Kisláng Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Kisláng község Önkormányzata működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg: 

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat  megnevezése, székhelye (címe):

Kisláng Község Önkormányzata

8156 Kisláng, Fő u. 63.

(2) Az Önkormányzat jogi személy (Mötv. 41. § (1) bek.).

(3) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye (címe):

Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal

8156 Kisláng, Fő u. 63.

(4) A képviselő-testület hivatalának kirendeltsége neve, címe :      

Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal Mátyásdombi Kirendeltsége

8134 Mátyásdomb, Fő u. 17.

(5) Az Önkormányzat számlavezető pénzintézete, bankszámla száma:

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet

58100075-10015115

A jogszabály szerint kötelezően megnyitandó alszámlák tételes felsorolását a számlarend tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása:

841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a testület által adományozott okleveleken, illetve csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló leírását, heraldikai értelmezését és használatának rendjét az 1/1998.(I. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az önkormányzat és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

     a., Kisláng község Önkormányzata,

     b., Kisláng község  Polgármestere.

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

     A település ünnepei:

            Március 15.

            Május 1.

            Pünkösdi Falunapi ünnepségek

            Augusztus 20.

            Október 23.

(6) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat a 9/2013.(IV. 29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

3. §   

(1) Kisláng Község Önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(3) Az Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(4) Az Önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az Önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előirt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(5) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat. Törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

(6) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható (Mötv. 41. § (4-5) bek.)

(7) A Képviselő-testület a 2. mellékletben felsorolt hatásköreti az 1. pont szerint a polgármesterre, a 2. pont szerint a jegyzőre ruházza át. Az átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(8) Az Önkormányzat véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előirt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

4. §

(1) A települési önkormányzat köteles gondoskodni azon feladatok ellátásáról, amelyeket törvény kötelezően előír számára.

(2) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében ellátandó feladatait az Mötv. 13.§. (1) bekezdése tartalmazza. 

(3) A helyi közszolgáltatások ellátásának, illetve igénybevételének módját külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(4) Az önkormányzat által alaptevékenységként ellátandó kormányzati funkciók felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

A Képviselő-testület működése

5. §

A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

A képviselő-testületi tagok névsorát a R. 1. sz. függeléke tartalmazza.

6. §

A Képviselő-testület az Mötv. 116. § (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül készíti el a megbízása időtartamára szóló gazdasági programot.

7. §

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2)A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el, minden év január 31-ig.

    (3) A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontját, főbb napirendjeit, a napirendek előadóját. 

(4) A Képviselő-testület az éves munkaterv megvitatása után határoz annak elfogadásáról.

 A Képviselő-testület ülései

8. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, közmeghallgatást, valamint együttes testületi ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit hivatala tanácskozó termében tartja.

(3) A rendes testületi ülések időpontja: a hónap utolsó csütörtöki napja, 14 óra.  

Alakuló ülés

9. §

Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

Rendes ülés

10. §

A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján, illetve szükség szerint ülésezik.  

Rendkívüli ülés

11. §

(1) Rendkívüli esetekben a polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontokban is összehívhatja.

(2) A Rendkívüli ülést össze kell hívni:

a, sürgős döntést igénylő esetekben,

            b, a képviselők egynegyedének,

            c, a képviselő-testület bizottságának,

            c, a kormányhivatal vezetőjének

indokot is tartalmazó írásbeli indítványára.

A sürgős döntést igénylő esetek minősítése a polgármester joga.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolta.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és időpontjára vonatkozó javaslatot.

(5) Az indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belüli időpontra.

Az ülések nyilvánossága

12. §

(1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A helyben szokásos közzététel: az önkormányzati hivatal hirdető tábláján való kifüggesztés.

                         13. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést köteles tartani:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a zárt ülést az érintett ülést megelőzően benyújtott írásos nyilatkozata vagy legkésőbb a napirend tárgyalásának megnyitásakor megtett személyes nyilatkozata alapján kell elrendelni. Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a nyílt ülésen való tárgyaláshoz a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

14. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

            a) vagyonával való rendelkezés esetén,

b) az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülést kezdeményezheti:

            a, a polgármester,

            b, képviselő-testület tagjai

            c, képviselő-testület bizottsága,

            d,) a jegyző

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak vehetnek részt.

(4)A zárt ülést megelőzően a polgármester felhívja a figyelmet a napirend tárgyalásával kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(5) A zárt ülésen született döntések közérdekű adatainak és közérdekből nyilvános adatainak megismerését úgy biztosítja az Önkormányzat, hogy ezek a hivatalában megtekinthetők.

                        15. §

A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

- a jegyző, aljegyző

- a napirendi pontok előadói és meghívottai, a napirendjük tárgyalásánál.

Az összehívás rendje

16. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a korelnök hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a mellékleteivel együtt legalább 5 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni a meghívottaknak. A rendkívüli ülésre szóló meghívó lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni mellékleteivel együtt.

(3) A testületi ülésről a lakosságot a helyben szokásos módon - hirdetőtáblán - kell tájékoztatni.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívó az ülést megelőző nap 16 óra előtt kell kiküldeni. Sürgős esetben erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. mobiltelefon) az írásbeliségtől el lehet tekinteni, viszont a sürgősség okát közölni kell.

(5) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét tartalmazó meghívóját az azt megelőző legalább 8 nappal korábban a lakosság részére kézbesíteni kell, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

17. §

(1) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés kezdetének időpontját, helyét

    - napirendi javaslatokat, azok előadóit.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(3) Meghívót kell küldeni:

- a képviselő-testületi tagoknak,

- a jegyzőnek,

- a napirendi pontok előadóinak,

- az ülésre meghívottaknak.

(4)Mellékleteket is kell küldeni:

- képviselő-testületi tagoknak,

- a jegyzőnek,

- a napirendi pontok előadóinak.  

Az előterjesztések

18. §

(1) Az előterjesztés lehet:

- határozati javaslat,

- rendelet-tervezet,

- beszámoló,

- tájékoztató.

(2) Az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület indokolt esetben - a rendelet-tervezet kivételével - egyszerű szótöbbséggel elfogadhat szóbeli, írásbeli előterjesztést (napirendre veszi).

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) - a tárgyat és a pontos tényállást,

- az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket,

- a döntési lehetőségeket,

- a meghozandó döntés indokait, jogszabályi alapját,

 - az előkészítésben résztvevők megnevezését, javaslataikat,

b) - határozati javaslatot,

- szükség szerint a végrehajtásért felelős megnevezését,

                        - a végrehajtás határidejét.

(5) Az előterjesztés

- csak az ügyben érdekeltekkel történt előzetes egyeztetést követőenterjeszthető a Képviselő-testület elé,

- készítését az előadó olyan időben köteles megkezdeni, hogy a tervezet egyeztetésre, a jegyző észrevételezésére, a polgármester véleményezésére elegendő idő álljon rendelkezésre,

    - egyeztetni kell mindazokkal, akikre vonatkozóan a határozat-tervezet feladatot tartalmaz.

(6) Az előterjesztéseket a készítők a polgármesternek adják le.  A polgármester az előterjesztéseket kiegészítő véleményével láthatja el.

(7) Az előterjesztéseket törvényességi szempontból a jegyző észrevételezi az indítványozó egyidejű írásbeli értesítése mellett.

                     Interpelláció

19. §

(1) A Képviselő-testületi tag interpellációját az ülést megelőző két nappal írásban a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz nyújthatja be, illetve közvetlenül az ülés előtt szóban vagy írásban a polgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(2) Az ülésre benyújtott és az ülésen elhangzott interpellációra érdemi választ kell adni, kivéve, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel. 

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és külön - egyszerű szótöbbséggel - dönt a Képviselő-testület.

