Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8.a pontjában, az 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ban, 48. § (4) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében és a 92. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 I. fejezet

Értelmező rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a szerint kell értelmezni.

(2) Különös méltánylást igénylő eset:

a)  természeti csapás által okozott kár

     természeti csapás

aa) vihar,

ab) földrengés,

ac) árvíz.

b)  tűzkár

c)   víz- és csatornakár, különösen a csőtörés vagy a csatornahálózat eldugulása miatt keletkezett kár és többletkiadás,

d)  betegség, különösen súlyos vagy fertőző betegség, fogyatékosság, műtét, egyéb, csatolt orvosi szakvéleménnyel igazoltan alátámasztott állapotból adódó költségek,

e) baleset,

f)gyermek ellátása folytán felmerült rendkívüli helyzet megoldására tekintettel

 fa) beiskolázás költségeihez,

 fb) ruházat vásárlása,

 fc) kapcsolattartás biztosítása,

 fd) betegség, baleset, műtét, egyéb egészségügyi probléma költségeivel kapcsolatosan,

 fe) egyéb, a kérelemben konkrétan megjelölt, a gyermek ellátását szolgáló okból,

g)átmeneti élethelyzet megoldására

 ga) tartós, hat hónapot meghaladó munkanélküliség, keresetkiesés, 20 %-ot meghaladó jövedelemcsökkenés miatt felhalmozódott közműtartozás, hiteltartozás kiegyenlítése,

 gb) a lakóingatlanban önhibán kívül bekövetkezett káresemény elhárítása, helyreállítás, váratlan, a havi rendszeres jövedelmet meghaladó, jelentős összegű javítási költség,

h) haláleset,

i) bűncselekmény áldozatává válás,

j) nagyobb összegű készpénz elvesztése, kivéve szerencsejáték vagy egyéb játékveszteség, 

k) halaszthatatlan ügyben történő utazás.

l)  közműszolgáltatás szolgáltató általi megszüntetésének veszélye:

       la) gázszolgáltatás,

       lb) villanyszolgáltatás,

       lc) víz-, és csatornaszolgáltatás,

       ld) hulladékszállítási szolgáltatás.

Települési támogatások és szociális ellátások

2. §

Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 45. §-ban, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi támogatásokat nyújtja:

a) rendkívüli települési támogatást,

b) települési temetési támogatást,

c) települési lakhatási támogatást,

e) települési ápolási díjat,

e) települési szociális kölcsönt,

f) rendszeres települési támogatást.

        Hatáskör

3. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesterre és a Jegyzőre ruházza.

(2) A Polgármester dönt:

      a) rendkívüli települési támogatásról,

      b) különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás megállapításáról,

 c) jelen rendelet 11. § (4) bekezdésében foglalt eljárás,

 d) települési temetési támogatás megállapításáról,

      e) települési ápolási díjról,

  f) települési szociális kölcsönről,

  g) a Szt. 94/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás megkötéséről,

  h) jelen rendelet 26. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötéséről,

  i) rendszeres települési támogatásról,

  j) étkeztetés megállapításáról.

(3) A Jegyző dönt a települési lakhatási támogatás megállapításáról.

II. fejezet

Általános eljárási szabályok

4. §

(1) A települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyhivatalához (a továbbiakban: Hivatal) 8156 Kisláng, Fő utca 63. kell benyújtani.

(2) A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez az e rendelet mellékleteit képező formanyomtatványokat biztosítja.

(3) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(4) A házastársak a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (2) bekezdése alapján tekinthetők különélőnek.

(5) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját és családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor köteles vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, a jövedelem az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint vélelmezhető.

                                                                                  5.  §

(1) Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.

(2) A (1) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti költségek.

(3) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott összeget.

                                                                                  6. §

(1) Az egyes ellátási formák igényléséhez előírt kérelemnyomtatványok benyújtásakor csatolandó mellékletek felsorolását e rendelet az egyes ellátási formáknál szabályozza.

(2) A 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetén az Szt. 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

7. §

(1) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4 § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül.

