Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Hatályos: 2018. 09. 15- 2021. 12. 02Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Soponya Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) keretei között a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ltv., illetve a Ptk. megfelelő szabályait kell alkalmazni.
2. Bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv
2. § (1) A bérbeadói jogokat a lakás esetében a Képviselő-testület, helyiség esetében a polgármester gyakorolja.
(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlő kötelezettségeinek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül, 8 és 22 óra között, legalább évente egyszer, indokolt esetben többször is köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.
3. § (1) A Képviselő-testület dönt
a) dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá, valamint lakás helyiséggé történő átminősítéséről,
b) a helyiség bérlőjének írásbeli kérelmére a bérleti díj csökkentéséről, vagy a térítésmentes használatba adásról,
c) a helyiség, valamint a lakás bérlő által történő rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele költségeinek elfogadásáról és a bérlő részére történő megtérítéséről,
d) a helyiség albérletbe adásához, a helyiség cseréjéhez történő hozzájárulás megadásáról,
e) a meghatározott célra épült és annak megfelelően hasznosított más funkcióra történő bérbeadásáról,
f) az üres lakás hasznosításának módjáról,
g) a piaci alapon bérbe adható lakásokról,
h) a lakások bérbeadására beérkezett pályázatokról,
i) bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről,
j) bérlőtársi jogviszony engedélyezéséről,
k) albérletbe adási kérelemről,
l) lakásba való befogadási kérelemről,
m) a bérleti jogviszony időtartamáról és annak meghosszabbításáról határozott időtartamra, vagy határozatlan időtartamra.
(2) A Képviselő-testület felmentést adhat helyiség pályáztatása alól
4. § A polgármester dönt:
a) a helyiség-bérbeadási pályázat kiírásáról,
b) kétszeri eredménytelen pályázat után a helyiség bérbeadásáról,
a helyiségbe történő befogadáshoz szükséges hozzájárulás megadásáról,
A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA
3. A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei
5. § (1) A lakásokat bérbe lehet adni:
a) piaci alapon, pályázat útján;
b) szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján;
c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján;
(2) Az üres lakást megfelelősége esetén - az (1) bekezdés c) pontjaiban foglalt jogcímeken kívül - először kényszerbérlőnek kell felajánlani.
(3) Lakásbérleti szerződés csak olyan személlyel köthető, aki írásban nyilatkozik arról, hogy neki, vagy házastársának/élettársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs tulajdonában, haszonélvezetében lakóingatlan, illetve más beköltözhető lakás
(4) Amennyiben a kérelmező töredéktulajdonnal rendelkezik, Képviselő-testület az alábbi szempontok alapján dönt a bérleti szerződés megkötésének lehetőségéről:
a) a résztulajdonos tulajdoni illetősége alapján jogosult-e a lakás használatára,
b) milyen mértékben jogosult a lakás használatára,
c) személyi (családi) körülményeire tekintettel elvárható-e a részilletőség értékesítése,
d) a töredéktulajdon nagysága,
e) rászorultság mértéke.
4. Piaci alapon történő bérbeadás
6. § (1) Piaci alapon történő bérbeadás csak pályázat útján történhet.
(2) Az 50 m2-nél nagyobb lakásokat elsősorban piaci alapon kell bérbe adni.
(3) A pályázatra kiírt önkormányzati tulajdonú lakások listája nyilvános, mely a Polgármesteri Hivatalnál kerül kihelyezésre.
(4) Piaci alapon történő bérbeadáskor a lakbér mértékét úgy kell meghatározni, hogy az abból származó bevétel nyereséget is tartalmazzon.
(5) 1Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama 5 év.
(6) 2 A szerződés megkötésének feltétele, hogy a kaució megfizetéséről szóló igazolást a versenytárgyalás nyertese a szerződés megkötésekor bemutatja. A kaució összege 2 havi, a szerződésben meghatározott lakbérrel megegyező összeg.
5. A pályázati eljárás szabályai
7. § (1) Az önkormányzati bérlakások piaci alapon történő bérbeadására a Képviselő-testület ír ki pályázatot. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
6. Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történő bérbeadás
8. § Szociális, jövedelmi, illetve vagyoni helyzet alapján a következő feltételeknek megfelelő kérelmezőkkel köthető bérleti szerződés:
7. A szolgálati lakáshoz juttatás
9. § (1) Szolgálati lakás a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzati intézményeknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyeknek, erre irányuló írásbeli kérelem esetén juttatható.
