Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Velence Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat székhelye: 2481 Velence, Tópart út 26.

(5) Az önkormányzat működési területe: Velence Város közigazgatási területe

(6) A képviselő-testület hivatalának neve: Velencei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. Az önkormányzat jelképei, helyi ünnepe

2. §   (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek.

(2) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „VELENCE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címérével.

(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

• a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint
  
• a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(5) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Velence Város címere található, a köríven a következő felirat olvasható: „Velence Város Önkormányzata”.

(6) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

• a képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein,
  
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3. § Velence város helyi ünnepe: augusztus 19. Velence Város Születésnapi Vígassága.

3. Az önkormányzat hivatalos weblapja, hivatalos lapja

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.velence.hu. A weblap szerkesztését koordinálja a Velencei Híradó Szerkesztő Bizottsága.

(2)  Az önkormányzat hivatalos lapja: Velencei Híradó. A lap szerkesztését a képviselő-testület által választott Szerkesztő Bizottság végzi, külön szabályozás alapján.

4. Az önkormányzat által alapított díjak és alapítványa

5. § (1) Az önkormányzat „Velencéért Emlékérem” díjat alapított és adományoz a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyek és szervezetek tevékenységének elismerésére. Az Emlékérem adományozását Velence Város Önkormányzat Képviselő –testületének a helyi kitüntetések, díjak adományozási rendjéről szóló 19/2011. (VIII.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat „Velence Rózsája” díjat alapított és adományoz a város kulturált környezetéért, szépítéséért, közterületi vagy általános összképének javításáért kiemelkedően hasznos tevékenység elismerésére. A Velence Rózsája díj adományozását Velence Város Önkormányzat Képviselő –testületének a helyi kitüntetések, díjak adományozási rendjéről szóló 19/2011. (VIII.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat országos és nemzetközi ismertségű, velencei kötődésű személy részére „Díszpolgár” címet adományoz. A Díszpolgár cím adományozására vonatkozó eljárási rendet Velence Város Önkormányzat Képviselő –testületének a helyi kitüntetések, díjak adományozási rendjéről szóló 19/2011. (VIII.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az önkormányzat Velence város területén a helyi közösség szolgálatában jelentős érdemeket szerzett személyek és szervek tevékenységének elismerésére „Velencéért Oklevelet” adományoz. A Velencéért Oklevél adományozásával kapcsolatos eljárási rendet Velence Város Önkormányzat Képviselő –testületének a helyi kitüntetések, díjak adományozási rendjéről szóló 19/2011. (VIII.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(5)  „Velencéért Közalapítvány” elnevezéssel közszolgálati feladatok elősegítésére közalapítványt alapított.

5. Az önkormányzat testvérvárosai:

6. § Az önkormányzat testvérvárosai:

1. Athen/Agia Varvara (Görögország),
   
2. Ralingen (Németország),
3. Rosport (Luxemburg)
4. Round Hill (USA).

II. fejezet

6. Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervezete

7. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, és a Velencei-tó környék településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint kistérségi elképzelésekkel.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a)  a helyi civil szervezetek támogatásától,

b) Bursa Hungarica pályázati rendszerben való részvételről,

c) HPV oltás biztosításáról,

d) a helyi közszolgálati feladatot is ellátó újság és honlap működésének támogatásáról,

e) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A feladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat is.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(6) Az önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására gazdasági társaságot vagy nonprofit szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet.

7. A hatáskör átruházásának szabályai

8. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egyes hatásköreit minősített többséggel hozott döntéssel szerveire átruházhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésnél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a döntésre jogosult a képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza. 

III. fejezet

A képviselő-testület működése

8. A képviselő-testület tagjai, ülései

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: - a polgármestert is beleértve- 9 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal, lehetőség szerint a hónap második hetének hétfői napján, 15.00 órai kezdettel rendes ülést tart.

(4) A testületi ülések helyszíne rendszerint a Kastély házasságkötő terme, az ülés összehívója azonban ettől eltérő helyszínt is kijelölhet.

(5) Rendkívüli testületi ülés helyszíne a Polgármesteri Hivatal épülete.

