1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira.

(2) E rendeletet Kisláng Község közigazgatási területén a 14. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul. A közigazgatási hatósági eljárás

(5) A rendelet alkalmazásában:

2. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatti eljárásokban Kisláng Község Önkormányzata Képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A közigazgatási bírság összegének megállapítására a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül – a határozat mellékletét képező készpénz átutalási megbízáson, vagy banki átutalással Kisláng Község Önkormányzat számlájára kell befizetni.

(3) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

4. § (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetve a magatartástól tartózkodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve haszonélvezője, a másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek és a hozzájuk tartozó területek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetve – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles gondoskodni:

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, használó, aki a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítéséről nem gondoskodik, ezért közigazgatási bírsággal sújtható.

5. § (1) Az ingatlantulajdonos téli időszakban a havazást követően az ingatlanát közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a havat, a jeget haladéktalanul, ha szükséges naponta többször is köteles eltakarítani, a síkosság mentesítést elvégezni.

(2) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkosság vált járdát a szükségeshez képest naponként többször fel kell szórni.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell felhalmozni, hogy az a csapadékvíz elfolyását ne gátolja, illetve oly módon, hogy a gyalogos- és közúti forgalom biztonsága és zavartalansága biztosított legyen.

(4) Az összegyűjtött hó elhelyezése tilos gyalogos közlekedési útvonalon, útkereszteződésben úttorkolatban, a kapubejáró elé annak szélességében, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, a megállóhely és a járda közötti területen, a közüzemi-, szolgáltatási-, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(5) A hóeltakarítás és a jégmentesítés során tilos környezetszennyező anyagokat (pl.konyhasó), tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot, valamint bomló és szerves anyagokat használni.

(6) A jégmentesítésre homokot, hamut, fűrészport kell szóróanyagként használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra, síkosság-mentesítésre kötelezettnek kell gondoskodnia.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, használó, aki a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítéséről nem gondoskodik, ezért közigazgatási bírsággal sújtható.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan tulajdonosai és használói egyetemlegesen felelősek.

6. § (1) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(2) A közterületen lévő árok, nyitott csatornák, folyókák, járműbehajtó átereszek tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékvíz-elvezető árokba olajjal, vegyszerrel szennyezett vizet, kommunális szennyvizet bevezetni tilos.

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, használó, aki az (1)–(4) bekezdésekben meghatározottakat megszegi és ezért közigazgatási bírsággal sújtható.

7. § (1) Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan területén és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek és az ingatlantulajdonosnak kell biztosítania a tisztaságot.

(2) Az építkezésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatok befejezését követően a közterületen keletkezett szennyeződést az azt okozó kötelessége eltávolítani.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Közútra, közterületre, útpadkára salakot, építési törmeléket, egyéb hulladékot, illetve szemetet szállítani és elhelyezni tilos.

(5) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedését meg kell akadályozni. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet.

(6) Az építési, bontási és felújítási munkálatokból keletkező hulladék tárolásáról és elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlan használó, aki az (1)–(6) bekezdésekben meghatározottakat megszegi és közigazgatási bírsággal sújtható.

8. § (1) Aki a község területén hulladékot elszór, eldob, egészségre és környezetre ártalmas anyagot és folyadékot, szennyvizet kiönt, kivezet, vagy a környezetet bármilyen egyéb módon szennyezi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.

(3) A község területén szennyező anyagot (hulladékot, folyadékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során por, elfolyás, vagy egyéb szennyeződés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. Amennyiben ezt nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.

9. § Aki a közterületet rendeltetésétől eltérően, jogszabályban előírt hozzájárulás, megállapodás vagy bejelentés nélkül, attól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.

10. § (1) A közterületen tartott rendezvények tartása idején és azt követően a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a rendezvény területének és közvetlen környezetének tisztántartásáról. Aki ezen rendelkezést megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályait szegi meg és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közterületen tartott rendezvény szervezőjének kell gondoskodni a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak való megfelelésről, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, folyamatos tisztán tartásáról és rendszeres fertőtlenítéséről.

11. § Az az ingatlantulajdonos, kezelő, használó, haszonélvező, bérlő,

12. § Aki nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, illetve a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel burkolt közterületen, azok állapotától függetlenül járművel közlekedik és ott parkol, a járművet ott javítja, tárolja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható.

13. § Ez a rendelet 2025. május 29-én lép hatályba.