Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (9) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 8/2011.(III.28.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.  A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Velence város közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

3. Hatáskör

3. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal, továbbá az önkormányzati segéllyel kapcsolatos döntés – a méltányos közgyógyellátás kivételével – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörbe a Szociális Bizottságot illeti.

(2) A méltányos közgyógyellátás kérdésében átruházott hatáskörben a Jegyző dönt.

4. A szociális igazgatás és ellátás általános alapelvei

4. § (1) A támogatások iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az Szt-ben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.), és a jelen rendeletben meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával Velence Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: hivatal) folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A hivatal a kérelemben foglaltak valódiságát helyszíni szemle, saját nyilvántartásai és más hatóságok útján ellenőrizheti.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni a Vhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltésével, illetve azokat igazolni.

(4) A támogatásokra való jogosultság és a támogatások összegéhez szükséges jövedelmet – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az Szt. 4. és 10. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani.

(5) A jogosultság elbírálásánál számításba vett jövedelem és vagyon bizonyítékaként

a) hiteles közokirat,

b) két tanú aláírásával készített magánokirat,

c) a 2004. évi CXL. tv. 51. §. alapján tett személyes nyilatkozat,

d) a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhető adat,

e) munkáltatói igazolás,

f) okiratok, irtok hiteles másolata,

g) eredeti okirattal, irattal, okmányokkal az ügyintéző által egybevetett másolat, ellátva az ügyintéző kézjegyével, keltezéssel fogadható el.

5. § (1) Az Szt-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a szociális ellátásra jogosultat az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A szociális ellátást megállapító határozatban a jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy bejelentési kötelezettséggel tartozik, ha a családjában a jogosultságot érintő jövedelemváltozás vagy más lényeges körülmény következik be.

6. § E rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítására vonatkozó jövedelemhatártól egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben, rendkívüli helyzetben a Szociális Bizottság eltérhet, különösen:          

- kimagasló gyógyszerköltség,

- elemi kár,

- hosszantartó betegség stb.

7. § (1) E rendeletben szabályozott ellátások folyósításáról a hivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Osztálya gondoskodik, a hivatal Igazgatási Osztálya által készített lista alapján.

(2) Az ellátások a kérelmező részére postai kiutalással, a bankszámlájára utalással, a közüzemi szolgáltató számára történő átutalással vagy a hivatal pénztárában történő felvétellel teljesíthetők.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

5. Aktív korúak ellátása

8. § Az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a

     a) személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a bérpótló juttatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértő bizottsága (a továbbiakban: szakértő bizottság) vizsgálata szerint eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49%-ot, s egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül,

   b.) személy, aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik, vagy annak mértéke nem éri el az a) pontban meghatározott mértéket.

9. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottaknak nem minősülő, rendszeres szociális segélyben részesülő (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy az ellátás folyósításának feltételeként a HUMÁN Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) köteles együttműködni.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a családsegítő szolgálattal való havonkénti kapcsolattartásra.

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai:

a) családgondozói beszélgetés

b) egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló csoportos foglalkozás, tanácsadás

c) munkavégzésre történő egyéni, illetve csoportos felkészülési program.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt beilleszkedést segítő programokban az együttműködő személy köteles részt venni, azokat felajánláskor elfogadni köteles.

(5) A rendszeres segély megállapításáról a jegyző határozata egy példányával értesíti a családsegítő szolgálatot.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, neki felróhatóan:

a) a rendszeres szociális segély megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel a családsegítő szolgálatot,

b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről határidőre nem állapodik meg a családsegítő szolgálattal,

c) a megállapodásban foglalt időpontokban nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál,

d) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja,

e) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson.

(7) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt (pl. idézésnek tesz eleget) nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, illetve a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követő 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálat felé igazolja.

(8) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson s mulasztásának okát a (7) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, akkor erről a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő 10 napon belül, írásban értesíti a jegyzőt.

Önkormányzati segély

10/A. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (munkahely elvesztése), valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy (tartós munkanélküliség), akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély alkalmankénti összegét maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján az egy jogosult részére naptári évenként megállapítható önkormányzati segély együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át.

(4) Az Önkormányzat az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt étkeztetési kötelezettségének a közétkeztetési szolgáltatóval kötött szerződés szerint házhoz szállítással, míg a szállás tekintetében a Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatása révén, melyben a rászorulónak az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállítását megoldja.