9. A képviselő-testület alakuló ülése

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülése az Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdése szerint történik.

(2) A Képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

a) Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről

b) A képviselők és a polgármester eskütétele

c) A polgármesteri program ismertetése

d) A polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása

e) A bizottságok megválasztása, eskütétele

f) Alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása

(3) A polgármesteri program elfogadását követően a Képviselő-testület határozatba foglalja az Önkormányzat megalakulását. 

10. A képviselő-testület ülései

11. § (1) A képviselő-testület üléseit az Mötv. 44.§-ában foglaltak szerint tartja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) Zárt ülés tartását indítványozhatja: a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, az érintett személy.

12. § A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntése nyilvános, kivéve azt az időtartamot, amelyben jogszabályban védett érdeket sért. A zárt ülés határozatát ismertetni kell a legközelebbi nyilvános ülésen.

11. A képviselő-testület munkaterve

13. § (1) A képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, és a bizottságoktól.

(3) A munkatervet a polgármester minden év január 31. napjáig előkészíti, és az elkészítést követő képviselő-testületi ülésre terjeszti elő.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit,
   
2. a tervezett napirendi pontok előadóit,
3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését, ha ilyen van.

14. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívója a munkaterv alapján kerül összeállításra, melynek tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli, zárt ülés esetén az arra való utalást.

(2) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

15. § (1) A  képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit,

b.) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét, indokolt esetben,

c.) a Fejér Megyei 4. számú OEVK országgyűlési képviselőjét,

d.) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót,

e.) az önkormányzati intézményvezetőket,

f.) Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője

g.) Zöldliget Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola igazgatója

h.) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

i.) akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja

j.) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.   

(2) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak, továbbá a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjait és a külön meghatározott Érdekegyeztető Tanács tagjait.

(3) Meghívott politikai pártok listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Meghívott civil és egyéb szervezetek listáját a 3. függelék tartalmazza.

12. Az előterjesztés rendje

16. § (1)  Előterjesztésnek minősül:

1. a beszámoló és a tájékoztató,
   
2. egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat.

 (2)  A képviselő-testület elé írásbeli és szóbeli előterjesztést tehet:

1. a polgármester,
   
2. az alpolgármester,
3. a bizottság,
4. a képviselő,
5. a jegyző, az aljegyző,
6. a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője, irodavezetője,
7. azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
   
8. az, akit a polgármester előterjesztőként felkér (a továbbiakban: indítványozó).

17. § (1) A 16. § (2) bekezdés d) – h) pontjaiban meghatározott indítványozóknak az írásbeli előterjesztésüket a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 15 nappal a polgármesterhez, és ezzel egyidejűleg a jegyzőhöz kell benyújtaniuk.

(2) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, a 18.§-ban megfogalmazott általános követelményeknek.

18. § (1) Az előterjesztés szöveges része szükség szerint tartalmazza:

1. a határozati javaslat vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,
   
2. annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,
   
3. szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal.

(2) Szóban történhet az előterjesztés, ha a téma egyszerűsége vagy a döntési folyamat konkrét elemének könnyű áttekintése, logikai indokoltsága lehetővé teszi. A határozati javaslatot az ülést vezető elnök döntéshozatal előtt megfogalmazza.

19. § (1) Soron kívüli előterjesztést lehet tenni:

1. a jogszabályban előírt vagy a képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt,
   
2. ha az előterjesztés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be,
3. ha azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(2) Soron kívüli előterjesztéssel rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) Az (1) – (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a képviselők legalább egyharmada (3 fő), a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a jegyző írásban soron kívül indítványozhatja (továbbiakban: soronkívüliségi indítvány) valamely téma napirendre tűzését. A soronkívüliségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés soron kívül történő tárgyalásának indokát is.

A soronkívüliségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 10.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(4) A soronkívüliségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(5) A soronkívüliségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés napirendre vételéről és a napirendbe sorolásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha a soronkívüliségi indítványt elfogadja, akkor az előterjesztés írásos anyaga helyben kerül kiosztásra.

(6) A soron kívüli napirend tárgyalása során a felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszonválaszra jogosult.