(2) Amennyiben a kérelmező, a kérelmező családjának tagja, vagy a háztartás tagja rendszeres vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezik, kérelméhez csatolni szükséges a Fejér Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Munkaügyi Kirendeltségének (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) igazolását a regisztrált álláskeresőként történő nyilvántartásba vételről. Amennyiben a kérelmező, a kérelmező családjának tagja, vagy a háztartás tagja nem regisztrált álláskereső, a kérelemhez csatolnia kell az erről szóló nyilatkozatát.

(3) Jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszakra az Szt. 10 § (2)-(3) bekezdésében rögzített szabályozás az irányadó.

(4) A rendeletben szabályozott támogatások esetén az Szt. 10. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

8. §

(1) A települési támogatást megállapító határozat alapján a támogatás kifizetése a kérelmező nyilatkozata alapján banki átutalással, postai utalással vagy készpénzben történik.

(2) A banki átutalást és a postai feladást a Kislángi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyhivatalának pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egysége teljesíti, a készpénzben történő kifizetés a házipénztárából történik.

                                                                                     9. §

(1) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a Hivatal szociális feladatokat ellátó ügyintézője jogosult ellenőrizni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a Hivatal ügyintézője az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.

(3) A jogosulatlanul felvett ellátást – a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését kivéve – meg kell téríteni az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok szerint.

(4) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve a pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg, ha

   a) a jogosulatlanul igénybe vett támogatást nem rosszhiszeműen vették igénybe,

b) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-át.

(5) Nem részesülhet települési lakhatási támogatásban, települési ápolási díjban és települési szociális kölcsön támogatásban az a személy és/vagy család, akinek az önkormányzat vagy az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv felé lejárt tartozása van.

(6) Mentesül az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása alól, aki tartozásának megfizetésére részletfizetési kedvezményt kapott, és részletfizetési kötelezettségének eleget tesz.

(7) A részletfizetés megtörténtét a rendszeres támogatás tárgyhavi kifizetése előtt ellenőrizni kell. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a jogosult részletfizetési kötelezettségének a tárgyhónapot megelőző hónapban nem tett eleget, a támogatás folyósítását fel kell függeszteni, és 5 napos határidő tűzésével fel kell szólítani a jogosultat részletfizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a jogosult a részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőn belül a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

9/A §

(1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele. hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak, különösen az e rendeletben meghatározott együttműködési kötelezettségre, valamint a rendelet alapján határozattal előírt kötelezettségeinek teljesítésére.

(2) Pénzbeli ellátás megállapítása esetén a jogosult kötelezhető arra, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását számlával igazolja.

(3) Amennyiben a támogatott személy a felhasználásról írásbeli felszólításra sem számol el, részére további ellátás 1 évig nem biztosítható.

(4) Önkormányzati hatáskörben megállapítható ellátásra nem jogosult és abból három hónapra kizárható az az ellátatlan munkanélküli, aki a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadható indok nélkül visszautasítja vagy közfoglalkoztatási munkaviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. Az ellátásból történő kizárás kezdő időpontja a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munka visszautasításának napja, illetőleg a közfoglalkoztatási munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének napja.

III. fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátások

Rendkívüli települési támogatás

10. §

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az, aki az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatás formájában is megállapítható (különösen: tüzelőanyag, élelmiszercsomag biztosításával).

11. §

(1) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy legfeljebb 6 hónapos időtartamra havi rendszerességgel.

(2)  Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként a rászorultságtól függően minimum 2000.- Ft, m^[1]

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell meghatározni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A támogatást havonként eltérő összegben is meg lehet állapítani.

(4) Ha a polgármester a kérelem elbírálása során megállapítja, hogy a kérelmező helyzete különös méltánylást érdemlő eset, akkor a 12. § - ban foglaltak szerint állapítható meg támogatás.

12. §

(1) Különös méltánylást érdemlő, az 1. § (2) a) - e) pontjaiban meghatározott esetben adható támogatást a Polgármester jövedelemhatárra való tekintet nélkül is megállapíthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege minimum 20000 Ft, maximum 300000 Ft.

