Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) b) és c) pontjában, az 5. § (4) bekezdésében, a 11.§ (16) bekezdésben, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 109. § (4) és a 143. § (4) bekezdésének i)pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról a következő rendeletet alkotja:

1. A rendelet célja, hatálya

1. § (1) Jelen rendelet célja, hogy meghatározza Velence Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyont, valamint az azzal való gazdálkodásnak szabályait.

(2) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed más helyi önkormányzat közigazgatási területén lévő, de az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra.

(3) Nem terjed ki jelen rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, illetve elidegenítésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona: befektetett és forgóeszközök: a tulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok, ingók, immateriális javak, értékpapírok, pénzeszközök.

 (2) E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlan: az ingatlan önálló helyrajzi számmal és más nyilvántartási adatokkal rendelkező földrészlet az azon lévő épületekkel, építményekkel, ezek részeivel, és egyéb, a földrészlet tulajdonjogától függetlenül önálló ingatlanként nyilvántartott épület, építmény, helyiség, társasházi külön tulajdon a hozzátartozó közös tulajdonnal együtt,

b) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok,

c) ingó vagyon: műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, készletek,

d) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, üzleti-, vagy cégérték, szellemi termékek,

e) értékpapír: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény, és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít,

f) pénzeszköz: készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét,

g) követelés: a külön jogszabályban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összeg (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid, illetve hosszú lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszköz,

h) bruttó érték: a beszerzés, a létesítés, a felújítás, a térítésmentes átvétel, a saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke,

i) vagyontárgy: az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingóság vagy értékpapír.

3. Az Önkormányzat vagyona, vagyongazdálkodása

3. §  (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 4. melléket tartalmazza.

(4)Az Önkormányzat 1. mellékletben megjelölt, forgalomképtelennek minősülő törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősíti a 2. mellékletben felsorolt vagyonelemeket.

4. § (1) Az egyes vagyonelemek értékét – elidegenítés, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet – 500.000.- forint értéket meghaladó ingó vagyontárgy és 15 millió forint értéket meghaladó ingatlan esetén- 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó vagyonelemek esetén az előkészítés során összehasonlító adatok és értékbecslés a döntés alapja.

(3) A tulajdonosi, tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

5. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) Az Önkormányzat vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Az Önkormányzat által újonnan alapított gazdasági társaságok alapítására, továbbá az Önkormányzat által más gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzésére, illetve az Önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaságok tulajdonosi összetételére, működésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelő rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) Vállalkozásba vitt Önkormányzati vagyon esetén az Önkormányzat, mint tulajdonos képviseletét – eltérő képviselő-testületi határozat kivételével – a polgármester látja el.

(4) Az egyszemélyi és Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője a gazdasági társaság gazdálkodásáról, gazdasági eredményéről évente egyszer a képviselő-testületnek beszámolni köteles.

6.§ (1) Amennyiben az Önkormányzat által nyilvántartott követelés behajthatatlanná válik, 50 ezer forintos összeghatárig a polgármester, ezt meghaladóan a képviselő-testület hatásköre behajthatatlanná minősíteni.

 (2) Behajthatatlan követelés:

a) az elévült követelés,

b) a csőd- és felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben elengedett követelés,

c) az olyan kötelezettel szemben fennálló követelés, aki – hitelt érdemlően bizonyítottan – nem lelhető fel,

d) az a követelés, ami dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

e) felszámolási, végelszámolási eljárásban a fel- vagy végelszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés,

f) jogszabályban behajthatatlan követeléssé nyilvánított összeg.

7.§ Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség jóváhagyásának megkötésére minden esetben a képviselő-testület jogosult.

8.§ Az Önkormányzat 5 évre szóló középtávú és 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

4. Az Önkormányzat intézményeire bízott vagyon

9.§ (1) Az Önkormányzat intézményei részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon  használati jogát a feladatuk ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű hasznosítására, a vagyonhoz főződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére, és a használatukban lévő vagyonnak a számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) A vagyon hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatok ellátását közvetlenül vagy közvetetten szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) Az intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának a jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az – az intézmények által ellátott feladat veszélyeztetése nélkül – az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

10.§ (1) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanokat, ingókat bevételeik növelése érdekében – az alapfeladatuk sérelme nélkül– határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja, valamint – ha az alaptevékenység jellege azt lehetővé teszi – vállalkozási tevékenység folytatására használhatja.

