Nádasdladány község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotta meg

I   Fejezet Általános előírások

1.    § A rendelet hatálya

      1.     A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezi, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.

3. A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes,- jogi személyre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra kiterjed, azaz az előbb említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.

4. A szabályzathoz tartozó Szabályozási Terv annak szerves részét képezi, a szabályzatot és a terveket együtt kell alkalmazni.

5. A község területén (kül- és belterületen egyaránt) területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni csak a szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.

Ennek során belterületen biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület (építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket (ivóvíz, elektromos energia, gázvezeték, szenny – és csapadékvíz elvezetés, távközlési vezeték tárkötésére történő csatlakozás.)

2. § A szabályozás kötelező elemei

1. A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat

b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat

c) az építési vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) az építési hely területét

A kötelező erejű elemek módosítása a Szabályozási Terv módosítását vonja maga után.

3.  §  Engedélyhez kötött munkák

1. Építési engedélyhez kötöttek a 46/1997. (XII. 29.) számú Ktm. rendelet 9. §-ban foglaltak.
2. Az engedélyezési tervek tartalmát a 45/1997. (XII. 29.) számú FvM. rendelet határozza meg.

II. Fejezet            Településszerkezet, terület felhasználás

4. § Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása

1. Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

2. A Szerkezeti Tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni.

3. A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a terület felhasználásnak megfelelő építés, vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető. Lakóterületen nyolcnál több telek kialakítása telekalakítási előtervet kell készíteni.

5.  § Igazgatási terület beépítésre szánt területei

1.   Lakóterületek                   (LA)

Falusias lakóterület                 (Lf)

Az övezetben legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- erdőgazdaság építményei, továbbá a helyi lakosságot szolgáltató, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, oldalhatáron álló beépítési módban. Előkert a meglévő utcákban a kialakult, új útnyitások esetében 5,0 m lehet.

LF1

A telek területe min. 1500 m², legnagyobb beépítettsége 15%. A beépítési mód oldalhatáron álló az előkert a kialakult szerint.

A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m.

-Fő út É-i oldala 594-634 helyrajzi számú ingatlanok között

-Fő út D-i oldala, Kisköz NY-i oldala, Sallai u. É oldala és a belterületi határ által bezárt terület

-Fő út D-i oldala, Dózsa Gy. u. NY-i Sallai u. NY-i oldala és a Kisköz K-i oldala által határolt tömb.

-Sallai u. D-i oldala, Dózsa Gy. u. NY-i oldala, belterületi határ által határolt terület.

-Belterületi határ NY-i, É-i, K-i oldala, valamint a József A. u. É-i oldala által határolt terület

-Fő út D-i oldala 218-240 helyrajzi számú ingatlanok között

-Petőfi u. – Virág u. – Fő út – Kossuth L. u. által határolt terüle

LF2

A telek területe 1000 m², legnagyobb beépítettsége 20% a legnagyobb épületmagasság 4,5 m, előkert a kialakult szerint.

• Fő út D-i oldala, Fürst S. u. Ny-i oldala, belterületi határ,Dózsa Gy. u. által határolt tömb
• József A. u. – Kossuth u. – Ady E. u. által határolt tömb
• Belterületi határ – Virág u. – Petőfi u. – Malomközi által határolt terület
• Belterületi határ- Rózsa u. – Fő út – Virág u. által határolt terület
• Belterületi határ- Fő út – Rózsa u. által határolt tömb
• Kastély út K-i oldala
• Kastély út Ny-i oldala
• Kastély út 395 hrsz-ú út – Gyár u. belterületi határ által határolt tömb
• Gyár u. Ny-i oldala
• Kastély út – Arany J. u. – Rákóczi u.- belterületi határ által határolt tömb
• Arany János u.- tervezett út- belterületi határ által határolt tömb

LF3

A legkisebb telekterület 800 m², a megengedett legnagyobb beépíthetőség 30%. Az előkert mérete a kialakult szerint. Legnagyobb épületmagasság 4,5 m.