(2) A szolgálati lakás iránti írásbeli kérelmet az igénylőnek – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével együtt – a Képviselő-testülethez kell benyújtania. A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy éven belül ki nem elégített igény a Képviselő-testülethez írt kérelemmel meghosszabbítható.
(3) A bérbeadásánál figyelembe kell venni az igénylő:
8. Állami Támogatású Bérlakás Program keretében létrejövő lakások bérbeadása
10. § (1) A szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából épített lakások (a továbbiakban: szociális bérlakás) bérleti jogát kizárólag pályázat útján lehet elnyerni.
(2) A pályázati felhívást a szociális bérlakás használatbavételi engedélye jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül kell meghirdetni.
(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
11. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbe adható lakás mértékét a 1. melléklet határozza meg.
(2) A bérbe adható lakás mértékének megállapításánál azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, és életvitelszerűen együtt élnek.
(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdon-, haszonélvezeti, illetve szociális bérleti jogával rendelkeznek.
9. A lakások bérleti díja
12. § (1) A Képviselő-testület a lakások bérleti díját a következők szerint állapítja meg:
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
Piaci alapon kiadott lakás összkomfortos |
1 000.-Ft / m2 / hó |
2. |
Orvosi szolgálati lakás |
110.-Ft / m2 / hó |
3. |
Állami Támogatású Bérlakás Program keretében épület félkomfortos lakás |
250.-Ft / m2 / hó |
4. |
Állami Támogatású Bérlakás Program keretében épület komfortos lakás |
270.-Ft / m2 / hó |
A BÉRBEADÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI
10. Bérbeadás bérlőtársak részére
13. § (1) Lakást bérbe adni bérlőtársaknak akkor lehet, ha közöttük házastársi, élettársi vagy bejegyzett élettársi jogviszony áll fenn.
(2) A bérlőtársi jogviszony létesítését az érintett feleknek írásban kell kérniük a bérleti szerződés megkötése előtt.
11. A bérbeadás időtartama
14. § (1) A határozott időtartamú szerződés maximum 5 évre szólhat.
(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérbeadó így rendelkezik.
(3) Szociális alapon bérbe adott lakás esetében a bérleti szerződés a bérlő kérelmére ismétlődően, esetenként 3 évre meghosszabbítható, ha:
12. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
15. § (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot bérlő általi kialakításának feltételével bérbe adott lakás esetén a bérlővel erre vonatkozó megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák megjelölését, költségeit és azok megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.
(2) A megállapodás részét képezi a lakásról készült állapot-felvételi jegyzőkönyv, az elvégzendő munkákról készült költségvetés. A költségvetés kizárólag a rendeltetésszerű használathoz indokolt műszaki állapot helyreállításához minimálisan szükséges, a kezelő által elismert költségeket tartalmazza. A bérlő ezt meghaladó költségeinek megtérítésére sem a szerződéskötéskor, sem később nem tarthat igényt. A költségvetésben szereplő munkák elvégzését a kezelő ellenőrzi és igazolja.
16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák
17. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
(2) A bérlő lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bejelentett, indokolt távollét (különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt) alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.
18. § (1) A bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnése után a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.
(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles megtéríteni.
A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI
13. Hozzájárulás albérletbe adáshoz
19. § (1) Nem adható bérbeadói hozzájárulás a lakás albérletbe adásához:
14. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz
20. § (1) A Képviselő-testület a bérlő/bérlőtárs írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakásba befogadja
A BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
15. Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
21. § Amennyiben a bérlő és a bérbeadó a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodnak meg, és a bérleti szerződés a Ltv. hatályba lépése (1994. január 1.) előtt jött létre, a bérlő – választása szerint – kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását, vagy pénzbeli térítés megfizetését kérheti. Pénzbeli térítésként a leadandó lakás beköltözhető forgalmi értékének 20 %-a fizethető ki.
16. A bérleti szerződés felmondása
22. § (1) A szociális alapon, határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti szerződését csak a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondhatja fel a bérbeadó.