(2) A bérbeadással történő hasznosítás feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő fenntartási, karbantartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

(3) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy az ezzel kapcsolatos költségek a tárgyévben legalább megtérüljenek, amit a számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni kell.

(4) A vállalkozási tevékenység jogszerűségéért és eredményességéért az azt folytató intézmény vezetője a felelős.

11.§ Az Önkormányzat intézménye a használatában lévő vagyonnal alapítványt, társadalmi szervezetet csak a képviselő-testület előzetes engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik az alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásra, hozzájárulásra vagy támogatásra.

12.§ Amennyiben az ingó vagyontárgy intézmény megszüntetése, átszervezése miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik. Az ebből származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg.

13.§ (1) Az Önkormányzat intézménye hitelt, pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.

(2) Intézmény gazdasági társaságot, gazdasági társaságot, nem alapíthat, gazdasági társaságban nem vehet részt.

5. Önkormányzati üzleti vagyonértékesítés eljárási szabályai

14. § (1) Önkormányzati üzleti vagyon értékesítése pályáztatási eljárással, illetve pályáztatási eljárás lefolytatása nélkül történhet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy hasznosítására nettó 10 millió forint/év/vagyontárgy becsült bevételig pályázat írható ki, nettó 10 millió Ft/év/vagyontárgy becsült bevétel felett pályázatot kell kiírni.

(3)A Képviselő-testület dönthet a vagyontárgy hasznosítását megalapozó pályázat kiírásáról 10 millió Ft/év/vagyontárgy becsült bevétel alatt is.

(4) A Képviselő-testület a (2) és (3) bekezdésben foglalt pályázat eredménytelensége esetén, gazdasági érdekét mérlegelve dönthet további egy alkalommal történő pályázat kiírásáról, illetve a (megfelelő ajánlat birtokában) vagyontárgy további pályáztatás nélkül történő hasznosításáról.

15.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy hasznosítására nettó 30 millió forint/vagyontárgy egyösszegű becsült bevételig pályázat írható ki, nettó 30 millió Ft/év/vagyontárgy becsült bevétel felett pályázatot kell kiírni.

 (2) A Képviselő-testület dönthet a vagyontárgy hasznosítását megalapozó pályázat kiírásáról 30 millió Ft/év/vagyontárgy becsült bevétel alatt is.

16. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy értékesítésére nettó 60 millió Ft/vagyontárgy becsült értékig pályázat írható ki, nettó 60 millió Ft/vagyontárgy becsült érték felett pályázatot kell kiírni.

 (2) A Képviselő-testület dönthet a vagyontárgy értékesítésre pályázat kiírásáról 60 millió Ft/vagyontárgy becsült érték alatt is.

 (3) A Képviselő-testület a pályázat eredménytelensége esetén, az ingatlan értékbecslését alapul véve dönthet további egy alkalommal történő pályázat kiírásáról, illetve a megfelelő ajánlat birtokában további pályáztatás nélkül történő értékesítésről.

17. § (1) Pályáztatási eljárás esetén az értékesítendő vagyontárgyat a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A hirdetésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, a pályázat benyújtatási határidejét, az esetleges versenytárgyalás időpontját.

 (2) A hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

      a) ingatlan esetében: a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke,

      b) ingóság esetén, mint az ingóság forgalmi értéke.

 (3) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

(4) Több érvényes pályázat esetén liciteljárást kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetésnek tartalmazni kell.

18. § (1) Amennyiben a pályáztatás nélküli értékesítésre meghirdetett ugyanazon ingatlanra- az első ajánlat beérkezését követő 30 napon belül- további ajánlat (ajánlatok) érkezik(nek), az értékesítésről a Képviselő-testület a licitszabályzat szerinti eljárás alapján dönt.  

 (2) A licitszabályzatot az 5. melléklet tartalmazza.

19. §. Az Önkormányzat 2013. évi gazdálkodási tervét az 1. függelék tartalmazza.

6. Záró rendelkezések

20. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 (2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2003. (IX.15.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2003. (IX.15.) rendelet módosításáról szóló 18/2007. (VI.20.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2003. (IX.15.) rendelet módosításáról szóló 12/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2003. (IX.15.) rendelet módosításáról szóló 11/2010. (V.3.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2003. (IX.15.) rendelet módosításáról szóló 9/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet.

            Oláhné Surányi Ágnes                                         dr Papp Gyula Gábor

                 polgármester                                                         címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetésre került.

Velence, 2013. február 19. napján.

                                                                                              dr Papp Gyula Gábor

                                                                                                 címzetes főjegyző