• Sörhegy u. 217/1-217/4 helyrajzi számú területek
• Ifjúság u. – belterületi határ – Sörhegy u.-Fő út által határolt tömb
• Ifjúság u. – É-i oldala 214/17- 214/28 helyrajzi számú területek
• Fő út 460 helyrajzi számú árok – belterületi határ – Fürst S. u. által határolt terület
• Sport u. – Kastély út – Arany J. u. – belterületi határ által határolt terület
• Rákóczi u. – Arany J. u. – 284/7 helyrajzi számú út által határolt tömb
• 284/7 helyrajzi számú úttól D-re eső terület
• Arany J. u. 405-409 helyrajzi számú területek É-i oldala
• Arany J. u. É-i oldala
• Arany J. u. K-i oldala (tervezett telekosztás)
• Arany J. u. – Kastély út által határolt tömb
• Arany J. u. – Rákóczi F. u. – 300 helyrajzi számú telek D-i határa- Kastély út által határolt terület

LF4

A legkisebb telek terült 800m², beépítési módja szabadon álló. A legnagyobb beépíthetőség 30%, a megengedett épületmagasság legfeljebb 4,5 m.

• A jelenlegi belterületi határtól ÉK-re lévő terület

LF5

A legkisebb telek terület 500 m², a beépítési mód oldalhatárom álló. A legnagyobb beépíthetőség 30%, a megengedett épületmagasság legfeljebb 4,5 m.

• Kossuth u. 71-78 helyrajzi szám területek

Település vegyes terület                    (Vt)   

A terület önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és település szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciókra nincsenek zavaró hatással. Előkert a kialakult szerint, beépíthetőség maximum 30% , legnagyobb építmény magasság 7,5 m lehet.

VT1

• Malomcsatorna – Kossuth L. u. - Fő út által határolt tömb
• Kossuth L. u. – Fő út – 195-184 helyrajzi számú ingatlanok Ny-i határa által bezárt tömb
• Fő út – Sport u. – 456 helyrajzi számú árok által határolt terület
• Sport u. – Kastély út utcai telkek Ny-i határa – 456 helyrajzi számú árok által határolt terület

VT2

• 460 helyrajzi számú út – Fő út – 456 helyrajzi számú árok – belterület határ által határolt tömb

VT3

• - Kastély út- 242/6 helyrajzi számú u. által határolt terület

Különleges terület                        (K)

K1

• a 242/3 helyrajzi számú terület – a Nádasdy Kastély parkja – amelybe távlatban beolvasztható a 217/15, 242/5, 242/2 helyrajzi számú terület. A területen további épület nem helyezhető el. A meglévő épületállomány és a park felújítása csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető el.

K2

• A községi sportpálya – 456 helyrajzi számú területe. Az ingatlanon legfeljebb 4,5 m épületmagasságú, a sportoláshoz kapcsolódó (öltöző, mosdó, szertár stb.) épület helyezhető el max. 5%-os beépítettséggel.

K3

• A községi temető területe az Kastély u. K-i oldalán

Zöld területek                                        (Z)

• a 177/1-2 és 139/1-2 helyrajzi számú földrészletek, parkok, és játszóterek. A területeken játszóterek és utca bútorok helyezhetők el, épület nem létesíthető.

Ipari gazdasági terület                     (GIP)

• elsősorban ipari és mezőgazdasági célú terület, az övezet telkein csak a környezetét nem zavaró hatású tevékenységet folytató gazdasági épületek helyezhetők el. A legfeljebb 4,5 m-es beépítési magasságot silóépítés esetén nem kell figyelembe venni.¹

GIP1

• Kastély út – 395 helyrajzi számúút – belterületi határ által határolt tömb. A tömbben szabadon álló beépítési módban legfeljebb 40%-os beépítettség mellett 6,0 m homlokzat magasságú épületek helyezhetők el . A kialakítható telekterület min. 1800 m².