(4) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ. Ez esetben 15 napon belül el kell juttatni a választ az interpellálónak, valamint a másolatát egyidejűleg meg kell küldeni a képviselőknek. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a következő ülésen dönt.

(5) A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(6) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció része a napirendnek.

K é r d é s

20. §

A képviselő-testületi ülésen napirendhez kapcsolódóan a napirend tárgyalásakor, napirendtől eltérően az egyebek napirend tárgyalásakor a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel. Erről a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdezőnek.

 A Képviselő-testületi ülés vezetése

21. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti

(2) A polgármester távolléte esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(3) A polgármester az ülést megnyitja, megállapítja, hogy az ülés a SZMSZ-ben foglaltak szerint került összehívásra, majd – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kísér. 

(4) A Képviselő-testület határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele, 4 (négy) fő jelen van.

(5) Határozatképtelenség esetén – fél órával a meghirdetett időpont után – a polgármester az ülést 8 napon belüli újbóli összehívással elnapolja.

(6) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítésére, az ülés napirendjére.

(7) Indokolt esetben a képviselő a meghívóban nem szereplő szóbeli előterjesztés napirendbe való felvételét kérheti.

(9) A napirendről a (6-7) bekezdésekben foglaltak alapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel úgy határoz, hogy a polgármester először javaslatának megfelelő sorrendben külön egyenként megszavaztatja azon témák napirendre vételét, amelyek anyaga nem a meghívóval együtt lett kiküldve a képviselőknek, majd az így módosított – meghívóban szereplő- napirendi javaslatról egy külön határozatot hoz a Képviselő-testület.

(9) A polgármester a napirendek tárgyalása előtt ismerteti az ülés előtt már benyújtott kérdéseket, interpellációkat. 

22. §

(1) A nyílt ülést a polgármester az elfogadott napirendek tárgyalását követően, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóval, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedések ismertetésével folytatja, zárt ülést lehetőség szerint ezt követően kell tartani.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát.

(3) Az előterjesztés előadójának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szóban kiegészítést tegyen.

23. §

(1)Az előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyre a vita során választ kell adni. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(2) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, erről a Képviselő- testület vita nélkül dönt.

(4) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(5) A szavazást megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, hogy a törvényességi észrevételeit megtehesse.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

24. §

1.  A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2)  A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

25. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület.

(2) Amennyiben módosító és / vagy kiegészítő indítványt fogadott el a Képviselő-testület, akkor a módosítással és / vagy kiegészítéssel megváltozott – előterjesztésben szereplő – határozati javaslatról, egyébként az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének  „igen” szavazata szükséges.

(4) Kisláng község Önkormányzata Képviselő-testülete estén a minősített többség 4 (négy) fő. (A megválasztott képviselők számának több mint fele.)

A szavazás módja

Nyílt szavazás

26. §

A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

Titkos szavazás

27. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat minden olyan ügyben, amelyben zárt ülést (Mötv. 46. § (2) bek.) köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Erről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kezdeményezhet:

            - a polgármester,

- a képviselő,

           - bizottság.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál a 3 tagú szavazatszedő bizottság jár el.

(4) A titkos szavazásnál külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

- a szavazás helyét, napját,

- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

- a szavazás során felmerült körülményeket,

            - a szavazás eredményét.

(5) A titkos szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság állapítja meg, annak elnöke hirdeti ki.

(6) Ha titkos szavazásnál fordul elő szavazategyenlőség, a polgármester szünetet rendel el, majd a szünet után a polgármester a vitát újból megnyitja. A Képviselő-testület a vitát ismételten folytatja, majd a vita lezárása után ismételten titkos szavazás történik. Ha a megismételt titkos szavazás ismételten szavazategyenlőséggel végződik, úgy a polgármester a napirend megtárgyalását elnapolja a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére.  Amennyiben a határozati javaslat a Képviselő-testület ezen ülésén sem szerzi meg a szükséges többséget, úgy azt elvetettnek kell tekinteni.

