Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (II. 13.) önkormányzati rendelete
Soponya Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2009. 07. 01- 2015. 06. 23
Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (II. 13.) önkormányzati rendelete
Soponya Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
2009.07.01.
Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő Testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja, és elrendeli annak alkalmazását.
1. § (1) A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya kiterjed Soponya Nagyközség közigazgatási területére.
(2) A Nagyközség közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket kialakítani, épületet továbbá műtárgyat kialakítani és más építményt építeni, felújítani, átalakítani, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
a) a szabályzattal együtt kezelendő szabályozási terv (M= 1:10.000; 1:2000)
b) az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott (továbbiakban: OTÉK) előírásai, és módosításáról szóló 36/2002. rendelet
c) az egyéb vonatkozó országos érvényű rendelkezések, szabványok szerint, továbbiakban ezen túlmenően
d) a jelen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírást tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatóság (jegyző) csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat illetően erre az önkormányzati rendelet feljogosítja.
I. Fejezet
(1) A szabályozási előírás kötelező szabályozási elemeket, és irányadó szabályozási
elemeket tartalmaz:
a) kötelező szabályozási elemek:
- beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalai, azok terület felhasználása és övezeti előírásai. A területeket a jelen építési szabályzat előírásai, valamint az M= 1:10.000 teljes közigazgatási területre kiterjedő, és az M= 1:2000 léptékű szabályozási terv jelöli ki.
- Bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), M= 2000-es, az M= 1:10.000 szabályozási tervalap tartalmaz.
- Közlekedési területek szabályozási szélességei
b) Irányadó szabályozási elemek, a későbbiekben részletes szabályozási terv
kötelezettséggel rendelkező területekre vonatkoznak, melyek módosítása a terv elkészítésével történhet. A szabályozási tervben egyértelműen meglévő településszerkezethez való logikus illeszkedés végett jelöltünk ki irányadó beépítést és szabályozást, ezek azonban a konkrét igények alapján módosulhatnak.
(2) A településfejlesztés igényeinek biztosítása érdekében a szabályozási tervben körülhatárolt, általában külterületi területek beépíthető kategóriába sorolására csak akkor kerülhet sor, ha a terület felhasználása konkrét igényt jelentkezik, de ez ütemezve és szakaszosan is megvalósítható.
(3) A jelenleg külterületen található beépítésre szánt terület belterületbe vonásáról a Képviselő-testület esetenként dönthet, az OTÉK szerint felsorolt szakhatóságok hozzájárulásával. A belterületbe vonás a szabályozási tervben bejelöltek alapján lehet.
(4) 1 A település közigazgatási területén kizárólag magastetős épüíetek és építmények építhetőek. Megengedett tetőformák: nyeregtető 30-50’ közötti hajlásszöggel és manzard tető 60-75’ 18-25’-os meredekségű síkokkal.
(5)
TELEKALAKÍTÉS, ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI
(1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és szabályozási előírásoknak megfeleljen.
(2) Új közúti feltárást igénylő, még beépítetlen lakóterületre szabályozási terv készítése kötelező.
(4) Telket alakítani és építést engedélyezni a rendeletben foglaltak szerint csak akkor szabad, ha az építkezés feltételei (terület előkészítés, vízrendezés, elő közművesítés, stb.) már adottak. A
45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5. § (13) bekezdésében nevesített esetekben az engedélyezi eljárásban bevonandó a Magyar Geológiai Szolgálat.
(5) A terület felhasználásának és az övezetnek megfelelő építési feltételek létrejöttéig a földrészletek a kialakult helyzetnek megfelelően használandók.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
(1) Az építési engedély elbírálása az érvényben lévő rendelet szerint történik. Ettől eltérni csak a legszükségesebb élet-, vagyon vagy közbiztonság miatt elengedhetetlen beavatkozások esetén lehetséges.
(2) Azokon a területeken, ahol a szabályozási előírásban a terület felhasználása, övezeti előírása megváltozik, engedély csak a változtatásnak megfelelően adható.
(3) Az OTÉK 42. §-a szerint szükséges járművek elhelyezését saját telken, vagy közforgalom céljára átadott magán területen kell biztosítani. Amennyiben erre a TKV területen nincs lehetőség, a közút kezelő hozzájárulásával közlekedési területen erre kijelölt részen is engedélyezhető a gépjármű elhelyezése.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK
5. § (1) A település közigazgatási területe
a) Beépítésre szánt (beépített, továbbiakban beépítésre kijelölt) területre
b) Beépítésre nem szánt területekre soroltak
(2) Az igazgatási területen belül a beépítésre szánt terület építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési előírások szerint az alábbi övezeteket tartalmazza . (OTÉK 253/1997. (XII.20.), illetve ennek 36/2002. (III.07.) Korm. rendelet módosítása szerint.)
a) Beépítésre szánt területek
1. Lakóterületek
1.1 Kertvárosias területek (LKEL)
1.2 Falusias lakóterület (LF)
2. Vegyes terület
2.1. Településközpont vegyes terület (VT)
3. Gazdasági
3.1. Gazdasági ipari egyéb terület
3.2. Gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület (GKSZ)
3.3. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gip)
4. Különleges területek
4.1. Temetők területe (KÜL-T)
4.2. Nagykiterjedésű zöldterület (templomkert) (KÜL-TK)
4.3. Vásártér (KÜL-VT)
4.4. Vízmű (KÜL-V)
4.5. Sport szabadidő terület (KÜL-S)
4.6. Műemlék jelentőségű kastélypark (KÜL-M)
4.7. Lőtér (KÜL-L)
b) Beépítésre nem szánt területek
1. Közlekedési területek (KÖ)
2. Zöldterület közpark (KP)
3. Erdőterületek
3.1. Védelmi rendeltetésű erdő övezet (Ev)
3.2. Gazdasági rendeltetésű erdő övezet (Eg)
3.3. Közjóléti turisztikai erdő övezete (Ee)
4. Mezőgazdasági területek
4.1. Általános mezőgazdasági területek övezete (Má)
4.2. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete
(környezet, tájvédelem) (Mko-1)
4.3. Korlátolt használatú mezőgazdasági terület övezete ( távlati
belterületi fejlesztés (Mko-2)
5. Vízgazdálkodási terület övezete (V)
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETE
6. § (1) A lakóterületek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az övezet területei az OTÉK 13- §-a szerint kertvárosias, és a 14. § szerinti falusias lakóterületek.
