Nádasdladány Község Önkormányzat Képviselő-testülete  az  Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében, a 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott  feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1)  E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, bérbeadására vagy más módon történő hasznosítására,

b) a városi piac hasznosításával kapcsolatos feladatokra,

c) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésre,

d) üzletrész-, részvény- és ingatlancserékre,

e) olyan esetekre, amikor a tulajdonosi jogok gyakorlója önkormányzati vagyonkezelő szervet bíz meg a vagyon kezelésével, hasznosításában való közreműködéssel,

f) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére,

g) a közterület-használat engedélyezésére és közterületek használatba adására.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vállalkozói vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelenek:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) járdák, terek és a parkok,

c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyag, tervtárak terv- és iratanyaga,

e) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

f) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete illetve végrehajtás nem vezethető rá.

3. § (1) Korlátozottan forgalomképesek:

a) a közművek,

b) az intézmények és a középületek,

c) művészeti alkotások,

d) a közmű - illetve közüzemi vállalat használatában lévő önkormányzati vagyon,

e) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

f) illetve mindaz a vagyon, amelyet  törvény vagy a  képviselő-testület annak nyilvánít.

 (2) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol

a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és

b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát el, és

c) az önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A közművagyonnak gazdasági társaságba való beviteléről rendelkező alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt az önkormányzat képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá.

E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.

(4) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartandó vagyonelemek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzati tulajdonban álló

a) forgalomképtelen vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete,

b) korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. melléklete,

c) forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 4. melléklete

tartalmazza.

Vagyonnyilvántartás és leltár

4. §  (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza. 

(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési értéken,

b) az ingó  vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

c) ha jogszabály másként nem rendelkezik az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,

d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír, illetve vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, illetve – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, az önkormányzat hivatala, vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő.

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

6. §. (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(3) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(4) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

7. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.  A képviselő-testület által felhatalmazott személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén, amennyiben a számviteli nyilvántartástól eltérő értéken kívánja értékesíteni, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

 (3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgálók által megállapított értéken vehető figyelembe.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

9. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

10. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni vagy a vagyont elajándékozni, azaz ellenérték nélkül más tulajdonába adni, továbbá az önkormányzati vagyon használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átengedni csak

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, vagy a más önkormányzat tudomásul vétele mellett az általa fenntartott költségvetési szervnek,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c) alapítvány javára, alapítványi hozzájárulással,

d) közösségi célra,

e) a nagycsaládosok támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése, továbbá a településen történő hosszú távú lepetelepedések elősegítése és  a település népességmegtartó képességének növelése érdekében, a képviselő-testület külön rendeletében meghatározott feltételek szerint

lehet.

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy  költségráfordítással érvényesíthető,

f) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

g) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a képviselő-testület külön döntése alapján.

A felajánlott vagyon elfogadása

11. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére értékhatár illetve ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

12. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

13. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft értékhatár felett.

d) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

e) a biztosítási szerződések megkötése,

f) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,

g) 100 000 Ft feletti ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,

h) ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

i) behajthatatlan követelések törlése

j) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon - két évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.

(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával

a) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,

b) 30 000 Ft - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(5) A polgármester jogosult:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b) megkötni a képviselő-testület döntésének megfelelően a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket, és a biztosítási szerződéseket.

A vagyonhasznosítási eljárás rendje

14.  § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését, hasznosítását:

a) a képviselő-testület bizottságai,

b) a polgármester,

c) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzat vagyontárgy piaci értéke nem éri el

aa) ingó vagyon esetén az 1.000.000.-Ft-ot,

ab) ingatlan vagyon, valamint ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog esetén a 2.000.000.-Ft-ot,

     b) önkormányzati vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén,

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,

d) bérleti időszak meghosszabbításakor,

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén,

     f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára   

        történő értékesítésekor,

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén,

h) telekhatár-rendezés esetén,

i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább 2 éve kizárólagosan használja.

(4) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:

a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),

b) a szerződés céljának meghatározása,

c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),

d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállósságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,

e) a szerződés időtartamának meghatározása,

f) árverése kijelölés vagy pályázatra kijelölés, az utóbbi esetén a pályáztatás módja,

g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,

h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.

A versenytárgyalás szabályai

15. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

(2) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – a rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben – kerülhet sor zárkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(4) A második fordulóban csak a kiíró által a kiírásban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az ajánlati feltételek, az eljárás és az elbírálás módja  változatlanok maradnak. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat vagy azok bármelyikét csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta.

(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

16. § (1) A nyilvános versenytárgyalási felhívást legalább a helyben szokásos módon és Nádasdladány Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.

(2) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a lebonyolító megnevezését, székhelyét,

c) a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,

d) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

e) ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,

f) a versenytárgyalási ajánlatok beadásának helyét és idejét,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát,

h) a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,

i) a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,

j) ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást – akár indokolás nélkül is - eredménytelennek nyilváníthatja,

l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.

(3) A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő előkészítésére és benyújtására.

(4) Amennyiben részletes pályázati kiírás kibocsátása is indokolt, a részletes pályázati kiírásnak a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az eljárás részletes rendjét,

b) az ajánlatok elbírálásának módját, szempontjait, menetét, a döntésre jogosult megnevezését,

c) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét,

d) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot,

e) a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, ha ez szükséges,

f) ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén

fa) ingatlan tulajdoni lap másolatot és helyszínrajzot (3 hónapnál nem régebbi),

fb) a terület övezeti besorolására vonatkozó igazolást,

fc) az érvényes rendezési terv (szabályozási terv) szerint a beépíthetőségre vagy a beépítés korlátozására vonatkozó szabályok ismertetését,

fd) a megtekinthetőség idejét, módját.

g) mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez

(5) A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.

