Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében- kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, - figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére –, az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, segíteni a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerülteket, egyúttal ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2.§ Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3.§ (1)-(3) bekezdése szerint Velence Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személyekre.

3. Értelmező rendelkezések

3.§ (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó-vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI.törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 2. pont szerint, a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbelirokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

e) közeli hozzátartozó : a házastárs, az egyeneságbeli rokon , az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-,  a mostoha-és a nevelőszülő és a testvér.

f) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a legalább 3 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Sztv.4.§ rendelkezései az irányadók.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4.§ (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Szociális Humánerőforrás Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza.

(2) A Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

5.§ (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni. A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – ha e rendelet másként nem rendelkezik – személyesen az Iktatóban, vagy postai úton nyújthatók be.

(4) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára az Igazgatási Osztály készíti elő.

(5) A szociális ellátást igénylő család, illetve házastárs szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő hivatali egység az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Sztv.10.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(7) A rendelet 9.§ (1) bekezdés szerinti ellátási formák a településen lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt élő személyek részére állapíthatók meg.

6.§ (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtási hónapjának első napjától illeti meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kerülnek folyósításra, folyószámlára történő utalással.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezései az irányadóak.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

7.§ (1) Az Sztv. 17.§-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, erre irányuló részletes írásbeli kérelem esetén a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

6. Adatkezelés

8.§ (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Sztv. 18-19.§-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartás vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

II. fejezet

7. Ellátási formák

9.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére Települési támogatást biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint

(2) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:

1. lakhatási támogatás
2.  gyógyszertámogatás
3. gyermekétkeztetési támogatás
4. temetési támogatás
5. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
6. rendkívüli települési támogatás
7. köztemetés
8. krízistámogatás
9.  szociális kamatmentes kölcsön.

(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. családsegítés,
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(4) A lakhatási, a gyermekétkeztetési támogatást kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható az eljáró hatóság döntése alapján

(5) A (2) bekezdés a) –c) pontjai szerinti ellátások havi rendszerességgel nyújtott ellátások (a továbbiakban együtt: rendszeres ellátások, míg a (2) bekezdés d)- i) pontjai szerinti ellátások eseti ellátások.

(6) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

8. Lakhatási támogatás

10.§ (1) A Bizottság lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, szemétszállítás díjához nyújtható.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki

1. a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, vagy az önkormányzat tulajdonában álló lakásnak bérlője
2. akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225% (64.125,-Ft)
3. akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(4) Egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) Az Sztv. 38. § 2. pontja szerint a lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

1. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
2. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
3.  a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
4. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás nagykorú tagjai közül valaki magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik

(7) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) Az Sztv. 38.§ (4) bekezdése szerint elismert lakásnagyság:

- ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

- ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

- ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

- ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

- ha négy személynél több lakik a háztartásban, további személy után + 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át (14.250,-).

vagy

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az a) pont szerinti értéket meghaladja, de nem kevesebb , mint 2500 Ft azzal hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni

támogatás mértékének kiszámítása:

J  =  egy fogyasztási egységre jutó jövedelem

NYM= öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

(10) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(11) A lakhatási támogatásra nem jogosult, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(12) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(13) A jogosultság megállapításával egyidejűleg a kérelmező védendő fogyasztóvá válik.

(14) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

1. A kérelmező és a háztartásában élők jövedelemigazolását,
2. A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
3. A szolgáltató által kibocsátott utolsó havi számlalevelet,
4. A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata a lakás nagyságára vonatkozóan,
5. 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.

9. Gyógyszertámogatás

11.§ (1) A Szociális és Humánerőforrás Bizottság gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló nagykorú személynek, aki diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul és legalább havi 5.000,- Ft a gyógyszerköltsége és az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg:

a) Családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,-),

b) Egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj. mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250,-) azzal, hogy a feltételeknek együttesen kell megfelelni

(2) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógy ellátásra jogosult.

(3) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Sztv. 50§(3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

(4) A gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltséget és a gyógyszerszedésének időtartamát a háziorvos igazolja.

(5) A (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.

(6) A gyógyszertámogatás összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat az 1. melléklet tartalmazza, azzal, hogy az nem haladhatja meg a gyógyszerköltség összegét.

(7) Adott gyógyszer hatóanyagon belül lehetőség szerint a legkedvezőbb áron kapható készítmény vehető igénybe.

(8) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

1. A kérelmező és vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását,
2. A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
3. A háziorvos által kiállított igazolás a kérelmező havi receptköteles gyógyszerköltségéről,
4. Az illetékes Járási Hivatal közgyógyellátási kérelmet elutasító határozatát,
5. 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.

10. Gyermekétkeztetési támogatás

12.§ (1) A Bizottság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény151. §(1) bekezdése szerinti intézményekben (továbbiakban: intézmények) a gyermekétkeztetés személyi térítési díj 25%, 50 % vagy 100%-át átvállalja amennyiben,

a) a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át (45.600,-),

b) gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj. mindenkori legkisebb összegének 180 %-át (51.300,-) nem haladja meg.