(3) A lakóterületen a jelen HÉSZ-ban meghatározott lakóegységekre vonatkozó előírások, valamint az egyes övezetekre és alövezetekre vonatkozó előírások szerint lehet építményeket elhelyezni.
(4) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. §-a szerint elhelyezhető épületek:
2. Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. Szálláshelyet szolgáló épület
6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
(5) Az övezetek építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.
(6) Az övezet építési telkein
a) az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint állattartó épületek, továbbá
b) melléképítmények helyezhetők el.
(7) Közel sík területek esetében a telek lejtése az épület körüli járdától az út felé minimum 2 % legyen.
(8) Azon területeken ahol talajvízzel, rétegvízzel kell számolni csak kellő szigeteléssel ellátott pince épülhet.
(9) Kialakult területeken, ahol a hagyományos építészeti formajegyek megjelennek azok megőrzendők. A tetőgerinc irányát az átépítés során karakterében követni kell. Csak magastetős épületek építhetők. A tető héjazat csak pikkelyes fedésű lehet. Hullámlemez fedés nem alkalmazható.
(10) Terep szint alatti létesítmények az építési helyen túl nem nyúlhatnak ki. A terepszint alatti építmények megengedett legnagyobb beépítettsége 50 %.
A BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉS A TELEK BEÉPÍTHETŐ TERÜLETRÉSZÉNEK
a) Kialakult lakóövezetekben
(1) A kialakult lakóövezetek beépítési módja nagy általánosságban oldalhatáron álló.
(2) 2
(3) A telekalakítási lehetőséggel rendelkező lakóterületeknél a készítendő szabályozási terv határozza meg az előkert méretét.
(4) A hátsó kert méretét az OTÉK 35. § (4) bekezdése alapján kell megállapítani. Amennyiben kialakult állapot következtében a telek e szerint nem építhető be, úgy ennél kisebb érték is megállapítható az OTÉK 36-37. § figyelembevételével.
(5) A telken az építmény elhelyezése az elő- és hátsókert előbbiekben meghatározott értékeinek figyelembevételével kialakított építési helyen belül helyezhető el oly módon, hogy az oldalkert legkisebb mérete az OTÉK 36. § (2) a.) pontjának megfeleljen. Amennyiben az átépítési ily módon nem lehetséges, az oldalkert minimális mérete 4,0 m-re csökkenthető, tűzrendészeti előírások figyelembevételével.
(6) A vitás esetekben az építmény bővítését, új épület elhelyezését elvi építési engedély alapján kell meghatározni.
b) Beépítésre szánt lakóövezetben
(7) A beépítésre kijelölt lakóövezetek beépítési módját, és a telek beépíthetőségét az egyes területekre készítendő szabályozási tervben, és helyi építési előírásban kell rögzíteni.
8. § (1) Területei: A település kialakított nagytelkes lakóterületei, melyek nagyobb szerkezeti átalakítást nem igényelnek.
(2) Az övezet telkein maximum kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(3) Az övezet lakótelkei kialakultak. Telekalakítás esetében a táblázati értékeket kell figyelembe venni.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során, alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építmény magasság mértéket a követlező táblázat szerint kell meghatározni:
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
kialakult, jellemzően oldalhatáron álló |
kialakult
ill. 800 |
30 |
kialakult -4.5 |
50 |
kialakult
16 |
kialakult
50 |
(5) Azon területeken, ahol magas talajvízzel kell számolni, az alapozásnál különleges gonddal kell eljárni, alápincézés csak szakszerű kialakítással lehetséges.
(6) Az építészeti karakter általában hagyományos kialakításához igazodni szükséges. Ilyen pl. a telekkel karakterében párhuzamos nyeregtető, melynek hajlásszöge 40-50’ közé essen.
(7) Az alövezet építési telkein csak az állattartásról szóló önkormányzati rendelet betartásával lehet haszonállatot tartani.
(8) Gazdasági célú építményt elhelyezni csak környezetvédelmi előírások betartásával lehet oly módon, hogy a környezetvédelmi határértékek nem haladhatják meg a lakóterületre előírt mértéket.
(9) Az OTÉK fogalom meghatározás 54. pontban felsorolt melléképítmények elhelyezhetők.
(10) A főrendeltetésű épületet kiszolgáló építményeket a főrendeltetésű épület mögött a hátsókertben az építési telek azon oldalán kell kialakítani, ahol a főépület áll. Ettől eltérni csak igen indokolt esetben a szomszédok beleegyezésével lehet. A telekhatártól való távolság kialakult általában 0-1,0 , a kiszolgáló létesítmény csak magastetővel készülhet.
(11) 3 LF1 jelű építési övezetben az előkert mérete beépítetlen utcaszakaszon min 2,0 m, max. 5 m lehet. Amennyiben az egyik szomszédos telek beépített, de a másik nem (vagy nincs másik szomszéd) akkor a beépítési vonal kötelezően a már beépült szomszéd főépület beépítési vonala. Ha mindkét szomszédos telek beépített főépülettel, akkor a szomszédos két főépület beépítési vonala adja a minimális és maximális előkert értéket.
(1) Területei: A településközponttól nyugatra eső Szabadság és Bercsényi út folytatás környéke, illetve a Petőfi Sándor út melletti beépítetlen terület.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság méretét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
oldalhatáron álló
|
900
|
30
|
-4.5
|
50
|
20
|
45
|
(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Az övezetben az előkert mérete 5 m.
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET
9. § (1) A településközpont vegyes terület az OTÉK 16. §-ában meghatározott terület.
(2) A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. Egyéb közösségi szórakoztató épület
5. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló és garázs 3.5 t önsúlynál nagyobb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító gépjárművek részére.
(4) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.
(5) Terepszint alatti létesítmények a telkek építési helyein nem nyúlhatnak túl.
10. § (1) Területei: A tervben bejelölt, jelenleg is településközpontot képező terület
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk:
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
kialakult oldalhatáron álló illetve szabadon álló |
kialakult
min 500 m* |
50* |
kialakult 7.50** |
30 |
10 |
*** |
* új lakótelek esetében minimum 800 m2, kereskedelmi, szolgáltató egység esetében min. 500m2, egyéb intézmény (pl. iskola) normatíva szerint.
