Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének
28/2006.(XII.28.) rendelete a lakások és helyiségek bérletéről
Hatályos: 2014. 03. 03- 2022. 12. 31
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének
28/2006.(XII.28.) rendelete a lakások és helyiségek bérletéről
2014.03.03.
E rendelet hatálya kiterjed Velence Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra, helyiségre (továbbiakban: lakás, helyiség), valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.
E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvben és a lakástörvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.
Kezelői feladatok ellátása
Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelését és a bérbeadói feladatok ellátását a polgármesterre átruházza.
A lakások hasznosításának módja
(1) Az Önkormányzat a mindenkori lakásállományát az arra rászorulók részére szociális és jövedelmi helyzetük alapján, továbbá szolgálati jelleggel, lakáspályázat elnyerésének jogcímén, bérleti jogviszony folytatása címen, lakáscsere jogcímen és piaci alapon adhatja bérbe.
(2) Fenti célú bérbeadás mellett biztosítani kell a lakástörvényben az önkormányzatok részére kötelező jelleggel előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségeket is.
(3) A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.
(4) Pályázat útján kell bérbe adni azokat az önkormányzati lakásokat, amelyekre
a) a bérlőkijelölési jog nem áll fenn,
b) kötelező elhelyezési feladat ellátásához nem szükséges és
c) szociális lakásként nem hasznosítható.
(5) Velence Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezése céljából a munkaviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban 5 évre, önkormányzati lakás (a továbbiakban: szolgálati célú bérbeadás) biztosítható.
(6) Önkormányzati bérlakásra – a szociális célú bérbeadás kivételével – csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama legfeljebb 5 év.
(7) Szociális célú bérleti szerződés határozatlan időre is köthető.
(8) Határozott időre szóló szociális célú bérbeadás esetén a bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 60 napon belül meg kell állapítani a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzetét. A felülvizsgálat célja annak felderítése, hogy a bérbeadáskor fennálló szociális, vagyoni és jövedelmi körülményekben a bérleti jogviszonyra kiható változás az eltelt bérleti idő alatt történt-e.
(9) A vizsgálat eredményétől függően adható bérbe a lakás újabb határozott időre.
(10) Az
(5) bekezdésben foglalt célra fenntartott (úgynevezett szolgálati lakás) megüresedés esetén átmeneti időszakra piaci feltételek szerint hasznosítható.
(11) Piaci alapon történő bérbeadás esetén bérbeadó a lakásbérleti szerződésben a bérlőt óvadék megfizetésére kötelezheti annak biztosítékául, hogy a lakás a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbe adáskori rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kerüljön a bérbeadó részére átadásra. Az óvadék mértéke 3 havi lakbér mértékének megfelelő összeg.
(12) Amennyiben a bérlő a lakást a bérlet megszűnésekor leltárban feltüntetett rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta és a bérbeadó felé tartozás nem áll fenn, részére az óvadékot vissza kell fizetni.
Ha a nem rendeltetésszerű használatból eredően a bérlő a bérbeadónak kárt okozott és az óvadék összege ezt nem fedezi, a bérlő köteles a károkat a bérbeadónak megtéríteni.
A szociális célú lakásbérbeadás
5. § A szociális bérlakásra jogosultság feltételei
(1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:
a) akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetében 140 %-át.
b) létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó vagyona nincs. Nyilvánvaló életkörülményei és vagyoni helyzete az a) pontban foglaltakat visszaigazolja.
(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:
a) akiknek a tulajdonában 1 millió Ft értéket meghaladó ingó, vagy ingatlan vagyon van
b) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 5 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladja a bérelni kívánt lakás 2 évi lakbérének összegét, vagy
c) aki a megelőző 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le önkormányzati bérlakásáról,
d) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.
e) az a) és d) pontban szereplő feltételek fennállásának igazolására vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal a kérelmezőtől nyilatkozatot és iratot bekérhet.
A jogos lakásigény mértéke
(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.
(2) A jogos lakásigény mértékének meghatározása:
1 fő esetén 1 lakószoba
2 fő esetén 1 – 1,5 lakószoba
3 fő esetén 1,5 – 2 lakószoba
4 fő esetén 2 – 2,5 lakószoba
5 fő esetén 2,5 – 3 lakószoba
minden további 2 fő esetén a mérték fél lakószobával növelhető.