(2) A szerződés felmondását megelőzően a bérbeadó megfelelő cserelakást köteles felajánlani, kivéve, ha bérlakásán kívül a bérlő másik beköltözhető lakással rendelkezik.
(3) Ha a bérlő a jelenlegi lakásánál kisebb bérleti értékű lakást vagy pénzbeli térítést is hajlandó elfogadni, a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése szabályait kell alkalmazni.
(4) Ha a bérlő a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
17. A bérbeadás célja és módja
23. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, kulturális és szabadidős, valamint sport tevékenységek, ipari, továbbá irodai, raktározási, gépkocsi-tárolási célokra lehet bérbe adni.
(2) Nem lehet bérbe adni azt a helyiséget, amelynek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött, és a munkálatok megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
24. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni
25. § A bérlő a helyiséget az általa megtekintett és elfogadott műszaki állapotban veszi bérbe, amelyet a kezelő leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.
26. § (1) Az üres, illetve megüresedett helyiséget elsősorban pályázat útján kell bérbe adni.
(2) Üres helyiségnek minősül az a helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik, illetve a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra, vagy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján elő-bérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.
(3) Ha a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó felmondta, és a bérlő elfogadta a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, a bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre a bérlővel megköthető.
(4) Azt a helyiséget, amelynek határozatlan időre kötött bérleti szerződését a bérbeadó felmondta, és a bérlő nem fogadta el a bérbeadó módosított szerződési ajánlatát, üresnek kell tekinteni és a kiürítést követően pályázat útján kell bérbe adni.
27. § Nem kell pályázatot hirdetni, ha:
A BÉRBEADÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI
18. A befogadás
28. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt a Gazdasági Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj megemelésében kell megállapodni, és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.
(3) A befogadáshoz akkor adható hozzájárulás, ha:
19. Albérletbe adás
29. § (1) Helyiség albérletbe adásához akkor adható hozzájárulás, ha a bérlemény több helyiségből áll, és az albérletbe adás azok egy részére vonatkozik.
(2) Kizárólag a határozott időtartamra kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, legfeljebb a határozott idő lejártáig.
(3) Az albérleti szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy:
20. A bérleti jog átruházása
30. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján – a Képviselő-testület hozzájárulásával – másra átruházhatja.
(2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás megkérése céljából a bérbeadónak megküldeni.
(3) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodás tartalmazza:
21. A bérleti jog cseréje
31. § (1) A bérleti jog cseréjére vonatkozó feltételek a (2) bekezdés kivételével megegyeznek a 31. §-ban foglaltakkal.
(2) A cseréhez történő hozzájárulásért pénzbeli átruházási díjat nem kell fizetni.
22. A bérbeadás időtartama
32. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott időre (legfeljebb 10 évre), illetve bizonyos feltételek bekövetkezésig lehet.
(2) Feltétel bekövetkezéséig bérleti szerződés akkor köthető, ha:
23. A helyiség bérleti díja
33. § (1) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) Amennyiben a helyiség bérlőjének kiválasztása tárgyalás során történik, a szerződésben azt a bérleti díjat kell megállapítani, amelyet a nyertes pályázó a tárgyaláson megajánlott.
(3) A Képviselő-testület a bérlő kérelmére dönthet arról, hogy az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti díjat csökkenti, vagy térítésmentesen adja bérbe a helyiséget.
(4) A bérleti szerződésben meg kell állapodni a bérleti díj emeléséről.
24. A bérleti szerződés felmondása
34. § A Ltv. és a Ptk. rendelkezésein túl a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést felmondhatja, ha a helyiség bérlője a közüzemi vagy egyéb szolgáltatóval kötött önálló szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s az így felhalmozott díjhátralékot a jogszabályon alapuló helytállási kötelezettsége folytán a bérbeadó fizeti meg.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
25. Használati díj mértéke
35. § (1) A lakás és a helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj lakás esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónapon belül a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt, a használat kezdete után fél évvel a lakáshasználati díj kétszeresére emelkedik.
(4) A helyiséget jogcím nélkül használó esetében a használati díj összege megegyezik a helyiségre érvényes utolsó bérleti szerződés alapján megállapítható bérleti díjjal. A használati díj három hónap eltelte után a kétszeresére emelkedik.
