Kisláng Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
Kisláng helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 14- 2023. 12. 14Kisláng Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
Kisláng helyi építési szabályzatáról
Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános Előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
d) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai a kialakítható legkisebb telekterület „K” kialakult, ott az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést.
Az előkert vonatkozásában kialakultnak tekintendő az építési tevékenységgel érintett építési telek melletti 2-2 építési telken a meglevő épületek és a telek utcai homlokvonala közötti jellemző távolság mértéke.
2. § A képviselő-testület:
a) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Kisláng belterületi szabályozási tervét a 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-2 jelű és M=1:15000 méretarányú Kisláng külterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 3. melléklet szerint állapítja meg,
d) az egyes övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit a 4. melléklet szerint állapítja meg,
e) az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását az 5. melléklet szerint állapítja meg,
f) az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 6. melléklet szerint állapítja meg,
g) a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területeket a 7. melléklet szerint állapítja meg,
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) építési övezet, övezet határa és jele.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok,
b) régészeti lelőhely határa/területe,
c) országos ökológiai hálózat magterület,
d) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
e) tájképvédelmi terület határa,
f) kiemelt fontosságú honvédelmi és katonai célú terület,
g) felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett terület határa,
h) erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) közművezetékek,
c) kerékpárút,
d) tervezett kötöttpályás közlekedési terület és védőtávolsága
e) híd és felüljáró.
Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
3. Az építés általános feltételei
4. § (1) A meglévő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.
(2) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(3) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(4) Melléképület építési helyen belül építhető.
(5) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakóterületen és különleges mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni.
5. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(3) A felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetettek területeken a várható felszínmozgásra tekintettel építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza
a) a felszínmozgás elleni védekezés műszaki megoldását,
b) a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének műszaki megoldását,
c) az épületszerkezeti, különösen az alapozási követelményeket.
(4) Erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető területen belül az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
4. Beépítési mód, beépítési hely
6. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert méretét beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni.
(3) Az építési övezetekben az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, vagy a Szabályozási terven jelölt, ennek hiányában:
a) vegyes és lakó építési övezetben a kialakult, vagy minimum: 5 méter,
b) egyéb építési övezet esetében minimum: 5 méter, de legfeljebb 10 m.
(4) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen az épületmagasság fele, de legalább 4,0 méter, vagy
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az épületmagasság fele, de legalább 6 méter.
(5) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 méter,
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter.
(6) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 méter, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter.
Beépítésre szánt területek
5. Beépítésre szánt területek tagozódása
7. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
b) Vt - rövidítéssel jelölt településközponti vegyes terület,
c) Vi – rövidítéssel jelölt intézményi vegyes terület,
d) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
e) Gipe - rövidítéssel jelölt egyéb ipari terület,
f) K-Sp - rövidítéssel jelölt különleges sport terület,
g) K-T – rövidítéssel jelölt temető terület,
h) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület.
6. Falusias lakóterület
8. § (1) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató rendeltetési egység létesíthető.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépítmény építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhetők továbbá a lakó funkciótól eltérő rendeltetési egységek számára főépítmények.
(3) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépítmény.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méteres teleksávban.
(5) Falusias lakóterület építési övezetben nem helyezhető el önálló italbolt és zenés, táncos rendezvények tartására alkalmas vendéglátó rendeltetési egység, szállás jellegű rendeltetési egység csak falusi turizmus céljára alakítható ki.
7. Településközponti vegyes terület
9. § A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
8. Intézményi vegyes terület
10. § Az intézményi vegyes terület Vi jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
9. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló, tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás.
(5) Gazdasági területen – amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi – a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
10. Egyéb ipari gazdasági terület
12. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület Gipe jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló, tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy szolgálati lakás.
11. Különleges sport terület
13. § (1) Különleges sport, K-Sp jellel jelölt terület a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
12. Különleges temető terület
14. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
13. Különleges mezőgazdasági üzemi
15. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi területek a K-Mü jellel jelölt építési övezetek, melyek a mezőgazdasági termeléshez és termékfeldolgozáshoz szükséges és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A területen elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(4) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 méter, egyéb épület esetén 5,0 méter;
b) az oldalkert legkisebb mérete: 6,0 méter;
c) hátsókert legkisebb mérete: 10,0 méter.
(5) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
(6) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás.
(7) Mezőgazdasági üzemi területen – amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles, többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
Beépítésre nem szánt területek
14. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
16. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Köu-k - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület – kiszolgáló út,
ac) Közm - rövidítéssel jelölt közműelhelyezési terület,
b) Zöldterület Zkk rövidítéssel jelölt közkert,
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület,
cb) Ee - rövidítéssel jelölt egyéb erdő terület,
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület,
db) Mk - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület,
dc) Mt - rövidítéssel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,
e) Vg – rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület,
f) Kb-Sp- rövidítéssel jelölt különleges beépítésre nem szánt sportterület.
