Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról

Hatályos: 2025. 07. 05

Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról

2025.07.05.

[1] Az önkormányzati rendelet célja, a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartása és természetvédelmi kezelési tervének meghatározása.

[2] Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, a 36. § (1) bekezdésében és 55. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 55. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A rendelet célja a Szabadbattyán nagyközség közigazgatási belterületén található „Cifrakert” természeti terület védelme és fejlesztése. Az emberi környezet, továbbá a lakosság egészségének megóvása érdekében azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a települési környezettel történő harmonikus, rendezett gazdálkodás formáit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a Szabadbattyán nagyközség közigazgatási területén található „Cifrakert” helyi jelentőségű védett természeti terület védettségére, valamint a vele kapcsolatos kezelésére és fenntartására.

3. § (1) Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartja a Fejér Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 183/1978. (XII. 19.) VB számú határozatával védetté nyilvánított „Cifrakert” helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése 7,9 ha.

(3) A védetté nyilvánított terület ingatlan-nyilvántartási számát az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A védett területről készült térkép a rendelet 2. mellékletét képezi.

4. § A védettség indoka és természetvédelmi célja a „Cifrakert” területén található értékes telepített növényanyag, a tó, valamint az ott élő értékes növény- és védett állatfajok állományainak megőrzése.

5. § A „Cifrakert” helyi jelentőségű védett természeti terület kezelési és fenntartási tervét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által kidolgozott az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatót a 4. melléklet tartalmazza.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. § Hatályát veszti a helyi jelentőségi védett természeti terület védettségének fenntartásáról (Cifrakert) című 12/2007. (X. 30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 12/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

A szabadbattyáni Cifrakert természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

1

Fekvés

Területi lehatárolás ingatlan-nyilvántartási
helyrajzi száma

2

Belterület

1335/1

3

Belterület

1335/2

4

Belterület

1335/5

3. melléklet a 12/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Cifrakert helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési és fenntartási terve
A Cifrakert élővilága túlélte az elmúlt évtizedek környezeti változásait, érdemes arra, hogy óvjuk, védjük és átadjuk a jövő nemzedék számára, bízva abban, hogy a Cifrakert még a jövőben is a nagyközség egyik fő nevezetessége marad. A Parkban több idős platánfa és egy kis tó is található.

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A terület hosszú távú megőrzésének és fennmaradásának biztosítása.

1.2. A terület élőhelyeinek és élővilágának megőrzése.

1.3. A Cifrakert természeti állapotának fenntartása, javítása.

1.4. A Cifrakert kerttörténeti értékeinek megőrzése.

1.5. A Cifrakert jellegének, térszerkezetének, növényanyagának, biológiai sokféleségének megőrzése.

1.6. A biológiai sokféleség és az értékes növény- és védett állatfajok életfeltételeinek biztosítása, különös tekintettel a madarak fészkelésére, táplálkozására.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A Cifrakert környezetének megóvását és az egyéb természetvédelmi célkitűzések elérését segítő tevékenységek támogatása.

2.2. A Cifrakert ökológiai állapotának megőrzése, a telepítés feltételeinek biztosításával az ökológiai állapot javítása. A növényzet sokféleségének növelése.

2.3. A Cifrakert további fejlesztése lombfáinak jellege szerint.

2.4. A Cifrakert esztétikumának növelését eredményező fajok alkalmazása.

2.5. A Cifrakert idős, kiöregedett faegyedeinek egészségi ápolása, állapotának javítása. A fák egyedi kezelése, egyedi alakítása.

2.6. Nem megengedettek a Cifrakertet veszélyeztető vagy károsítását, megsemmisítését eredményező tevékenységek.

2.7. Törekedni kell az agresszíven terjeszkedő idegenhonos növényfajok visszaszorítására, további terjedésük megakadályozása érdekében.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi jogkört a helyi jegyző gyakorolja. A jegyző hozzájárulása szükséges a védett természetvédelmi terület állagát, illetve állapotát befolyásoló tevékenységek végzéséhez. A jegyző a természetvédelmi szakmai döntések meghozatalánál egyeztet a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal.

3.1.1.2. A faápolás során megengedett az esetlegesen megtelepedő fagyöngy és borostyán eltávolítása. A beavatkozás során olyan módszert kell alkalmazni, hogy az ágtörést és kéregsérülést ne okozzon.

3.1.1.3. A biológiai korhatárt elérő, gombásodó, kiszáradó, beteg, balesetveszélyes faegyedek eltávolítását – amennyiben balesetveszély elhárítása nem indokolja az azonnali beavatkozást – a vegetációs időszakon kívül végzi el a helyi önkormányzat „a természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.

3.1.1.4. Amennyiben kivágott fák pótlására kerül sor, azt javasolt őshonos és tájhonos fafajokkal végezni.

3.1.1.5. Az idős fákat meg kell őrizni. Fát kivágni, erőteljesen visszametszeni tilos, kivéve, ha az élet- vagy vagyonbiztonsági okból indokolt. Amennyiben balesetvédelmi szempontból indokolttá válik idős, odvas, mélyen bekorhadó ágcsonkokkal, repedésekkel, szétnyíló fahasadékokkal rendelkező fa kivágása, ilyen elemeket tartalmazó farész visszavágása vagy faodúk kezelése, lezárása, akkor ezek a munkálatok kizárólag a denevérek és egyéb faodvakat használó védett kisemlősök (pl. pelék) életciklusa és a madarak költési időszakának szempontjából kritikus időszakokon kívül, augusztus 15. – október 31. között végezhetőek. A munkálatokat minden esetben az odvak előzetes átvizsgálása kell, hogy megelőzze, ezek a beavatkozások csak akkor történhetnek meg, ha sikerült meggyőződni arról, hogy madarak nem költenek a fán, az odvakban, résekben denevérek vagy egyéb védett kisemlősök nem tartózkodnak. Amennyiben az odvakban denevéreket vagy védett kisemlősöket észlelnek, akkor értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

3.1.1.6. A kiöregedett, elhalt, balesetveszélyes faegyedek pótlása ajánlott.

3.1.1.7. Amennyiben a fákon a száraz ágrészek eltávolítása szükséges, azt szakember igénybevételével javasolt elvégezni, betartva a 3.1.1.5 pontban foglaltakat.

3.1.1.8. A fák törzsén lévő korhadt részt ki kell tisztítani és fakezelő viasszal le kell kezelni.

3.1.1.9. A fákon folyamatosan vizsgálni kell a kártevők megjelenését, szükség esetén ellenük fizikai módszerek alkalmazása támogatandó, a vegyszerek használatával szemben.

3.1.1.10. Ha valamelyik kisebb fa megdől, megtámasztására törekedni kell.

3.1.1.11. A nagyméretű platánfák sérülése, megdőlése esetén a megtámasztást statikus szakértővel kell megterveztetni.

3.1.1.12. A vágási seb lezárása a kórokozók általi fertőzés megelőzése, illetve a fa gyorsabb gyógyulása, regenerálódása miatt fontos.

3.1.1.13. Gondoskodni kell a fák rendszeres kezeléséről, fenntartásáról, egészségi állapotukat évente ellenőrizni kell.

3.1.1.14. A védett holtfához kötődő rovarok szaporodásának biztosítása érdekében az őshonos fafajok álló vagy fekvő törzseit lehetőség szerint a területen kell hagyni.

3.1.1.15. Az agresszíven terjeszkedő (inváziós) nem őshonos növényfajokat mechanikai és/vagy szelektív kémiai módszerek alkalmazásával kell visszaszorítani. A módszerek kiválasztása, illetve azok használata során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által kidolgozott az „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltakat kell alapul venni, mely az önkormányzati rendelet 4. melléklete. A módszer megválasztása során mérlegelés szükséges az állomány nagyságának, az utánkezelések és a kezelési eredmény monitorozásának biztosíthatóságát, a víztest közelségét figyelembe véve.

3.1.1.16. Agresszíven terjeszkedő idegenhonos fafajokat telepíteni tilos.

3.1.1.17. A cserjéket alapvetően meg kell őrizni. Amennyiben szükségessé válik cserjék kivágása, az csak vegetációs időn kívül, szeptember 1. és február 28. közötti időszakban, a talaj bolygatása nélkül végezhető. A levágott cserje helyben égetése tilos.

3.1.1.18. A gyepfelületek gondozása során természetközeli gyepfenntartást célszerű alkalmazni, a kaszálások számát mérlegelés alapján csökkentve akár, illetve a kaszálásokat térben és időben ütemezve.

3.1.1.19. A Cifrakertben a műtrágya használata nem megengedett.

3.1.1.20. A hal, kétéltű, hüllő és vízimadár szaporodóhelyek zavartalanságát a tavaszi időszakban biztosítani kell, munkavégzés, vagy zavaró beavatkozás végzése március 1. és június 30 nem ajánlott.

3.1.1.21. A tó öntisztulását elősegítő nádast meg kell őrizni.

3.1.1.22. A védett területen élő növények és állatok szempontjából fontos a tó védelme.

3.1.1.23. A tó állapotát veszélyeztető tevékenységek nem végezhetőek.

3.1.1.24. Tilos a tómedernek a teljes terjedelmére kiterjedő, egy ütemben történő kotrása. A térben és időben elosztott kotrás is csak természetvédelmi indokból és csak természetvédelmi szakfelügyelettel történhet, már a munkálatok tervezésekor fel kell venni a kapcsolatot a működési területe szerint illetékes nemzeti park igazgatósággal.

