1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A terület hosszú távú megőrzésének és fennmaradásának biztosítása.

1.2. A terület élőhelyeinek és élővilágának megőrzése.

1.3. A Cifrakert természeti állapotának fenntartása, javítása.

1.4. A Cifrakert kerttörténeti értékeinek megőrzése.

1.5. A Cifrakert jellegének, térszerkezetének, növényanyagának, biológiai sokféleségének megőrzése.

1.6. A biológiai sokféleség és az értékes növény- és védett állatfajok életfeltételeinek biztosítása, különös tekintettel a madarak fészkelésére, táplálkozására.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A Cifrakert környezetének megóvását és az egyéb természetvédelmi célkitűzések elérését segítő tevékenységek támogatása.

2.2. A Cifrakert ökológiai állapotának megőrzése, a telepítés feltételeinek biztosításával az ökológiai állapot javítása. A növényzet sokféleségének növelése.

2.3. A Cifrakert további fejlesztése lombfáinak jellege szerint.

2.4. A Cifrakert esztétikumának növelését eredményező fajok alkalmazása.

2.5. A Cifrakert idős, kiöregedett faegyedeinek egészségi ápolása, állapotának javítása. A fák egyedi kezelése, egyedi alakítása.

2.6. Nem megengedettek a Cifrakertet veszélyeztető vagy károsítását, megsemmisítését eredményező tevékenységek.

2.7. Törekedni kell az agresszíven terjeszkedő idegenhonos növényfajok visszaszorítására, további terjedésük megakadályozása érdekében.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi jogkört a helyi jegyző gyakorolja. A jegyző hozzájárulása szükséges a védett természetvédelmi terület állagát, illetve állapotát befolyásoló tevékenységek végzéséhez. A jegyző a természetvédelmi szakmai döntések meghozatalánál egyeztet a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal.

3.1.1.2. A faápolás során megengedett az esetlegesen megtelepedő fagyöngy és borostyán eltávolítása. A beavatkozás során olyan módszert kell alkalmazni, hogy az ágtörést és kéregsérülést ne okozzon.

3.1.1.3. A biológiai korhatárt elérő, gombásodó, kiszáradó, beteg, balesetveszélyes faegyedek eltávolítását – amennyiben balesetveszély elhárítása nem indokolja az azonnali beavatkozást – a vegetációs időszakon kívül végzi el a helyi önkormányzat „a természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.

3.1.1.4. Amennyiben kivágott fák pótlására kerül sor, azt javasolt őshonos és tájhonos fafajokkal végezni.

3.1.1.5. Az idős fákat meg kell őrizni. Fát kivágni, erőteljesen visszametszeni tilos, kivéve, ha az élet- vagy vagyonbiztonsági okból indokolt. Amennyiben balesetvédelmi szempontból indokolttá válik idős, odvas, mélyen bekorhadó ágcsonkokkal, repedésekkel, szétnyíló fahasadékokkal rendelkező fa kivágása, ilyen elemeket tartalmazó farész visszavágása vagy faodúk kezelése, lezárása, akkor ezek a munkálatok kizárólag a denevérek és egyéb faodvakat használó védett kisemlősök (pl. pelék) életciklusa és a madarak költési időszakának szempontjából kritikus időszakokon kívül, augusztus 15. – október 31. között végezhetőek. A munkálatokat minden esetben az odvak előzetes átvizsgálása kell, hogy megelőzze, ezek a beavatkozások csak akkor történhetnek meg, ha sikerült meggyőződni arról, hogy madarak nem költenek a fán, az odvakban, résekben denevérek vagy egyéb védett kisemlősök nem tartózkodnak. Amennyiben az odvakban denevéreket vagy védett kisemlősöket észlelnek, akkor értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

3.1.1.6. A kiöregedett, elhalt, balesetveszélyes faegyedek pótlása ajánlott.

3.1.1.7. Amennyiben a fákon a száraz ágrészek eltávolítása szükséges, azt szakember igénybevételével javasolt elvégezni, betartva a 3.1.1.5 pontban foglaltakat.