15. Közlekedési területek általános előírásai
17. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (főhálózati) és Köu-K (kiszolgáló út) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. A Közm (közmű) jellel jelölt övezet a közmű létesítmények és az ehhez kapcsolódó egyéb építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) A közúti közlekedési övezetekben a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(4) A közúti közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
16. Zöldterületek általános előírásai
18. § (1) Zöldterület a Zkk jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkk övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
17. Erdőterület
19. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az egyéb erdőterület az Ee jellel jelölt övezet, melybe az egyéb feladatok megvalósítását szolgáló erdőterületek tartoznak.
(4) Az Ee övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
18. Kertes mezőgazdasági terület
20. § (1) Az Mk jellel jelölt övezet elsősorban kisüzemi és családi használatú, jellemzően kert és gyümölcsös vagy szőlő művelési ágú telkek területe.
(2) Mk jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltatói tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható.
(3) Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) A Mk jelű övezetben bírtokközpont nem létesíthető.
19. Általános mezőgazdasági terület
21. § (1) Az általános mezőgazdasági terület az jellel jelölt övezet, övezet elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Az általános mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.
(4) Az általános mezőgazdasági Má-1, Má-2 jelű övezetekben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40 %-ot nem haladhatja meg.
(5) Lakóépület az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak megtartása mellett Má-1 és Má-2 övezetben létesíthető gazdasági épület megléte esetén, egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás.
(6) Má-3 övezetben épület nem létesíthető.
20. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek
22. § (1) Az Mt jellel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetek a természetközeli használatot folytató területek.
(2) Mt jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értéket nem haladhatja meg.
(4) Az Mt övezetben birtokközpont központi telke nem létesíthető.
(5) Az Mt övezet magterülettel érintett ingatlanain 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
21. Vízgazdálkodási terület
23. § (1) A vízgazdálkodási területek a Vg jelű vízmedrek övezete.
(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével - külön jogszabályban foglaltak szerint - lehet.
(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(4) A területen épületet nem lehet elhelyezni.
22. Különleges beépítésre nem szánt sport terület
24. § (1) A különleges beépítésre nem szánt sport, szabadidős és rekreációs terület a Kb-Sp jellel jelölt övezet, mely a sportolást, a szabadidő eltöltést, a pihenést, testedzést szolgáló terület.
(2) A Kb-Sp övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) A Kb-Sp övezetben építhető egy szolgálati lakás az OTÉK rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.
Járművek elhelyezése és környezetvédelmi előírások
23. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
25. § (1) Lakó önálló rendeltetési egységenként, az ingatlan területén 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(2) Vt-1 és Vt-2 építési övezetekben az OTÉK által meghatározott számú gépkocsik 50 %-a közterületen is elhelyezhető, amennyiben ehhez az önkormányzat hozzájárul és kijelöli a parkoló céljára szolgáló közterületet.
24. Környezetvédelem
26. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
25. Felszín alatti vizek védelme
27. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Kisláng település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
26. A levegő védelme
28. § (1) Kisláng az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
27. A termőföld védelme
29. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
28. A zaj elleni védelem
30. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
31. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) vízminőségvédelmi terület
d) természeti területek.
(2) Kisláng területén földtani veszélyforrás területek az egykori tőzegbánya területei.
(3) A földtani veszélyforrás területeken épület nem építhető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
29. telekalakítás
32. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek is kialakítható.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a 3. melléklet szerint, az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket, továbbá a 4. melléklet szerint a telek legkisebb kialakítható területére, vagy az övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(5) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a Szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(6) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
30. Magánutak létesítése
33. § (1) Beépítésre szánt területen a kialakítandó magánút szélessége nem lehet kevesebb
a) 50 m-nél rövidebb út esetén 6,0 m-nél,
b) 50 m-nél hosszabb út esetén 9,0 m-nél keskenyebb nem lehet.
(2) Amennyiben a magánút 150 m-nél hosszabb és zsákutca kialakítású, a zsákutca végén fordulót kell kialakítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások, örökségvédelem és régészet
31. Természetvédelem
34. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat magterületének és az ökológiai folyosó területének lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A magterülettel és az ökológiai folyosó területtel érintett ingatlanokon az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
32. Örökségvédelem, régészet
35. § (1) Országos védelem alatt álló művi értékek a településen nincsenek.
(2) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.
(3) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet 2023. december 14-én lép hatályba.
37. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban lévő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
38. § Hatályát veszti a Kisláng község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 17/2005.(XII.5.) önkormányzati rendelet.