Nádasdladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (XI. 14.) önkormányzati rendelete

a köztemető használatának rendjéről

Hatályos: 2014. 01. 01- 2022. 12. 31

Nádasdladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (XI. 14.) önkormányzati rendelete

a köztemető használatának rendjéről

2014.01.01.

Nádasdladány Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 40. § (1) és (2) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében és a 42. §-ban kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az e törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásaira - az alábbi rendeletet alkotja:

1. § [Általános rendelkezések]

1. § A rendelet hatálya a Nádasdladány község közigazgatási területén működő köztemetőre, valamint az ennek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

2. § (1) A temető tulajdonosa a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről saját maga gondoskodik, illetőleg szerződés alapján ezt a feladatot gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötéséről szóló döntés a képviselő-testület hatásköre.

(2) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása, továbbá a temető használatának rendjéről szóló szabályzat elkészítése.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. E jogkörében felhív a jogszabályokban és a temetőszabályzatban foglalt rendelkezések betartására..

(2) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a jegyző az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását.

(3) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

A köztemető fenntartása és üzemeltetése

4. § (1) A köztemető fenntartását az Önkormányzat végzi. A köztemető üzemeltetéséről az Önkormányzat temetőgondnok foglalkoztatása útján gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

(3) A köztemető rendjének biztosításáról a temetőgondnok gondoskodik.

(4) A temetőgondnok feletti munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja.

5. § (1) Az üzemeltető feladatai:

(a) Meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét;
(b) Biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;
(c) Megállapítja a temetőlátogatók kegyelet gyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
(d) Vezeti és megőrzi a vonatkozó jogszabályok által előírt nyilvántartó könyveket;
(e) Gondoskodik az ügyfélfogadásról.
(2) A temetőgondnok feladatai:
(a) Biztosítja a ravatalozó és a benne lévő hűtő működtetését, karbantartását;
(b) Gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását;
(c) Tájékoztatja a temető látogatókat;
(d) Kijelöli a temetési helyeket;
(e) Elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást;
(f) Összegyűjti és intézkedik a hulladék elszállításáról;
(g) Gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
(h) Összehangolja a temetéseket.

6. § A köztemető területe (ideértve a parcellákat és sírhelyeket is) és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, erre vonatkozó bérleti, használati vagy egyéb szerződés nem köthető.

7. § (1) A köztemető üzemeltetője együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(2) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet nem végezhet. Biztosítania kell, hogy a temetkezési szolgáltatók az esélyegyenlőség elve alapján végezhessék e tevékenységet.

(3) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására.

(4) A köztemetőben elhelyezett sírok, síremlékek és egyéb tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

8. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért - a szolgáltatást igénybe vevőktől - díjazás nem illeti meg.

A köztemető rendje

9. § A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) A temető nyitva tartása:

aa) személyek részére: 8-17 óráig,

ab) gépjárművek részére: 8 - 17 óráig,

melytől eltérni (a nyitva tartást meghosszabbítani) csak a „Halottak napja” előtti és az utána következő egy hétben lehet.

b) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

c) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák, egyéb kegyeleti tárgyak stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.

d) A temetőn belüli úthálózatot személy és gépjármű közlekedésére alkalmas állapotban kell tartani.

e) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet és a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet. Az üzemeltető térítés ellenében a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.

f) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett hulladékot legalább havonta el kell szállítani.

g) A temetőben vízvételi lehetőséget kell biztosítani.

h) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

i) A temetőben gyertyát, mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket a tűzgyújtónak kell megtennie.

j) A temetőbe állatokat bevinni tilos.

k) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez - a sírgondozás kivételével - a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

l) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra, vagy attól legfeljebb 30 cm távolságra olyan örökzöld ültetése, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 méternél, és átmérője legfeljebb 0,6 méter . A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és ennek költségeit a sír gondozására kötelezettel megtéríttetheti.

10. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát - kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető gondnokának.

(2) A sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, előzetesen egyeztetve a temető gondnokával.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdeket és ne járjon szükségtelen károkozással.

A temetkezési hely kialakítása

11. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét, „temetőrendezési terv"-ben kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatók. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselő-testület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, és azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

(4) Szociális temetés esetén az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetkezési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben az Önkormányzat tulajdonában lévő temetőben a temető „Z” parcellájában kell eltemetni.

12. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

a) Koporsós temetés esetén

aa) egyes sírhely,

ab) kettős sírhely,

ac) gyermeksírhely,

ad) sírbolt (kripta);

b) Hamvasztásos temetés esetén

ba) urnafülke (kolumbárium),

bb) urnasírhely,

bc) urnasírbolt.

13. § (1) A sírhelyek, sírgödrök méretei:

a) Az egyes sír hossza 2,1 m , szélessége 0,9 m , mélysége legalább 2 m ;

b) A kettős sír hossza 2,1 m , szélessége 1,9 m , mélysége legalább 2 m ;

c) A sírbolt legalább kettő koporsó elhelyezésére szolgál. Hossza 2,7 m , szélessége 2,6 m , mélysége 2,3 m ;

d) A gyermeksír hossza 1,3 m , szélessége 0,6 m , mélysége 1,6- 2,5 m .

(2) További személyek temetése esetén a szélesség 0,6 méterrel, a mélység 0,3 méterrel nő.