3.1.1.8. A fák törzsén lévő korhadt részt ki kell tisztítani és fakezelő viasszal le kell kezelni.

3.1.1.9. A fákon folyamatosan vizsgálni kell a kártevők megjelenését, szükség esetén ellenük fizikai módszerek alkalmazása támogatandó, a vegyszerek használatával szemben.

3.1.1.10. Ha valamelyik kisebb fa megdől, megtámasztására törekedni kell.

3.1.1.11. A nagyméretű platánfák sérülése, megdőlése esetén a megtámasztást statikus szakértővel kell megterveztetni.

3.1.1.12. A vágási seb lezárása a kórokozók általi fertőzés megelőzése, illetve a fa gyorsabb gyógyulása, regenerálódása miatt fontos.

3.1.1.13. Gondoskodni kell a fák rendszeres kezeléséről, fenntartásáról, egészségi állapotukat évente ellenőrizni kell.

3.1.1.14. A védett holtfához kötődő rovarok szaporodásának biztosítása érdekében az őshonos fafajok álló vagy fekvő törzseit lehetőség szerint a területen kell hagyni.

3.1.1.15. Az agresszíven terjeszkedő (inváziós) nem őshonos növényfajokat mechanikai és/vagy szelektív kémiai módszerek alkalmazásával kell visszaszorítani. A módszerek kiválasztása, illetve azok használata során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által kidolgozott az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltakat kell alapul venni, mely az önkormányzati rendelet 4. melléklete. A módszer megválasztása során mérlegelés szükséges az állomány nagyságának, az utánkezelések és a kezelési eredmény monitorozásának biztosíthatóságát, a víztest közelségét figyelembe véve.

3.1.1.16. Agresszíven terjeszkedő idegenhonos fafajokat telepíteni tilos.

3.1.1.17. A cserjéket alapvetően meg kell őrizni. Amennyiben szükségessé válik cserjék kivágása, az csak vegetációs időn kívül, szeptember 1. és február 28. közötti időszakban, a talaj bolygatása nélkül végezhető. A levágott cserje helyben égetése tilos.

3.1.1.18. A gyepfelületek gondozása során természetközeli gyepfenntartást célszerű alkalmazni, a kaszálások számát mérlegelés alapján csökkentve akár, illetve a kaszálásokat térben és időben ütemezve.

3.1.1.19. A Cifrakertben a műtrágya használata nem megengedett.

3.1.1.20. A hal, kétéltű, hüllő és vízimadár szaporodóhelyek zavartalanságát a tavaszi időszakban biztosítani kell, munkavégzés, vagy zavaró beavatkozás végzése március 1. és június 30 nem ajánlott.

3.1.1.21. A tó öntisztulását elősegítő nádast meg kell őrizni.

3.1.1.22. A védett területen élő növények és állatok szempontjából fontos a tó védelme.

3.1.1.23. A tó állapotát veszélyeztető tevékenységek nem végezhetőek.

3.1.1.24. Tilos a tómedernek a teljes terjedelmére kiterjedő, egy ütemben történő kotrása. A térben és időben elosztott kotrás is csak természetvédelmi indokból és csak természetvédelmi szakfelügyelettel történhet, már a munkálatok tervezésekor fel kell venni a kapcsolatot a működési területe szerint illetékes nemzeti park igazgatósággal.

3.1.1.25. A tó bármilyen jellegi szennyezése nem megengedett.

3.1.1.26. Szennyezett vizek a tóba nem vezethetők.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. A területen élő védett fajoknak az érdekeire tekintettel kell lenni.

3.1.2.2. A Cifrakertben természetvédelmi szempontból jelentős fák és bokrok megőrzése, életfeltételeinek biztosítása. Fokozott figyelmet kell fordítani a fákhoz köthető fajok (pl. rovarok, madarak, denevérek) megóvására.