10/B. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga, illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni.

(2) E paragrafus (1) bekezdés szerinti elismert többletkiadások:

a) gyermek fogadásának előkészítése,

b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadása,

c) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának

   megfizetése,

d) legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek,

e) a családban nevelkedő gyermek a MEP által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi

    szolgáltatási díjának megfizetése,

f) eseti magas gyógyszerköltség,

g) temetési költségek.

h) elemi kár.

(3) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga, illetve családja átmeneti létfenntartásáról a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(4) Önkormányzati segélyben részesíthető az az Önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező személy, aki önmaga, illetve családja átmeneti létfenntartásáról a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át.

(5) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben az önkormányzati segély összegét max. 30.000,- Ft összegben lehet megállapítani.

(6) A (2) bekezdés a), c), d), e) pontjában foglalt esetekben az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az igény az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A fenti határnap elmulasztása jogvesztő.

(7) Az elismert többletkiadások miatt nyújtott önkormányzati segély egyszeri összegét – az elemi kár esetére és a temetési költségekre nyújtott önkormányzati segély kivételével –a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben a rászorultsághoz igazodóan gyermekenként maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben, a (2) bekezdés d)-f) pontjai szerinti esetben a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

10/C. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető elismert többletkiadásként felmerülő eseti magas gyógyszerköltség címén az a személy

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra, és

b) akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000,- Ft-ot, de családjában az egy főre jutó

    havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át,

    egyedülálló esetén 250 %-át.

c) Az (1) bekezdés alapján az egy jogosult részére naptári évenként megállapítható önkormányzati

   segély együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

    összegének 125 %-át.

10/D. § (1) Elismert többletkiadásként felmerülő elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki megfelel e rendelet 10/B. § (3) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők jogos lakásigényét – figyelemmel a 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 3. §-ában rögzítettekre – nem haladja meg.

11/A. § Az önkormányzati segély természetben nyújtott támogatásként is adható, kiadható részben vagy egészben vásárlási vagy gyógyszer utalvány formájában is, illetve az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, az intézményi térítési díj megfizetésével történhet.

11/B. §. Velence Város Önkormányzatának Polgármestere a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján a köztemetés költségének 50 %-át elengedheti, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik a Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti vagyonnal.

9. Szociális kölcsön

13.§ (1) Átmeneti segély különösen indokolt esetben kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

(2) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum 100.000.- Ft lehet.

(3) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra adható.

(4) Szociális kölcsön kizárólag lakással, vagy lakhatással kapcsolatos tartozások rendezéséhez kérhető.

(5) Szociális kölcsön abban az esetben nyújtható, ha

     a) a kérelmező nem rendelkezik egynél több lakás tulajdonjogával, bérleti, haszonélvezeti jogával,

         vagy egyéb hasznosítható ingatlannal,

     b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

         összegének 100%-át,

     c) egyedül élő esetében jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(6) Méltánylást érdemlő esetben az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól el lehet térni. Ilyen körülménynek számít, ha a családban kiskorú gyermek él, vagy nagyobb összegű, váratlan kiadás jelentkezik, vagy elemi károsultság, vagy baleset következik be.

(7) A kölcsönről és annak visszafizetéséről szól megállapodást a megállapító határozat alapján az Önkormányzat részéről a Polgármester írja alá.

(8) A Szociális és Egészségügyi Bizottság előzetes hozzájárulásával a visszafizetés megkezdése legfeljebb 3 hónapig halasztható.

(9) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség miatt tartós romlás áll be, kérelemre a Szociális és Egészségügyi Bizottság a törlesztő-részletet csökkentheti a futamidő meghosszabbításával egyidejűleg, vagy a fennáll tartozást elengedheti.

(10) A visszafizetés ideje alatt kérelmező minden hónap 20-ig köteles bemutatni az aktuális törlesztő-részlet befizetéséről szóló igazolást az Igazgatási Osztályon.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

12. Közgyógyellátás

16. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek:

        a) - családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

       összegének 200 %-át,
     - egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

       összegének 225 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj

       mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, továbbá kérelmező nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b)

       pontja szerinti vagyonnal.

 b) - családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

      150 %-át,

    - egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

      összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj

      mindenkori legkisebb összegének 12 %-át, továbbá kérelmező nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b)

      pontja szerinti vagyonnal.