GIP2

• Az Arany J. utca 402-403 helyrajzi számú terület, szabadonálló beépítési módban 40%-os beépítettség mellett legfeljebb 6,0 m homlokzatmagasságú épületek helyezhetők el. A kialakítható telek terület min. 5000 m².

GIP3

• Kastély út 080/15,16, 081/1,2 helyrajzi számú földrészletek. A területen szabadon álló beépítési módban max. 20%-os beépítettséggel legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasságú épületek helyezhetők el. A kialakítható telek terület legalább 5000 m².

6.   § Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei

1. Úthálózat
   

a) Forgalmi utak

- Fő út

- Kastély út

b) Gyűjtő utak

- Ady E.

- Petőfi S. u.

- Arany J. u.

- Sörhegy u.

c) Lakó utak

- Arany J.u. Ny-i szakasza

- Gyár u.

- Rákóczi F.u.

- Sallai u.

- Kisköz

- Dózsa Gy. u.

- Fürst S. u

- József Attila u.

- Kossuth L. u.

- Virág u.

- Rózsa u.

- Ifjúság u.

2. Közlekedési területek

A közigazgatási területen található vasúti terület, országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal.

3. Erdőterület

- Gazdasági erdő (EG)

- Véd erdő (EV)

4. Zöld terület

A belterületi közterületek állandóan növényzettel fedett parkjai, az utakat kísérő fasorok, sportterületek, temetők.

5. Mezőgazdasági területek

Általános mezőgazdasági terület (Ma)

a) Az általános növénytermesztés, állattenyésztés, a mezőgazdasági termelés célját szolgáló területek. Külterületi növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termelés célját szolgáló területek jelen rendelet egyéb pontjai alatt fel nem sorolt földrészletek.

b) A tanyás gazdálkodást lehetővé tevő területek(Mt)

c) A kert gazdálkodás területei (Mk)

- a Sörtető dűlő 1102-1170 HRSZ-ú és a Közép dűlő 1172-1259 HRSZ-ú ingatlanok területei. A min. 1000 m2-es telkek oldalhatáron álló beépítési módban a terület 3 %-os mértékéig legfeljebb 4,5 , magasságú épületekkel beépíthető.

6. Egyéb terület

Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V)

Az egyéb területekhez az ingatlan nyilvántartásban így szereplő, vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, a vízelvezetők menti sávokkal, a térkép szerinti határvonalakkal.

7. § Általános előírások

1. A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.

a) a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén

b) beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű telkek esetén telkek átosztására vonatkozóan

2. A kialakult telekstruktúrában illeszkedő telekalakítás esetén geometriai szükségszerűségből előírt minimális méretektől (telekterület, utcafront, mért telekszélesség) 5 % eltérés engedélyezhető

3. Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a

a) vegyes területek

b) gazdasági területek

c) különleges területek

d) kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb adottságú telkeknél a beépítési lehetőség vizsgálatára

e) beépített telkek esetén az újabb főfunkciójú épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés vizsgálatára

4. Feltöltésre szánt területen és mellett, pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető.

5. A falusias besorolású lakóövezetben újonnan épülő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.

6- Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalt kell építési vonalnak tekinteni.

Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen, a keresztutca előkert méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani. Oldalhatáron 50 cm csurgótávolságot kell hagyni.

7. Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévő azonos oldalhatárra helyezendő.

8. Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetén a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

9. Csak magas tetős épület létesíthető.

10. Új épület létesítése esetén csak épített kémény készíthető.

11. Az épületek homlokzatképzése – homlokzatonként – legalább 75 %-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen.

Látszótégla homlokzatfelületen legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható.

Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

12. Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m és a hátsókert között helyezhető el, magassága max. 4,5 m lehet.

13. Állattartó épületek engedélyeztetésénél az állattartásról szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

14. Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakított utcaképhez illeszkedik.

15. Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 16 m.

Lakóterületen abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél.

8. § Közterületek kialakítása, használata

1. A közterületek rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályok és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogát nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetésről eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

Építmény elhelyezésének feltételeire az OTÉK 39. és 40. paragrafusai vonatkoznak.

4. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) mozgó árusítóhely létesítése,

c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek)

d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)

e) szobor, díszkút elhelyezése,

f) pihenőhely létesítése,

g) távbeszélő fülke elhelyezése,

h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag tárolás

5. A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához csak természetes, tartós építőanyagok használhatók fel.

9. § Kerítések

1. Külterületen – ha ahhoz az Környezetvédelmi-, Természetvédelmi Hatóság, az Erdőfelügyelet, Földhivatal hozzájárul – csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő, vagy fa oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas huzalkerítés építhető kivéve a 2,3 bekezdés alatti eseteket.

2. Külterületi lakóterületen legfeljebb 2.0 m magas tömör kő, vagy fakerítés építhető.

3. Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2,0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is használható.

4. Belterületen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak természetes anyagból készülhet (fa, kő), a telekkel szemben állva a jobb oldalon. Oldalhatáron álló beépítés esetén a telekhatáron, amelyen az épület áll, helyezhető el kerítés.

5. Telken belül funkcionális elválasztás céljából csak sövény építhető.

10. § Hirdetőtáblák

1. Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter hirdetőtábla.

2. Közterületen legfeljebb 100 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.

3. Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.

4. A hirdetőtábla anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet.

5. A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem engedélyezhető.

6. Helyi értékvédelmi területen (művi, természeti) csak a 4. pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkben. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb negyed m2 felületű tábla helyezhető el.

11. § Utak, közlekedés

1. Az út utcák, utak szabályozás szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza.
   

2. A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.

3. Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. § (3) bekezdése értelmében, kerékpártároló helyet kell biztosítani.

4. A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók.

5. Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell, kivéve a lakó- és üdülőházas területen, ahol funkcionálisan egységenként 2 gépkocsit kell elhelyezni a telken belül.

6. A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.

7. Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén a terhergépjárművek parkolását és a rakodás területet telken belül biztosítani kell.

12. § Közművek

1. Közműellátás hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell helyezni.

2. Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása után szabad elhelyezni.

- A szennyvízelvezető csatornahálózat építéséig a szennyvizet telkenként ellenőrizhetően szigetelt, időszakosan szippantással üríthető szennyvíztározóba kell helyezni.

- A zárt szennyvíztározó medence terveit engedélyezésre be kell nyújtani az I. fokú építési hatósághoz.

3. A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető

4. Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kötni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek.

5. Az ipari létesítmények csapadékvizét szükség esetén tisztítani kell, hogy a befogadóba csak a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet illetve a 9/2002. (III. 22.) rendeletben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerüljön.

6. A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

7. A településkép szempontjából fontos területeken a villamos energiaellátást, és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

8. A távközlési hálózat (telefon, tv, stb.) ellátó vezetékeit térszín alatt kell építeni, légkábelek cseréje esetén azok földkábellel kell kiváltani.

9. Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmai és korlátozások érvényesek.

10. A vezetékes gázellátó hálózatok megvalósulásáig – lehetősé szerint – a környezetet nem szennyező energiaforrások alkalmazását kell megkövetelni.

11. A vonalas közműlétesítményeknél a berendezéseknél a hatályos jogszabályokban előírt védőtávolságot be kell tartani.

13. § Zöldterületek

1. A zöldfelületek részben önállóan, részben más területhasználási kategóriákon belül helyezkednek el.

2. A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.

3. Zöldterület más rendeltetésű terület – felhasználási egység területévé átminősíteni csak Szerkezeti Terv módosításával lehet.

4. A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely korlátozását eredményező munkálatok végzése tilos.

5. A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség és a közművek lehelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Különös figyelmet kell fordítani az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolás nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

6. Ajánlott nem csak egy fajból kialakítani fasort, hanem több fajból.

Fasornak javasolt:

- Gyümölcsfák: pld. dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula

- Honos fajok: pld. fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.