3.1.2.3. Fészkelési, költési időszakban a parkfenntartási és a természetvédelmi kezelési tevékenységek során fokozottan ügyelni kell a fészkek biztonságára.

3.1.2.4. A Cifrakertben a madárvilág és a denevérek életterének növelése érdekében javasolt odúk kihelyezése.

3.1.2.5. A helyben telelő énekesmadarak és a téli madárvendégek számára lehetőség szerint etetőket kihelyezni.

3.1.2.6. Fokozottan védett madárfaj fészkelése esetén a fészket és a fenntartásához szükséges védelmi területet kell kijelölni.

3.1.2.7. Javasolt a területen található fákról fakataszter készítése, mely megkönnyíti a fák állapotának, egészségének és elhelyezkedésének nyomon követésében, valamint a velük kapcsolatos döntések meghozatalában. A fakataszter segíti a fák karbantartásának és kezelésének tervezését, például a metszést, a betegségek elleni védekezést vagy a veszélyes fák eltávolítását. A védett területen található fák kedvezően hatnak a védett terület mikroklímájára, csökkentik a hőmérsékleti szélsőségek kialakulásának veszélyét, a szennyező anyagok és a por kiszűrésében is jelentős szerepet játszanak.

3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

3.1.4. Látogatás

3.1.4.1. A természetvédelmi terület gyalogosan szabadon látogatható. A természetvédelmi területre vezető burkolat nélküli utakon járművekkel közlekedni nem megengedett. Kivételt ez alól a terület kezelését ellátó, vagy a kezelő által megbízott munkavégzés vagy baleset-elhárítás céljából közlekedő járművek úthasználata.

3.1.4.2. A védett területen belül ebet csak pórázon lehet vezetni.

3.1.5. Oktatás és bemutatás

3.1.6. Kutatás, vizsgálatok

3.1.6.1. A területen kutatási tevékenységet kizárólag a tulajdonossal és/vagy a vagyonkezelővel, illetve a helyi jegyzővel előzetesen egyeztetett kutatási terv alapján, a természetvédelmi kezelést elősegítő ismeretek bővítése céljából engedélyezhető.

3.1.6.2. A kutatás során kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes a terület rendeltetésével, a kutatás és annak módszere nem veszélyeztetheti, károsíthatja a terület élőhelyeit és az azokhoz kötődő élővilágot, kiemelten a védett fajokat.

3.1.6.3. Bármely szervezet megbízásból készült kutatási eredményeket az Önkormányzatnak és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak el kell juttatni.

3.1.7. Terület-és földhasználat

3.1.7.1. A növényzet eltávolítása csak a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban folytatható.

3.1.7.2. A területrészek jellegének, a területhasználat módjának megváltoztatása - ideértve a nyomvonalas létesítmények építését vagy más beépítést is - kizárólag a természetvédelmi kezeléssel összhangban és a helyi jegyző által meghatározott feltételek mellett lehetséges.

3.1.7.3. A Cifrakert területén a hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása nem megengedett.

3.1.7.4. Ügyelni kell, hogy ne jusson szennyezett anyag, vagy hulladék a tóba.

3.1.7.5. A védett területen található tóban fürödni, ebet a tóba engedni tilos.

3.1.7.6. A védett területen található tóban horgászni tilos, kivéve a vagyonkezelő által szervezett rendezvényen vagy a vagyonkezelő kifejezetten erre irányuló engedélyével.