(2) Annak a fiatal felnőttnek is megállapítható, aki középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és 23. életévét még nem töltötte be.

(3) A Bizottság a kérelem benyújtásakor vizsgálja az egyéni jogosultságot a rendelkezésre álló ismert adatok alapján.

(4) A gyermekétkeztetés megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a)A kérelmező és vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását.

b)A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,

c)Intézmény igazolását a napi térítési díjról,

d)16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.

11. Temetési támogatás

13.§ (1) A Bizottság temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek

a)aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és

b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,-)

c) egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250,-) nem haladja meg.

(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát

c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(3) A kérelmet a halálesetet követő vagy az anyakönyvi kivonat kiállításától számított 90 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A temetési támogatás eseti jelleggel állapítható meg, összege minimum 20.000 –maximum 30.000 forint lehet.

(5) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól egyedi, különös és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen:

- 70 év feletti személy hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodik,

- illetve kiskorú vagy fiatalkorú gyermek szülője halála esetén.

12. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

14.§ (1) A Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akinek az ellátásról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) További feltétele, hogy

a)a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át (45.600,-),

b)gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj. mindenkori legkisebb összegének 210 %-át (59.850,-) nem haladja meg.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseti jelleggel, gyermekenként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb három alkalommal állapítható meg

(5) A gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha gyermek

a) középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b.) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be, feltéve hogy önálló keresettel nem rendelkezik, kivéve, ha más, önkormányzat által biztosított támogatásban részesül (BURSA HUNGARICA Ösztöndíjpályázat).

(6) A támogatás összege nem lehet kevesebb 5000 – forint/alkalom, maximum 10.000 forint /alkalom.

(7) A (3) bekezdés megállapított jövedelemhatártól egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen:

• gyermek számára szolgáló kimagasló gyógyszerköltség
• hosszantartó kórházi kezelés

(8) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni formában is nyújtható. A természetbeni formában nyújtott támogatások során szükség szerint a HUMÁN Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat közreműködésére kerül sor.

(9) 2015. március 1. napja előtti megállapított önkormányzati segélyek a jelen rendeletben szabályozott ellátásokba beszámítanak, a 2015. december 31. napjáig megállapított ellátásoknál.

(10) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) A kérelmező és vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását,

b) A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,

c) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását,

d) Rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl. kórházi zárójelentés),

e) Gyámolt , illetve gondnokolt esetén a gyám-, illetve a gondnok kirendelő határozatot.

13. Rendkívüli települési támogatás

15.§ (1) A Bizottság rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,

1. aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,
2. aki alkalmanként jelentkező többletkiadások, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkésztéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorul. A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000,-) egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250,-)

(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy alkalommal, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege családonként min 5000,-Ft/alkalom, maximum 10.000.-Ft /alkalom.

(4) Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra aki,

a) kiskorút vagy – a 14. § (5) bekezdés a ) és b) pontja szerinti nagykorúvá vált gyermeket nevel,

b) vagyonnal rendelkezik.

(5) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen:

• munkahely elvesztése,
• hosszantartó kórházi kezelés.

(6) 2015. március 1. napja előtt megállapított önkormányzati segélyek a jelen rendeletben szabályozott ellátásokba beszámítanak, a 2015. december 31. napjáig megállapított ellátásoknál.

(7) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A természetbeni formában nyújtott támogatások során szükség szerint a HUMÁN Családsegítő és Gyerekjóléti Szolgálat közreműködésére kerül sor.

(8) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) A kérelmező és vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását,

b) A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,

c) Gyámolt, illetve gondnokolt esetén a gyám-, illetve a gondnok kirendelő határozatot,

d) Rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl.: kórházi zárójelentés, gyermek fogadásának előkészítéséhez a védőnői igazolás, nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásához útiköltség elszámolás stb.).

14. Köztemetés

16.§ A Sztv. 48 §-a szerinti köztemetésekről a polgármester gondoskodik.

III. Fejezet

15. Az önkormányzat által önként vállalt egyéb támogatások

17.§ Az Önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat biztosítja

a) Krízistámogatás

b) Szociális kamatmentes kölcsön.

16. Krízistámogatás

18.§ (1) A Bizottság, illetve halasztást nem tűrő esetekben a polgármester krízistámogatás állapíthat meg annak a velencei lakcímmel rendelkező személynek, akinek Velence város közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik

a) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója

b) önkormányzati lakás bérlője, lakáshasználati szerződéssel rendelkező használója és

a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000,-), egyedülálló esetében a 300%-át (85.500,-).

(2) ​Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, földrengés, árvíz, belvíz és viharkár.

(3) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet

b) a kérelmező és családja jövedelemigazolást.

(4) Elemi kár esetében a jövedelemi határoktól, valamint a támogatás maximum határától –az önkormányzat költségvetésére figyelemmel- a polgármester illetve a Bizottság különös méltánylást igénylő esetben eltérhet.