Név szerinti szavazás

28. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani bármely ügyben, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Név szerinti szavazásnál a polgármester utoljára szavaz. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kérni nem lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

       a., képviselők egynegyedének indítványára, (Mötv. 48.§ (3) bek.)

           b., azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök kérik.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal nyilatkoznak, a jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, majd összegzi az eredményt és átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a név szerinti szavazás eredményét.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyhez a hitelesített névsort csatolni kell.

Határozathozatal

29. §

(1)  A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

1. A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbséget igénylő javaslat esetén a jelen levő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség szükséges:

1. rendeletalkotáshoz
2. szervezetének, működésének meghatározásához,
3. a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választásokhoz, kinevezésekhez, megbízásokhoz,
4. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz,
5. megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról szóló megállapodáshoz, kiváláshoz,
6. intézmény alapításához, megszüntetéséhez,
7. a képviselő kizáráshoz,
8. az összeférhetetlenség,
9. méltatlanság megállapításához,
10. a képviselői megbízatás megszüntetéséről való döntéshez,
11. az Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
12. az  Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti titkos szavazás elrendeléséhez,
13. hatáskör átruházáskor, visszavonáskor,
14. kötvénykibocsátáskor,
15. alapítvány létrehozásához, megszüntetéséhez, kuratóriumi tagjainak megválasztásához
16. helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében történő döntéshez,
17. emlékműállításhoz,
18. gazdasági program elfogadásához,
19. az Mötv. 55.§ (1) bekezdése szerinti önfeloszlatáshoz,
20. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012. (XI. 15.) önkormányzati rendeletben képviselő-testületi döntéshez kötött elidegenítéshez, vásárláshoz, hasznosításhoz.

Az ülés bezárása

30. §

(1) A polgármester a napirendek megtárgyalását, interpellációk, kérdések lezártát követően a képviselő-testületi ülést berekeszti. 

31. §

(1) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(2) A kezdeményezést az ülést követő három napon belül meghívó formájában nyújthatja be a Képviselő-testületnek, aki a kezdeményezésről a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(3) A meghívó tartalmazza a benyújtás napjától számított 15 napon belüli időpontra összehívott

- tárgyalás időpontját,

- a kezdeményezés tényét,

- az önkormányzat érdekeit sértő határozat megjelölését,

- az érdeksérelem rövid leírását,

- az érdeksérelem orvoslására vonatkozó javaslatot.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatosan képviselő illetve bizottság indítványozhatja

- az ügyben érintett bizottság(ok) összehívását,

- szakértő bevonását, illetve

- állásfoglalás kérését.

(5) A Képviselő-testület a közreműködő bizottság véleményének, a szakvéleménynek illetve az állásfoglalás figyelembevételével alakítja ki döntését.

(6) A Képviselő-testület a kezdeményezésről az ismételt tárgyalás során szótöbbséggel dönt.

A tanácskozás rendje

32. §

(1) A tanácskozás rendjét a polgármester tartja fent, ennek érdekében:

- figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a napirendtől, ismételt figyelmeztetés estén megvonhatja tőle a szót,

- rendre utasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást, a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és tetszésnyilvánítással nem zavarhatja az ülés menetét. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3 ) Amennyiben a hallgatóság oly mértékben zavarja a Képviselő-testület ülését, hogy a Képviselő-testület érdemi munkát végezni nem tud, a polgármester szünetet rendel el. Abban az esetben, ha a szünetben a rend nem áll helyre, úgy a polgármester az ülést berekeszti. A polgármester az ülés újbóli összehívásáról 8 napon belül gondoskodik az elmaradt napirendek megtárgyalása céljából.