(7) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és az írásban benyújtott módosító javaslatokat elfogadja-e.

(8) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(9) Az előterjesztő válasza után az ülés elnöke a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(10) A képviselő-testület által zárt ülésen tárgyalt előterjesztés anyagát az ülés végén a jegyzőkönyvvezetőnek át kell adni. A képviselő ezen anyag tárgyalása és okmányai alapján tudomására jutott adatok és információk továbbadására, jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tételére, illetve más módú felhasználására nem jogosult, az elkövetett titoksértésért személyesen kell helytállnia. Zárt ülésre megküldött vagy kiosztott előterjesztés anyagának legalább 1 példánya a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

13. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása, illetve a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes akadályoztatása, illetve tisztségük egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a 19. § (3) bekezdésében megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményezésére, akkor, ha azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

21. § (1) A testületi ülésre szóló meghívó személyes átvétellel, illetve lakás szerinti postaládába való elhelyezéssel történik.

 (2)A képviselő és tanácskozási joggal meghívott kifejezett kérésére az elektronikus adathordozón meglévő nyílt ülés testületi anyagát vagy annak részét e-mailben is meg kell küldeni.

22. § (1) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) Rendkívüli ülés meghívóját a javasolt napirend szerepeltetésével – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendje tárgyalásának – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény.

(3) Amennyiben az előterjesztés sürgőssége vagy kiemelt jelentősége indokolja, a Képviselő-testület időkorlátozás nélkül távközlési úton vagy szóban összehívható.

(4) Amennyiben a napirendhez kapcsolódóan írásos előterjesztés készül, az a rendkívüli testületi ülésen kerül kiosztásra.

(5) Rendkívüli testületi ülésre a Képviselő-testület tagjai, valamint a 15.§ (1) bekezdésében felsorolt tanácskozási joggal rendelkezők kerülnek meghívásra.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti: akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke vezeti (a továbbiakban együtt: elnök).

(2) Az ülést az elnök nyitja meg, megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, telefonos megkeresés útján kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására

(4)  Amennyiben a képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetve a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

24. § (1) A polgármester a 16. § (2) bekezdés d) – h) pontjai szerinti indítványozók - képviselő-testület elé terjesztendő írásbeli - előterjesztéseiről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok esetén az ülés előtti munkanapon dönt.

(2) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni.

(3) Az elnök köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő ülésen azt az előterjesztést, amelyek a képviselő-testületi tagok legalább egyharmada írásban javasol.

25. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az elnök és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével.

(2) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3)  Elegendő információ hiányra hivatkozva bármely képviselő indítványozhatja a napirend levételét, elnapolását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül szótöbbséggel dönt.

26. § (1) A polgármester beszámol a két ülés közötti főbb intézkedésekről, ezt követően tárgyalja a képviselő-testület a lejárt határozatok végrehajtásáról szóló jelentést.

(2) Amennyiben a polgármester az Mötv. 42. §-ban szereplő képviselő-testületi hatáskörben két testületi ülés közötti időszakban az ügy halaszthatatlanságára tekintettel döntést hoz, arról az ügy ismertetésével együtt a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást nyújt, és utólagos jóváhagyásra terjeszti elő.

(3) Halaszthatatlan az a döntés, amelynek elmulasztása anyagi vagy jogi hátrányt jelent Velence Város Önkormányzata számára.

(4) A napirendek tárgyalása során az elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyitja meg a vitát. Előtte azonban az előadó az írásos előterjesztést szóban kiegészítheti, majd a képviselők és a meghívottak kérdéseket intézhetnek hozzá, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) Az elnök javasolhatja két összefüggő témájú napirend közös vitáját.