(3) Különös méltánylást érdemlő, a 1. § (2) bekezdés f) - l) pontjaiban meghatározott esetben adható rendkívüli települési támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400 %, egyedülálló esetén az 500 %-át.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott támogatás összege minimum 2000 Ft, maximum 150000 Ft.

13. §

A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Települési temetési támogatás

14. §

(1) A települési temetési támogatás az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható támogatás annak a személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A jövedelemhatárra tekintet nélkül megállapítható települési temetési támogatás összege 15000 Ft.

15. §

(1) A települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

(2) A megállapított települési temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(3) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a települési temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

(4) A települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A települési temetési támogatást a temetést követő 60 napon belül lehet igényelni. A határidő jogvesztő.

Települési lakhatási támogatás

16. §

(1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző az elektromos áram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) A települési lakhatási támogatást pénzben és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

17. §

(1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Az arányszám 0,2-vel növekszik, ha a háztartás

a) (4) bekezdés a) - c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy   

    fogyatékossági támogatásban részesül,

b) (4) bekezdés d) - e) pontja szerinti tagja után magasabb összegű családi pótlékot

    folyósítanak,

c) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a

    nevelőszülőt – él.

(4) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében rögzíti, az Szr. hatálybalépésének évében 450 forint.

(5) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A települési lakhatási támogatás 1 év időtartamra állapítható meg, a kérelem beadását követő hónap első napjától.

18. §

(1) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint havi 2500 forint és nem haladhatja meg a 6000 forint összeget, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

19. §

(1) A települési lakhatási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó, e rendelet 37. §-ában meghatározott feltételeket teljesítse.

(2) Amennyiben a jegyző a települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a 37. §-ban meghatározott feltételek nem teljesítése miatt elutasítja, vagy a megállapított települési lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be települési lakhatási támogatás iránti kérelmet.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek teljesülését vizsgálni kell a támogatás megállapítására irányuló kérelem elbírálására folytatott eljárás keretében. Az (1) bekezdésben rögzített feltételek teljesülését a megállapított támogatás folyósításának időtartama alatt a Hivatal ellenőrizheti.

(4) Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját 15 napos határidő tűzésével fel kell szólítani a feltételek teljesítésére.

(5) Ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja a felszólítás ellenére az (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a támogatás megállapítására vonatkozó eljárást, illetve a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni. A támogatás folyósítását annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a kitűzött határidő lejárt.

(6) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítési kötelezettsége alól mentesül a 70. életévét betöltött kérelmező, illetve jogosult, ha tartásra köteles hozzátartozója, vagy vele szemben tartási kötelezettséggel terhelt – szerződés, kötelezettségvállalás alapján –. személy nincs.

(7) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lakó személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

20. §

(1) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A települési lakhatási támogatás megállapításához szükséges:

a) a háztartás tagjainak az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozata, valamint jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása.

(3) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással érintett lakások pontos címét - házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó jelöléssel - és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, a jegyző erre határozatban kötelezi.

(4) A települési lakhatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről.

21. §

Amennyiben a települési lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

Települési ápolási díj

22. §

(1) Települési ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8.1. § (1) bekezdés 1., 2. pont), aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) A tartósan beteg személy fogalmát az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja tartalmazza.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a hatáskörre jogosult kétévente legalább egyszer felülvizsgálja és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

(4) A települési ápolási díj havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.

(5) A települési ápolási díj tekintetében alkalmazni kell az Szt. 44.§ (3) bekezdését.

23. §

(1) Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását az Szt. 42. §-ban foglalt esetekben.

(2) Az ápolási díj megszüntetése esetén alkalmazni kell az Szt. 42. § (3), (3a) és (6) bekezdését.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon - ide nem értve az (1) bekezdésben foglalt esetet - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, valamint a családsegítő bevonásával – legalább félévente – el kell végezni.