** Kivéve közintézményeket, egyházi intézményeket
*** Lakótelkek esetében kialakult, új esetében min. 30 m
(3) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1m2/m2
(4) Előkert mérete kialakult.
(5) Kisállattartás egyes védőtávolsággal nem rendelkező építmények kivételével állattartási rendelet szerint.
(6) Kézműves kisipari műhelyek, bemutatótermek önálló telken is elhelyezhetők.
(7) Melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont A-H-ig felsoroltak szerint helyezhetők el.
11. § (1) A gazdasági területek az OTÉK 18. §-a alapján meglévő és beépítésre kijelölt gazdasági területek.
(2) Egyes területekre vonatkozó részletes előírásokat a következő paragrafusokban részletezzük
(3) Az övezet az alábbi alövezetekre tagozódik:
3.1 Gazdasági egyéb ipari terület jele GIP
3.2. Gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület jele GKSZ
3.3 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület GM mezőgazdasági telephelyek, majorok területe
12. § (1) Területe Tarnóca puszta melletti 084/1, 087/4, 089/8, 098/9, 089/7 Hrsz-ú területek.
(2) Az övezetben az OTÉK 2. § (4) bekezdése szerinti jellemzően ipari kézműipari, feldolgozó üzemek helyezhetőek el.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasságmértékét a következő táblázat szerint javasoljuk:
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
szabadon álló |
500 m |
50 |
7 |
25 |
20 |
igény szerint |
(4) Az övezet építési telkein csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
GAZDASÁGI KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK
13. § (1) Területei: A tervben bejelölt meglévő, és kialakítandó területek.
(2) Az övezet telkein az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
MEGLÉVŐ GKSZ TERÜLETEK
(3) Területei: VADEX telephely, 295;296;0196/5 Hrsz-u terület, valamint a 0136/1-2 Hrsz-u terület.
(4) A VADEX területének jelentős része műemlék jelentőségű területbe esik, erre vonatkozóan a III. fejezet „ Helyi Építészei, településszerkezeti, településkép, helyi művi értékvédelem”-ben előírtakat kell figyelembe venni.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerinti javasoljuk.
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
szabadon álló |
kialakult |
40 * |
kialakult 6,0** |
25 |
kialakult |
kialakult |
*a VADEX területén további építmény elhelyezése csak nagyon indokolt esetben lehetséges.
** A VADEX esetében az építmények magassága ennél nagyobb.
(6) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/m2.
(7) A terület teljes közművesítéssel látandó el.
ÚJJONNAN KILAKÍTANDÓ GAZDASÁGI, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK
14. § (1) Területei: Belterülettől észak-nyugat felé eső területek.
(2) Az övezet telkein az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A megvalósításig a jelenlegi művelést fenn kell tartani.
(4) az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk.
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
szabadon álló |
800 |
40 |
kialakult 9* |
30 |
min. 20 m |
szabályozás szerint |
*Technológiai berendezések kivételével.
(5) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0 m2/m2.
(6) A terület teljes közművesítéssel látandó el.
(7) Felszíni vízelvezetés a szabályozási tervben kiemelten kezelendő.
VOLT MEZŐGAZDASÁGI MAJOROK TERÜLETEIN TALÁLHATÓ NAGYBANI ÁLLATTARTÁS TERÜLETEI
15. § (1) Területei: A szerkezeti és szabályozási terveken feltüntetett külterületi terület.
(2) Az övezet területein a működő üzemek fejlesztéséhez, átalakításához szükséges épületek, és technológiai berendezések helyezhetők el.
(3) Olyan átalakítás esetében, ahol a környezetet érő ártalmak megnövekedésével kell számolni környezeti hatásvizsgálat szükséges.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építendő építmény magasság mértékét a következő táblázat szerint javasoljuk.
Az építési telek |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb beépítettsége % |
Az építmények legkisebb, legnagyobb magassága (H) m |
Legkisebb zöldterület % |
Legkisebb telekszélesség m |
Legkisebb telekmélység m |
szabadon álló |
1200 |
50 |
9,00 |
30 |
18 |
igény szerint |
*Technikai berendezések kivételével.
16. § (1) A temető tartozik a területbe.
(2) Beépíthetőség: max. 5 % ( csak a funkciót szolgáló épület, beépítettségbe számító építmény helyezhető el).
Építménymagasság: max. 4,5 m kivéve ravatalozó épületét.
Zöldfelületi arány: min. 75 %
Épület elhelyezéséhez, temető rendezéséhez, új temetőrész kialakításához kertépítészeti tervek készítése kötelező.
17. § (1) A területbe a nagyméretű templomkert tartozik (HRSZ 421)
Zöldfelület arány: 75 %
Elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.
18. § (1) Területe: Tervben bejelölt terület. Vásártár területe.
A terület vásárok megrendezésére szolgál.
(2) Elhelyezhető építmények:
- illemhelyek
- vásártéri porta, igazgatási épület
- mérleg ház, büfé.
(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(4) A terület legnagyobb beépítettsége 10 %.
(5) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 7,5 m.
(6) Zöldfelületi arány min: 60 %.
(7) Elvi építési engedély kérelem kötelező.
19. § (1) A tervben bejelölt terület, vízmű területe.
(2) A vízmű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Legnagyobb beépítettség 30 %.
(4) Legnagyobb építmény magasság 4,5 m, technológiai berendezések kivételével.
20. § (1) A területbe a nagykiterjedésű sport terület tartozik ( iskola mögötti terület)
(2) Beépíthetőség: max: 20 % ( csak a funkciót szolgáló épület helyezhető el)
Építménymagasság: max: 7,5 m
Zöldfelületi arány: min 60 %.
Elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.
21. § (1) Területe a műemlék jelentőségű kastélypark.
(2) –beépítettség max: 0,5 %
- építménymagasság: max: 4,5 m
- elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező, építmény csak a műemléki és természetvédelmi hatóság által engedélyezett helyen, módon és formában építhető.
22. § (1) Területe: lőtér
(2) – beépítettség: max: 0,5 %
- építménymagasság: max: 4,5 m.
BEÉÍPTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÉS FELÜLETEK
23. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek ( parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló
a.) közlekedési építmények
b.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
c.) igazgatási épület
d.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) A közutak, vasutak elhelyezése céljára a jelen szabályozási tervben előírt szélességű építési területet biztosítani kell.
(4) A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szélességű építési területeket ill. szabályozási szélességet kell biztosítani:
Országos mellékút |
|
6307 j. Simontornya-Szabadbattyáni összekötő út ( Petőfi s. u. ) |
|
0314 út (É-193 u. ( Kossuth L. u. É) között |
min. 21,0 m |
193.u.(Kossuth L. u.É)-Rózsa u. között |
min.37,0 m |
Rózsa u,-Dózsa u. között |
min.26,0 m |
Dózsa u.-280 út (Árpád É) között |
min. 18,0 m |
280 út-Árpád u. között |
min.21,0 m |
Árpád u.-Temető (D) között |
min.31,0 m |
|
|
Egyéb mellékutak |
|
Soponya-Kisláng összekötő út (Árpád u.) |
min. 16,0 m |
Soponya-Aba összekötő út (280 hrsz) |
min.16,0 m |
|
|
Belterületi gyűjtőutak |
|
Damjanich u. |
min.14,0 m |
Szabadság u. |
|
a tervezett NY-i gyűjtőút és a Damjanich u. között |
min.16,0 m |
a Damjanich u. és a Petőfi u. között |
min.14,0 m |
a Petőfi u-tól K-re |
min.12,0 m |
Kossuth L. u. |
min.18,0 m |
Bercsényi u. |
min.16,0 m |
Tervezett NY-i gyűjtőút Damjanich u. és a Szabadság u. között |
min.22,0 m |
|
|
Külterületi feltáróutak – beépítésre szánt területek mentén |
|
Felső tanya feltáróútja (024/1, 029 hrsz) |
min. 16,0 m |
Soponya Sárrét feltáróútja (0314 hrsz) |
min. 16,0 m |
Vadászkastélyhoz vezető út (0214/4 hrsz) |
min. 16,0 m |
|
|
Lakóutcák |
|
Meglévő és tervezett lakóutcák |
változó, a szabályozási tervlap szerint |
|
|
Egyéb jelentős mezőgazdasági utak |
|
Meglévő mezőgazdasági utak |
változó, a szabályozási tervlap szerint |
|
|
(5) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területek mentén az alábbi szélességű védőtávolságokat kell biztosítani:
a.) A 6307 j. Simontornya-Szabadbattyáni összekötő út beépítésre nem szánt területet érintő szakaszai mentén az út tengelyétől számított 50-50 m.
b.) a Soponya-Kislángi összekötő út és a Soponya-Aba összekötő út mentén 30-30 m.
c.) A külterületi feltáróutak esetében a védőtávolság tengelytől számított 30-30 m. a szabályozási terven jelöltek szerint.
A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(6) A tervezett Velence-Trieszt/Koper-Ljubjana-Budapest-Ungvár-Lvov-(Murakeresztúr-Budapest-Záhony) nagysebességű vasútvonal mentén a szabályozási tervlapon ábrázolt vágánytengelytől számított 100-100 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építményt elhelyezni csak a vasúthatóság hozzájárulásával szabad.
(7) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül gyalogjárdát kell biztosítani. A járda legkisebb hasznos szélessége (gyalogossáv) – más hatósági előírás hiányában -0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m.
(8) Úttest kiemelt szegélye, valamint épület, kerítés mentén húzódó járda szélességét – a hasznos szélességen felül – 0,50-0,50 m-es biztonsági sávval meg kell növelni.
(9) Az országos mellékutak és a gyűjtőutak mindkét oldalán gyalogjárdákat kell biztosítani az út kétoldali beépítése esetén. Amennyiben a fenti besorolású utak mentén egy oldali telekkiszolgálás történi, ott – a beépítés oldalán- egyoldali járda építse is megengedhető.
(10) A lakóutcákban a beépítéstől függetlenül egyoldali járda építése elégséges.
(11) Az országos mellékút mentén az autóbusz-megállóhelyeket öbölben kell elhelyezni.
(12) Új létesítmények esetén az építmények,önálló rendeltetésű egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a település sajátosságait figyelembe vevő közlekedési vizsgálat alapján megállapított helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában- legalább az OTÉK által előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken belül biztosítani.
(13) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetéséből eredő többlet gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.
(14) Közterületi parkolókat kell kialakítani a szabályozási tervlap szerinti területeken.
(15) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.
(16) Az utak osztályba sorolása és a Szabályozási szélességek szövegezésének korrekciója (HÉSZ kiegészítése).