13. Rendszeres szociális segély természetbeni formában történő nyújtása

17. § (1) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása történhet az érintett kérelmére, valamint az eljárás megindul a védelembe vételről szerzett hivatalos tudomással.

(2) Természetbeni juttatás formái elsősorban:         - élelmiszer vásárlása,

   - gyermekintézmény térítési díjának kifizetése.

(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a nyújtható természetben.

14. Különböző korcsoportok korjellegének megfelelő támogatása, megajándékozása

18. § (1) A helyi szociális gondoskodás egyik formája a különböző korcsoportok korjellegének megfelelő támogatása, megajándékozása.

(2) Az önkormányzat évente egy alakalommal a tárgyévi költségvetési rendeletében jóváhagyott keretösszeg felhasználásával karácsonyi ajándékcsomagot biztosít Velence Város nyugdíjas korú lakosai számára.

(3) A hivatal tárgyév szeptember 30. napjáig a polgárok személyi adat és lakcím nyilvántartása alapján elkészíti az ajándékra jogosultak listáját. A listán kigyűjtésre kerül az érintettek neve, születésének időpontja, lakcíme.

(4) Az ajándékcsomagra az jogosult, aki a tárgyév december 31-ig öregségi nyugdíjjogosultságot szerez.

(5) A Szociális Bizottság az (3) bekezdésében foglalt lista lapján megállapítja a jogosultak létszámát.

(6) A költségvetési rendeletben előirányzott keretösszeg figyelembevételével megállapítja az egy főre jutó felhasználható támogatás mértékét tárgyév október 31. napjáig.

A (2) bekezdésben meghatározott tartalom (élelmiszer, élvezeti cikkek, stb. – továbbiakban: ajándék) beszerzése a hivatal feladata. A hivatal – lehetőség szerint –az ajándék vételárára vonatkozóan több ajánlatot is beszerez.

Az ajánlatok közül a bizottság állapítja meg a legkedvezőbbet és felhatalmazza a hivatalt annak beszerzésére.

(7) A beszerzett ajándékok csomagolását, címkézését a hivatal készíti elő.

Az ajándékcsomagok kézbesítését a Bizottság által megállapított határnapig a hivatal igazgatási osztályánál dolgozók és a bizottság tagjai végzik, egy a jogosultak nevét és lakcímért tartalmazó címlista alapján.

(8) Az ajándékcsomag átadása történhet az Önkormányzat, vagy intézményei által szervezett rendezvényen, ünnepségen és az Önkormányzat képviselőinek közreműködésével.

(9) A listát a tárgyévet követő január 10.napjáig kell megőrizni a hivatalnál, ezt követően jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg két héten belül meg kell semmisíteni.

19. § (1) A helyi gondoskodás másik formája, a település lakóival való kapcsolattartás, látogatással, valamint a jelentősebb évfordulókról való megemlékezés.

(2) A Képviselő-testület nevében a polgármester köszönti az újszülötteket és szülőiket úgy, mint a település legújabb polgárait, tanújelét adva annak, hogy a település vezetése, valamint a Képviselő-testület örömmel fogadja újszülött kis polgárait, valamint tudomással bír arról, hogy családja a gyermek gondozásának vállalásával komoly terhet visel és szükség esetén számolhat a település támogatásával.

(3) A Képviselő-testület üdvözli a polgármester útján a 18. életévét elért polgárát nagykorúsága, és ezzel egyben szavazójogának megszerzése alkalmából. Jelezni kívánja, hogy a település számol ifjú polgárával, várja és elvárja a település életében, a közéletben való részvételt és támogatni kívánja törvényes keretek közt, amennyiben a kialakult élethelyzete, szociális körülményei ezt igénylik.

(4) A Képviselő-testület a polgármester útján köszönti a nyugdíjas korú velencei polgárokat születésnapjuk alkalmával azzal a szándékkal, hogy többségében aktív tevékenységét felhagyó, e korcsoportba tartozó velencei polgárok érezzék a közösséghez tartozásukat, azt hogy Velence számára minden polgár egyformán fontos és hogy a nyugdíjasoknak a település életében aktív időszakukban betöltött szerepét tiszteletreméltónak találja és továbbra is hasonlóképpen számít rá. Polgárai pedig számíthatnak az Önkormányzat segítségére, ha élethelyzetük, szociális körülményeik ezt indokolják. Utóbbi felderítéseire az e §-ban foglalt kapcsolattartás is rendelkezésre áll.

