Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
23/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a
természetben nyújtott szociális ellátásokról

Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 37/A. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-a (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ának (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 55/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §-a (5) bekezdésének 11-12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, - a Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Ifjúsági és Szociális Bizottság előzetes véleményével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya a Szabadbattyán településen bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre terjed ki, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) másképpen nem rendelkezik.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti, Szabadbattyán településen tartózkodó külföldi állampolgárokra is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Szabadbattyán Nagyközségben bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Rendszeres szociális segély

2. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a támogatás feltételeként az Szt. 37/A. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti együttműködésre köteles a Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatát (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) az Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központjának vezetője által meghatározott segítő programban részt venni;

b) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Központot felkeresni és ezt követően a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak megfelelően a kapcsolatot fenntartani.

(3) A beilleszkedést segítő programok különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozások, munkavégzésre történő felkészítő programok, álláskereső klubok és a kapcsolódó tanfolyamok.

(4) Az együttműködési kötelezettség teljesítését az Alapszolgáltatási Központ vezetője igazolja.

(5) Nem állapítható meg a rendszeres szociális segély annak a személynek, aki az (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha

a) a segélyben részesülő személy a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben nem keresi fel az Alapszolgáltatási Központot, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti beilleszkedést segítő programokon az előre megbeszélt időpontban – neki felróható okból – nem vesz részt.

2.  Önkormányzati segély

3. § (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küldő családok, illetve személyek részére

1. esetenkénti segély
2. krízis segély
3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
4. temetési segély

formájában.

4. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregégi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %.-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Nem állapítható meg az esetenkénti segély, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át;

b) az egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át meghaladja,

c) a kérelmező tartását tartási, öröklési, életjáradéki szerződésben vállalták.

5. § (1) Az önkormányzati segély egyszeri összege – temetési segélyt kivéve - nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át, de nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál.

(2) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelmére, vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzat segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetét – nem állapítható meg.  

6. § (1) Az esetenkénti segély iránti kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szociális ügyintézőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a segélyt kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) Az esetenkénti segélyt az Önkormányzat Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Oktatási és Sport bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) állapítja meg.

7. § (1) Krízis segély nyújtható annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények (elemi kár, váratlanul fellépő súlyos megbetegedés, nagy értékű lakás felszerelési tárgy meghibásodása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, stb.) miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

(2) Az elemi kár kivételével nem állapítható meg krízis segély, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át  meghaladja;

b) az egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át meghaladja.

8. § (1) A krízis segély iránti kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szociális ügyintézőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a segélyt kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) Az egy-egy alkalomra megállapított krízis segély összege maximum 100.000,- Ft.

(3) A krízis segélyt a polgármester állapítja meg.

9.§ (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és ezért a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell támogatásban részesíteni, akik a gyermek iskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Az egy-egy alkalomra megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem lehet magasabb az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, nem lehet kevesebb, mint 3.000,- Ft/gyermek/alkalom. A naptári évben megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások együttes összege gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szociális ügyintézőjéhez kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a segélyt kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról a Bizottság dönt.

(6) Beiskolázási segélyben részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át.

10.§  Esetenkénti segély élelmiszer csomag, tűzifa formájában is nyújtható.

3. Temetési segély

11. § Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a temetési költségek viselése a kérelmező saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át  nem haladja meg;

b) egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

12. § A temetési segély összegét az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 130.000,- Ft.

13.§ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege: 13.000,- Ft.

14. § (1) A temetési segély iránti kérelmet a temetést követő 30 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szociális ügyintézőjénél. A kérelemhez csatolni kell a segélyt kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) A temetési segélyt az Önkormányzat polgármestere állapítja meg.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Köztemetés

15.§ A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól a polgármester részben, vagy egészben akkor mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha

a) havi rendszeres pénzbeli szociális vagy gyermekvédelmi ellátásban részesül, vagy

b) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át nem haladja meg.

5. Ápolási díj

16. § (1) A Szt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18. év alatti személy gondozására, ápolására – alanyi jogon – ápolási díjat kell megállapítani.

