Kisláng község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. (a továbbiakban: Mhötv.) 107. §-ában, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §.

(1) A rendelet tárgyi hatálya Kisláng község Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a t továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. §.

(1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. §.

Kisláng község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. §.

(1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

            a., a közmű jellegű létesítmények,

            b., az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő

                vagyon,

            c., a sportpályák és sportcélú létesítmények,

            d., mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével

               annak nyilvánít.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a hatályos jogszabályok és a felelős gazdálkodás szerint kezelni.

5. §.

(1) Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. Szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, megfelelő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

            a., a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,

            b., építési telkek,

            c., mezőgazdasági földterületek

            d., egyéb vagyon.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

            a., készpénz,

            b., egyéb pénzeszközök és követelések,

            c., értékpapírok,

            d., kötvények, részvények,

            e., vállalkozásban lévő üzletrészek,

            f., használati és haszonélvezeti jog,

            g., szolgalmi jog,

            h., egyéb vagyoni értékű jogok.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

3. A vagyon minősítése

6. §.

(1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

            a., a polgármester,

            b., a jegyző,

            c., a Pénzügyi Bizottság.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §.

(1) Az Nvtv. Szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

8. §.

A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

9. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

10. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja.

A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője a általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000,- Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

7. A vagyon értéknek meghatározása

11. §.

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét a szerződésben résztvevő felek közösen határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték meghatározásánál figyelembe kell venni

            a) ingatlan vagyonnál a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó

               értéket vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéket,

            b) ingó vagyonnál a nyilvántartási értéket,

            c) értékpapír vagyonnál a névértéket.

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől  a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

8. A vagyon elidegenítése

12. §.

(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.

(2) A nettó 10 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni a Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.

9. A vagyonszerzés szabályai

13. §

(1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 11. § szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a bárható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

14. §

(1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

15. §

Az önkormányzat követeléseiről 50.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,- Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

11. Önkormányzati forrásbevonás

16. §

Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

12. Vagyonnyilvántartás és leltár

17. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mhötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számvitelei és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

13. Záró rendelkezések

18.§

(1) Ez a rendelet 2012. november 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kisláng község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog szabályairól szóló 13/2008(XI.10.) önkormányzati rendelete.

Kisláng, 2012. november 13.

                                    Rumpler Tibor                                  Pázsi Jenő

                                    polgármester                                     jegyző