26. Adatvédelmi szabályok
36. § (1) Az adatok nyilvántartására jogosult a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között kezeli mindazokat az adatokat, amelyeket e rendelet végrehajtása érdekében igényelhet.
(2) A lakás és a helyiség bérleti szerződésének megkötése során a bérlőnek az alábbi személyes adatokat kell közölnie:
27. Törzsvagyonra vonatkozó szabályok
37. § Az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra, a mindenkor hatályos vagyonrendelet rendelkezéseivel összhangban lehet bérbe adni.
37/A. §
28. Záró rendelkezések
38. § (1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszíti a 4/2003. (II. 26.) önkormányzati rendelet, valamint a módosított 13/2005. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
1. melléklet
|
|
|
---|---|---|
1 |
35 |
1 |
2 |
50 |
1,5 |
3 |
60 |
2 |
4 |
70 |
2,5 |
5 |
80 |
3 |
2. melléklet
I. Pályázandó lakások:
1. kódszáma |
címe |
||
2. kódszáma |
címe |
||
3. kódszáma |
címe |
II. A pályázó adatai:
1. Születési családi és utóneve |
|
2. Házassági családi és utóneve |
|
3. Anyja születési családi és utóneve |
|
4. Születési helye és ideje |
|
5. Lakcíme |
|
6. Tartózkodási helye |
|
7. Telefonszáma |
|
8. Az együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme |
Ft/hó |
9. Az együttköltözők személyi adatai |
III. Egyéb közlések:
IV. Nyilatkozat:
3. melléklet
I. ADATLAP
Születési családi és utóneve |
|
Házassági családi és utóneve |
|
Születési hely, idő |
|
Anyja születési családi és utóneve |
|
Foglalkozása |
|
Munkahelye |
|
Havi nettó jövedelme |
|
Lakóhelye |
|
Bejelentés dátuma |
|
Tartózkodási helye |
|
Bejelentés dátuma |
|
Családi állapota: (a megfelelő aláhúzandó) |
1. egyedülálló |
Születési családi és utóneve |
|
Házassági családi és utóneve |
|
Születési hely, idő |
|
Anyja születési családi és utóneve |
|
Foglalkozása |
|
Munkahelye |
|
Havi nettó jövedelme |
Név |
Születési idő |
Név |
Hozzátartozói minőség |
Havi jövedelem |
1. van 2. nincs
JELENLEGI LAKÁSHASZNÁLAT JOGCÍME (a megfelelő aláhúzandó):
1. nem lakásnak minősülő hely
2. albérlet
3. családtag vagy szívességi lakáshasználó
4. munkásszálló, nővérszálló, albérlők háza, szolgálati férőhely,
5. romos, műszakilag avult lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él
6. nem önkormányzati tulajdonú bérlakásban bérlő
7. jogcím nélküli lakáshasználó
8. egyéb:…………………………………………………….
JELENLEGI LAKÁS KOMFORFOKOZATA: (a megfelelő aláhúzandó):
1. összkomfortos 2. komfortos 3. félkomfortos
4. komfort nélküli 5. szükséglakás 6. lakás céljára alkalmatlan
JELENLEGI LAKÁS SZOBASZÁMA: (a megfelelő aláhúzandó):
1. egy 2. másfél 3. kettő 4. 1+2 fél 5. 2+fél
6. 1+3 fél….. 7. három 8. háromnál több 9. egyéb:……………….
Szobák alapterülete: ........…..........m2 Egy főre jut:.......................m2
II. NYILATKOZAT:
4. melléklet
lakás címe |
Lakás mérete |
Jellemzői |
Megjegyzés |
Arany J. u. 24/1. |
35 |
félkomfortos |
Állami támogatású Bérlakás Program keretében épült lakások |
Arany J. u. 24/2. |
42 |
komfortos |
|
Arany J. u. 24/3. |
42 |
félkomfortos |
|
Arany J. u. 24/4. |
35 |
félkomfortos |
|
Dózsa Gy. u. 12. |
80 |
összkomfortos |
piaci alapon bérbe adható |
Petőfi S. u. 189. |
100 |
összkomfortos |
orvosi szolgálati lakás |