A szociális rászorultság elbírálása
(1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (a továbbiakban: szociális lakásigénylést) a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A bérbevételi igényléshez csatolni kell:
a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmi helyzetére vonatkozó igazolást,
b) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat,
c) tartós egészségkárosodás esetén a kezelő orvos erről szóló igazolását.
(2) A Polgármesteri Hivatal a benyújtott igényléseket 60 napon belül megvizsgálja és a vonatkozó jogszabályok, és környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult-e vagy nem.
(3) Szociális alapon történő bérbeadás esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak, piaci alapon történő bérbeadás esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak van véleményezési jogköre.
(4) Bérbeadó a szociális bérlakás bérbeadása esetén előnyben részesíti:
a) a három vagy többgyermekes családokat, illetve gyermekét egyedül nevelő szülőt,
b) aki legalább 5 éves velencei lakóhellyel rendelkezik.
A lakásbérbeadási névjegyzék
(1) A Polgármesteri Hivatal a bérbevételt igénylések és a környezettanulmányok figyelembevételével évente előkészíti a bérbeadási névjegyzéket és a Szociális Bizottság elé terjeszti.
(2) A szociális lakások bérbeadási címjegyzékét a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozza meg évente április 30-ig, amennyiben bérbe adható megüresedett lakás e célra rendelkezésre áll.
A nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles.
a) név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota
b) lakcím (állandó és ideiglenes, tartózkodási hely
c) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat
d) tartós egészségkárosodás esetén az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.
Ezen adatszolgáltatás az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.
(3) A lakásigénylésben szereplő – jogosultságot alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó - személyes adatokat az érintett hozzájárulásával az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli a Polgármesteri Hivatal.
(4) A jóváhagyott névjegyzékben szereplő igénylőt a Képviselő-testület a névjegyzékről törölheti, ha:
a) valótlan adatokat közölt, a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel, és ennek következtében került a névjegyzékre,
b) amennyiben az igénylő a jogos lakásigénye mértékét elérő és műszakilag megfelelő, részére legalább két felajánlott lakást nem fogad el,
c) lakásproblémáját önerőből megoldotta és lemondott a bérbevétel iránti igényéről.
(5) Mellőzheti a Képviselő-testület a lakásbérbeadási névjegyzékre való felvételnél azt az illetőt, aki a jelenlegi lakásának költségét sem tudja viselni, vagy életvitele alapján tőle nem várható el a másik lakás rendetetésszerű használata.
(6) Életvitel alapján nem várható el a másik lakás rendeltetésszerű használata attól, aki valamely szenvedélybetegségben szenved, vagy olyan mértékben antiszociális az életvitele, hogy a lakás vagyoni értékét, mint az emberi lét alapszükségletét nem ismeri fel és ezért nem tudja társadalmi elvárások szintjén azt használni.
(7) A Képviselő-testület a bérbeadási névjegyzékbe nem veheti fel azt az igénylőt, aki lakását korábban kisebb és alacsonyabb fokozatú lakásra cserélte.
(8) Bérbeadási névjegyzékre való felvétel mellőzésével teljesíthető a bérbeadás, ha az igénylő nagyobb lakás visszaadása ellenében kisebb, vagy az általa bérelt lakásának komfortfokozatánál alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér, szociális bérlakásra jogosult és az Önkormányzat rendelkezik megfelelő szabad lakással.
A házastársak (élettársak) lakásbérleti igénylésére vonatkozó
(1) Házastársak (élettársak) lakásbérleti igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.
(2) A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, illetve az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott bérbevételi igénylést az alábbiak szerint kell elismerni folyamatosnak:
a) ha a házasság megkötése, illetve az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett érvényes bérbevételi igényléssel, akkor a felek igénylése a benyújtás időpontjától,
b) ha a házasságkötés (életközösség létesítése) előtt csak az egyik fél rendelkezett érvényes bérbevételi igényléssel, akkor az igénylés e fél vonatkozásában a házasságkötés (életközösség létesítése) napjától,
c) ha a bérbevételi igénylést a felek a házasságkötés (életközösség létesítése) után nyújtották be, akkor az igénylés mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekinthető folyamatosnak, amennyiben továbbra is fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság.