3.1.1.25. A tó bármilyen jellegi szennyezése nem megengedett.

3.1.1.26. Szennyezett vizek a tóba nem vezethetők.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. A területen élő védett fajoknak az érdekeire tekintettel kell lenni.

3.1.2.2. A Cifrakertben természetvédelmi szempontból jelentős fák és bokrok megőrzése, életfeltételeinek biztosítása. Fokozott figyelmet kell fordítani a fákhoz köthető fajok (pl. rovarok, madarak, denevérek) megóvására.

3.1.2.3. Fészkelési, költési időszakban a parkfenntartási és a természetvédelmi kezelési tevékenységek során fokozottan ügyelni kell a fészkek biztonságára.

3.1.2.4. A Cifrakertben a madárvilág és a denevérek életterének növelése érdekében javasolt odúk kihelyezése.

3.1.2.5. A helyben telelő énekesmadarak és a téli madárvendégek számára lehetőség szerint etetőket kihelyezni.

3.1.2.6. Fokozottan védett madárfaj fészkelése esetén a fészket és a fenntartásához szükséges védelmi területet kell kijelölni.

3.1.2.7. Javasolt a területen található fákról fakataszter készítése, mely megkönnyíti a fák állapotának, egészségének és elhelyezkedésének nyomon követésében, valamint a velük kapcsolatos döntések meghozatalában. A fakataszter segíti a fák karbantartásának és kezelésének tervezését, például a metszést, a betegségek elleni védekezést vagy a veszélyes fák eltávolítását. A védett területen található fák kedvezően hatnak a védett terület mikroklímájára, csökkentik a hőmérsékleti szélsőségek kialakulásának veszélyét, a szennyező anyagok és a por kiszűrésében is jelentős szerepet játszanak.

3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A terület táji és kultúrtörténeti értékeit meg kell őrizni.

3.1.4. Látogatás

3.1.4.1. A természetvédelmi terület gyalogosan szabadon látogatható. A természetvédelmi területre vezető burkolat nélküli utakon járművekkel közlekedni nem megengedett. Kivételt ez alól a terület kezelését ellátó, vagy a kezelő által megbízott munkavégzés vagy baleset-elhárítás céljából közlekedő járművek úthasználata.

3.1.4.2. A védett területen belül ebet csak pórázon lehet vezetni.

3.1.5. Oktatás és bemutatás

Oktatási és bemutatási célra kizárólag a tulajdonos és/vagy a vagyonkezelő engedélyével és előzetesen egyeztetett időpontban lehet a területet igénybe venni, valamint az igénybevétel nem veszélyeztetheti, károsíthatja a terület élőhelyeit és az azokhoz kötődő élővilágot, kiemelten a védett fajokat.

3.1.6. Kutatás, vizsgálatok

3.1.6.1. A területen kutatási tevékenységet kizárólag a tulajdonossal és/vagy a vagyonkezelővel, illetve a helyi jegyzővel előzetesen egyeztetett kutatási terv alapján, a természetvédelmi kezelést elősegítő ismeretek bővítése céljából engedélyezhető.

3.1.6.2. A kutatás során kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes a terület rendeltetésével, a kutatás és annak módszere nem veszélyeztetheti, károsíthatja a terület élőhelyeit és az azokhoz kötődő élővilágot, kiemelten a védett fajokat.

3.1.6.3. Bármely szervezet megbízásból készült kutatási eredményeket az Önkormányzatnak és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak el kell juttatni.

3.1.7. Terület-és földhasználat

3.1.7.1. A növényzet eltávolítása csak a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban folytatható.

3.1.7.2. A területrészek jellegének, a területhasználat módjának megváltoztatása - ideértve a nyomvonalas létesítmények építését vagy más beépítést is - kizárólag a természetvédelmi kezeléssel összhangban és a helyi jegyző által meghatározott feltételek mellett lehetséges.

3.1.7.3. A Cifrakert területén a hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása nem megengedett.

3.1.7.4. Ügyelni kell, hogy ne jusson szennyezett anyag, vagy hulladék a tóba.

3.1.7.5. A védett területen található tóban fürödni, ebet a tóba engedni tilos.

3.1.7.6. A védett területen található tóban horgászni tilos, kivéve a vagyonkezelő által szervezett rendezvényen vagy a vagyonkezelő kifejezetten erre irányuló engedélyével.