(5) A szociális gondoskodás 19. §-ban rögzített módja az adott évfordulóhoz kapcsolódóan az egyedi esetekre lebontva kerül megoldásra.

(6) A feladatellátáshoz szükséges adatkigyűjtést és adatkezelést a lakosság személyi adat és lakcím nyilvántartásából e rendeletnek megfelelő rendszerességgel gyűjti ki a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályán a személyi adat nyilvántartást kezelő dolgozó.

(7) A hivatal a köszöntés jellegének megfelelő csoportosításban előkészíti a születésnapi köszöntőket és azt aláírásra átadja a polgármesternek.

(8) A köszöntőket a hivatal postai úton továbbítja, vagy a polgármester személyesen kézbesíti.

(9) Az adatkezeléssel megbízott dolgozó a feladatellátáshoz szükséges név, születési év, hó, nap és lakóhely (lakcím) adatokat gyűjti ki. A kigyűjtött adatokat a köszöntőlevél elkészítésével egyidejűleg az adatkezelő megsemmisíti oly módon, hogy a születésnapi üdvözlőnek másolata nem maradhat, csak az aláírandó és elküldendő eredeti példány. Semmilyen gyűjtött lista fennmaradása nem lehetséges.

15. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

20. § Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

        a) étkeztetés,

        b) házi segítségnyújtás,

        c) családsegítés,

        d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

21. § A házi segítségnyújtás, családsegítés és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás benyújtásának, megállapításának, fizetendő térítési díjak mértékének szabályait az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

22. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján életkora miatt szociálisan rászorult az a személy, aki a 70. életévét betöltötte és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

(3) Az Szt. 62. § (1) bekezdés b) pontja alapján egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

     a) szakértői bizottság által igazoltan az egészségkárosodásának mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot,

     b) háziorvos vagy szakorvos által igazoltan akut vagy krónikus betegsége miatt önmagán ellátni időlegesen

         vagy véglegesen nem képes.
 

(4) Az Szt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki Magyar Államkincstár által kiadott igazolás szerint fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Az Szt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján pszichiátriai betegsége miatt illetve az Szt. 62. § (1) bekezdés d) pontja alapján szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 21.§ (1) – (4) bekezdésében meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Az Szt. 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni, aki az éjszakáit Velence város közterületén vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(7) Az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltakon túl étkeztetés nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át.

(8) Az étkeztetés házhozszállítással történik.

(9) A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosítja.

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a családsegítő szolgálathoz kell benyújtani, kivéve a szociális rászorultság címén kért térítési díj mérséklése iránti kérelmet, melyet a hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a családsegítő szolgálat vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

.

24. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat az étkeztetés esetében az önkormányzat külön jogszabályban állapítja meg.

26. § (1) Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag

    elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta.

(2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt.

16. Szociálpolitikai Kerekasztal

27. § (1) A képviselő-testület az Szt. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (továbbiakban: kerekasztal).

(2) A kerekasztal tagjai:

- Velence Város Képviselő-testülete Szociális Bizottság elnöke,

- Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,

- Háziorvosok, védőnők,

- I. számú Nyugdíjasklub vezetője

- II. számú Nyugdíjasklub vezetője,

- Református Egyház képviselője,

- Katolikus Egyház képviselője,

- Baptista Egyház képviselője,

- Intézmények képviselői

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg a gyermekvédelem helyi szabályairól, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 15/2003.(VI.10.) rendelet 5. §-a hatályát veszíti.

(3) Hatályát veszti a 8/2011.(III.28.) önkormányzati rendelet 12. §-a, 14. §-a és 15. §-a.

            Oláhné Surányi Ágnes                                                  dr. Papp Gyula Gábor

                polgármester                                                               címzetes főjegyző

A rendelet a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel kihirdetésre került.

Velence, 2013. december 20.

                                                                                                            dr. Papp Gyula Gábor

                                                                                                              címzetes főjegyző