 A jegyzőkönyv

33. §

(1)  A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, dátumát, kezdési és befejezési időpontját,

- a megjelent önkormányzati képviselők nevét,

- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

- az elfogadott napirendi pontokat,

- az előterjesztéseket

- a tanácskozás lényegét,

- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát

- a határozathozatal módját,

- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését

- a szavazás számszerű eredményét,

- a szavazás eredményét előterjesztésenként,

- a meghozott döntéseket, határozatokat, rendeleteket,

- az ülésen történt fontosabb eseményeket (rendbontás, távozás),

- a képviselő véleményének kérésére történő rögzítését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

- meghívó

- írásos előterjesztések,

- a képviselő előzetesen írásban benyújtott hozzászólása,

- indítványok,

- jelenléti ív, mely tartalmazza a meghívottak névsorát,

- név szerinti szavazásról készített hitelesített névsor,

- név szerinti illetve titkos szavazásról készített jegyzőkönyv.

(4)A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, továbbá két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A Képviselő-testület nyílt üléseiről 2 példányban készül jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, mely évenként bekötésre kerül. A jegyző egy példányt az ülést követő 15 napon belül a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének küld meg. Az állampolgárok betekintési jogát a Képviselő-testület a hivatalában biztosítja.

(6) A hitelesített jegyzőkönyv alapján határozati kivonatot illetve hitelesített rendeletet kell készíteni, melyet a végrehajtásért felelős személyeknek, az érintetteknek a jegyző köteles 15 napon belül megküldeni.

(7)A jegyzőkönyv évenkénti beköttetéséről, valamint a rendeletek, és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.  

(8) Zárt ülésről két példány jegyzőkönyv készül, melyeket külön kell kezelni. Ezek közül egyet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének, míg a másik példányt a jegyző kezeli és azt évente irattárba helyezi.

 A jegyzőkönyv

33. §

(1)  A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, dátumát, kezdési és befejezési időpontját,

- a megjelent önkormányzati képviselők nevét,

- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

- az elfogadott napirendi pontokat,

- az előterjesztéseket

- a tanácskozás lényegét,

- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát

- a határozathozatal módját,

- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését

- a szavazás számszerű eredményét,

- a szavazás eredményét előterjesztésenként,

- a meghozott döntéseket, határozatokat, rendeleteket,

- az ülésen történt fontosabb eseményeket (rendbontás, távozás),

- a képviselő véleményének kérésére történő rögzítését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

- meghívó

- írásos előterjesztések,

- a képviselő előzetesen írásban benyújtott hozzászólása,

- indítványok,

- jelenléti ív, mely tartalmazza a meghívottak névsorát,

- név szerinti szavazásról készített hitelesített névsor,

- név szerinti illetve titkos szavazásról készített jegyzőkönyv.

(4)A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, továbbá két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A Képviselő-testület nyílt üléseiről 2 példányban készül jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, mely évenként bekötésre kerül. A jegyző egy példányt az ülést követő 15 napon belül a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének küld meg. Az állampolgárok betekintési jogát a Képviselő-testület a hivatalában biztosítja.

(6) A hitelesített jegyzőkönyv alapján határozati kivonatot illetve hitelesített rendeletet kell készíteni, melyet a végrehajtásért felelős személyeknek, az érintetteknek a jegyző köteles 15 napon belül megküldeni.

(7)A jegyzőkönyv évenkénti beköttetéséről, valamint a rendeletek, és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.  

8.  Zárt ülésről két példány jegyzőkönyv készül, melyeket külön kell kezelni. Ezek közül egyet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének, míg a másik példányt a jegyző kezeli és azt évente irattárba helyezi.
   

35. §

(1) A képviselő a bizottság, illetve a polgármester átruházott hatáskörében, önkormányzati ügyben hozott döntésének felülvizsgálatát a Képviselő-testület ülésén szóban és írásban is kezdeményezheti.

(2) A Képviselő-testület a következő ülésén egyszerű többséggel dönt a kezdeményezésről.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A Képviselő-testület bizottságai

36. §

(1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz, illetve hozhat létre.

(2) Az állandó bizottságok a következők:

• Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság,
• Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság.