(2) Az Sztv. 43/A § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetében a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére – normatív alapon – ápolási díjat állapít meg.

17. § (1) A Szt. 43/B § (1) bekezdése alapján – méltányossági alapon – ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

1. 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és 
2. az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a 150 %-át.

(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés szerint megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltételeit két évente felül kell vizsgálni.

(5) A méltányossági ápolási díj jogosultságának megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése az Egészségügyi, Szociális, Kulturális, Ifjúsági és Sport hatáskörébe tartozik.

18. § Közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a szociálisan rászorult személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
3. továbbá ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége – minden esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

(szociális alapszolgáltatások)

6. Étkeztetés

19. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) A szociális ékezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud,

a) 70. életévét betöltötte, vagy

b)korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba) egészségi állapota, vagy

bb) fogyatékossága, vagy

bc) pszichiátriai betegsége, vagy

bd) hajléktalansága

   indokolja.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, ki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni az személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a szociális és egészségügyi rászorultságot igazoló jövedelemigazolást és orvosi igazolást a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság dönt az étkeztetési ellátás igénybe vételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.

(8)Az étkeztetés alapszolgáltatás biztosításához kapcsolódó MEGÁLLAPODÁS-t az ellátottal az önkormányzat nevében a polgármester köti és írja alá.

7. Házi segítségnyújtás

20.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b) önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést:

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzését, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(2) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást a Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálat útján – társulási megállapodás formájában – biztosítja.

(3) A szolgáltatás igénybevételére a kérelmet az Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez kell benyújtani, annak igénybevételéről az alapszolgáltatási központ vezetője dönt.

(4) A házi segítség nyújtás igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.

(5) A személyi térítésdíjakat az Alapszolgáltatási Központ Vezetője állapítja meg.

8. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

21.§ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak ellátása – a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás útján – megállapodás formájában - biztosított. A szolgáltatás az Szt-ben, illetve a szakmai jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik.

9. Családsegítés

22.§ A szolgáltatás biztosítása a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás útján – megállapodás formájában – biztosított. Ellátása az Szt-ben meghatározottak szerint történik.

10. Szociálpolitikai kerekasztal

23. §. (1) A Képviselő-testület Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata – különösen – a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) Tagjai: az „Egészségügyi, Szociális, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság” elnöke, gyermekszakorvos, körzeti megbízott, a családgondozó, és védőnők.

(3)A szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést – a maguk közül megválasztott - elnök hívja össze.

V. fejezet

11. Eljárási rendelkezések

24.§ (1) A szociális ellátást igénylőnek a kérelemhez mellékelni kell az e rendeletben és más jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, igazolásokat.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmek elbírálásának előkészítése érdekében az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala környezettanulmányt is végezhet.

25. §(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a pénzbeli ellátásokat 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) Az önkormányzati segély az Szt. 45. § (8) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is megállapítható.

(3) A polgármester az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

26.§     (1) Az e rendelet alapján megállapított szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás és természetben nyújtott szociális ellátás Szt. 17. §-ának (1)-(3) bekezdése szerinti jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az Önkormányzat polgármestere szünteti meg az ellátást és rendeli el az igénybe vett ellátás megtérítését.

(2) Az Önkormányzat polgármestere a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – kérelemre, méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) részletekben fizettetheti meg.

27.§     Az ellátást igénylő, illetve az ellátásban részesülő az Önkormányzat polgármesterének a döntése ellen - az erről szóló határozat közlésétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről az Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.

28.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
2. az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
3. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. Záró rendelkezések

29.§(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 6/2009. (III.31.  ) önkormányzati rendelet.

Mátrai Csaba                                                                         Némethné Jenei Éva

polgármester                                                                                      jegyző

Záradék:

A rendeletet Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján 2013. december 31. napján kihirdettem.

A rendelet társadalmi egyeztetésre kifüggesztésre került 2013. december 13. napjától 2013. december 30. napjáig.

Észrevétel, bejelentés nem érkezett.

Szabadbattyán, 2013. december 31.

Némethné Jenei Éva – jegyző