(3) Amennyiben a házastársak (élettársak) már a Képviselő-testület által jóváhagyott bérbeadási névjegyzékre felvételt nyertek és a házasság felbomlik, életközösség megszűnik, a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek a személyében a felek egymás között megegyeztek. A megegyezésről szóló nyilatkozatot a Polgármesteri Hivatallal írásban, a magán okirat követelményeinek megfelelő formában kell közölni.
Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával a Képviselő-testület dönti el, hogy melyik volt házastárssal kell a bérleti szerződést megkötni.
A gyermektelen házaspárok a névjegyzékről törlésre kerülnek, és esetükben a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
(4) A
(3) bekezdésben foglalt esetekben ismételten meg kell vizsgálni a szociális bérlakásra való jogosultság további fennállását is.
Pályázat útján történő lakás bérbeadás
(1) Ha a lakás szociális lakásként nem hasznosítható és kötelező elhelyezési feladat ellátásához sem szükséges, továbbá bérlőkijelölési jog sem áll fenn a lakás bérbeadására, a Polgármester pályázatot ír ki.
(2) A pályázati kiírás kötelező tartalma:
a) a lakás címe és műszaki adatai,
b) a pályázati ajánlat benyújtásának módja és határideje,
c) a pályázat elbírálásának, illetve az eredményhirdetés időpontja
d) a pályázat elbírálásakor figyelembevett szempontok köre
e) az önkormányzati rendeletben rögzített lakbér díjmegállapításról tájékoztatás.
(3) Az ajánlat kötelező tartalma:
a) a pályázó adatai (név, lakcím)
b) nyilatkozat arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja.
(4) A pályázatot a versenytárgyalás időpontját legalább 20 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és nyilvánosan meg kell hirdetni. A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.
(5) Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezett. Ilyenkor a lakást a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel kell bérbe adni.
(6) A pályázat érvényességének minimum feltétele a vonatkozó lakbér elfogadása.
(1) A beérkezett pályázatok bírálatát a meghirdetett időpontban a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság végzi.
(2) Pályázók a bírálati tárgyaláson – döntés előtt – ajánlatukat kiegészíthetik.
(3) A pályázatot az nyeri el, aki a lakás felújítására, karbantartására, illetve komfort fokozat növelésére vonatkozóan a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Az ajánlatok bírálatakor a második legjobb ajánlattevőt is meg kell nevezni.
(4) A pályázat eredményéről a hirdetésben közölt időpontban értesíti pályázókat a bizottság elnöke.
(5) A pályázat nyertesével a polgármester az eredményhirdetést követő 30 napon belül bérleti szerződést köt.
(6) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg az /5/ bekezdésben foglalt határidőre, és igazolási kérelmet sem nyújt be, úgy 3o nap elteltével a korábbi nyertes egyidejű értesítése mellett a pályázatba részt vett és második legjobb ajánlatot tevőt kell szerződéskötésre hívni.
Önkormányzati intézmények dolgozói részére lakás kiutalás
12. § (1) Az önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakásbérleti névjegyzék és versenytárgyalás mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt (szakember elhelyezés).
(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, bérletében nincs velencei lakható ingatlan.
13. § (1) Szakember elhelyezés céljára lakást 5 éves időtartamra lehet bérbe adni, ezt követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.
(2) Indokolt esetben – ha ezt a települési érdek is indokolja – a bérlet időtartama meghosszabbítható.
14. § (1) Szakember elhelyezés céljából lakást bérbe adni a Képviselő-testület határozata alapján lehet annak a személynek, aki az önkormányzati intézménnyel munkaviszonyban (közalkalmazotti, vagy köztisztviselői viszonyban) áll.
(2) A szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:
a) a lakásba a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző és az ott született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be,
b) a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak,
c) a lakás egy részének más célú hasznosítása kizárt.
A bérleti jogviszony tartalma
A felek jogai és kötelezettségei
15. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti a bérbeadó írásban történő felhívását követően.
(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni: abban fel kell tüntetni a lakást, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl: a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:
a) a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
c) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.
A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése
(1) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen tartózkodni. A lakásban történő két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartalmát köteles bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő által bejelentett- különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő-távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti jogviszonyt felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót –felhívására- írásban tájékoztatta.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt távollétek esetén bérlő köteles bejelenteni, illetve távollétét igazoló orvosi igazolást, munkáltatói igazolást, illetve tanintézet vezetőjének igazolását bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben bérlő távolmaradását nem igazolja, bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felbontani.