Az állandó bizottság tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok létrehozására javaslatot tehet bármely képviselő-testületi tag. A bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(4)A bizottság 5 tagú,  elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(6)  A bizottságok általános feladatai:

- Előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ennek érdekében - a Képviselő-testület által meghatározott esetekben - előterjesztéseket nyújtanak be, illetőleg meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatban állást foglalnak.

- A Képviselő-testület átruházott hatáskörében önállóan járnak el.

- A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(7) A Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság részt vesz az Mötv. 116. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági program, fejlesztési terv kidolgozásában, valamint elfogadása előtt véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet és annak módosításait, valamint a zárszámadási rendeletet.

Az Ügyrendi-, Oktatási és Szociális Bizottság végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, vizsgálatát és ellenőrzését, és kivizsgálja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos indítványokat.

(8) A bizottság belső működési szabályait - jogszabályi keretek között - maga állapítja meg.

(9) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

37. §

(1) A bizottsági ülést annak elnöke hívja össze. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottságok feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont bizottsági ülés megtartását kezdeményezheti.

(2) A bizottság ülését kötelező összehívni:

- a Képviselő-testület döntése alapján

- a bizottság tagjai felének indítványára,

- a polgármester indítványára.

(3) A bizottság elnöke a bizottsági tagokat a bizottság üléséről meghívóval értesíti, a bizottság ülését hirdetőtáblán kell közzétenni.

(4) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zárt ülés döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat felvilágosítást az arra jogosultaknak.

(5) A bizottság ülését annak elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság képviselő-testületi tagjai közül a korelnök vezeti.

(6) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság üléséről kötelező 2 példányban jegyzőkönyvet készíteni.

(8) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(9) A jegyzőkönyvek kezeléséről és a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének történő megküldéséről a jegyző gondoskodik úgy, hogy a jegyzőkönyvek egyik példányával az állampolgárok betekintési jogát biztosítja.

(10) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

38. §  

(1) A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülésén meg kell tárgyalni és arra a kezdeményező képviselőt is meg kell hívni.

(2) A bizottság ülésén tanácskozási joggal a jegyző is részt vesz.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy az Önkormányzat érdekeit sérti. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottságok döntéseiről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a következő ülésen köteles beszámolni.

(5) A bizottságok közötti együttműködést a polgármester koordinálja.

39. §

A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

40. §

A Képviselő-testület határozattal hozhat létre ideiglenes bizottságot. A Képviselő-testület határozza meg az ideiglenes bizottság összetételét, feladatát, működésének határidejét. A bizottság a feladat elvégzésével megszűnik.

Polgármester

41. §

(1) Kisláng Község Önkormányzat Polgármestere megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.  

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester jutalmazására, tiszteletdíjára a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság tesz javaslatot a vonatkozó jogszabályok keretein belül.

(5) A polgármester feladatkörét az Mötv. 65., 67. 68. §-ai határozzák meg.

(6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. Tv, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. 33/A. §-a határozza meg. A polgármester hivatali munkarendje (munkaidő) heti 20 óra.  

Alpolgármester

42. §

(1) Kisláng településen a megválasztandó alpolgármesterek száma egy.

(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a következő önkormányzati választás napjáig vagy az új testületalakuló üléséig (1994. évi LXIV. Tv. 2. § (2) bek. a) és b) pont)  egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tevékenykedik.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően alkalmazni kell a polgármesterre vonatkozó szabályokat.

(6) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

                         43. §

Jegyző

(1) A Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző (Mötv. 81. § (3) bek.):

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal    

     köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb  

     munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának   

     ülésén,

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a

    döntésük, működésük jogszabálysértő,

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(3) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a képviselő-testület ülésein történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A jegyző és az aljegyző kinevezésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra -  a jegyzői feladatokat a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal adóügyi előadója látja el.

Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal

44. §

(1) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Mátyásdomb Község Képviselő-testületével Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyek ellátására.