|
Útkategória |
Szabályozási szélesség |
Országos mellékút |
külterületen |
belterületen |
|
6307-j.Simontornya-Szabadbattyáni összekötő út (Petőfi S. u. ) |
K.V.A. |
B.IV.b-C |
|
0314 út (É)-193 u. (Kossuth L. u. É) között |
|
|
min.21,0 m
a szab. tervlap szerint |
193 u. (Koosuth L. u. É) – Rózsa u között |
|
|
min. 37,0 m a szab. tervlap szerint |
Rózsa u – Dózsa u között |
|
|
min. 26,0 m a szab. tervlap szerint |
Dózsa u – 280 út (Árpád É) között |
|
|
min. 18,0 m a szab. tervlap szerint |
280 út – Árpád u. között |
|
|
min. 21,0 m a szab. tervlap szerint |
Árpád u – Temető (D) között |
|
|
min. 31,0 m a szab. tervlap szerint |
|
|
|
|
Egyéb mellékutak |
|
|
|
Soponya – kisláng összekötő út (Árpád u.) |
K.V.A. |
B.V.c-B. |
min. 16,0 m. a szab. tervlap szerint |
Soponya – Aba összekötő út (280 hrsz.) |
K.V.A. |
B.V.c-B. |
min. 16,0 m a szab. tervlap szerint |
|
|
|
|
Belterületi gyűjtőutak |
|
|
|
|
|
|
|
Damjanich u. |
|
B.V.c-C. |
min., 14,0 m. a szab. tervlap szerint |
Szabadság u. |
|
B.V.c-C. |
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerint |
a tervezett NY-i gyűjtőből és a Damjanich u. között |
|
|
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerint |
A Damjanich u. és a Petőfi u. között |
|
|
min., 14,0 m. a szab. tervlap szerin |
Petőfi u-tól K-re |
|
|
min., 12,0 m. a szab. tervlap szerin |
Kossuth L. u. |
|
B.V.o-C. |
min., 18,0 m. a szab. tervlap szerin |
Bercsényi u. |
|
B.V.c-C. |
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerin |
Tervezett NY-i gyűjtőút Damjanich u. és a Szabadság u. között |
|
B.V.c-C. |
min., 22,0 m. a szab. tervlap szerin |
|
|
|
|
Külterületi feltáróutak -beépítésre szánt területek mentén |
|
|
|
Felső tanya feltáróútja (024/1, 029 hrsz.) |
K.VIII.C |
|
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerin |
Soponya sárrét feltáróútja (0314 hrsz.) |
K.VIII.C |
|
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerin |
Vadászkastélyhoz vezető út (0214/4 hrsz.) |
K.VIII.C |
|
min., 16,0 m. a szab. tervlap szerin |
|
|
|
|
Kiszolgálóutak |
|
|
|
Meglévő és tervezett lakóutcák |
|
B.VI.d-C |
változó a szab. tervlap szerint |
|
|
|
|
Egyéb jelentős mezőgazdasági utak |
|
|
|
Meglévő mezőgazdasági utak |
K.VIII.C |
|
változó a szab.tervlap szerint |
|
|
|
|
A Településszerkezeti terven és a Szabályozási tervlapon az országos közutak és vasutak (beleértve a tervezett Budapest – Ljubljana nagysebességű vasútvonal helybiztosítását is) védőtávolságait jelöltük.
KÖZMŰ ÉS ELEKTROMOS HÍRKÖZLÉSI TERÜLET
24. § (1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani az adott szabályozási szélességeken belül.
A felszíni vizek védelme tekintetében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21) Kormányrendeletben foglaltak az irányadók.
A felszíni vizek védelme tekintetében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. ((VII.21.) Kormányrendeletben valamint a vízszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglaltak az irányadók.
(4) Vízvédelmi kérdésekben az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:
1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról
MSZ 7487-2.1960 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen, elhelyezés a térszín alatt
123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
(5) Tűzrendészeti vonatkozásban az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait be kell tartani.
(6) A közművezetékek térszint alatti elrendezését, védőtávolságait az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.
(7) A tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen kell biztosítani, ennek érdekében a jelenleg – és a tervezett állapot szerint is – magánterület alatt vezetett közművezetékeket a közterület alá helyezéssel ki kell váltani.
(8) A szennyvizek a zárt csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározóba helyezendők el. A szennyvízcsatorna megépítése után legkésőbb két éven belül az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatorna rákötésre.
(9) A felszíni vízelvezetés a szűkebb utcákban zárt, megfelelő szélességű utcákban nyílt árkos módszerrel is tervezendő.
(10) A létesülő közterületi elektromos és hírközlési hálózatokat az újonnan beépítendő lakóterületen belül földkábeles és légkábeles megoldással tervezendő.
(11) Transzformátorok elhelyezésének feltétele a közterületi megközelítési lehetőség.
(12) A gázvezetékek biztonsági övezetét az MSZ 7048/3 szabvány határozza meg, ami középnyomású gázvezetékek esetében átmérőtől függetlenül 4,0 (2) m.
(13) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
(14) A villamos energia nagyfeszültségű hálózatának védőtávolságáról az MSZ 151-es számú szabvány rendelkezik.
(15) A gázvezeték védőtávolságait az MSZ 7048-as szabvány határozza meg.
(16) A gáznyomásszabályzó állomások védőtávolságát az MSZ 11414-es szabvány tartalmazza. A védőtávolság középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől általában 5,0 m.
(17) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) számára helyet a közlekedési és közműterületek szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(18) Az építési tevékenység megkezdése előtt az érintett területen szükséges közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.
(19) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályzókat az épületek udvarán vagy az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni.
(20) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(21) Az átjátszó telephely 100 m sugarú védőövezetén belül 10 m feletti beépítést az Antenna Hungária Rt-vel előzetesen egyeztetni szükséges.
(22) A meglévő és új üzemi létesítményeknél keletkező szennyvizek kezelésének módjáról, egyedileg a keletkező szennyvizek mennyiségének és minőségének függvényében, az érintett szakhatóságok bevonásának kötelezettsége szükséges.
(23) A regionális távközlési hálózat nyomvonalától a tengelytől mért 2-2 m-es védőtávolság betartandó.
(24) A már meglévő és újonnan beépítendő területeken a felszíni vízelvezetést meg kell oldani.
(25) Területet beépíteni belvizes területen csak a szükséges talajmechanikai hidrogeológiai szakvélemény alapján lehet.
KÜLTERÜLET-SZABÁLYOZÁS, TÁJ, ZÖLDFELÜLET,
25. § (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként ( Z-KP ) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.
(2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeret terjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs ( terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.
(3) Közpark területén a beépíthetőség max. 2. max. 4,5 m építmény magassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.
(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsi parkoló csak terepszinten, fásítva, „zöldbeton” burkolattal létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.
(5) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa ültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.
(6) Kertészeti terv készítése is szükséges. A szokásos, rendszeres parkfenntartáson túli kertészeti tevékenység végzéséhez kertészeti szakterv, vagy szakvélemény is elegendő.
26. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, ill. az erdőtörvény ( Evt.,1996.évi LIV. tv.) és a vonatkozó rendeletek (29/1977 (IV.30) FM (vhr.) rendelet) alapján erdőnek minősülő, a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló, illetve szánt terület. Erdőterületek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek törvényben felsorolt igénybevétele (Evt. 65.-71. §)esetén az erdészeti hatóság az azt engedélyező hatóság.
(2) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
c) közjóléti, turisztikai (Ee)
rendeltetésű övezetbe tartozik.