7. Közterületen a fák kivágása és csonkolás csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül kell gondoskodni, legalább az 1 m magasa mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával.

8. A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a zöldfelületet.

9. Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2 – e után 1 db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.

10. Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg fasort kell telepíteni.

11. Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról kell gondoskodni.

12. A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény és állatvilág számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell.

14. § Erdőterületek

1. Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben „Az erdőről és az erdő védelméről „ szóló 1996. évi LIV. Tv. valamint a végrehajtására kiadott 24/1997. (IV. 30.) FM rendelet jogszabályai kötelezően betartandók.

2. Ökológiai erdők turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi területek.

3. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el.

4. 10 ha- t meghaladó területnagyság esetén max. beépítettség: 0,5 %.

5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

6. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.

7. Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m

8. Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság engedélyével végezhető.

9. Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz, nyár, éger, tatárjuharos, löszpusztai tölgy). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítése során elegyes erdő keletkezzen.

10. Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet.

Tarvágás nem, csak fokozatos fafajcsere engedélyezhető mielőbbi pótlás előírásával annak érdekében, hogy az érintett erdőfelület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében.

11. Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és / vagy a vadállomány védelmi indokolja.

15. § Mezőgazdasági terület

1. Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható.

(Ma) Hagyományos mezőgazdasági művelés és hasznosítás, épület nem építhető

(Mv) Mezőgazdasági művelés, védendő tájhasználat, épület nem építhető

(Mt) Hagyományos gazdálkodási mód tanyával, min. 3000 m2 térmérték esetén

(Mk) A kertgazdálkodás területe min. 1000 m2 térmérték esetén.

2. Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.

3. Mezőgazdasági területen építmény csak az ÉTV. 19. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges.

4. Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani.

5. A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.

6. Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.

7. Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.

8. Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza.

9. A vízfolyások és víznyerő hely közelében tápanyag-gazdálkodásra tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni.

16. § Egyéb területek

1. A közigazgatási határon belül található ezen területek:

a) patakok medre, partja

b) közcélú, nyílt csatornák, árkok medre, partja

c) vízbeszerzési területek, a malomcsatorna menti területsáv

^{d) Hk}

2. A területen elhelyezhető létesítmények:

• vízkár elhárítási létesítmények
• ^Hk.

3 Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására, és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

4. a) ^Hk.

    b) ^Hk.

17. § Védőterületek

1. Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védősávja 50-50 méter, építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

2. A vízfolyások partjáról számított 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként maghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.

3. Állattartó épületek esetén a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni:

- kis haszonállat ólja és ketrece lakó- és középülettől legalább 6 méterre

- haszonállat ólja lakó- és középülettől legalább 10 méterre, kifutója legalább 12 méterre,

- trágya és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen.

4. A temető lakó- és üdülőtelektől mért 50 m –es sávján belül temetési tilalom rendelhető el.

18. § Értékvédelem

1. A község területén a kutatás az alábbi régészeti lelőhelyeket ismeri:

- A Közép dűlő és a Malom-csatorna között őskori és késő középkori (14-16. századi) települések nyomai vannak.

- A Közép dűlő és a falu között Árpád kori (11-13. századi) lakott hely leletei kerültek elő.

- A műút és a Csilléri erdő közötti Árpád kori és késő középkori településnyomok voltak.

- Csilléri pusztán bronzkori (i.e. 2. évezred) és római kori (i.e. 1-2 század) kerámiát találtak.

- A Vadaskert DNY-i részén bronzkori és Árpádkori településnyomok vannak

- A Várdombom őskori, Árpádkori és késő középkori kerámiatöredéket találtak.

- A Fűzfa dűlőben bronzkori település nyomai találhatók.

- Az Ilona majorban bronzkori, Árpádkori és késő középkori kerámiatöredékek kerültek felszínre.