(2) A Közös Hivatal biztosítja:

- a képviselők munkájához szükséges tájékoztatást,

- Képviselő-testület, bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendők elvégzését,

- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítését és azok végrehajtását,

- a helyi közigazgatási feladatok ellátását.

45. §

A Közös Hivatal ügyrendjét, belső tagozódását, ügyfélfogadási idejét annak Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

                                                                             A társulások

46. §

(1) Az önkormányzat egyes feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében közös intézményfenntartó társulásban vesz részt.

Az önkormányzat egyes szociális feladatainak ellátása tekintetében a Polgárdi Térségi Szociális és Gyermekjóléti és Intézményfenntartó Társulás tagja.

(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) A társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

Rendeletalkotás

47. §

(1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet jogot illetőleg kötelezettséget állapít meg.

48. §

(1) A jegyző köteles rendelet megalkotását kezdeményezni, ha azt jogszabály előírja.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester,

- képviselő,

- Képviselő-testület bizottsága

- jegyző.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a tervezet előkészítéséről, az előkészítés menetéről, főbb elveiről.

49. §

(1) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző feladata, aki ehhez külső segítséget is igénybe vehet.

(2) A Közös Hivatal a jegyző szakmai irányításával előkészíti a rendelet-tervezetet. A jegyző kezdeményezheti a polgármesternél szakmai bizottság összehívását.

(3) A Képviselő-testület a tervezet előkészítésére bizottságot bízhat meg, e célból külön bizottságot hozhat létre, szakértőt kérhet fel.

(4) A rendelet-tervezet általános és/vagy részletes indoklással készül, amely tartalmazza:

     a.) a megalkotandó rendelet célját és szükségességét, indokait, illetve a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, stb.

     b.)  a fejezetekhez - szükség szerint egyes szakaszokhoz - fűzött részletes indoklást, amely elemzi, hogy a tervezett rendelet az érintett tárgyban miért az adott szabályozást javasolja.

50. §

(1) A rendelet hiteles szövegezését a jegyző végzi el. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelet hatálybalépésének időpontját - ha nem egyezik a kihirdetésének napjával - úgy kell meghatározni, hogy az a következő hónap 1. (esetleg 15.) napjával kezdődjön. A Képviselő-testület indokolt esetben dönthet úgy, hogy a rendelet kihirdetésének napjával lépjen hatályba.

(3) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik, a rendeletek megtekintésének biztosítása a jegyző feladata.

(4) A hatályos rendeletek naprakész állapotban való nyilvántartásáért a jegyző felelős.

(5) A hatályos rendeletekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.  A nyilvántartás tartalmazza:

            - rendelet számát és tárgyát

            - meghozatalának időpontját,

            - címének szószerinti szövegét,

            - kihirdetésének időpontját.

  51. §

(1) A helyi rendeletek felülvizsgálata a jegyző feladata.

(2) A jegyző jogszabályi változás esetén jelzi a módosítások, a rendeletalkotás szükségességét.

(3) Rendelet módosítására azok tehetnek javaslatot, akik rendelet alkotását kezdeményezhetik.

                   A lakosság részvétele a helyi közéletben

52. §

(1) A lakosság egészét vagy jelentős részét, a közösség érdekeit érintő ügyekben vagy gyökeres változást hozó döntések meghozatala előtt szükség szerint a Képviselő-testület közmeghallgatást, illetve szükség szerinti időpontban és témában falugyűlést tart, amelyen az érintettek hozzászólásukkal véleményüket nyilváníthatják a meghozandó döntésekről.

(2) Közmeghallgatást évente február hónapban kell tartani, ahol a polgármester beszámol az Önkormányzat előző évi tevékenységéről és ismerteti az éves terveket, a fejlesztés irányait.

53. §

Külön önkormányzati rendeletben szabályozza a Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés intézményeit.

Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása

54. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyonának külön része a törzsvagyon, melynek köre forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3)Az önkormányzat vagyonáról, mint tulajdonos a Képviselő-testület rendelkezik, a jogszabályokban, a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feltételek szerint.