(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben OTÉK
32. §-a szerinti építmények is csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen ,az erdőtörvény előírásait is figyelembe véve csak a fa-vagy szaporítóanyag – termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:
(6) 5 Közjóléti, turisztikai rendeltetésű erdőövezetként (Ee) szabályozott erdőterületen a rendeltetéshez kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség (maximum) 2%
Építménymagasság maximum: 4.5 m, kivéve a kilátó rendeltetésű építmény ahol az építménymagasság maximuma14,0 m lehet.
Elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.
27. § (1) A mezőgazdasági terület (M) a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, maximum 45o tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve-ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.
(3) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő övezetekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei (Mko-1, Mko-2)
c) kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)
(4) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (jellemzően szántók) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és a mezőgazdasági szolgáltatás gazdasági építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
4.16 Az általános mezőgazdasági terület övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
Beépítési mód: szabadon álló
Építménymagasság: maximum 5,5 m.
4.27
5. A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (volt zártkerti területek) tartoznak.
A kertes mezőgazdasági terület övezetében telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-,terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető. Az övezetben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágakban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt. Az Mk jelű övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
5.1 Lakóépület az övezetben nem építhető (kivéve birtokközpont telke).
5.2 Gazdasági épülettel beépíthető telek szükséges jellemzői:
- Telekszélesség az építési helyen: min. 12 m
A beépíthetőséghez meghatározott szükséges telekterület, illetve telekrész terület egyes művelési ágak esetén:
- Kert művelési ág esetén: min. 1000 m2
- Szőlő, vagy gyümölcsös művelési ág esetén (vagy ha a telek, telekrész e két művelési ággal vegyesen betelepített):min. 720m2
- 720 m2-t el nem érő nagyságú, de a fenti művelési ágakba tartozó telkeken csak egy földdel borított pince építhető.
- Amennyiben a telek nem a fenti művelésű ágakba tartozik (pl. szántó, gyep, erdő, stb.) illetve nem rendelkezik a beépíthetőség feltételeként szükséges művelési ágú és kiterjedésű telekrésszel sem, akkor a telken-függetlenül annak nagyságától – építmény (az OTÉK
32. § 1.,2. pont alattiakat kivéve) nem építhető
- Erdő művelési ágú, vagy jogszabály szerint erdőnek minősülő telken, vagy telekrészen épület nem építhető.
5.3 Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú (szántó,gyep,erdő, stb.) telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.
5.4 8 Beépítettség max 3%.
5.5 9 Az övezetben az építménymagasság 2,0-6,0 m lehet. A beépítési mód: szabadon álló. Az előkert kialakult vagy min. 1,0 m.
5.6 Az övezet területén meglévő azon épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.
(6) A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét valamint a természet-és tájvédelmet is szolgáló területrészek (Mko-1 jelű övezet) valamint a távlati belterületi fejlesztésre szánt területek (Mko – 2-jelű övezet) tartoznak.
6.1. 10 Az Mko-1 övezetben a gyep (rét,legelő) nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg (építmény-elhelyezés területigényét kivéve).
Mko-1 övezetben elhelyezhető épületek (funkció alapján):
- lakóépület nem építhető
- gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével ( pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető.
- kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást (lovalás) szolgáló istállóépület is.
- nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
-Beépítés részletes előírásai:
- A gazdasági ill. természetvédelmi, sportolási állattartási célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága: min. 8 ha ( 80.000 m2)
- Beépítettség: max: 0,5 %, de telkenként max. 300 m2 összalapterületű épület (telkenként max. 2) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magas tetős, földszintes kialakítással.
- Építménymagasság: max: 3,5 m
- Beépítési mód: szabadonálló
- Előkert: kialakult vagy minimum: 1,0 m.
- Ökológiai hálózati, Natura 2000 és tájvédelmi Körzet területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.
- Az épületnek élő vízfolyás, tó partjától, forrástól min. 50. m távolságra kell lennie.
6.2. 11 A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-2 jelű övezetébe a távlati belterületi fejlesztésre (beépítésre szánt területek kialakítására) szánt területrészek tartoznak. Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, az építmények elhelyezésére vonatkozóan pedig az alábbi szabályok érvényesek:
Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei Mko-2 övezetben (funkció alapján):
- gazdasági épület és egyéb építmény annak figyelembevételével építhető,hogy a fejlesztések megvalósulásával azok külön kártérítés nélküli elbontása rendelhető el.
- lakóépület nem építhető
- mezőgazdasági birtokközpont és nagylétszámú állattartó telep nem alakítható ki.
Beépítés részletes előírásai:
- Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén: min 5 ha (50 000 m2).
- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág és intenzív kertészeti hasznosítás
(pl. fóliás, v.üvegházas termesztés) esetén: min 1 ha (10 000 m2)
- Építménymagasság: max. 5,5 m
- Beépítési mód: szabadonálló
- Előkert kialakult vagy minimum: 1,0 m.
(7) Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
7.1. Soponya Nagyközség közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdési, ill. az OTÉK 1.sz. melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
7.2. A birtoktest szükséges minimális területi kiterjedése 15 ha (szőlőbirtok esetén min 5 ha), de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve történhet.
- Csak gyep művelési ágú területek esetén legalább 50 ha összterület szükséges.
- Csak szántó művelési ágú területek esetén legalább 25 ha összterület szükséges.
- Csak kert, vagy gyümölcsös (illetve ezek együttesen) művelési ágak esetében legalább 15 ha összterület szükséges.
- Csak szőlő művelési ág esetén min. 5 ha összterület szükséges.
Vegyesen lévő művelési ágak esetén birtokközpont csak akkor létesíthető, ha az összterületből az egyes művelési ágú részek elérik a fentebbi kiterjedést, vagy
- Szántó és gyep vegyesen:min. 40 ha összterületű, melyből legalább 10 ha szántó.
- Szántó és kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) vegyesen: min. 25 ha összterületű, melyből legalább 5 ha kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő.
- gyep és kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) vegyesen: min. 40 ha összterület, melyből legalább 5 ha kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő.
Az OTÉK
29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthető Soponya területén.
