1. § A rendelet hatálya a Nádasdladány község közigazgatási területén működő köztemetőre, valamint az ennek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

2. § (1) A temető tulajdonosa a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről saját maga gondoskodik, illetőleg szerződés alapján ezt a feladatot gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötéséről szóló döntés a képviselő-testület hatásköre.

(2) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása, továbbá a temető használatának rendjéről szóló szabályzat elkészítése.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. E jogkörében

(2) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a jegyző az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását.

(3) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

4. § (1) A köztemető fenntartását az Önkormányzat végzi. A köztemető üzemeltetéséről az Önkormányzat a polgármesteri hivatala (körjegyzőség) útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemető rendjének biztosításáról a temetőgondnok gondoskodik.

(4) A temetőgondnok feletti munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja.

5. § (1) Az üzemeltető feladatai:

6. § A köztemető területe (ideértve a parcellákat és sírhelyeket is) és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, erre vonatkozó bérleti, használati vagy egyéb szerződés nem köthető.

7. § (1) A köztemető üzemeltetője együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(2) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítania kell, hogy a temetkezési szolgáltatók az esélyegyenlőség elve alapján végezhessék e tevékenységet.

(3) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására.

(4) A köztemetőben elhelyezett sírok, síremlékek és egyéb tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

8. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért - a szolgáltatást igénybe vevőktől - díjazás nem illeti meg.

9. § A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

10. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát - kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető gondnokának.

(2) A sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, előzetesen egyeztetve a temető gondnokával.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdeket és ne járjon szükségtelen károkozással.

11. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét, „temetőrendezési terv"-ben kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatók. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, és azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

12. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

13. § (1) A sírhelyek, sírgödrök méretei:

(2) További személyek temetése esetén a szélesség 0,6 méterrel, a mélység 0,3 méterrel nő.

(3) A sírok egymástól való távolsága 0,6 m .

(4) A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

(5) A sírgödröt kifalazni tilos.

(6) Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.

(7) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(8) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete legalább 80 x 60 cm , mélysége legalább 1 m .

(9) A díszsírhely egyes sírhely, mely legalább 2,5 m hosszú, 1 m széles és 2,2 m mély, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

14. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. Felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének előzetesen be kell mutatni. A kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni, csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

15. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számított 25 évre szól (rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, kettős sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év).

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előre láthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(5) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

16. § (1) A temetési hely feletti rendelkezés jog megváltásáért az alábbi díjat köteles a temettető, vagy annak megbízottja megfizetni a temető tulajdonosának:

17. § (1) A temetési hely magánforgalomban elidegenítés tárgyát (a 19. §-ban foglalt kivétellel) nem képezheti.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét - a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapulvételével - vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

18. § (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, az örökös vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztek.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyt temethetnek, az (1) bekezdésben meghatározott személy rendelkezése az irányadó. Ha a rendelkezésre jogosult erről - e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor - nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy 3 hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokona és annak házastársa, valamint annak oldalági rokona és annak házastársa temethető el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője ezért felelősséggel vagy kártérítéssel nem tartozik.

19. § Magántulajdonban álló sírbolt magánforgalomban elidegeníthető a temető üzemeltetőjének előzetes értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

20. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb indokolt körülmény azt megkívánja, a képviselő-testület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belüli temetőrész, sírhelytábla megtelik, annak lezárásáról az üzemeltető dönthet, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

21. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszűnését megelőzően ezt hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig kéthavonta történjen. A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

22. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes értesítése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti; a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét erre felhívni a lejárat előtt legalább 6 hónappal. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke, urnasírhely használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

23. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

24. § (1) A művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország vagy Nádasdladány község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét, urnáját, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely, urna, illetve síremlék megőrzésére a település bármely polgára javaslatot tehet. Az erről való döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

25. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 3.000,- Ft alapdíj + napi 500,- Ft.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott, illetve ha a holttest hűtése az eltemettetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül el kell végezni.

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat - hűtése mellett - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani.

26. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés) vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével) lehet.

(2) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(3) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(4) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(5) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében ne tartózkodjon senki.

(6) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat. A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat betartani.

27. § (1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben - a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblán lévő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekbe a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint rátemethető urnák számát a temető üzemeltetője határozza meg.

28. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozó köteles együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét az üzemeltetővel kötött megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése [a kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés].

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy a megrendelő igényét - adottságaiktól és lehetőségeiktől függően - teljes körűen kielégíthessék.

29. § A temetési szertartást a hozzátartozók kivételes, indokolt esetben - a polgármester előzetes írásbeli engedélyével - végezhetik el.

30. § A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet köteles vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

31. § (1) A nyilvántartó könyvbe a temetés (urnaelhelyezés) alábbi adatai kerülnek:

(2) A nyilvántartásba az idő és a hely megjelölésével be kell vezetni, ha holttest maradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre. A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell. A nyilvántartáshoz csatolni kell a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

32. § (1) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(2) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli, soronként is külön jelzett, sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(3) A sírboltkönyvbe a 31. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl az alábbi adatok kerülnek:

(4) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának tulajdonába kerültek.

33. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettetők és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek betekinthetnek, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen köteles adatszolgáltatást nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

34. § Aki az e rendeletben foglalt tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztemető rendjéről szóló 2/2001. (IV. 10.) önkormányzati rendelet.