(6) A bizottsági véleményt - a kisebbségi véleménnyel együtt - a bizottság elnöke, vagy megbízottja ismerteti röviden. A vitában minden képviselő témánként általában egyszer kaphat szót, legfeljebb 3 percre, de ha módosító javaslat hangzik el, egy ízben ahhoz is tehet 2 perces hozzászólást. A polgármester a további felszólalást megtagadhatja, a képviselő azonban egy alkalommal a testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését, amelyről az vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(7) A felszólalók mondanivalójukat röviden és tömören fogalmazzák meg és lehetőleg az esetben kérjenek szót, ha indítványozó, kiegészítő, vagy módosító javaslatuk van. Amennyiben a tárgyhoz nem tartozó kérdések felvetése, az indokolatlan, és hosszadalmas okfejtések gátolják az eredményes munkát, az ülés elnöke kérheti a tárgyra történő visszatérést, az érdemi munkát szolgáló véleménykifejtést. Ha kérése eredménytelen, fenti hivatkozással a szót megvonja.

(8) A hozzászólások idejének korlátozására, vagy a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(9) Az elnök a figyelmeztetést követően megvonhatja a szót attól, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő, napirendtől eltérő felszólalást tesz, amelyről a testület vita nélkül dönt.

(10) A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra. Rövid személyes megjegyzést tehet egy alkalommal az, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megállapítást kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket akarja tisztázni.

27. § A polgármester - közmeghallgatási napirenden kívül is - lehetőséget adhat korlátozott időtartamú felszólalásra a meghívó nélkül résztvevő állampolgároknak, hogy a tárgyalt kérdésekben észrevételt tehessenek, vagy elmondhassák véleményüket. A képviselő-testület a lakosság közérdekű bejelentésének meghallgatására a napirendek megtárgyalását követően nyújt lehetőséget. Közérdekű bejelentést 3 perc korlátozott idejű hozzászólással lehet megtenni, melyre az érintett, vagy az illetékes hasonlóképpen 3 perc időkorlátozással válaszol, vagy pedig azt e szabályban megfogalmazott módon később írásban teszi meg. Vitát nyitni, illetve ismételt hozzászólást biztosítani ezen időszak alatt nem lehet. A közérdekű bejelentések megtételének lehetőségéről a lakosságot a hirdetéseken tájékoztatni kell.

28. § (1) Szavazás előtt az elnök összegzi a vita lényegét és az elhangzott módosító, vagy kiegészítő javaslatokat.

(2) A határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani oly módon, hogy előbb a módosító és kiegészítő indítványokról határoz a testület.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után, az elnök a testület döntését szóban kihirdeti, szó szerinti felolvasással akkor, ha az eltér az írásban benyújtott javaslattól, vagy az előterjesztés irányadó szövegrésze pontosításra szorul.

29. § A napirendek megtárgyalása után kerülhet sor közérdekű ügyekben a kérdések szóban való megtételére.

14. A tanácskozás rendjének fenntartása

30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

1. ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja,
   
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartás tanúsít,
3. ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok (továbbiakban: hallgatóság) a számukra kijelölt helyet foglalják el. A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására – kivéve a települési képviselőt- is kötelezheti.

(4) A kiváltó ok megszűnése után az ülés elnöke azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(5) Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakítja, és legfeljebb 1 óra időtartamra szünetet rendel el. A szünet az elnök visszatéréséig tart. Amennyiben a rend helyreállt, az elnök azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(6) Ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a képviselő-testület a munkáját a szünet elrendelését követő 1 óra elteltével sem tudja folytatni, az ülést az elnök bezárja. Ebben az esetben a meg nem tárgyalt napirendeket a következő testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(7) Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(8) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartalmát is megállapítja. Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(9)  Az (1) – (8) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandóak.

15. A döntéshozatali eljárás

31. § (1) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető szövegszerűen kimondja a döntést.

(2) Jelenlévőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki az ülésteremben tartózkodik.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 47. § (2) bekezdésében felsorolt, képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez.

32. § (1) Ha az előterjesztett témában döntés szükséges, az előírt többség hiányában ismételt vitára bocsátás nélkül, a javaslatról legfeljebb kétszeri újabb szavazás tartható.

(2) Ha az előírt többség hiánya miatt harmadik szavazási fordulóban sem születik a javaslatról döntés, akkor - ha az ügyben feltétlenül dönteni kell - a témát sürgősségétől függően, az ülés keretében, vagy legközelebbi ülésen újabb vitára és azt követően újabb szavazásra kell bocsátani, mely esetre is az (1) bekezdés szabályai az irányadók.

16. Nyílt szavazás

33. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámlálni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellet, majd a javaslat ellen szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

17. Titkos szavazás

34. § (1) Titkos szavazás esetén az Ügyrendi, Szavazatszámláló, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)   a szavazás tárgyát,

b)  a szavazás helyét és idejét,

c)   a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d)  a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

e)   a szavazás eredményét.

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

18. Név szerinti szavazás

35. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi, illetve személyi kérdésben, módosító javaslat, valamint tájékozódó (szimpátia) szavazás esetén. Név szerinti szavazást kell tartani, ha a képviselők legalább ¼-e azt írásban kéri.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazást megtagadókat a jegyzőkönyvben az érintett képviselő nevének feltüntetésével kell rögzíteni.

36. § (1) A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot az előterjesztő fogalmazza meg és ismerteti. Nem kell azonban ismertetni a javaslatot – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek.

(2) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjében – elhangzott módosító- és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, akkor az elfogadott módosításról a képviselő-testületnek nem kell szavaznia.

(4) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, figyelemmel a 20. §. (8) bekezdésére.

37. § (1) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell.

(2) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.

(3) A képviselő a napirend tárgyalásának kezdetén, de legkésőbb a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni érintettségét. Amennyiben utólag derül ki, hogy a képviselő az érintettség bejelentését elmulasztotta, és az eredeti határozat az érintett képviselő szavazata nélkül nem azonos tartalommal született volna meg, ismételt szavazást kell tartani. Amennyiben a döntés az érintett képviselő szavazata nélkül is azonos tartalmú, a döntés hatályban marad.

38. § A szavazás eredményének megállapítása után, a levezető elnök a testület döntését szóban kihirdeti, szó szerinti felolvasással akkor, ha az eltér az írásban benyújtott javaslattól, vagy az előterjesztés irányadó szövegrésze a pontosításra szorul.

39. § A Jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt jelzését, ha azt a képviselő-testületi ülésen észleli, akkor az ülés során, ha később észleli, az észleléstől számított 15 napon belül írásban közli a polgármesterrel és a Képviselő-testülettel.

19. Az önkormányzati rendeletalkotás

40. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. polgármester,
   
2. jegyző, aljegyző
3. a képviselő-testület bizottsága,
   
4. a képviselő-testület tagjai,
5. az önkormányzati intézményvezetők.

41. § (1) A rendelettervezetet a polgármesterhez, illetve a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

42. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kihirdetésre. A kifüggesztés napját és a levétel időpontját a rendelet Polgármesteri Hivatal titkársága lefűzött példányán rögzíteni kell.

(2)  Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

20. A képviselő-testület jegyzőkönyve

43. § (1) A jegyzőkönyv 3 példányban, zárt ülés esetében 2 példányban készül, amelyhez mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és határozat mellékleteket, a titkos szavazás jegyzőkönyvét, a képviselő írásban benyújtott, ülésen elhangzott hozzászólását.

(2) A képviselő-testület által hozott rendeletekről és határozatokról – a döntés számának és tárgyának, ezen kívül határozat esetében a végrehajtás felelősének és határidejének megjelölésével – naprakész nyilvántartást kell vezetni.

(3) A képviselő-testületi ülésről készült írásbeli jegyzőkönyv a hiteles.

44. § (1) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a távol maradt képviselők nevét,

c) az ülésen vagy annak egyes napirendi pontjai tárgyalása alkalmával tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

d) az elfogadott napirendet és az előadók nevét,

e) a felszólalók nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét,

f) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

g) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket, ideértve az ülés közben megérkező, illetve távozó képviselők nevét, a megérkezés, illetve távozás tényét,

h) a határozathozatal módját,

i) megalkotott rendeletek és a hozott határozatok szó szerinti szövegét,

j) a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

k) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelenlévő képviselők névsorát,

l) a tanácskozás rendjének fenntartását biztosító polgármesteri intézkedéseket,

m) ülés bezárásának idejét,

n) polgármester és a jegyző aláírását.