7.3. A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.
7.4. A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max: 4,5 m lehet.
7.5. A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan- max. 7,5 m lehet.
7.6.Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
7.7. Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
7.8. birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartás ( az Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997.(V.28.) FM. r. illetve a levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001.(II.14.) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2. pontja meghatározása, értelmezése szerint) létesítménye, telephelye belterülethez, lakóterülethez 500 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy ha az nem jár együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével. Az állattartásnál figyelembe veendők a
27/2006.(II.7.) Korm. rendeletnek az előírásai is.
28. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos (vízmedrek, vízmű), szabályozási terven jelölt terület (V) az OTÉK 30. § (1) pontja szerint egy övezetként kerül szabályozásra.
A nagyvízi medrek, a parti sávok a vízjárta valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) sz. Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
III. Fejezet
HELYI ÉPÍTÉSZETI, TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TELEPÜLÉSKÉPI,
29. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az épített és természeti környezet védelméről önálló rendeletet nem alkotott, ezért ebben a fejezetben kerülnek a legfontosabb elvek rögzítésre.
(2) A védelem alapvető célkitűzése a hagyomány és az örökség településszintű fejlesztése a kor és hely településszerkezetbe való beillesztése. A helyi értékvédelem fő eleme a táj és az épített környezet kialakult összhangjának megőrzése, fejlesztése.
(3) A település arculatát meghatározó úthálózatot, közterületeket, beépítési módokat meg kell tartani. Az újonnan beépítendő területeket szervesen kapcsolni kell a meglévő hálózatokhoz, azok fejlesztését is javítandó. Ez vonatkozik olyan szabályozásra is, ahol a szabályozás csak irányadó, pl. új lakóterület.
(4) A település központ vegyes területen különösen a templom, iskola, községháza könyezetében a kialakult építészeti és zöldterületi értékek megóvandók, fejlesztendők. A már kiépített közterületek fásítással , parkosítással esztétikusabbá teendők. Az új épületek illeszkedjenek az építészetileg aránylag jól megoldott újabb közintézményekhez illetve lakóépületekhez.
(5) Régészeti érdekű terület 032/5 hrsz-ú ingtalan és környéke a 032/2, 6, 7, 11, 032/11 hrsz-ú terület valamint régészeti szempontból figyelembe veendő a Petőfi S. u. bejelölt területe (részletes leírást lásd régészeti hatástanulmányban).
(6) Védettséget élvező épület
- M1 1737 Soponya Nagyláng
Dózsa Gy. út 13 Petőfi S. u
Hrsz. 367, 368, 369, 370, 371, 371/2, 373, 374, 381/1, 399, 400 (park) volt Zichy kastély barokk kertje 1810-1820-as évekből védett.
-MIII Soponya Nagyláng
Dózsa Gy. u. 14. Hrsz 373
Nepumuki Szent János szobor (jelenleg a plébánián őrzik).
Helyi értékvédelemre érdemes épületek:
- RK plébánia egykori fogadó Petőfi S. u. Hrsz 421
- - Petőfi S. u. 194. Hrsz 275 népi lakóház elemeit bemutató épület
Egyéb helyi jelentőségű épület:
- RK plébániatemplom
- Ref. templom
- Kastélypark műemlék terület
- 0135/10 kijelölt sávja, 0135/12, 0135/13, 0136/2 kijelölt sávja, 0135/1 kijelölt sávja, 401-410, 391-398, 375-387/1, 390 kijelölt sávja, 381/2, 259/2, 3,4, 262/3,4,5, 261 kijelölt sávja, 262/1 kijelölt sávja, 263 kijelölt sávja, 269/2, 2701/1, 271/1,2, 272-279, 280 kijelölt sávja, 282,283,285,286,298 kijelölt sávja, 300/1 kijelölt sávja, 363,364,365,357 kijelölt sávja,. 324-335, 336/2, 337 kijelölt sávja, 341/1, 342-349, 0170 kijelölt sávja, 0190 kijelölt sávja.
(7) Régészeti érintettség esetén a
2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.
A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság.
Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő,, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
Műemléki illetve helyi védettséggel érintett ingatlanok és egyéb művi értékek tekintetében a
2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet ek alapján kell eljárni.
Műemléket érintő építési, átalakítás, bontási munka esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyező hatóság. E munkák tervezése során a Hivatal Műemléki Tanulmány készítését előírhatja.
Műemlék szomszédságában lévő vagy helyi védettséget élvező ingatlanon végzett építési, átalakítási, bontási munka esetében valamint műemléket is magában foglaló terület rendezésének , szabályozásának tervezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a közreműködő szakhatóság.
Zöldfelületi értékvédelem
30. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés , visszavágás, fa csonkolása esetleg esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy – élet) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.
(2) Közparkokat, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és a kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv vagy növénytelepítési, ültetési terv alapján végezhetők.
(3) A községben a közterületi zöldfelületek, továbbá műemléki védelem vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telken lévő növényzet, fa károsodásával járó növényzet esetén - a helyi önkormányzat által előírható pótlási kötelezettségen túl – fapótlási díj állapítható meg a károkozó terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.
(4) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, minimum 8 éves fa számít.
(5) Újonnan nyitott utcában legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni kertészeti növénytelepítési (faültetési) terv alapján.
(6) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj -, kor-, és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.
31. § (1) Általános előírások
(a) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A terhelési határértékek zaj – és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme, és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(b) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes hatásvizsgálatot kell készíteni (e szabályzat hatálybalépésekor a 314/2005. (XII.25.) Korm, rendelet szerint.).
© Beépítési feltételek:
A telken a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
- a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia-, ivóvízellátás biztosított,
- a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, vagy ártalommentes elhelyezése megoldott,
- a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított, illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított,
- az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek és a levegő tisztaságát, és nem okoz káros zaj-és rezgésterhelést.
(2) Levegőtisztaság - védelem
(a) Levegőtisztaság – védelmi szempontból a kibocsátási (emmisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001. (V.9.) KöM – EüM – FVM egyesített rendelet szerint veendők figyelembe. Egyéb levegőtisztaság - védelmi kérdésekben a
21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben (a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) és a vonatkozó minisztériumi rendeletekben foglaltak alapján kell eljárni.
(b) Soponya területe a 4/2002. (X.7.) KvVM r. alapján a 10. számú légszannyezettségi zónába tartozik.