17. § (1) Zártkörű pályázat írható ki, ha:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b) versenypolitikai ok alapján az indokolt,

c) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

d) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,

e) tanácsadó kiválasztása céljából.

(2) A zártkörű pályázat tényét a helyben szokásos módon és  az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

18. § Az önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

Ajánlati biztosíték

19. § (1) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, amelyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés az ajánlattevőnek felróható, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.

(5) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

Az ajánlat

20. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,

b) a bruttó ajánlati árat,

c) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot és a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,

d) a kiíró által kért egyéb nyilatkozatokat és adatokat.

(2) Az ajánlattevők az ajánlataikat zártan, három példányban (egy eredeti és  kettő másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen az adott ajánlatra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

(3) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

21. § (1) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

22. § Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, cégnevének, lakóhelyének, székhelyének és azoknak a tényeknek vagy információknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerültek.

23. § (1) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel időpontját.

(2) A beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Zártkörű a bontás, ha azon csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen. Nyilvános a bontás akkor, ha a kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

a) az ajánlattevő neve, cégneve,

b) az ajánlattevő lakóhelye, székhelye,

c) az ajánlati ár,

d) mindaz, amit a kiíró az ajánlati felhívásban a bontásnál ismertetésre kerülő adatként megjelölt.

24. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

(2) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

(3) Érvénytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, ha

a) egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,

b) nem nyújtottak be ajánlatot, vagy a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

25. § (1) A versenytárgyalás lebonyolítását a Közös Önkormányzati Hivatal jegyző  által kijelölt szervezeti egysége végzi.

(2) Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

(3) Több azonos tartalmú ajánlat esetén kizárólag együttes versenytárgyalás tartható, amelyről az ajánlattevőket az ajánlati felhívásban tájékoztatni kell. Azonos tartalmú ajánlat esetén a  versenytárgyalás során az ajánlati ár 1 %-ának megfelelő licitlépcsőt kell alkalmazni.

(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és érintettek részére történő megküldése az (1) bekezdésben kijelölt szervezeti egység feladata.

(5) Az ajánlattevők a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

26. § (1) A benyújtott ajánlatokat a képviselő-testület tagjaiból alkalmanként választott 4 tagú versenytárgyalási bizottság véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.

(2) A Versenytárgyalási Bizottság elnöke Nádasdladány Község Önkormányzatának Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. A Bizottság tagjai a képviselő-testület által delegált képviselők.

(3) A versenytárgyalás lebonyolításához  az elnök és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti.

(4) A Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a 25. § (1) bekezdése szerint meghatározott szervezeti egység látja el.

27. § (1) Az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(2) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

(3) A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a 24. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervezeti egység írásban 5 munkanapon belül értesíti.

28. § A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításban, illetve a bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.

29. § (1) A  versenytárgyalás eredményeként azzal az ajánlattevővel köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.

(3) A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(4) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított 15 napon belül kell megkötni.

30. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott továbbá

b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá

c) a szerződésnek a kiíró által történő – az (1) bekezdésben foglalt okok miatti – felmondása vagy attól történő elállása esetén a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

Az árverés szabályai

31. §  (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az ingatlan – és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá – zárt ülésen – azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.

(2) A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.

Az árverés kiírása

32. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverező személyét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árat, továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon- vagy bérleti jogot szerezhet,

d) tájékoztatást arról, hogy

da) az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve az adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került, és győztessé nyilvánítása esetén az árverező kizárólag vele köti meg az adásvételi szerződést,

db)az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap, és személye nem kap nyilvánosságot,

dc) a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,

de) a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre,

e) tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról,

f) tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat - amennyiben ez szükséges -hol és mikor lehet megtekinteni,

g) tájékoztatást arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző 8 napig hol lehet jelentkezni,

h) az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét,

i) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.

(2) A hirdetményt a helyben szokásos módon és az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve a kiíró döntése alapján egy országos napilapban kell közzétenni az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.

Az árverésben való részvétel feltételei

33. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon s időben letétbe helyezte.

(2) Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

(3) Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételárat 8 napon belül megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.

(4) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

(5) Az ajánlattevő az árverésen történő adategyeztetésnél bemutatja az árverés vezetőjének:

a) személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását,

c) meghatalmazását, amennyiben az árverésen való részvételre meghatalmazott útján kerül sor.

Az árverés lebonyolításának szabályai

34. § Az árverést az önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti.

35. § Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.

36. § Az árverés vezetője

a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,

b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,

c) a jelenlevőket számba veszi,

d) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,

e) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,

f) sorszám szerint mindenkor közli, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást,

g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,

h) intézkedik a visszajáró árverési előleg visszafizetéséről,

i) intézkedik az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítéséről és megkötéséről,

j) az árverési jegyzőkönyvet 5 napon belül megküldi a kiírónak.

37. § Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

38. § (1) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

(2) Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt a kiíró előzetes hozzájárulása szerint lehet csak lejjebb szállítani. Előzetes hozzájárulás hiányában az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot vagy szerzi meg a bérleti jogot (használat jogát) és léphet a dolog birtokába.

39. § (1)Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

(2) Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.

(3) A kiíró képviselője a kiíró ismételt döntése nélkül akkor írhatja alá a szerződést, ha a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár magasabb a kiíró által előzetesen meghatározott kikiáltási árnál (minimálárnál). Ez esetben is utólag tájékoztatja a kiírót a szerződés aláírásáról.

III. fejezet

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) Nádasdladány Község Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló  10/2004. (V. 28.) rendelete (továbbiakban: rendelet) ,

b) a rendelet módosításáról szóló 14/2006(IX. 15.) rendelet.

      Varga Tünde                                                                               dr. Pahola Tünde

     polgármester                                                                                        jegyző