Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015 (IX.25.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 25- 2020. 02. 03Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015 (IX.25.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat
A testület működése
1. Általános szabályok
2. § (1) A testületet a polgármester és a megválasztott képviselők alkotják. A testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
3. § A testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
2. A testület munkaterve
4. § (1) A testület féléves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé a félévet megelőző utolsó ülésen.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, lehetőség szerint háromhavonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
3. A testület üléseinek összehívása
5. § (1) A polgármester a testületet – a (6) bekezdés esetét kivéve – írásban hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a testületet az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.
(3) A meghívó tartalmazza:
6. § (1) A testület ülésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az előterjesztések papír alapú megküldésével meg kell hívni:
4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
7. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.velence.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Velencei Híradó című városi lapban (a továbbiakban: városi lap), valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.
8. § A testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve bármely képviselő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést a napirend elfogadásakor.
5. Előterjesztések
9. § (1) A testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
10. § (1) A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.
(2) Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a testület tagjai rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig.
11. § Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt, vagy az a testület következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a testület határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
6. Az ülés vezetése, a vita
12. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.
13. § (1) Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
14. § (1) Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a testület vita nélkül dönt.ndi pontok tárgyalása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.
(3) A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.
(2) A nyilvános ülés kezdetén, a napire
15. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum egyszer 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Aki az egyszeri 5 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még egyszer 2 percben reagálhat a később elhangzottakra. Személyes érintettség esetén további 1 perces viszontválaszra van lehetősége.
(2) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét 15 perces, a képviselőket 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.
(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1) - (2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.
(4) A bizottság döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.
(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg az 5 percet.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a testület vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.
(7) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.
(8) Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig módosíthatja, illetve visszavonhatja, amelyet a testület szavazás nélkül vesz tudomásul.
(9) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(10) Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha legalább 3 képviselő azt kezdeményezi.
16. § A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.
7. Határozathozatal
17. § (1) Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a testület tagja a szavazástól tartózkodhat.
(2) A szavazás kézfeltartással történik, az elnök a szavazatokat megszámlálja.
(3) Ha a testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (4) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A testület a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.
(4) A szavazás sorrendje a következő: először a bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a testület. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a testület a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.
(5) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.
(6) Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.
(7) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
(8) A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a testület ügyrendi döntést hoz.
(9) A testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.
(10) A módosító indítványokról a testület szavaz. A módosító indítvány elfogadásához az eredeti határozati javaslatra előírt szavazati többség szükséges.
18. § Az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Amennyiben a testület tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000, - Ft bírság megfizetésére köteles.
19. § A testület által - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:
8. Titkos és név szerinti szavazás
20. § (1) Titkos szavazást tarthat a testület a polgármester, vagy legalább 4 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. Az alpolgármester választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.
(4) Titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság végzi.
21. § (1) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester kérésére a jegyző felolvassa a testület tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor szóban igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól.
(2) A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
9. Képviselői kérdés
22. § (1) A képviselői kérdés a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a testület ülésén a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.
(2) A kérdésre adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a testület a kérdésre adott választ nem fogadja el, úgy az a tárgya szerint illetékes bizottsághoz kerül véleményezésre.
(3) A kérdés alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
(4) A kérdés tárgyának kivizsgálásába a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni. A kivizsgálással a testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, illetve az ügyben illetékes bizottság elnökét. A kérdés kivizsgálásával a testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.
(5) A kérdésre adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni.
23. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.
(2) A nyilvános ülés hangfelvétele közérdekű adatnak minősül.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 3, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 4 példányban készül.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Városi Könyvtár és a Fejér Megyei Könyvtár részére.
(6) A jegyzőkönyveket és a hangfelvételeket tartalmazó adathordozókat, az erre a célra rendszeresített zárható helyiségben, időbeli sorrendben kell tárolni.
11. Lakossági fórumok
24. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:
12. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) A rendelettervezet előkészítése:
A települési képviselő
26. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(2) Igazoltan van távol a testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek vagy a jegyzőnek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Amennyiben a képviselő a naptári év egésze alatt tartott testületi ülések vagy bizottsági ülések több mint az egynegyedéről hiányzott, a testület a következő év január 1-jétől a képviselő tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti, legfeljebb 12 havi időtartamra.
(3) A képviselő a testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
(5) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint a 9. § (3) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában meghatározott előterjesztőknél kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
A testület bizottságai
13. Bizottságok létrehozása
27. § (1) Velence Város Önkormányzata a következő bizottságokat hozza létre:[1]
1. [2]Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
2. Ügyrendi Bizottság (3 fő képviselő)
3. Humán Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
4. Kulturális és Sport Bizottság (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
(2) A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.
(3) A testület legfeljebb 1 éves időtartamra, határozattal ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés testület által történő elfogadásáig tart.
14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok
28. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt, a testület tagjait, a bizottság ülése előtt legalább 3 nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.
(2) Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a bizottság képviselő tagjai közül kell elnökhelyettest választani.
(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
(4) A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.
(5) A bizottsági ülések meghívóit a polgármesteri hivatal épületében a hirdetőtáblán és a városi honlapon közzé kell tenni.
(6) A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.
(7) A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.
(8) A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.
29. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A bizottság - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.
(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.
(3) A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvben – a bizottsági tag kérésére – rögzíteni kell a kisebbségi véleményeket.
(4) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke három havonta beszámol a testületnek.