- A Mariska pusztán őskori és római kori (2-4. századi) kerámiatöredékeket gyűjtöttek.

- A Szőlőhegyen a legnagyobb kiterjedésű lelőhelyen minden korszak megtalálható volt: őskor, 4. századi romai kor, Árpádkor, késő középkor.

- A Kasza völgyi dűlő és a falu között kis területen bronzkori kerámiatöredékek.

- A belterület K-i szélén őskori és római kori leletek. Egy 4. századi római kori téglasírra bukkantak.

- A Cigányrét és a falu közötti területen a Malom csatornával párhuzamosan ovális foltban bronzkori, Árpádkori és késő középkori leletek kerültek elő.

- A Csilléri erdőtől K-re őkori (neolitikus) kerámia töredékek.

A régészeti lelőhelyeken 30 cm-t meghaladó földmunkavégzés csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája jóváhagyásával végezhető.

2. A község területén országos védelem alatt áll:

- Református, klasszicista templom,

- Nádasdy Kastély, hozzátartozó kastélypark területével egyetemben

- A Római Katolikus Plébánia templom

- Vízimalom épülete

- József Attila utca 44. szám alatti lakóház

- Sírok a temetőben a 19. század első feléből

3. A műemléki védelem alatt álló épületek helyreállítása és felújítása csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális irodája engedélye alapján végezhető.

4. Régészeti lelőhelyen érintett területen az építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal értesíteni kell a Múzeumok Fejér Megyei Igazgatóságát.

5. A községben lévő – országos védelem alatt nem álló – építészeti értékek védelmének érdekében helyi védelem alá kerül jelen rendelet kihirdetése után:

- a Polgármesteri Hivatal épülete

- a Művelődési Ház épülete

- az általános iskola épülete

6. A helyi védelem alatt álló épületeket önkormányzati, illetve pályázatok útján elnyerhető pénzeszközökből kell felújítani, illetve gondoskodni azok jó karbantartásáról.

III. Környezet és természetvédelmi szabályok

19. § Általános előírások

1. A 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem végezhetők, ilyen célra épület nem létesíthető.

2. A település területén zavaró hatású ipari létesítmény nem létesíthető.

3. Mélyen fekvő területen (József Attila utca, Kossuth Lajos utca, Fő út, Rk. Templom és iskola közötti szakasza) épület csak a terület feltöltése és a felszíni vízrendezés elvégzése után helyezhető el.

4. Utak, dűlő utak mellett fasorokat kell ültetni, honos fafajokkal és gyümölcsfákkal. Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása a későbbiekben sem szükséges.

5. Patakok, vízfolyások vizes élőhelyei, mint a BIOTOP Hálózat biztos elemeit, fokozottan védeni kell.

6. A nádasdladányi tőzegbánya természetvédelmi oltalom alatt áll, a műemléki védelem alatt álló Nádasdladányi Kastély parkja helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll.

20. § A föld és talaj védelme

1. Építési területek, parkok, útalapok feltöltésére szolgáló anyagnyerő helyek kialakításához a talaj minőségében jelentős változást okozó termőföld eltávolításához minden esetben a talajvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

2. Az ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges.

A 0100/2-8 HRSZ-ú területeken kavics védnevű kutatás található, melynek kitermelési jogát a bányatörvény 3. §-a alapján biztosítani kell a magyar állam javára.

3. Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.

4. Tereprendezési munkák, amennyiben az eredeti terepszint 0,5 m-nél nagyobb mértékben átrendezésre kerül – a talajerózió elkerülése érdekében – csak hatósági engedély alapján végezhetők.

5. A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.

6. Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetőek a község teljes közigazgatási területén.

7. Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztisztítóba csak a 204/2001. (X. 26.) számú Kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők be.

8. A szennyvízbírság előírásainál a 274/2002. (XII. 21.) számú Kormányrendelet előírásai a mérvadóak.

9. A csapadékvíz elvezetését nyílt burkolatlan árokkal kell megoldani. A medererózió elleni biztosítás mellett.

10. A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik, vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni.

11. Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térbe, talajtól elszigetelten tárolható a 149/2001. (IV. 3.) számú Kormányrendelet alapján.