(3) A sírok egymástól való távolsága 0,6 m .

(4) A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

(5) A sírgödröt kifalazni tilos.

(6) Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.

(7) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(8) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete legalább 80 x 60 cm , mélysége legalább 1 m .

(9) A díszsírhely egyes sírhely, mely legalább 2,5 m hosszú, 1 m széles és 2,2 m mély, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

14. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. Felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének előzetesen be kell mutatni. A kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni, csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

A temetési helyek használati ideje és díja

15. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek használata a megváltástól számított 25 évre szól (rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, kettős sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év).

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előre láthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(5) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

16. § (1) A temetési hely feletti rendelkezés jog megváltásáért az alábbi díjat köteles a temettető, vagy annak megbízottja megfizetni a temető tulajdonosának:

Földbe temetési sírhelydíjak Áfás ár

egyes

5 000 Ft

kettős

8 000 Ft

gyermek

500 Ft

Sírbolt 60 évre Áfás ár

2 személyes

50 000 Ft

2 személy felett

80 000 Ft

Hamvasztásos temetés esetén Áfás ár

Urnafülke

3 000 Ft

Urnasírhely

4 000 Ft

Urnasírbolt

6 000 Ft

(2) A temetési hely újraváltásának díja a rendelkezési jog megváltásáért fizetett díj 90%-a.
(3) Az Önkormányzat saját halottjának temetése esetén, illetve az Önkormányzat általi köztemetés esetén a temettető mentesül a díj megfizetés alól.

17. § (1) A temetési hely magánforgalomban elidegenítés tárgyát (a 19. §-ban foglalt kivétellel) nem képezheti.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét - a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapulvételével - vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

18. § (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, az örökös vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztek.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyt temethetnek, az (1) bekezdésben meghatározott személy rendelkezése az irányadó. Ha a rendelkezésre jogosult erről - e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor - nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy 3 hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokona és annak házastársa, valamint annak oldalági rokona és annak házastársa temethető el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője ezért felelősséggel vagy kártérítéssel nem tartozik.

19. § Magántulajdonban álló sírbolt magánforgalomban elidegeníthető a temető üzemeltetőjének előzetes értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

a) A korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett;

b) Az aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett;

c) A kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők. Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta elidegenítését írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga a temető tulajdonosáé.

Köztemető lezárása, megszüntetése

20. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb indokolt körülmény azt megkívánja, a képviselő-testület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belüli temetőrész, sírhelytábla megtelik, annak lezárásáról az üzemeltető dönthet, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

21. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszűnését megelőzően ezt hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig kéthavonta történjen. A hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

22. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes értesítése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti; a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét erre felhívni a lejárat előtt legalább 6 hónappal. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke, urnasírhely használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

23. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve engedélyezheti..

(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

24. § (1) A művészettörténeti vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország vagy Nádasdladány község életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét, urnáját, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely, urna, illetve síremlék megőrzésére a település bármely polgára javaslatot tehet. Az erről való döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A temetésre vonatkozó szabályok

25. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 3.000,- Ft alapdíj + napi 500,- Ft.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott, illetve ha a holttest hűtése az eltemettetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül el kell végezni.

(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat - hűtése mellett - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani.

26. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés) vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével) lehet.

(2) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(3) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(4) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(5) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében ne tartózkodjon senki.

(6) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat. A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat betartani.

27. § (1) Az elhaltakat általában - az elhalálozás ideje szerinti sorrendben - a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblán lévő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekbe a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint rátemethető urnák számát a temető üzemeltetője határozza meg.

A temetkezési tevékenység

28. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozó köteles együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét az üzemeltetővel kötött megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése [a kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés].

(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy a megrendelő igényét - adottságaiktól és lehetőségeiktől függően - teljes körűen kielégíthessék.

29. § Nyilvántartások

30. § A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet köteles vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

31. § (1) A nyilvántartó könyvbe a temetés (urnaelhelyezés) alábbi adatai kerülnek:

a) folyószám, térkép azonosító szám,

b)

c) a temetés, illetőleg az urnaelhelyezés napja,

d) az elhalt neve, leánykori neve, anyja neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása, elhalálozásának időpontja,

e) a sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma,

f) az eltemettető neve, lakcíme,

g)

h) a szertartás jellemzői, szokásostól eltérő események,

i) a síremlékre, sírkőre vonatkozó adatok.

(2) A nyilvántartásba az idő és a hely megjelölésével be kell vezetni, ha holttest maradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre. A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell. A nyilvántartáshoz csatolni kell a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

32. § (1) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(2) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli, soronként is külön jelzett, sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(3) A sírboltkönyvbe a 31. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl az alábbi adatok kerülnek:

a) a sírbolt száma,

b) a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.

(4) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának tulajdonába kerültek.

33. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettetők és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek betekinthetnek, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen köteles adatszolgáltatást nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

Szabálysértési rendelkezések

34. § Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztemető rendjéről szóló 2/2001. (IV. 10.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Nádasdladány község temető területeinek adatai:

Tulajdonos

Terület

Hrsz.

Nádasdladány Önkormányzat

1 ha 4 157 m2

056/1

Nádasdladány Önkormányzat

2 303 m2

056/2