55. §

(1) Az önkormányzat a költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A gazdálkodás keretében

a.) alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet,

b.) adósságot keletkeztető ügyletekben csak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai szerint vehet részt,

c.) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami  

hozzájárulások kivételével,

d.)dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

e.) az általa fenntartott intézményt támogatásban részesíti, a más által fenntartott  intézmény fenntartásához támogatást nyújthat.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester (Mötv. 115. § (1) bek.), a költségvetés végrehajtásáért a jegyző a felelős.

(4) A polgármester a költségvetésben meghatározott célokra maximum 1 millió Ft-ig vállalhat kötelezettséget, e felett a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.

(5) Az Önkormányzat általa alapított és fenntartott intézménye: Kislángi Általános Művelődési Központ 8156 Kisláng, Fő u. 53.

(6) Az Önkormányzat közös alapítású és fenntartású intézménye: Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal 8156 Kisláng, Fő u. 63.

56. §

(1) Az önkormányzat költségvetését és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót a Képviselő-testület rendeletben hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megelőzően az önkormányzat irányítása alá tartozó Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetését, beszámolóját a Képviselő-testület a mátyásdombi Képviselő-testülettel tartott együttes testületi ülésen hagyja jóvá.

(3) Az önkormányzat vagyonának állapotát a beszámolóhoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.

(4) Az intézmények elemi költségvetése, beszámolója beépülnek az Önkormányzat elemi költségvetésébe, beszámolójába.  

(5) Az önkormányzat költségvetéséről, beszámolójáról szóló rendeletek megalkotásánál a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(6) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését vállalkozási szerződés keretében  jogszabályokban meghatározott  képesítésű belsőellenőr útján látja el.

(7) Az Önkormányzat éves beszámolóját könyvvizsgáló ellenőrzi.

57. §

A költségvetési koncepció kialakítása

(1) A jegyző által előkészített költségvetési koncepció kialakításánál a Képviselő-testületnek figyelembe kell vennie:

- a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelveket,

- az önkormányzat anyagi lehetőségeit, pénzeszközeit, bevételi forrásait,

- a kötelezően előirt és a szabadon vállalható feladatokat, alap célkitűzéseket,

- a felmerült igények alapján a szükségletek kielégítési sorrendjének alternatíváit,

- több éves kihatással járó feladatokat.

(2) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül dönt a költségvetési koncepcióról.  

58. §

A költségvetési rendelet megalkotása

(1) A jegyző a költségvetési koncepció alapján elkészíti a költségvetési rendelet-tervezetet, a költségvetési szerv vezetőjével egyezteti, majd a polgármester a rendelet-tervezetet a Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottságnak véleményeztetésre megküldi.

(2) A Pénzügyi és Falufejlesztési Bizottság kialakítja saját álláspontját a költségvetési rendelet-tervezetről.

(3) A polgármester a bizottsági véleménnyel együtt a rendelet-tervezetet a  Képviselő-testület elé terjeszti, melyről a Képviselő-testület a jogszabályban előírt határidőn belül rendeletet alkot.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               

Nem képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

59. §

(1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli a Képviselő-testület által kinevezett intézményvezetőket.

(2) Az (1) bekezdésben említettek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek kétévente köteles eleget tenni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. §

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2014. március 17. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Kisláng Község Önkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011.(II. 28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

61. §

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és függelékei:

1. sz. melléklet: Kisláng Községi Önkormányzat által alaptevékenységként ellátandó

                          kormányzati funkciók

2. sz. melléklet: A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzéke 

3. sz. melléklet: Társulások felsorolása

1. sz. függelék: a Képviselő-testület névsora

2. sz. függelék: az Önkormányzat állandó bizottságainak névsora

3. sz. függelék: a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

Kisláng, 2014. március 13.

                                      Rumpler Tibor                                   Pázsi Jenő

                                      polgármester                                        jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kisláng, 2014. március 17.

     Pázsi Jenő 

                                                                                                        jegyző