(2) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3) A képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvét, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül másolatban meg kell küldeni a helyi könyvtárnak, továbbá Velence Város hivatalos honlapján a testületi ülés napjától számított 30 napon belül közzé kell tenni. A zárt ülés anyaga e rendelkezés alól kivételt képez.

(4) A választópolgárok betekinthetnek a nyilvános képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvbe, és annak mellékleteit képező előterjesztésekbe. Ennek feltételeit a polgármesteri hivatalban vagy a városi könyvtárban kell megteremteni a vonatkozó szabályzat betartásával.

21. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

45. § Helyi népszavazást köteles kiírni a képviselő-testület, amennyiben ezt a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult választópolgárok 25 %-a kezdeményezi, és a kezdeményezésben foglalt kérdés helyi népszavazás tárgya lehet.

22. Lakossági fórumok

46. § (1) A képviselő-testület tanácskozások formájában szervezhet lakossági fórumokat, amelyeken a polgármester, települési képviselő vagy felkért szakértő tájékoztatást ad az önkormányzat munkájáról, döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben a lakosság véleményét kéri.

(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok, a tanácskozást megelőzően, a polgármesterhez eljuttassák kérdéseiket és javaslataikat, amelyekre a fórum keretében választ várnak.

23. Közmeghallgatás

47.§.(1) A közmeghallgatás témájáról és időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon, a képviselő-testületi ülés megtartására vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(2) A közmeghallgatás alkalmával természetes személyek és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(3)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. A határozatképességre, az ülés vezetésére és a jegyzőkönyv tartalmára, készítésére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

IV. fejezet

Polgármester, Alpolgármester, Önkormányzati képviselő

24. A polgármester

48. § (1) A polgármester e megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester pecsétje: "Velence Város Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármesterrel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok közül a szabadság engedélyezésének, valamint a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott juttatások engedélyezésének gyakorlója a jegyző.

25. Az alpolgármester

49.§ (1) Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert törvényes képviselői feladatkörében, amennyiben a polgármester fontosabb önkormányzati érdekből, továbbá betegség vagy szabadság miatt akadályoztatva van. 

(3) Az alpolgármestert feladatellátása során hivatali munkarend nem köti.

26. A jegyző és aljegyző

50.§ (1) A Képviselő-testület –pályázat alapján- a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A Képviselő-testület – pályázat alapján – a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(4) Az aljegyző kinevezésére az Mötv.  82. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja mindazokat a jegyző által meghatározott feladatokat.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezető anyakönyvvezetője látja el.

27. Az önkormányzati képviselő jogállása

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

51. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen összehívott képviselő-testületi ülésről távol marad, és távolmaradását előzetesen nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(2) A képviselő a képviselő-testület felhatalmazása alapján, konkrét ügyben, vagy témakörben, rendezvényen - képviseli az önkormányzatot a felhatalmazásban foglaltaknak megfelelően.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás, felkérés, vagy megbízás hiányában fenti rendezvényen, tárgyaláson megjelent képviselő erről a körülményről jelenlévőket tájékoztatni köteles. Az így tett nyilatkozata, véleménye, állásfoglalása képviselői magánvéleménynek minősül, mely az önkormányzatra nézve kötelezettséget nem keletkeztet.

(4) A képviselő-testület megfelelő ismeretekkel rendelkező személyt, így képviselőt is felkérhet a településüzemeltetés, közéleti tevékenység koordinálása, idegenforgalmi, rendezvényszervezési feladatok végzésére, irányítására, koordinálására.

52. § (1) A tiszteletdíj mértékét az éves költségvetés tárgyalásakor felül kell vizsgálni. A tiszteletdíj mértékére a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

(2)  A települési képviselők testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől és a bizottságok elnökeitől szóban felvilágosítást kérhetnek, a képviselő-testületi ülés záró napirendi pontjaként.

(3) A képviselő a testületi ülésen kérdéseket tehet fel, mely kérdések legfeljebb 2 percben adhatóak elő.

(4) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.