© A község területén hulladék nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási papír és fahulladék kivételével) , továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
(d) Új nagy létszámú állattartás létesítménye, telephelye, továbbá egyéb, jelentős levegőterhelést okozó és bűzös tevékenységet végző létesítmények belterülethez, lakóterülethez 500 méternél illetve a környezeti engedélyben meghatározott védőtávolságnál közelebb nem létesíthetők.
(e) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.
(f) A telektulajdonosok kötelezettsége, hogy a telket az allergén hatású növényektől (különösen a parlagfűtől) mentesen tartsa.
(2) Zaj és rezgés elleni védelem
Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelés
határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM – EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben,
helyiségeken belül a rendelet 4. 5-sz-ú mellékletben közölt terhelési határértékek (zaj illetve
rezgés) érvényesítendők.
(3) Hulladékgazdálkodás
a) a kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvénybe lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes) , valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002. (IV.10.) EüM r. alapján veendők figyelembe.
b) A község területén törmeléklerakás is csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel végezhető.
c) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. (
98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet.).
d) A szippantott kommunális szennyvizek leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.
(4) Talaj (föld) védelem:
a) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső, humuszos rétegét (min.20 cm.) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.
(b) A be nem épített telkeknek illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonos kötelessége.
( C ) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(d) Trágyalé mezőgazdasági történő kiöntözése csak a Fejér Megyei Növény – és Talajvédelmi Szolgálattal egyeztetve, engedélyükkel és jóváhagyásukkal történhet. Szippantott kommunális szennyvíz mezőgazdasági termőterületen nem üríthető le.
(e) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.
(5) Vizek védelme:
(a) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.
(b) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett – a vizeket kezelni, tisztítani kell.
(c) Élővízbe illetve közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag – tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani a mindenkor érvényes felsőbb szintű jogszabályok szerint (Felsőbb szintű jogszabályok e szabályzat hatálybalépésekor a 220/2004. ((VII.21.) Korm. rendelet, 28/2004., ((XII.25.) KvVM rendelet).
(e) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz elvezetést is meg kell oldani.
(f) A felszín alatti vizek védelme szempontból a község területe „érzékeny” besorolású.
32. § (1) Soponya közigazgatási területét érintően az országos jelentőségű védett természeti területek (Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet), a Natura 2000 területek és az Ökológiai Hálózati területek esetében a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területeket (kastélypark) érintően a helyi önkormányzat polgármesteri hivatal az első fokú természetvédelmi hatóság.
(2) Védett és természeti területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az első fokú természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetők.
Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek
1. A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:
Zaj és rezgés elleni védelem
a.) a település lakóterületének övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b.) a lakóterületek övezetiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett „Lakóterület (falusias)” területű funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c.) az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d.) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5.számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
Levegőtisztaság-védelem
a.) A lakóterületek övezetiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a
21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b.) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:
Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A gazdasági terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építi munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkozatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b.) A gazdasági területek övezetiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett („Gazdasági terület…”) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c.) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983. sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d.) Rezég-immissziós tekintetében a fenti rendelet 5.számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
Levegőtisztaság-védelem
a) a gazdasági területek övezetiben a légszennyező források kibocsátási ( emisszió) határértékeit a
21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) Légszennyezettségi (immisziós) határértékek vonatkozásában a
(1) 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Településközpont vegyes terület
A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:
Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A vegyes területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b.) A vegyes területek övezetiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett („…vegyes terület…”) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c.) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4.szám mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d.) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
Levegőtisztaság-védelem
a.) A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a
21/2001.(II.14.) Korm rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b.) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a
(2) 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket ((üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b.) A különleges területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c.) Temető, camping, vadászház-vendégház, zöldfelületi övezetek ( kastélypark) 2. sorszámú területi funkció.
d.) Sportterület, vásártér, lőtér, termálfürdő öveztek: 4. sorszámú területi funkció
e.) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4.számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
f.) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5.számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
Levegőtisztaság-védelem
c.) A különleges területek övezetiben a légszennyező forások kibocsátási (emisszió) határértékeit a
21/2001.(II.14.) Korm rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
d.) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a
(3) 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Védőtávolságból adódó építési korlátozások külterületen
ill. beépítésre nem szánt területen
34. § (1) Országos közutak külterületi szakasza mellett az út tengelytávolságától számított 50-50 m védőtávolság érvényes,melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(2) Nagy létszámú állattartás létesítménye, telep ( Az Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997.(V.28.) FM.r. illetve a levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001.(II.14.) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2. pontja meghatározása, értelmezése szerint) telekhatártól 500 m-en belül lakóépület,üdülőépület, továbbá oktatási, egészségügyi, szociális épület nem létesíthető.
(3) Nagynyomású gáz távvezeték, nagyfeszültségű villamos távvezeték felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott kiterjedésű védősávjaiban építési korlátozás érvényes, itt létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.
Helyi közút céljára történő lejegyezés
35. § (1) Amikor a helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása az érintett tulajdonosok érdekében szükséges, az építésügyi hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül – a kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az illetékes települési önkormányzat javára igénybe veheti, és lejegyezheti amihez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.
(2) Ha a lejegyezésre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban az a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, és az érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondanak, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3) Ha az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részén építmény vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve ha a kártanításról az érdekeltek megállapodtak.
(4) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(5) A helyi közút kialakítása során feleslegessé vált területet az érintett ingatlantulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban a (3) bekezdés szerint jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül vissza kell adni.
(6) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték növekedés összegét.
ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS
36. § (1) A helyi szabályzatban előírt utakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell építeni.
(2) Ha a helyi közutat ill. közművet a település önkormányzata létesíti, annak költségeit részben vagy egészben az ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányait az érintett ingatlanok esetében a település önkormányzati rendelte szabályozza.
37. § (1) Jelen helyi építési szabályzat kihirdetésének napján lép hatályba, a rendelkezéseit ettől az időponttól alkalmazni kell.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÍTMÉNY
421 HRSZ RÓMAI KATOLKUS TEMPLOM EGYKORI FOGADÓ PETŐFI S. U. 193.
275 HRSZ Petőfi S. u. 194. Népi lakóház
Egyéb jelentőségű épület
421 HRSZ Római katolikus plébániatemplom