24. §

(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a háziorvos 6. számú melléklet szerinti

aa) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,

ab) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

b) a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

alapján állítja ki.

25. §

(1) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,

b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

Települési szociális kölcsön

26. §

(1) Települési szociális kölcsön állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki

a) meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

(2) A települési szociális kölcsön további feltételei:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350 %-át, egyedülálló esetén a 400 %-át,

b) a kérelmező vállalja a kölcsön visszafizetését.

(3) A települési szociális kölcsön törlesztő részleteinek havi összegét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztés ne veszélyeztesse a kérelmező létfenntartását. A havi törlesztő részlet összege minimum 2000, maximum 10000 Ft.

(4) A települési szociális kölcsön legkisebb összege 20000 Ft, legmagasabb összege nem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének kétszeresét.

27. §

(1) A települési szociális kölcsön megállapítása iránti kérelmet a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a temetés vélelmezett költségéről szóló igazolást.

28. §

(1) A visszatérítendő települési szociális kölcsönt megállapító határozatban rendelkezni kell a visszatérítés összegéről, arról, hogy a visszatérítés hány részletben és milyen határidővel esedékes.

29. §

(1) A települési szociális kölcsön további feltétele, hogy a kölcsön folyósítása előtt a Polgármester a kölcsön visszafizetésének részletes szabályait tartalmazó megállapodást köt a jogosulttal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szövege jelen rendelet 8. számú melléklete.

III/A. Fejezet

^[2]

Rendszeres települési támogatás

30. §

(1) A Polgármester rendszeres pénzbeli támogatásban részesíti azt a személyt, aki

a) önhibáján kívül jövedelem nélkül maradt, és

b) korábban a járási hivataltól aktív korúak ellátásában, ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült.

(2) A rendszeres települési támogatás az (1) bekezdésben megjelölt személy részére akkor állapítható meg, ha

a) a járási hivataltól folyósított ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) önhibáján kívül szűnt meg,

b) fizikai-egészségi állapota miatt munkavégzésre képtelen, nem alkalmas,

c) a b) pont szerinti állapotára tekintettel rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül,

d) életkorára tekintettel rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül,

e) közös háztartásban élő személy esetén a közös háztartásban az egy főre jutó jövedelem a 22.800,- Ft-ot nem éri el,

f) kérelmezőnek és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A rendszeres települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a járási hivatal ellátás (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) folyósítását megszüntető határozatát,

b) az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) a háziorvos 10. számú melléklet szerinti igazolását, arról, hogy kérelmező fizikai-egészségi állapota miatt munkavégzésre képtelen, nem alkalmas,

d) közös háztartás esetén a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(4) A rendszeres települési támogatás havi összege 20000,- Ft.

(5) A rendszeres települési támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy köteles

a) álláskereső regisztrációját folyamatosan fenntartani a járási hivatal foglalkoztatási osztályánál,

b) rendszeres kapcsolatot fenntartani a Polgárdi Térségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Kisláng községben feladatot ellátó családgondozójával.

(7) A rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, ha a rendszeres települési támogatásban részesülő személy az (5) bekezdésben előírt kötelezettsége valamelyikének nem tesz eleget

(8) A rendszeres települési támogatás folyósításának feltételeit évente felül kell vizsgálni.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés

31. §

(1) Az Önkormányzat kérelemre étkeztetést biztosít azon szociálisan rászorult személy részére, aki

a) betöltötte a 62. életévét és nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át (kor miatt),

b) betegsége miatt önmagát nem vagy csak részben, vagy csak segítséggel képes ellátni, és a betegsége miatt nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkezését, és állapotáról a háziorvos igazolását csatolja (egészségi állapot miatt),

c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége miatt nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést, és erről a szakorvosi vélemény alapján kiállított háziorvosi igazolást csatolja (fogyatékosság, pszichiátriai betegség miatt),

d) szenvedélybetegsége miatt nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést, és erről a szakorvosi vélemény alapján kiállított háziorvosi igazolást csatolja (szenvedélybetegség miatt),

e) hajléktalan, és nyilatkozatában tartózkodási helyként Kislángot jelölte meg, és hajléktalan életmódja miatt nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkezést (hajléktalanság miatt),

f) az Szt. 33. § (1) bekezdés a) - c) pontjában meghatározott ellátásban részesül.

(2) A napi egyszeri meleg étkeztetés ebéd biztosítását jelenti az étel elvitelének lehetőségével vagy – külön kérelemre – lakásra történő térítésmentes kiszállítással.

(3) Az étkeztetés nyújtásának módjáról, időtartamáról, valamint a személyi térítési díjról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. Az étkeztetésre való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) Az önkormányzat az étkeztetést saját intézményi keretei között biztosítja.

32. §

Az étkeztetést meg kell szüntetni

a) a jogosult halálával,

b) a jogosult jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő 2. napon,

c) a jogosult 30 napot meghaladó távolléte esetén,

d) amennyiben az ellátási jogosultság felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy az igénybe vevő az ellátásra nem jogosult, a felülvizsgálat elvégzését követő hónap utolsó napjával.

33. §

(1) Az étkezésért fizetendő díjakat külön rendelet szabályozza.

(2) Az étkezéssel kapcsolatos kérelmek elbírálása a Polgármester hatásköre.

(3) Az étkeztetés megállapítása iránti kérelmet a 11. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a)  az Szt. 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást, és

b) a 33. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban rögzített igazolást.

Térítési díj

34. §

(1) Nem állapítható meg térítési díj annak az ellátottnak a terhére, akinek havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem éri el.

(2) Nem részesíthető térítésmentes étkeztetésben az a személy, akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója van, vagy vele szemben valamely személyt – szerződés, kötelezettségvállalás alapján – tartási kötelezettség terhel.

Házi segítségnyújtás

35. §

(1) A házi segítségnyújtás keretében az Önkormányzat az Szt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Polgárdi Térségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás keretében látja el.

Családsegítés

36. §

(1) A családsegítés keretében az Önkormányzat az Szt. 64. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az önkormányzat a családsegítést a Polgárdi Térségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás keretében látja el.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

Települési lakhatási támogatásra v^[3]

37. §

(1) ^[4] iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a kérelmező vagy a jogosult köteles gondoskodni

a) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és udvarának tisztán tartásáról,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendben tartásáról, gyom- és parlagfű mentesítéséről, a rendszeres fűnyírásról vagy kaszálásról,

c) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról, gyom- és parlagfű mentesítéséről, a rendszeres fűnyírásról vagy kaszálásról,

d) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megőrzéséről,

e) az ingatlan higiénikus állapotának biztosításáról.

Szociális kerekasztal

38. §

(1) Az önkormányzat az Szt, 58/B. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget téve, az ott meghatározott feladatok végrehajtására szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl: a jegyző, az Ügyrendi-, Oktatási- és Szociális Bizottság nem képviselő tagjai, a Közös Önkormányzati Hivatal szociális és gyámügyekkel foglalkozó ügyintézői, a családgondozó, a védőnő, a háziorvos, kulturális intézmény vezetője, óvoda vezetője, a Kislángi Tamási Áron Általános Iskola Igazgatója vagy az általa kijelölt személy, valamint a helyi körzeti megbízott. 

VI. fejezet

Átmeneti rendelkezések

39. §

A Kisláng Község Önkormányzata Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 10/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelete, valamint a Kisláng Község Önkormányzata Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2013.(XII.23.) önkormányzati rendelete alapján megállapított és folyósított ápolási díjat – a jogosultsági feltételek fennállása esetén - e rendelet hatálybalépését követően tovább kell folyósítani.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

40. §

(1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.

                                   Rumpler Tibor                       dr. Berta Edina

                                   polgármester                                 jegyző

A rendelet 2017. szeptember 1. napján kihirdetésre került.

Kisláng, 2017. szeptember 1.

                                                                                      dr. Berta Edina

                                                                                               jegyző