A Képviselő-testület legfontosabb döntése minden évben a költségvetés elfogadása. Magyarország központi költségvetéséről szóló adott évi törvény jelenti az alapját az önkormányzati költségvetési tervezésnek. A helyi költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig terjeszti a Képviselő-testület elé.

A Koncepció előterjesztésekor is kiemeltük, hogy azt nem szükséges az önkormányzatoknak elkészíteniük, de Martonvásáron fontosnak tartjuk, hogy több egyeztetési körben, átláthatóan, valamint a polgárok számára is közérthető módon tervezzük meg közös pénzügyeinket. Ezért döntöttünk úgy, hogy továbbra is minden évben elkészítjük a Költségvetési Koncepciónkat majd a Költségvetés és módosításainak előterjesztéséhez a Koncepció táblázatával megegyező „Közzétételi Költségvetésünket”, ahol egyszerűsített formában mutatjuk be a bevételeket, a kiadásokat, a tartalékokat és a projekteket. Az is pontosan nyomon követhető, hogy egyes kiadásokkal szemben mekkora bevétel áll, vagyis mennyi állami normatíva érkezik, mekkora egyéb bevétel tervezhető, de még inkább az, hogy a saját adóbevételeinkből mekkora finanszírozásra van szükség a különböző feladatsorokon.

Fontos kiemelnünk, hogy a helyi adókat két csoportra osztottuk. A magánszemélyek lakások utáni építményadója, korábban kommunális adó (egyszerűen csak „közös költség”) – „Lakossági adóként” szerepel, míg a „Vállalkozói adók” alatt a vállalkozói tevékenység után megfizetett építményadót, a teljes telekadóbevételt (hiszen amíg használatba nem kerül egy épület rajta, addig nem ismert, hogy értékesítésre, gazdasági céllal, vagy magáncélra tulajdonolják-e), és az iparűzési adót értjük. A megfelelő adóhátralékok az adott sorok bevételi számait emelik.

A „Lakossági adót” úgy kell(ene) megtervezni, hogy az elegendő legyen a polgárok által közvetlenül igénybe vett szolgáltatások állami és egyéb bevételeken felüli finanszírozására. Oktatás és egészségügy témakörben: az óvoda fenntartására, az óvodai- és iskolai gyermekétkeztetésre és az egészségház fenntartási költségeire, városüzemeltetés témakörben pedig a köztemető fenntartására, a közvilágítás kiadásaira, valamint az út- és járdakarbantartásra kell ebből a hiányzó fedezetet biztosítanunk. Ezek a sorok fejlesztéseket, beruházásokat nem tartalmaznak!

A Képviselő-testület előző évben döntött a „Lakossági adó” mértékéről, mely az adórendelet értelmében lakásonként 45 E Ft évente. Meg kell jegyeznünk, hogy a Testület elé három verzióban (45E / 60E/ 75E Ft) került az adómeghatározás, melyek közül a finanszírozás biztosításához a 75E Ft lett volna megfelelő, a 60E Ft biztosította volna a minimálisan elfogadható szintet, de a döntés értelmében – 45E Ft-tal kalkulálva - jelenleg ezeken a szolgáltatási sorokon hiány mutatkozik. A fenti feladatokhoz szükséges saját forrás 126 353 E Ft terv szerint, míg a „Lakossági adó” bevételi oldalán a kedvezmények figyelembevételével, de az ide tartozó hátralékokkal tervezve is csak 78 000 E Ft áll. A két összeg közötti deficitet a „Vállalkozói adókból” kell pótolnunk, így az abból finanszírozandó sorokon gyűrűzik tovább a hiány, valamint nem tudunk tervezni plusz adóbevétellel, mely a fejlesztési céltartalékba kerülne, a kisebb felújítási, karbantartási saját projektek finanszírozására. Ez a helyzet az évközi korrekciókkal reményeink szerint javulhat.

Szintén érdemes kiemelni, hogy a Polgármesteri Hivatalra, a Képviselő-testületre, a városvezetésre, a helyi közösségi közlekedésre, a zöldterületekre, a kiemelt közterületekre, az önkormányzati létesítményekre, a szociális ellátásokra, a plusz egészségügyi szolgáltatásokra, a kultúrára, a helyi civil és sportegyesületek finanszírozására továbbra is csak „Vállalkozói adókat” és egyéb bevételeket fordítunk!

Fontos szempont, hogy a Sportcsarnokra, mely a nap nagy részében iskolai tornateremként működik, a Sportközpontra, valamint a MartonSport utánpótlás-nevelési feladataira továbbra sem költünk az önkormányzati költségvetésből (!), ezek finanszírozását az MVK Nkft-nek (100%-os önkormányzati tulajdonú cégünk: Martonvásár Városi Közszolgáltató Nkft.) a saját bevételeiből, bérleti díjaiból és TAO pályázati forrásaiból kell kigazdálkodnia.

A számviteli rendnek megfelelő, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint készülő költségvetési-rendeletben a Működési költségvetés része a beruházások Áfája és az összes tartalék, de a Közzétételi Költségvetésben ezeket – az átláthatóság kedvéért – további fejezetekben szerepeltetjük! Az értelmezésünkben tehát a „Bázis Működési Költségvetésben” a beruházásokhoz kapcsolódó Áfa és a tartalékok nem szerepelhetnek, hiszen céljuk nem az éves működés finanszírozása. A számviteli rendszerben a Felhalmozási költségvetés részét képezik viszont az intézményeknél tervezendő beruházásnak nevezett eszközbeszerzések is (ebben az időpillanatban ilyen minimálisan tervezhető), de felfogásunk szerint ezek a mindennapi működéshez szükségesek, így ezeket a Közzétételi Költségvetésben a „Bázis Működési Költségvetés” részeként kell szerepeltetni.

Összefoglalva: A „Közzétételi Költségvetés”, mely maga a „Koncepciótábla”, számszakilag tartalmában teljesen megegyezik a Költségvetési Rendelet tartalmával, de a fenti különbségek okán ott „Bázis Működési Költségvetésről” és „Fejlesztési Költségvetésről” beszélünk, míg a rendeletben és mellékleteiben működési és felhalmozási fogalmak jelennek meg a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Az Mötv. 111. § (4) és az Áht. 23. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a költségvetési rendeletben külső finanszírozású, működési célú költségvetési hiány nem tervezhető.

Az éves működtetés nehézségei mellett is dolgoznunk kell azon, hogy minél több pályázati forrást hozzunk a településre. Ezen projektek – kiemelten a „TOP Plusz” – jövőben kiírásra kerülő pályázatai (Egészségház II. ütem, Óvodaenergetika, „Zöld város” keretében kerékpáros infrastruktúra) esetében már tavaly biztosítottuk a felmerülő előkészítési költségek és beruházási költségek (önrészek) rendelkezésre állását az MVK Nkft-nek átadott támogatásokon keresztül, melyeket ott, vagy az önkormányzatnál használunk majd fel.