3.1.7.7. A területen történő tűzgyújtás csak az erre kijelölt tűzrakóhelyen megengedett.

3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra

A védett Cifrakertet a Tvt. 26. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően táblával kell jelölni, feltüntetve védettségét. A tábla fenntartásáról gondoskodni kell.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A védett természeti terület állapotát a Tvt. 62. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat rendszeresen figyelemmel kíséri, a szükséges természetvédelmi kezeléséket elvégezteti. Ez a terv tíz éves időszakra szól. Felülvizsgálata 2035-ben ismét szükségessé válik, azonban a természetes körülményekben jelentkező, nem várt események korábbi felülvizsgálatát lehetővé teszik.

4. melléklet a 12/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÁLTAL KIDOLGOZOTT „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” ELNEVEZÉSŰ ÚTMUTATÓ

1. Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

1.1. mechanikus módszerek: A bálványfa mechanikus visszaszorítása elsősorban a magról kelő újulat elleni védekezésre kell szorítkozzon, azokon a helyszíneken, ahol a magoncok irtása egyéb módszerrel (vegyszeres vagy mechanikus sorközápolási munkák, permetezés nagy kiterjedésű állományokban) nem történik meg. A magoncok jelentős tömegben a lékekben (beleértve a korábban kezelt idős mirigyes bálványfa állományokat) és az erdőszegélyekben, illetve gyepekben jellennek meg, ahol a faj öngyérítő mechanizmusának hiánya valamint a megfelelő fényellátottság azt lehetővé teszi. A kisméretű magoncok, különösen a laza szerkezettel bíró talajokon könnyen kihúzhatók. Ezt követően gondoskodni kell a kihúzott egyedek gyökérzetének kiszáradásáról. A 2-3 éves egyedek kihúzásakor a gyökérzet könnyen beszakad, ami sarjképződéshez vezethet, ezért ez csak akkor végezhető, ha növényvédőszeres kezelés egyéb okból (pl. vizes élőhelyen, védett vagy értékes fajok közvetlen közelében, stb.) nem végezhető. A bálványfa idős egyedeinek legalább 10 cm szélességben végzett gyűrűs kéreghántása a vegyszeres kezelések alternatívájaként kizárólag akkor végezhető, ha a kémiai beavatkozásra nincs lehetőség (vizes élőhelyeken). A gyűrűs kéreghántás csak akkor végezhető, ha a jelentkező gyökérsarjak mechanikus irtása (kihúzás, kiásás, szárzúzás, stb.) évente legalább 2 alkalommal, legalább 3 éven keresztül biztosítható.

A mirigyes bálványfa élő példányának tőelválasztása valamint a többéves utókezelés nélkül végzett gyűrűs kéreghántás tilos!

1.2. növényvédőszeres beavatkozások: A mirigyes bálványfa állományai glifozát alapú szerekkel, szelektív módszerekkel jól irthatók a járulékos környezeti károk minimalizálása mellett. A méretes (általában legalább 2 cm törzsátmérőjű) egyedek irtása törzsinjektálással végezhető. A törzsinjektálás során 6-8 mm átmérőjű fúrószárral a törzs hengerpalástján körben, egymástól 3-4 cm távolságban, ennek megfelelő mélységben, 45 fokos szögben kialakított, lefelé irányuló furatokba állatorvosi tömegoltó vagy más alkalmas eszköz segítségével, furatonként kb. 1 köbcentiméter gyomirtószer adagolása szükséges. A furatokat a gyökfőhöz minél közelebb kell kialakítani. Furatzárás szilikonnal végezhető, de szükség szerint elhagyható, mivel a szer párolgása a furat szájadékának kis mérete miatt elenyésző. Az injektálás az egyedek teljes kilombosodásától (május végétől – június elejétől) végezhető általában szeptember közepéig-végéig (a levelek sárgulásának kezdetéig). A kezelés glifozát alapú növényvédőszer vizes oldatával (pl. Medallon Premium 50%-os vagy töményebb oldata), tapadásfokozó hozzáadásával (ajánlottan: Silwet Star) végezhető. A beavatkozás alkalmas a kezelt egyed magjainak irtására is, mivel a termések vöröses elszíneződésének megjelenéséig a kezelés alkalmas a magok csíraképességének nagymérvű csökkentésére. A fiatal, de már elfásodott törzzsel rendelkező, azonban még nem injektálható egyedek irtása kéregkenéssel végezhető, amely történhet sekély, keskeny kéreghántásban vagy kéreghántás nélkül mosogatószivacs dörzsoldalával a kéreg megsértése mellett. Kéregsebzésben (beleértve a szivaccsal végzett kenést is) glifozát alapú növényvédőszer vizes oldatával, tapadásfokozó hozzáadása mellett végezhető a kezelés. Kéregsebzés nélkül a glifozát alapú növényvédőszer olajos emulzióját lehet alkalmazni, melyet az egyedekre hosszúszárú ecset segítségével lehet felvinni. A beavatkozások során a szer elcsöppenését meg kell akadályozni. A még el nem fásodott törzzsel rendelkező fiatal egyedek és magoncok kihúzása vagy egyéb módszerrel (tárcsázás, szárzúzás) történő mechanikus eltávolítása is lehetséges, de azokon a helyszíneken, ahol azon nagy tömegben vannak jelen és a vegyszeres kezelés lehetséges, érdemes megfontolni azok pontpermetezéssel (glifozát alapú növényvédőszer vizes oldata, tapadásfokozó hozzáadásával) történő irtását. A bálványfa azon sűrű, nagy kiterjedésű állományainak irtása során, ahol a beavatkozás csak feltáró nyomok nyitásával végezhető hatékonyan meg kell fontolni a gépi permetezést vagy a növényvédőszer légi kijuttatását (mezőgazdasági permetező drónnal), mivel a megnyitott nyomokon a faj fokozott, nehezen kezelhető sarjadása várható. Ezekben az állományokban az őshonos fajok aránya az árnyalás, valamint az allelopatikus hatás következtében elenyésző, ezért a kezelésnek elsősorban a faj továbbterjedését, ennek révén a közeli, kedvezőbb természetességű élőhelyek állapotának fenntartására kell koncentrálnia. A kezelést követően a beavatkozási területen az egyedek kisarjadását legalább 3 évig nyomon kell követni, hogy a szükséges utókezelések biztosíthatók legyenek.