21. § Vízvédelem

1. A felszíni vizek védelmére a 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet és a 9/2002. (III. 22. Kormányrendelet előírásai az irányadók.

2. A vízbázisok, távlati vízbázisok (Fejérvíz Kőszárhegyi kútjai), valamint az ivóvízellátást szolgálót vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.

3. A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.

4. Az ingatlan tulajdonosa / használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.

5. A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák pari sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder – karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse.

E célból a vízparttól számított 4 – 4 méteres vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok erjedését.

6. A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

7. A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos.

8. Élővízbe csak a 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet és a 9/2002. (III. 22.) KöM – Kövim rendeletben foglalt határértékeknek megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető.

9. A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében lévő ingatlanokon tápanyag gazdálkodásra csak érett komposztot, vagy tőzegterméket használjanak.

10. Állattartó telepek csak olyan technológiával működhetnek, melyek vízszennyezést nem okoznak. Ez esetben a 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani, a nitrát szennyezés elkerülése végett.

11. A mezőgazdasági eredetű szennyezések csökkentése érdekében a meliorációs tervekben szereplő külterületi vízrendezést össze kell hangolni a belterületek vízrendezésével.

22. § Levegőtisztaság védelem

1. A 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet mellékletében foglaltak alapján a település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság – védelmi kategóriába tartozik, ennek megfelelően a 21/2001. (II. 14.) KÖM-EÜM-FVM rendelet előírásait kell betartani. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
2. A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.

3. Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

4. Tekintettel a gazdasági és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.

5. A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.

23. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

1. A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítása szolgáltatásáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.

2. A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletnek megfelelően kell gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.

3. A szerves hulladék komposztálására a talajjavítási célra történő felhasználásra törekedni kell, de forgalomba hozni csak, mint engedéllyel rendelkező termésnövelő anyagot lehet.

4. A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy a 2. bekezdése előírásainak megfelelően kell eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.

5. Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.

24. § Zaj és rezgés elleni védelem

1. A terület felhasználása során a 12/1983. (V. 12.) számú MT., a zaj-és rezgésvédelemről és a 8/2002. (III. 22.) számú zaj- és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület – felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az alábbiak:

TerületHatárértékek:

Felhasználási egységEgyenértékű A hangnyomásszint (dB)

NappaliÉjszakai

Lakóterületek5040

Gazdasági területek6050

A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre érvényes határértékeket kell biztosítani.

Amennyiben a már meglévő létesítmények a fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható.

2. Zajt, illetve rezgést elősegítő új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy a zaj és a rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.

3. A 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen csak a hatásvizsgálat elvégzése és a környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően végezhető.

4. A kereskedelmi szolgáltató terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő.

5. A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.

6. A zajterhelés mértéke nem haladhatja meg a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EÜM együttes rendeletben meghatározott határértéket. Amennyiben a meglévő létesítmények azt túllépték, a védelméről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján gondoskodni kell.

IV. FejezetEgyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

25. § A telekalakítás szabályai

1. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, tovább annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
2. Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.

26. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás

1. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

27. § Kártalanítás

1. Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. Tv. 30. §-a szabályozza.

28. § Településrendezési eszközök használata

1. A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési Koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközökben felül kell vizsgálni.

2. A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.

3. A Településszerkezeti Tervtől eltérő terület felhasználás esetén azt módosítani kell.

29. § Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyúttal 1/1996. (III. 1.) rendelet, annak módosításáról szóló 7/1996. (VII. 16.), és a 10/1997. (XI. 10.) rendelet hatályát veszti. A rendelet folyamatban lévő ügyekre nem alkalmazható.
2. Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

     Halas Lajos                                                                   Csősz Ferenc

    polgármester                                                                    mb. jegyző