(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatinak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
(4) A lakbér rendeleti megállapítása a /3/ bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a bérlő lakbérét a bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten kell megállapítani.
(5) Piaci alapon bérbe adott lakások esetén a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(6) A bérlő köteles gondoskodni továbbá:
a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és a szükséges megvilágításról, valamint
b) a házi szemét elszállításáról.
(7) A bérbeadó jogosult és köteles bérleményellenőrzést tartani a bérlőre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és a lakásban más személyek- jogszabályban meghatározott kivételekkel- befogadásának ellenőrzésére.
(8) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti.
(9) Bérlő köteles arra alkalmas időpontban a bérbeadó lakásba történő bejutását biztosítani és az ellenőrzést tűrni.
(10) Az ellenőrzés évente egy alkalommal történik.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
(1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja.
(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet.
(3) Ha a bérlő az
(1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás vagy a hozzájárulás birtokában, de a szükséges hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
(4) Ha a bérbeadó – a hozzá benyújtott iratok alapján – korszerűsítési munka esetén 30 napon belül, egyéb munka (átalakítás, lakásépítés stb.) esetében 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(5) A költségek elszámolására a bérlő és bérbeadó közötti megállapodás az irányadó.
(6) Lakás átalakítási, korszerűsítési, vagy felújítási, bérlő által hozzájárulás birtokában elvégzett munkáinak költsége beszámítható a lakbérbe a következő feltételekkel:
a) csak számlákkal igazolt és tényleges költségek vehetők figyelembe
b) az
a) pontban szereplő költségek max. 80 %-a lakható le.
c) a bérbeszámítás nem lehet több a havi lakbér 5o %-ánál és nem terjedhet 5 évnél hosszabb időszakra
d) a
c) pontban foglalt beszámítást meghaladó költségek lelakása nem engedélyezhető.
18. § (1) A lakás átalakítása:
a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá
b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.
(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.
A lakások bérleti díja és a lakáshasználati díj
19. § (1) A lakásokra fizetendő szociális alapon és piaci alapon meghatározott bérleti díjat az önkormányzat e rendelet mellékletében (1. melléklet) szabályozza. A lakbér mértékét az Önkormányzat minden év március 31. napjáig felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.
(2) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A bérlő lakbéren felül köteles az üzemeltetőknél történt bejelentkezés alapján a közüzemi díjat fizetni. Egyedi mérővel nem rendelkező lakások esetén a fizetés és elszámolás módját a bérleti szerződésben kell rögzíteni
(4) A bérbeadó a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg
a) a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, csere kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, és a bérlő emiatt a lakást, vagy annak egy jelentős részét harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja,
b) a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.
c) A lakbér mérséklését a lakás rendeltetésszerű használatában való korlátozás arányában kell megállapítani, de ez legfeljebb a lakbér 5o %-a lehet.
(5) Ha a bérbeadó a lakbér elengedésére, illetőleg más részére irányuló igényt harminc napon belül nem ismeri el, a bérlő további 30 napon belül a bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi lakbért kell megfizetni.
(6) Szolgálati célú lakás bérlőjének kijelölése esetén, amennyiben a bérlő jövedelme és vagyoni helyzete ezt indokolja, jelen rendeletben biztosított szociális alapú elbírálás szerint csökkenthető a lakbére.
(7) Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződés megszűnt, vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével az alábbi emelt összegű használati díjat köteles fizetni:
a) Az első évben a havi használati díj a bérleti díj kétszerese
b) ezt követően minden évben az előző évi havi használati díjat további kétszeresére kell emelni.
A lakásbérlet megszűnése és a lakás visszaadása
(1) A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b) a lakás megsemmisül,
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy,
e) a bérlő a lakást elcseréli,
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.
(2) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják,
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel.
(3) A szerződésben meghatározott idő elteltével lemondással jogszerű felmondás alapján a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön, felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.
(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni.
(5) Nyilatkoztatnia kell a bérlőt az Őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.
(6) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.
(7) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
21. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst:
a) kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el,
b) nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségének a bérbeadó felé történő megtérítésére.
(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.
(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Amennyiben örökös az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidőre a lakás kiürítéséről nem gondoskodik, hozzátartozója halálát követő 6 hónapon túl a lakbér kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.
22. § Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.
23. § A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, hogy a jelen rendeletben, a lakástörvényben és a Ptk-ban nem szabályozott egyéb kérdéseket, a bérlővel történő megállapodás útján a bérleti szerződésben rendezze.
Lakásba befogadás és a tartás szerződés feltételei
24. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,
b) testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható, és megvalósul az a) pontbeli feltétel,
(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.
A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén
25. § (1) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését.
(2) Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult személy, aki e jogának elismerését az (1) bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a Polgármester köteles őt felhívni, hogy nyolc napon belül nyilatkozzék, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri, a bérleti szerződés megkötése előtt a Polgármesteri Hivatal nyilvántartása, és környezettanulmány alapján köteles megállapítani, hogy az eltartó a tartási kötelezettségét teljesítette-e. A tartási kötelezettség nem teljesítése esetén a jogosultság elismerését el kell utasítani.
26. § A lakásbérleti jogot a jogosult személy változatlan feltételek mellett folytatja, ha jogosultságát a polgármester elismerte.
Lakásbérlet megszűnésekor másik lakás biztosításának feltételei, vagy pénzbeli
27. § (1) A bérbeadó a lakás bérlőjével a határozatlan idejű bérlet esetén a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti az alábbi feltételekkel:
a) ha a lakás bérlője részére alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani. Ez esetben a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a két lakás éves lakbére között különbözet kétszeres összege illeti meg.
b) ha bérlő meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt. Ez esetben a bérbeadó a lakás átvételét követően részére az általa megfizetett óvadék összegét köteles kifizetni a lakásra fennálló tartozások levonása után.
(2) A bérlő részére csak kivételes esetben (pl: tartós egészségkárosodás esetén) biztosítható a meglévő lakásánál magasabb komfortfokozatú lakás.
28. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést – a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása értékesítése céljából – akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a településen másik lakást tud biztosítani.
(2) Ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt, határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a bérlő által befizetett óvadékot kell a bérlőnek kifizetni.
29. § Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag egész lakástulajdonra vagy másik önkormányzati lakásra cserélhető. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
30. § Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.
31. § (1) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A cserével érintett lakások bérlői – a cserélő felek – a jogviszonyok időtartama tekintetében előnyösebb, illetve hátrányosabb helyzetbe nem kerülhetnek.
(2) A polgármester előzetes hozzájárulást bocsát ki lakáscsere ügyben, ha a jogszabályi feltételek biztosítottak, vagy megtagadja a hozzájárulást a feltételek hiányában.
(3) A hozzájárulásban közölni kell a lakás fontosabb adatait (így nagysága, komfortfokozat, szobaszám) a fizetendő lakbér összegét, a szerződés időtartamát, valamint a bérlő jogait és kötelességeit.
32. § A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
33. § (1) Önkormányzati bérlakást albérletbe adni csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet.
(2) Az albérletbe adás csak a lakás részeire történhet – úgy, hogy bérlő kizárólagos használatába kell maradjon minimum 1 szoba, a kiegészítő helyiségek közös használata elfogadható.
(3) Albérletbe önkormányzati lakást maximum 2 főre lehet kiadni.
Bírói ítélet végrehajtása esetén történő elhelyezése
(1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat.
a) a rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakás,
b) szociális bérlakásra nem jogosultság fennállása esetén csak szükséglakás vagy albérlet, szobabérlet illeti meg.
(2) A bírósági határozat alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a bérbe adható lakás, illetve albérlet, szobabérlet rendelkezésre állásától függően a bérbeadó gondoskodik.
A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeni térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú legalább komfortos bérlakás biztosítható részére a lakásbérleti névjegyzékre történő felvétel és versenytárgyalás mellőzésével.
36. § Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.
37. § (1) A lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert:
a) gyógykezelésben részesül, és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,
b) sorkatonai szolgálatot teljesít
c) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,
d) lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
e) szabadságvesztés büntetését tölti,
f) a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát a távollét megkezdésétől, ennek hiányában a felhívástól számított 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete
38. § Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni, mely az igénybevételi díj és a bérleti díj mértékére terjed ki.
(2) A bérbeadó az üres vagy a megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre határozott vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződést köthet.
(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.