A mirigyes bálványfa egyedeinek tőelválasztást követő tuskókenése, valamint a kéreghántásban történő kenése nem hatékony, a legtöbb esetben jelentős gyökérsarj képződéshez vezet, ezért tilos!

2. Zöld juhar (Acer negundo) és amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

2.1. mechanikus módszerek: Mindkét faj visszaszorítása eredményesen végezhető mechanikus módszerekkel. Az alábbi, vegyszermentes technológiák akkor alkalmazhatók, ha a kezelés eredménye több éven át nyomonkövethető és a szükséges utókezelések elvégezhetők. A mechanikus úton történő gyérítés elsősorban szálankénti előfordulásokban, valamint azokon a területeken választandó megoldás, ahol növényvédőszeres kezelésre nincs mód (természeti értékek károsodásának megelőzése, vizes élőhely, stb.), vagy kémiai kezelés kivitelezését egyéb fajok miatt nem tervezzük. A faj mechanikus úton történő visszaszorítására három lehetséges alternatíva kínálkozik. Az első lehetőség az egyedek kihúzása, talajból alkalmas eszközzel (csákány, feszítővas) történő kifordítása, lehetőség szerint a gyökérzet teljes eltávolítása mellett. A kiemelt egyedek gyökérzetének teljes kiszáradását biztosítani kell. A kihúzás (kifordítás) az amerikai kőris esetén az elágazóbb gyökérrendszer miatt általában nehézkesebb. Kőszórásokban és kötött talajokon a módszer korlátozottan alkalmazható. A gyökfő sérülése, illetve a gyökérzet nagyfokú károsodása mellett a gyökérsarj képződés nem jellemző. A második lehetőség a legalább 10 cm szélességben végzett gyűrűs kéreghántás, amely az élőhelyi adottságok függvényében általában a második évra a kezelt egyedek többségének pusztulásához vezet. A módszer nem alkalmazható a vékony, fiatal egyedeken. A kezelés után kismérvű sarjképződésre, valamint ennél sokkal gyakrabban a kéreghántás átnövésére számítani kell, melyek kiszűrését és utókezelését az első néhány évben, évente két alkalommal el kell végezni. A zöld juhar és amerikai kőris kezelésének harmadik lehetősége a tőelválasztást követő sarjleverés, amelyet több éven át, évi két alkalommal el kell végezni. A második és harmadik módszer elsősorban idősebb, nagyméretű egyedek esetén, valamint kötött talajon található előforduláskoban végezhető.

Vegyszermentes technológia csak akkor alkalmazható, ha a folyamatos ellenőrzés és utókezelés biztosított!