(5) A polgármester a következő bizottsági ülésen beszámolási kötelezettséggel tartozik a megtett intézkedésekről.

(6) A krízistámogatás összege nem haladhatja meg a 150.000 forintot.

17. Szociális kamatmentes kölcsön

19.§ (1) A Polgármester szociális kamatmentes kölcsönt állapíthat meg az alábbi célokra:

a) közüzemi órák felszereléséhez,

b) bűncselekményből származó kár mérséklésérhez, ha károsult a bekövetkezett kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

c) gyógyászati segédeszköz vásárlásához,

d) rendkívüli élethelyzetből (pl. kórházi ellátás, súlyos betegségből) eredő költségek mérsékléséhez,

e) közüzemi tartozás rendezéséhez abban az esetben, ha tartozás összege egy szolgáltatónál meghaladja az 50.000,- forintot, de nem éri el 400.000,- forintot.

(2) A kölcsön azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor igazolt rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek és az egy főre eső havi nettó jövedelmük meghaladja

1. egyedül élőknél az öregségi nyugdíj 200 %-át (57.000,-),
2. családok esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át (51.300,-), és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500,-).

(3) Nem nyújtható abban az esetben, ha kérelmező rendelkezik egynél több lakástulajdonjogával, bérleti, haszonélvezeti jogával, vagy egyéb hasznosítható ingatlannal.

(4) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 100.000 forintot.

(5) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő második hónap első napján kezdődik a havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(6) A kölcsön visszafizetését kérelemre a Polgármester méltányosságból –egészben vagy részben elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet, vagy méltányolható jelentős negatív változás következetik be.

(7) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(8) Ha a kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a Polgármester –két hónap türelmi idő után a törlesztő részlet visszafizetésének futamidejét maximum 12 hónappal meghosszabbíthatja.

(9) A szociális kölcsön megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

1. A kérelmező és vele egy háztartásában élő jövedelemigazolását,
2. A szociális kölcsön felhasználását alátámasztó irat (pl.: rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató igazolása, gyógyászati segédeszköz vásárlását alátámasztó számla és kórházi zárójelentés stb),
3. Büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat arról, hogy nem rendelkezik egynél több lakástulajdonjoggal, bérleti joggal, haszonélvezeti joggal vagy egyéb hasznosítható joggal.

18. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

20.§ (1) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(2) A házi segítségnyújtás, családsegítés és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás benyújtásának, megállapításának, fizetendő térítési díjak mértékének szabályait az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

21.§  Étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

22.§ Az Sztv. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján életkora miatt szociálisan rászorult az a személy, aki a 70. életévét betöltötte és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

23.§ Az Sztv.62. § (1) bekezdés b) pontja alapján egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) szakértői bizottság által igazoltan az egészségkárosodásának mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot,

b) háziorvos vagy szakorvos által igazoltan akut vagy krónikus betegsége miatt önmagán ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes.

24.§ Az Sztv. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki Magyar Államkincstár által kiadott igazolás szerint fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

25.§ Az Sztv. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján pszichiátriai betegsége miatt illetve az Szt. 62. § (1) bekezdés d) pontja alapján szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 21.§ (1) – (4) bekezdésében meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

26.§ Az Sztv. 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni, aki az éjszakáit Velence város közterületén vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

Az Sztv. 62. § (1) bekezdésében foglaltakon túl étkeztetés nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át.

27.§ (1) Az étkeztetés házhozszállítással történik.

(2) A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosítja.

28.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a „Humán” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani, kivéve a szociális rászorultság címén kért térítési díj mérséklése iránti kérelmet, melyet a Bizottság felé kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a „Humán” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt.

(3) A „Humán” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(5) Az intézményi térítési díjat az étkeztetés esetében az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

29.§ (1) Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta.

(2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. 

IV. fejezet

19. Helyi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása

30. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (továbbiakban: kerekasztal).

(2) A kerekasztal tagjai:

- Szociális és Humánerőforrás Bizottság elnöke,

- Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,

- Háziorvosok, védőnők,

- I. számú Nyugdíjasklub vezetője

- II. számú Nyugdíjasklub vezetője,

- III. számú Nyugdíjasklub vezetője,

- Református Egyház képviselője,

- Katolikus Egyház képviselője,

- Baptista Egyház képviselője,

- Intézmények képviselői.

(3) A kerekasztal feladatai:

- részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

- folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.

(4) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal vezetője Velence Város Polgármestere, az üléseket Ő hívja össze.

V. fejezet

20. Záró és hatályba léptető rendelkezések

31.§ (1) Az önkormányzati rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Velence város önkormányzat Képviselő-testületének pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 8/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete.

                          Koszti András                                                 dr. Korossy Csaba

                           polgármester                                                           jegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre kerül:

Velence, 2015. február 27.

                                                                                                  dr. Korossy Csaba

                                                                                                            jegyző