A képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4/A.§-ában, 9.§-ában, 10.§.(1) bekezdésében, 17.§-ában, 25.§-ában, 32.§.(1) bekezdés b) pontjában, 32.§.(3) bekezdésében, 45.§-ában, 47.§-ában, 50.§.(3) bekezdésében, 132.§(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§.(1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

1.§

Nádasdladány Község Önkormányzat képviselő testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2012.(XI.14.)önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 3.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott szociális feladat- és hatásköröket átruházott hatáskörben

a) a szociális és egészségügyi bizottság gyakorolja az önkormányzati segély

b) a polgármester gyakorolja a köztemetés

c) a jegyző gyakorolja a közgyógyellátás tekintetében.

(2) Az érdemi döntést nem igénylő, közbenső intézkedések megtételére a

a) szociális és egészségügyi bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ellátások esetében a bizottság elnöke,

b) a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a közös önkormányzati hivatal szociális ügyintézője

jogosult.”

2.§

A Rendelet 4.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„4.§ (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmek – kivéve az 5-14/A.§., valamint a 24.§-ban foglaltakat - az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványok kitöltésével, az azon feltüntetett dokumentumok csatolása mellett postai úton vagy személyesen a közös önkormányzati hivatal szociális irodájánál terjeszthetők elő.

(2) Amennyiben az ellátás megállapítására irányuló igény nem az (1) bekezdésben foglaltak szerinti formanyomtatványon kerül benyújtásra, abban az esetben a kérelem előterjesztése napjának az írásban előterjesztett igény benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés a hiánypótlásnak megfelelően megtörténik.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolásokat benyújtani. (kereset, jövedelem, nyugdíj, egészségügyi állapotról szakvélemény, munkanélküli személy esetén a munkaügyi központ igazolása arról, hogy álláskereső és elhelyezkedése érdekében együttműködik, egyéb igazolások)

(4) Az adóhatóságtól igazolást akkor kell bekérni, ha kétség merül fel a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait illetően, vagy semmiféle adat nem áll rendelkezésre a szociális ellátás folyósításának elbírálásához.

(5) Az ellátás megállapítására jogosult szerv a jogosultság feltételeit érintő bármely tényt, körülményt környezettanulmány útján ellenőrizhet.

(6) A kérelmet a szociális ellátásra szoruló személy, vagy bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a szociális ellátásra szoruló helyzetéről. Szociális ellátás hivatalból is kezdeményezhető.

(7) Jövedelemszámításnál – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző hónapot, egyéb jövedelemnél pedig az azt megelőző egy évet kell figyelembe venni.

(8) A folyamatosan folyósításra kerülő szociális ellátásokat utólag minden hónap 5-ig, az egyéb ellátásokat a határozat jogerőre emelkedését követően kell folyósítani.

(9) A pénzbeli ellátások kifizetését elsősorban postai úton kell biztosítani. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról, a házipénztárból készpénzben történő kifizetésről.

(10) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátást a kötelezett 30 napon belül köteles visszafizetni.

(11) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege – amennyiben annak megfizetése az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő megélhetését súlyosan veszélyezteti, kérelmére méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben fizethető meg.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül, és a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat akkor elengedhető, ha kérelmező

a) családja összes jövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és

b) családjában három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

c) egyedül él, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

(13) A (11) bekezdés alapján a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege akkor csökkenthető, ha kérelmező

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és

b) családjában három vagy több kiskorú eltartásáról gondoskodik, vagy

c) egyedül él, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

(14) A (11) bekezdés alapján a megtérítés összege, illetve a pénzegyenérték és a kamat összege akkor fizettethető meg részletekben, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

(15) A (11)-(14) bekezdésben meghatározott szabályok az 5-14/A§., valamint a 24.§-ban foglaltak esetében nem alkalmazhatók.”

3.§

A Rendelet 15.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„15.§ (1) A szociálisan rászoruló jogosult számára az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén

a) pénzbeli ellátásként

    aa) aktív korúak ellátása

    ab) önkormányzati segély

b) természetbeni ellátásként

    ba) közgyógyellátás

    bb) önkormányzati segély nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés bb) pontjában foglalt önkormányzati segély lehet különösen:

a) élelmiszer ellátás

b) tüzelő támogatás,

c) közüzemi díj támogatása

d) tankönyv és tanszervásárlás

e) tandíj támogatása

f) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatása”

4.§

A rendelet 17-22.§-a és megelőző alcíme helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Önkormányzati segély

17.§  Önkormányzati segély állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, elsősorban az Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

18.§ Önkormányzati segély igényelhető az Szt. 45.§.(4) bekezdésén túl:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére (a továbbiakban: eseti segély) b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására

c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

19.§ (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 22. §-ban foglalt kivétellel –, aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély évente legfeljebb 3 alkalommal adható, melynek egyszeri összege – a 22. §-ban foglalt kivétellel – nem lehet kevesebb, mint 3.000,-Ft.

(3) Önkormányzati segély kivételes esetben, évente egy alkalommal kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, melynek összege legfeljebb 50.000,-Ft lehet. Ft lehet.

(4) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély visszafizetése a folyósítást követő hónap 15. napján kezdődik és legfeljebb 10 hónap időtartam alatt havi egyenlő részletekben történik.

(5) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 22. §-ban foglalt kivétellel – az adott naptári évben nem haladhatja meg a 65.000,-Ft-ot. Elemi kár bekövetkezése esetén e szabálytól el lehet térni.

(6) Az önkormányzati segély megállapítására irányuló kérelem jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be.

20.§. (1) Átmenetileg nehéz anyagi helyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy családtagja

a) a közüzemi számlát nem tudja megfizetni

b) munkanélkülivé vált

c) betegségével kapcsolatos gyógyszereit, gyógyászati segédeszközöket nem tudja kiváltani (gyógyszerköltség)

d) betegségéből adódóan hosszabb időtartamra orvosi kezelésre szorul

e) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, rehabilitációt vesz igénybe (kórházi kezelés)

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 4.§.-ban foglalt jövedelmi és vagyoni helyzet igazolásán túl

a) a közüzemi tartozás esetén a közüzemi számlát

b) munkanélkülivé vált személy esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolását

c) gyógyszerköltség esetén a gyógyszerköltséget igazoló orvosi igazolást

d) betegség esetén háziorvosi, szakorvosi igazolást

e) kórházi kezelés esetén ennek tényét igazoló igazolást

f) kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár esetén az azt igazoló okiratot .

(3) Gyógyszerköltségre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben nyújtható.

21.§ A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására tekintettel benyújtott kérelem esetén a kérelemhez mellékelni szükséges a 4.§-ban foglalt jövedelmi és vagyoni helyzet igazolásán túl a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

22.§ (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély esetén a 4.§-ban foglaltakon túl csatolni kell a

a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint az

b) elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra adható önkormányzati segély összege nem lehet alacsonyabb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-ánál, de nem haladhatja meg a számlákkal igazolt összeget.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege minden év január hónapban a temetkezési szolgáltatók által tett árajánlatok alapján kerül megállapításra.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra irányuló kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.”

5.§. A Rendelet jelen rendelet mellékletét képező „1.sz. melléklet”-tel egészül ki.

6.§. Jelen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, hatályát veszti 2014. január 5. napján.

Varga Tünde                                                                                                                              Dr. Pahola Tünde 

polgármester                                                                                                                                          jegyző