2.2. növényvédőszeres beavatkozások

A növényvédőszeres technológiák a két faj kezelésére akkor választandóak, ha azok jelentős kiterjedésű és / vagy sűrű állományainak irtását kell elvégezni, melynek időigényes, hosszútávú mechanikus kezelésére a megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre, illetve azokat egyéb tényezők (pl. vizes élőhely közelsége) nem korlátozza. A növényvédőszeres technológia fő előnye e fajok tekintetében a gyors, alacsony munkaigényű kezelés lehetősége, valamint az utókezelések szükségességének minimalizálása. Az elsődleges növényvédőszeres kezelési mód a törzsinjektálás, amely a mirigyes bálványfánál részletezett megoldással azonosan végezhető. A kezelés alkalmas a még meg nem érett magok csíraképességének csökkentésére is. A kisméretű egyedek kéregkenése – e fajok tekintetében akár sekély gyűrűs kéreghántásban – ugyancsak az ott taglaltakkal azonosan végezhető. A pontpermetezés általában nem indokolt. Ha a sarjleverésre nincs lehetőség, az idős egyedek irtása a tőelválasztást követő vágáslapkenéssel (tuskókenéssel) végezhető. A tuskókenésre a tőelválasztást követően 30-60 perc áll rendelkezésre. A beavatkozás ebben az esetben glifozát alapú növényvédőszer 50 térfogatszázalékos vizes oldatával vagy olajos emulziójával végezhető, Silwet Star tapadásfokozó hozzáadása mellett. A kenés során a 20 cm törzsátmérőt meghaladó egyedek esetén – a kijuttatandó anyag minimalizálása érdekében – a tuskó 5 cm széles külső szegélyére kell a növényvédőszert adagolni. A tuskókenés hosszúszárú ecsettel (elsősorban olajos emulzió esetén), illetve szivaccsal is végezhető, de minden esetben törekedni kell a szer elfolyatásának, elcsöppenésének elkerülésére.

3. Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

3.1. mechanikus módszerek

A faj szálankénti előfordulásaiban, illetve ahol a növényvédőszeres kezelés alkalmazása egyéb okból (pl. vizes élőhely közelsége) miatt nem lehetséges, de a kezelés eredményének monitorozása és az utókezelés lehetősége biztosított, a fehér akác állományainak visszaszorítása mechanikus módszerekkel történhet. A faj mechanikus visszaszorítása legalább 10 cm szélességben elvégzett gyűrűs kéreghántással vagy tőelválasztással, ezt követően több éven át, évente legalább 2 alkalommal történő sarjleveréssel lehetséges. Amennyiben a folyamatos utókezelés nem biztosítható, illetve nagy egyedszámú előfordulásokban a mechanikus úton történő visszaszorítás a fokozott sarjképződés miatt fellépő járulékos károk kialakulásának veszélye miatt tilos!

3.2. növényvédőszeres beavatkozások

Ahol a mechanikus módszerek kivitelezésére az állomány nagysága vagy a folyamatos utánkezelés lehetőségének hiánya miatt nincs lehetőség, vagy inváziós fajok alkotta vegyes állományban, ahol a kémiai védekezés egyébként is szükséges a fehér akác gyérítése kémiai úton történhet. Az akác irtása glifozát alapú gyomirtószerrel, törzsinjektálással vagy tőelválasztást követően vágáslapkenéssel (tuskókenéssel), a zöld juharnál ismertetett módon lehetséges. A sarjak irtása kéregkenéssel vagy pontpermetezéssel végezhető, ajánlottan Lontrel 300 növényvédőszer alkalmazása mellett. Szelektív gyomirtószer alkalmazása esetén is törekedni kell az elsodródásból adódó járulékos károk minimalizálására, ezért a permetezés – amennyiben nagy tömegű sarj esetén elkerülhetetlen – kör alakú szórásképpel rendelkező fúvókával szerelt mechanikus háti permetezőgéppel, a sarj lombozatára irányítottan végezhető, valamint ajánlott a nagyobb magasságú egyedek legfeljebb 150 cm-re történő visszavágása is. Permetezés esetén glifozát alapú szer nem használható, kivéve, ha egyéb fajok sűrű állományaiban (pl. mirigyes bálványfa foltokban) amúgy is totális gyomirtószerrel végzett kezelés történik. A megfelelő szelektivitás elérése érdekében a Lontrel növényvédőszerrel történő permetezés csak júniustól lehetséges!

4. Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

4.1. mechanikus módszerek

A faj visszaszorítása mechanikus módszerekkel csak szálankénti előfordulásokban lehetséges, és kizárólag ott alkalmazható, ahol a folyamatos utánkövetés és utókezelés biztosítható (szárzúzás, legelés). A kezelés kizárólag akkor alkalmazható, ha a területen kis számú szoliter egyed található, és a növényvédőszeres kezelés nem elérhető, vagy a helyszín (vizes élőhely, védett vagy védendő természeti érték közelsége) miatt nem lehetséges. Ezekben az esetekben a szoliter egyedek legalább 10 cm szélességben elvégzett gyűrűs kéreghántása végezhető (elágazó egyedek esetében valamennyi ágon egyenként). A sarjképződés veszélye miatt a kéreghántásban történő vegyszeres kenés ebben az esetben is ajánlott. A faj sűrű előfordulásaiban, a sűrű sarjtelepeket is beleértve a mechanikus módszerek használata (szárzúzás, tőelválasztás) tilos, mivel az fokozott gyökérsarjképződéshez és a faj további, jobb állapotú területeken történő terjeszkedéséhez vezet!