(5) A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(6) A válasz után képviselői viszonválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

V. fejezet

Bizottságok, Társulások

28. A képviselő-testület bizottságai

53. § (1) A képviselő-testület - az Mötv. 57.§ -ban foglaltakra, és a fontosabb önkormányzati feladatokra tekintettel - a következő bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma összesen 8 fő, melyből 5 fő települési képviselő, 3 fő külsős tag.
   
2. Szociális Bizottság tagjainak száma összesen 5 fő, melyből 3 fő települési képviselő, 2 fő külsős tag.
3. Ügyrendi, Szavazatszámláló, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság tagjainak száma összesen 3 fő, mindhárman települési képviselők.
   

(2) A képviselő-testület munkatervében határozza meg a bizottságok által, vagy bizottsági állásfoglalással benyújtható előterjesztéseket.

54. § A bizottságok személyi összetételét a 4. függelék tartalmazza. Részletes feladat- és tevékenységi körét a 3. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot alakíthat. A munkacsoport működésének szabályait a képviselő-testület annak alakításával egyidejűleg állapítja meg.

(2)  A bizottságok belső működési szabályaikat maguk állapítják meg.

29. A bizottságok különös szabályai

56. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése alapján a szükséges vagyonnyilatkozati eljárások lefolytatásával a képviselő-testület az Ügyrendi, Szavazatszámláló, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottságot bízza meg.

57. § A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének és az alpolgármester tiszteletdíjának emelésére, továbbá a polgármester jutalmára. E témakörben hozott képviselő-testületi döntés végrehajtásáért a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke felel.

58. § (1) A Bizottság üléséről – a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket, állásfoglalásokat tartalmazó – jegyzőkönyv készül, amelyet a Bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(2)  A Bizottságot az elnöke hívja össze. Az ülés időpontjáról a Hivatal hirdetőtábláján hirdetés kerül kifüggesztésre.

30. Az önkormányzatok társulásai és együttműködése

59. § (1) A képviselő-testület a társulásban végzett ügyintézésről és szolgáltatásokról tájékoztatást ad.

(2) Azon társulások jegyzékét, melyben az önkrományzat részt vesz, a 2. függelék tartalmazza.

VI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

31. Költségvetés készítése

60. § (1) Az előterjesztést a pénzügyi és településfejlesztési bizottság előzetesen megtárgyalja, arról véleményt alkot, a többi bizottság pedig tárgyalhatja és véleményezheti, míg a közalkalmazottak érdekegyeztető fóruma – a külön jogszabály szerint – véleményezheti.

(2)  A kialakított véleményeket írásban a testületi ülést megelőzően legalább tíz nappal el kell juttatni a polgármesterhez, aki azokat a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elé terjeszti a végleges tervezet kialakítása végett.

(3) A zárszámadási rendelet megalkotására e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A költségvetési rendelet valamint a zárszámadási rendelet az alábbi eljárási szabályok

alapján készül:

a.) az önkormányzathoz rendelt költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) elkészítik és az önkormányzat részére eljuttatják saját költségvetés-tervezetüket, zárszámadásukat,

b.) az egyeztetett, ellenőrzött intézményi költségvetés-tervezetek valamint zárszámadások beépülnek az önkormányzat költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetébe.

c.)  a képviselő-testület – a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság álláspontja ismeretében – a költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetet megtárgyalja és jóváhagyja,

d.) az így elfogadott költségvetési-, és zárszámadási rendeletek – melyekbe az intézményi költségvetési és zárszámadási adatok is elfogadásra kerültek – az intézmény részére az elfogadást követő megküldésre kerülnek, mely egyben az intézményi költségvetések és zárszámadások elfogadását is jelenti.

61. § A testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adót vezet be, melynek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

62. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat a vagyonról és gazdálkodásról szóló külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet szabályozza:

a) forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a

    vagyontárgyakról való rendelkezés során. 

63. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2014.(II. 10.) önkormányzati rendelete.

            Oláhné Surányi Ágnes                                                     dr. Papp Gyula Gábor

                   polgármester                                                                   címzetes főjegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre kerül:

Velence, 2014. július 21.

                                                                                                          dr. Papp Gyula Gábor

                                                                                                              címzetes főjegyző