Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos eljárásról, valamint a követelés elengedésének eseteiről és módjáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet
1. A rendelet hatálya

1. §

(1)    Jelen önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Velence Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) és intézményei (a továbbiakban: intézmény) behajthatatlan követelésével kapcsolatos eljárásra, valamint az általuk nyilvántartott követelés elengedésének eseteire és módjára, kivéve az adóbehajtás alatt álló követelést.

(2)    Jelen önkormányzati rendelet alkalmazásában követelésnek minősül a behajthatatlanná nem minősített, valamint a behajthatatlanná minősített követelés.

(3)    Behajthatatlan követelés:
a)    amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv- alapján vélelmezhető)
b)    amelyet az önkormányzat követelés elengedésre jogosult szerve a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c)    amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás vagy nyilatkozat szerint nincs fedezet,
d)    amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e)    amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f)    amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
g)    amely olyan – a központi költségvetésről, szóló mindenkori törvényben meghatározott mértékű – kis összegű követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítás nincsen arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, valamint
h)    amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

II. Fejezet
2. A követelés minősítése

2. §

(1)    A követelés felülvizsgálatát az önkormányzat és az intézmény évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzi.

(2)    Az önkormányzat és az intézmény évente, a zárszámadás előtt minősíti a követelést és szükség esetén javaslatot tesz annak leértékelésére, valamint értékvesztés elszámolására.

(3)    A követelés minősítése alapján annak leértékeléséről, valamint az értékvesztés elszámolásáról értékhatárra tekintet nélkül az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője jogosult.

(4)    A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a követelés minősítésén túl a követelés behajthatatlanná nyilvánításáról értékhatárra tekintet nélkül az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője dönt.

(5)    A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

III. Fejezet
3. A követelés elengedésével kapcsolatos szabályok

3. §

(1)    Az önkormányzat és az intézmény részben vagy egészben lemondhat a követeléséről:
a)    csődeljárási, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében,
b)    felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
c)    ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
d)    bírósági egyezség keretében,
e)    ha az csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
f)    ha a kötelezett nem lelhető fel – a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel – és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,
g)    ha a lemondás az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön jogszabály által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
h)    szervezetben fennálló önkormányzati tagság megszűnése esetén a szervezet létesítő okirat alapján járó vagyon tekintetében, ha az önkormányzatnak járó vagyon a szervezet további működését veszélyezteti, vagy
i)    ha a jogerős hatósági határozatban előírt kötelezettségének nem teljesítése miatt a kötelezett a terhére bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a bírság alapjául szolgáló, elmulasztott kötelezettségének igazoltan eleget tesz.

(2)    A 3. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti követelés elengedéséről önkormányzat és intézmény esetén a képviselő-testület jogosult dönteni.

(3)    A 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti követelés elengedéséről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.

(4)    A követelés elengedésére jogosult az eljárás során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, valamint az intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát.

4. Záró rendelkezések

4. §

Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

    Koszti András                                                                                                Dr. Szvercsák Szilvia
    polgármester                                                                                                          jegyző