(6) A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, valamint az előterjesztésekre vonatkozó 9 -11. §-át - a (7) - (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.
(7) A bizottsági előterjesztéseket - a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés, valamint az 5. § (5) - (6) bekezdése kivételével - 5 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.
(8) Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a bizottság elé.
(9) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
30. § A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és a jelen rendelet keretei között maga állapítja meg.
15. A bizottságok általános feladatköre
31. § A bizottság:
a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,
b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,
c) véleményezi a más bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más testületi döntés ezt előírja,
d) szervezi és ellenőrzi a testület döntésének végrehajtását,
e) kialakítja állásfoglalását a testület által meghatározott előterjesztés esetében,
f) előkészíti azt az előterjesztést, amelynek testület elé terjesztésére attól megbízást kapott,
g) felkérés esetén véleményezi a testület felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
h) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,
i) gyakorolja a testület által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,
j) figyelemmel kíséri az Európai Uniós tagsággal összefüggő szakterületét érintő feladatokat,
k) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
l) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.
16. A bizottságok részletes feladatai
32. § A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság részletes feladatai:
1. Pénzügyi és költségvetési területen:
33. § Az Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:
34. § [3] Az Humán Bizottság részletes feladatai:
35. § [4]
1. Szociális területen:
36. § [5]A Kulturális és Sport Bizottság részletes feladatai:
1. Előkészíti az ágazat fejlesztését segítő pályázatok benyújtását, véleményezi az intézmények által készített és önrész biztosítását igénylő pályázatokat és javaslatot tesz az önrész biztosítására.
2. Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi kitüntetésekre történő felterjesztést.
3. Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére.
4. Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási, közművelődési és sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.
5. Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására.
6. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítését.
7. Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira.
8. Véleményezi az önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények működtetését érintő oktatásszakmai döntéseket.
9. Kialakítja álláspontját a kormányhivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában.
10. Véleményt nyilvánít a helyi hagyományok ápolásáról, az értéktár fejlesztéséről.
11. Véleményezi a köznevelési, közművelődési, kulturális intézmények közalkalmazotti létszáma módosítására vonatkozó előterjesztéseket.
12. Koordinálja a művelődéssel, közoktatással, sporttal és civil szerveződésekkel kapcsolatos városi érdekek feltárását.
13. Véleményezi a köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
14. Figyelemmel kíséri és támogatja Velence Város fiataljainak, különös tekintettel a valamely területen kimagasló eredményt felmutató kulturális előmenetelét.
15. Javaslatot tesz a közterületek földrajzi nevének megállapítására és megváltoztatására.
16. „Velence” név használatával kapcsolatos kérelmeket döntésre előkészíti.
17. Ellátja a Velence Települési Értéktárával kapcsolatos feladatokat.
18. Javaslatot tesz a helyi önkormányzati díjak odaítélésére.
19. Koordinálja a Nemzeti ünnepek megszervezésével járó feladatokat.
20. Véleményezi a köznevelési intézményekben lefolytatott szakmai, törvényességi ellenőrzésről készült jelentést, előkészíti a szükséges fenntartói döntéseket
21. Véleményezi a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet
22. Véleményezi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét.
23. Véleményezi az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötendő köznevelési szerződés megkötését.
24. Véleményezi az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkatervét
25. Véleményezi a köznevelési intézményekre vonatkozó éves ellenőrzési tervet.
26. Véleményezi a Sportkoncepcióban és Sporttámogatási Rendszerben meghatározott témaköröket.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
17. A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 4. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.
(4) A polgármester javaslatot tesz a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának emelésére, természetbeni juttatásának módosítására.
18. Az alpolgármester
38. § (1) A testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörét a polgármester határozza meg.
(2) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az alpolgármestert feladatellátása során hivatali munkarend nem köti.
19. A jegyző, az aljegyző
39. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként
40. § Az aljegyző
A polgármesteri hivatal
41. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(2) A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.
(3) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(4) A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet, szervezeti felépítését és organogramját a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.
(6) A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az Ügyrend tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
42. § (1) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).
(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni
43. § (1) A testület a költségvetési rendelet kapcsán először határozattal elfogadja a költségvetési koncepciót, majd a koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester és a jegyző együttesen terjeszti a testület elé.
(2) A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.
(3) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester és a jegyző terjeszti a testület elé.
(4) A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.
Záró rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet 2015. szeptember 25. napján lép hatályba.
(2) A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: A zárt ülés tartásához szükséges „nyilatkozat” szövege, amennyiben az ügyben az Mötv. szerint kérelemre zárt ülést kell tartani
2. melléklet: A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
3. melléklet: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása, organogramja
4. melléklet: A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló rendelkezések
5. melléklet: Velence Város Önkormányzat bizottságainak nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok
6. melléklet: Velence Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok
7. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai
8. melléklet: Az előterjesztések formai követelményeit tartalmazó iratminták
(3) A szervezeti és működési szabályzat függelékei:
1. függelék: Velence Város Önkormányzatának tagjai, tisztségviselői
2. függelék: Velence Város Önkormányzat bizottságainak névsora
(4) Jelen rendelet megalkotásával hatályát veszti a Velence Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (VII. 21.), a 21/2014. (X.28.) önkormányzati rendelet, az 1/2015.(II.02.) rendelet, a 7/2015.(IV. 23.) önkormányzati rendelet.
1. függelék
2. függelék