4.2. növényvédőszeres beavatkozások

A faj kezelésére a glifozát alapú növényvédőszeres megoldások csak korlátozottan alkalmasak, javasolt Garlon gyomirtószer használata. A kezelés a méretes egyedeknél elsősorban az azok tőelválasztását követő tuskókenésével kell történjen. Amennyiben a tőelválasztás valamely okból nem lehetséges, úgy mély gyűrűs kéreghántást kell végezni (pl. motorfűrésszel), és a növényvédőszeres kenést abban kell alkalmazni. A kezeléshez a növényvédőszer olajos szuszpenziója alkalmazható. A tőelválasztást vagy gyűrűs kéreghántást követően rendelkezésre álló nyitott idő 30 perc. A sarjak kéregkenéssel kezelhetők, ehhez Garlon vagy glifozát alapú növényvédőszer koktél (BFA) gázolajos szuszpenziója alkalmazható, tapadásfokozó (Silwet Star) hozzáadása mellett. A sűrű sarjas állományokban, ahol azok alatt értékes fajkészlet nem mutatható ki, megfontolandó a permetezés is (glifozát alapú növényvédőszer vizes oldata, tapadásfokozó hozzáadása mellett), de a méretes egyedeket ezeken a helyszíneken is a fentiekben leírtak szerint szükséges kezelni (lehetőség szerint a sarjpermetezést megelőzően). A permetezett állományokban az újrasarjadás lehetőségét nem lehet kizárni, ezért csak ott szabad alkalmazni, ahol a folyamatos utánkövetés és utókezelés biztosított. A méretes egyedek és a szoliter sarjak permetezése, a kezelés nélküli tőelválasztás, valamint az injektálással történő irtás gyökérsarjképződéshez vezethet, ezért tilos!

5. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

5.1. mechanikus módszerek

A nyugati ostorfa mechanikus módszerekkel végzett irtása elsősorban a magoncok kihúzásában merül ki. A méretes egyedek gyűrűs kéreghántása általában sarjképződéshez, ezért alkalmazása csak a szálankénti előfordulásként megtalálható szoliter egyedek kezelésére kerülhet szóba, ott, ahol a növényvédőszeres kezelések valamely okból nem alkalmazhatók és a sarjak folyamatos nyomonkövetése illetve irtása az első beavatkozást követően több éven keresztül biztosítható. A nyugati ostorfa tömeges előfordulásaiban, valamint ahol egyéb ok (vizes élőhely, védett természeti érték jelenléte) nem indokolja, illetve ahol a sarjak nyomonkövetése nem biztosítható, a faj mechanikus módszerekkel történő visszaszorítása nem végezhető.

5.2. növényvédőszeres beavatkozások

A nyugati ostorfa méretes egyedei irthatók kéregsebzésben (sekély gyűrűs kéreghántás vagy hosszirányú sebzések) növényvédőszeres kenéssel vagy sűrűn, a mirigyes bálványfánál leírttal azonos módon de nagyobb számban kialakított furatokba történő injektálással. A nyugati ostorfa törzsinjektálással kezelt egyedei esetén a furatzárás szilikonnal kötelező! A kezelést javasolt Garlon növényvédőszerrel, injektáláskor vizes oldatban, kenés esetén olajos szuszpenzióban kivitelezni. Alternatívaként glifozát alapú növényvédőszerek (pl. BFA) is alkalmazhatók, nagy (50%, vagy azt meghaladó) töménységben. Az alkalmazott gyomirtószertől függetlenül tapadásfokozó (SilwetStar) használata szükséges. A még nem parásodó kérgű fiatal egyedek és sarjak kezelése kéregkenéssel történhet, de injektálás kb. 2 cm törzsátmérőtől már lehetséges, illetve a kéregsebzés a kenéssel kezelt vékony példányok esetén is javasolt lehet. A sűrű sarj eredetű állományokban a permetezés megfontolandó. A kezelést követően legalább az első évben kiemelt fontosságú a beavatkozás hatékonyságának ellenőrzése és a túlélt egyedek utókezelése. Magról a kezelt állományokban a faj az első 2-3 évben újul érdemben, amely ugyancsak kezelendő (kihúzással vagy vegyszeresen, kéregkenéssel, esetleg pontpermetezéssel). A tőelválasztás, szárzúzás, vágáslapkenés a faj hatékony visszaszorítására nem alkalmas, ezért nem végezhető!

