármester                                          jegyző