3.1.7.7. A területen történő tűzgyújtás csak az erre kijelölt tűzrakóhelyen megengedett.

3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

1. Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

1.1. mechanikus módszerek: A bálványfa mechanikus visszaszorítása elsősorban a magról kelő újulat elleni védekezésre kell szorítkozzon, azokon a helyszíneken, ahol a magoncok irtása egyéb módszerrel (vegyszeres vagy mechanikus sorközápolási munkák, permetezés nagy kiterjedésű állományokban) nem történik meg. A magoncok jelentős tömegben a lékekben (beleértve a korábban kezelt idős mirigyes bálványfa állományokat) és az erdőszegélyekben, illetve gyepekben jellennek meg, ahol a faj öngyérítő mechanizmusának hiánya valamint a megfelelő fényellátottság azt lehetővé teszi. A kisméretű magoncok, különösen a laza szerkezettel bíró talajokon könnyen kihúzhatók. Ezt követően gondoskodni kell a kihúzott egyedek gyökérzetének kiszáradásáról. A 2-3 éves egyedek kihúzásakor a gyökérzet könnyen beszakad, ami sarjképződéshez vezethet, ezért ez csak akkor végezhető, ha növényvédőszeres kezelés egyéb okból (pl. vizes élőhelyen, védett vagy értékes fajok közvetlen közelében, stb.) nem végezhető. A bálványfa idős egyedeinek legalább 10 cm szélességben végzett gyűrűs kéreghántása a vegyszeres kezelések alternatívájaként kizárólag akkor végezhető, ha a kémiai beavatkozásra nincs lehetőség (vizes élőhelyeken). A gyűrűs kéreghántás csak akkor végezhető, ha a jelentkező gyökérsarjak mechanikus irtása (kihúzás, kiásás, szárzúzás, stb.) évente legalább 2 alkalommal, legalább 3 éven keresztül biztosítható.

1.2. növényvédőszeres beavatkozások: A mirigyes bálványfa állományai glifozát alapú szerekkel, szelektív módszerekkel jól irthatók a járulékos környezeti károk minimalizálása mellett. A méretes (általában legalább 2 cm törzsátmérőjű) egyedek irtása törzsinjektálással végezhető. A törzsinjektálás során 6-8 mm átmérőjű fúrószárral a törzs hengerpalástján körben, egymástól 3-4 cm távolságban, ennek megfelelő mélységben, 45 fokos szögben kialakított, lefelé irányuló furatokba állatorvosi tömegoltó vagy más alkalmas eszköz segítségével, furatonként kb. 1 köbcentiméter gyomirtószer adagolása szükséges. A furatokat a gyökfőhöz minél közelebb kell kialakítani. Furatzárás szilikonnal végezhető, de szükség szerint elhagyható, mivel a szer párolgása a furat szájadékának kis mérete miatt elenyésző. Az injektálás az egyedek teljes kilombosodásától (május végétől – június elejétől) végezhető általában szeptember közepéig-végéig (a levelek sárgulásának kezdetéig). A kezelés glifozát alapú növényvédőszer vizes oldatával (pl. Medallon Premium 50%-os vagy töményebb oldata), tapadásfokozó hozzáadásával (ajánlottan: Silwet Star) végezhető. A beavatkozás alkalmas a kezelt egyed magjainak irtására is, mivel a termések vöröses elszíneződésének megjelenéséig a kezelés alkalmas a magok csíraképességének nagymérvű csökkentésére. A fiatal, de már elfásodott törzzsel rendelkező, azonban még nem injektálható egyedek irtása kéregkenéssel végezhető, amely történhet sekély, keskeny kéreghántásban vagy kéreghántás nélkül mosogatószivacs dörzsoldalával a kéreg megsértése mellett. Kéregsebzésben (beleértve a szivaccsal végzett kenést is) glifozát alapú növényvédőszer vizes oldatával, tapadásfokozó hozzáadása mellett végezhető a kezelés. Kéregsebzés nélkül a glifozát alapú növényvédőszer olajos emulzióját lehet alkalmazni, melyet az egyedekre hosszúszárú ecset segítségével lehet felvinni. A beavatkozások során a szer elcsöppenését meg kell akadályozni. A még el nem fásodott törzzsel rendelkező fiatal egyedek és magoncok kihúzása vagy egyéb módszerrel (tárcsázás, szárzúzás) történő mechanikus eltávolítása is lehetséges, de azokon a helyszíneken, ahol azon nagy tömegben vannak jelen és a vegyszeres kezelés lehetséges, érdemes megfontolni azok pontpermetezéssel (glifozát alapú növényvédőszer vizes oldata, tapadásfokozó hozzáadásával) történő irtását. A bálványfa azon sűrű, nagy kiterjedésű állományainak irtása során, ahol a beavatkozás csak feltáró nyomok nyitásával végezhető hatékonyan meg kell fontolni a gépi permetezést vagy a növényvédőszer légi kijuttatását (mezőgazdasági permetező drónnal), mivel a megnyitott nyomokon a faj fokozott, nehezen kezelhető sarjadása várható. Ezekben az állományokban az őshonos fajok aránya az árnyalás, valamint az allelopatikus hatás következtében elenyésző, ezért a kezelésnek elsősorban a faj továbbterjedését, ennek révén a közeli, kedvezőbb természetességű élőhelyek állapotának fenntartására kell koncentrálnia. A kezelést követően a beavatkozási területen az egyedek kisarjadását legalább 3 évig nyomon kell követni, hogy a szükséges utókezelések biztosíthatók legyenek.