6. Kései meggy (Prunus serotina)

6.1. mechanikus módszerek

A faj mechanikus úton történő gyérítése elsősorban a fiatal példányok kihúzása révén valósítható meg. A sarjadás veszélye miatt a gyűrűs kéreghántás és a tőelválasztás nem alkalmas a faj irtására, ezért nem végezhető.

6.2. növényvédőszeres beavatkozások

A faj kezelésére a glifozát alapú növényvédőszerek, tapadásfokozó (SilwetStar) hozzáadása mellett alkalmasak. A méretes egyedek a mirigyes bálványfánál leírt módon készített furatokba végzett törzsinjektálással, vagy kéregsebzésben történő kenéssel kezelhetők. Injektálásra a 2 cm-t elérő törzsátmérővel rendelkező egyedek már alkalmasak. A megfelelő hatékonyság elérése esetén a kéregkenést javasolt a növényvédőszer olajos szuszpenziójával végezni. A fiatal egyedek és sarjak kezelése kéregkenéssel vagy pontpermetezéssel végezhető.

7. Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

7.1. mechanikus módszerek

A faj mechanikus úton történő visszaszorítása erősen korlátozott, elsősorban a továbbterjedés gátlására alkalmas. Erre két lehetőség nyílik. Szárzúzás végezhető a már legalább 20 cm-t meghaladó hajtáshosszú példányoknál, amikor az alkalmazott eszköz (jármű) nem okozza a gyökérrendszer sérülését. A szárzúzás a hajtáshossztól függetlenül a virágzás kezdetétől addig végezhető, amíg a termések zöld színűek és fel nem nyíltak. A termések érése után végzett szárzúzás nem kellően hatékony és a magok továbbterjedését elősegítheti, ezért csak akkor kivitelezhető, ha a termések begyűjtése az érintett területen előzőleg már maradéktalanul megtörtént. A termésérést megelőzően végzett kaszálás (szárzúzás) után a kisarjadó egyedek a megfelelő hajtáshossz elérését követően alkalmasak a vegyszeres kezelésre, ezért a megfelelő időben végzett kaszálás a növényvédőszeres kezelésekre rendelkezésre álló időkeret kiterjesztésére is lehetőséget nyújtanak. A mechanikus kezelés másik lehetősége a termések összegyűjtése és megsemmisítése. A termések égetéssel ártalmatlaníthatók, amelyet az egyéb előírások betartása mellett olyan területen kell elvégezni, ahol a magokat a szél nem hordhatja el, illetve az esetlegesen visszamaradó életképes magok csírázása gátolt (pl. betonfelületen). A közönséges selyemkóró hajtásainak kihúzása, a nedves területen végzett gépi szárzúzás, valamint a túl korai kaszálás (szárzúzás) fokozott gyökérsaj-képződéshez vezet, ezért tilos!

7.2. növényvédőszeres beavatkozások

A közönséges selyemkóró hatékonyan és kvázi szelektíven irtható glifozát alapú szerek alkalmazásával. A kezelést elsősorban az egyedek hosszúszárú ecsettel végzett kenésével kell végezni, de nagy kiterjedésű, illetve sűrű állományokban pontpermetezés is történhet. A pontpermetezést mechanikus háti készülékkel, kör alakú szórásképpel rendelkező fúvóka használata mellett, közvetlenül a növény felső levélrozettájára irányítva kell végezni. A kezelés optimálisan Medallon Premium növényvédőszer (vagy más glifozát bázisú koktél, pl. BFA) vizes oldatával végezhető. A permetezéshez a Medallon Premium 10, a hajtáskenéshez 10 vagy legfeljebb 20 térfogatszázalékos vizes oldata használható, melyhez tapadásfokozó (SilwetStar) hozzáadása szükséges. A kezeléseket követően az érintett területet néhány évig monitorozni kell, hogy a kezelt egyedek esetleges kisarjadása, illetve a magról kelő új példányok irtása folyamatosan megtörténhessen. A legalább 20 cm hajtáshossz elérése (jellemzően május közepe) előtt, illetve a termésérést követően (általában már sárguló egyedeken) végzett növényvédőszeres kezelések nem kellő hatékonyságúak, sarjképződéshez vezetnek, ezért azok végzése tilos! A túl tömény növényvédőszer alkalmazása a hajtást leperzseli, újrasarjadáshoz vezet, ezért ugyancsak nem alkalmazható.