(4) A versenytárgyalás induló igénybevételi díja:
a) határozott idejű bérleti szerződéskötésnél a pályáztatott helyiség évi bérleti díjának fele ( 50 %-a )
b) határozatlan idejű bérleti szerződés kötésénél a pályáztatott helyiség éves bérleti díjának teljes összege.
(1) A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 10., 11., és 13. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) A versenytárgyalás tárgya a helyiség igénybevételi díjának összege és a helyiség havi bérleti díjának összege. A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb összegű igénybevételi díj és havi bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot.
b) A pályázatban meg kell jelölni azt a tevékenységi kört is, amely a helyiségben folytatható.
41. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.
(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.
(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti, vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
(1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetőleg berendezve.
(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.
(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
A helyiség bérleti jogának átruházása és elcserélése
(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.
(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy elcseréléséhez hozzájárul:
a) ha az új bérlő által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előírt feltételei biztosíthatók, és az e tevékenység és a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti,
b) továbbá vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség egy éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet az önkormányzat.
A lakás- és helyiség bérbeadással kapcsolatos feladatok ellátása
44. § Az önkormányzati tulajdonban és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat Képviselő-testülete, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, polgármestere és a Polgármesteri Hivatal látja el.
A Képviselő- testület feladatai
(1) Határozattal dönt a névjegyzéken lévő igénylő névjegyzékről törléséről.
(2) A szakember-elhelyezés keretében dönt a lakás bérbeadásáról, egy ízben az ilyen jellegű bérleti szerződés meghosszabbításáról.
(3) Az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet alapján kezelt és hasznosított lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítására, karbantartására, javítására fordítandó összeget.
(4) Meghatározza a lakásokra és helyiségekre vonatkozó bérleti díjat.
A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladata
(1) Dönt a szociális alapon való lakásigénylés jogosultságáról.
(2) Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a szociális lakás bérbeadási névjegyzékre.
A polgármesteri hivatal feladatai
(1) Ellátja a lakásokkal, helyiségekkel és igénylésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.
(2) Ellátja a pályázatokkal és versenytárgyalás lebonyolításával kapcsolatos előkészítő feladatokat és utómunkálatokat.
(3) Ellátja a lakások és helyiségek cseréjével, befogadással, bérleti jogviszony folytatásával, a bírói ítéletek végrehatása esetén kötelező elhelyezéssel és a szociális intézményből végleg távozott személy elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.
A bérleti szerződéseket a Polgármesteri Hivatal értesítése alapján a polgármester köti meg a bérlővel és gyakorolja a tulajdonost megillető bérbeadói jogosítványokat és teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.
49. § A bérbeadó által biztosítandó lakásberendezési tárgyak a komfortfokozat függvényében:
a) Fűtés: radiátorok, hőleadó berendezések
(táv-, egyedi központi vagy etage fűtés)
b) Melegvíz: villanybojler, gáz vízmelegítő, fürdőhenger
(táv-, tömb, egyedi központi, etage központi melegvíz )
c) Fürdő: fürdőkád vagy ülőkád vagy zuhanyzó
komplett csaptelepekkel, szifonokkal
WC: WC csésze + tartály vagy öblítőszelep komplett
Konyha: -mosogató ( 1 vagy 2 medencés vagy csepptálcás )
Komplett csapteleppel, szifonnal.
(2) Komfortos:
a) Fűtés: egyedi fűtőberendezés (csak szobákban )
(cserépkályha, olajkályha, vaskályha, ill. elektromos hőtárolós kályha stb.)
b) Melegvíz: villanybojler vagy gázbojler vagy fürdőhenger
c) Fürdő: ugyanaz, mint összkomfortosnál
d) WC: ugyanaz, mint összkomfortosnál
e) Konyha: ugyanaz, mint összkomfortosnál
(3) Félkomfortos:
a) Fűtés: ugyanaz, mint komfortosnál
b) Melegvíz: villanybojler vagy gázbojler vagy fürdőhenger
c) Fürdő: ugyanaz, mint komfortosnál
d) WC: ugyanaz, mint komfortosnál
e) Konyha: mosogató vagy falikút csapteleppel, szifonnal
(4) Komfort nélküli:
a) Fűtés: ugyanaz, mint komfortosnál
b) WC: közös WC-ben WC csésze öblítőtartállyal, vagy szeleppel,
vagy árnyékszék használata c) Vízvétel: közös vagy lakáson belüli csaptelepből, ill. kútról