2. Zöld juhar (Acer negundo) és amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

2.1. mechanikus módszerek: Mindkét faj visszaszorítása eredményesen végezhető mechanikus módszerekkel. Az alábbi, vegyszermentes technológiák akkor alkalmazhatók, ha a kezelés eredménye több éven át nyomonkövethető és a szükséges utókezelések elvégezhetők. A mechanikus úton történő gyérítés elsősorban szálankénti előfordulásokban, valamint azokon a területeken választandó megoldás, ahol növényvédőszeres kezelésre nincs mód (természeti értékek károsodásának megelőzése, vizes élőhely, stb.), vagy kémiai kezelés kivitelezését egyéb fajok miatt nem tervezzük. A faj mechanikus úton történő visszaszorítására három lehetséges alternatíva kínálkozik. Az első lehetőség az egyedek kihúzása, talajból alkalmas eszközzel (csákány, feszítővas) történő kifordítása, lehetőség szerint a gyökérzet teljes eltávolítása mellett. A kiemelt egyedek gyökérzetének teljes kiszáradását biztosítani kell. A kihúzás (kifordítás) az amerikai kőris esetén az elágazóbb gyökérrendszer miatt általában nehézkesebb. Kőszórásokban és kötött talajokon a módszer korlátozottan alkalmazható. A gyökfő sérülése, illetve a gyökérzet nagyfokú károsodása mellett a gyökérsarj képződés nem jellemző. A második lehetőség a legalább 10 cm szélességben végzett gyűrűs kéreghántás, amely az élőhelyi adottságok függvényében általában a második évra a kezelt egyedek többségének pusztulásához vezet. A módszer nem alkalmazható a vékony, fiatal egyedeken. A kezelés után kismérvű sarjképződésre, valamint ennél sokkal gyakrabban a kéreghántás átnövésére számítani kell, melyek kiszűrését és utókezelését az első néhány évben, évente két alkalommal el kell végezni. A zöld juhar és amerikai kőris kezelésének harmadik lehetősége a tőelválasztást követő sarjleverés, amelyet több éven át, évi két alkalommal el kell végezni. A második és harmadik módszer elsősorban idősebb, nagyméretű egyedek esetén, valamint kötött talajon található előforduláskoban végezhető.

2.2. növényvédőszeres beavatkozások

3. Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

3.1. mechanikus módszerek

3.2. növényvédőszeres beavatkozások

4. Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

4.1. mechanikus módszerek

4.2. növényvédőszeres beavatkozások

5. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

5.1. mechanikus módszerek

5.2. növényvédőszeres beavatkozások

6. Kései meggy (Prunus serotina)

6.1. mechanikus módszerek

6.2. növényvédőszeres beavatkozások

7. Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

7.1. mechanikus módszerek

7.2. növényvédőszeres beavatkozások