Nádasdladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 3/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 09. 01

Nádasdladány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása

2022.09.01.
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 3/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A képviselő-testület a 2022. április 28. napján tartott ülésén tárgyalta a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának felülvizsgálata napirendet. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a korlátot szabott a díjemelésnek, így arra a képviselő-testületnek 2022. június 30. napjáig nem volt lehetősége.
Tekintettel arra, hogy az ismételten elrendelt veszélyhelyzetben ez a korlátozás 2022. június 30-át követően nem került felállításra lehetőség nyílik az étkezési térítési díjak felülvizsgálatára, ami annál is inkább indokolt, mert a korábban meghatározott nyersanyagnormákhoz képest jelentős változás következett be az elmúlt időszak eseményei miatti áremelkedések nyomán.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. §-a szerint természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére
a) a bölcsődében, mini bölcsődében,
b) az óvodában,
c) a nyári napközis otthonban,
d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
e) az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: intézményi gyermekétkeztetés],
g) a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés).
A Gyvt. 21/A. §-a szerint, ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben
a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,
b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést
kell biztosítani.
A gyermekétkeztetést biztosítja
a) a települési önkormányzat
aa) az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá
ab) a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben
b) az egyházi és a nem állami fenntartó az általa fenntartott nem bentlakásos intézményben,
c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményben.
A Gyvt. 151. § (2f) bekezdése szerint, ha a 21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.
A (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.)
114. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
Az Sztv. 115. § (1)-(3) bekezdése szerint, az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal, támogatott lakhatás esetében két alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.
A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
HATÁSVIZSGÁLAT
A 2011. január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a szerint: A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről ... önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai az alábbiak szerint összegezhetők:
a) A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása
aa) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai
A Tervezetnek társadalmi hatása nincs. A Tervezet jelentősebb gazdasági és költségvetési hatásokat nem keletkeztet, az önkormányzat által biztosított étkeztetési feladatok során beszedett térítési díjjal az önkormányzat számolt a költségvetésében. Az emelés nem eredményez számottevő bevételnövekedést.
ab) A jogszabály környezeti és egészségi következményei
A Tervezetben foglaltaknak közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek.
ac) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai
A Tervezet adminisztratív terheket nem keletkeztet.
b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
A rendelet megalkotásának szükségességét a megváltozott nyersanyagárak indokolják.
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek
A Tervezet elfogadása többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel.