Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Velence Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és egyéb immateriális javakra, továbbá 

b) tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre. 

(2) E rendelet szabályait nem kell alkalmazni

1. az önkormányzat tulajdonában álló közterületre, lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre,
2. az önkormányzat pénzeszközére,
3. az önkormányzat követelésére,
4. valamint olyan esetekben, amelyeket a hatályban lévő más önkormányzati rendeletben már szabályoztak.
   

(3) Jelen rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) fogalom-meghatározásai az irányadóak.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyonának meghatározása és annak elemei

1. Az önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló vagyon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(5) Jelen rendelet – az Nvtv. (2) számú mellékletében foglaltakon túlmenően – az 1. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyakat minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

(6) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:

1. a műemlékek, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek, építmények,
2. a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,
3. a védett természeti területek és emlékek,
4. a köztéri műalkotások és egyéb művészeti alkotások,
5. a közgyűjtemények,
6. a közművek és a közművállalatok használatába adott vagyon,
7. a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon a (5) bekezdésben meghatározott vagyon kivételével,
8. az erdők.
   

(7) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek forgalomképesség szerinti kimutatását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. A vagyon nyilvántartása

3. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról jogszabályban előírt nyilvántartást (vagyonkataszter) kell vezetni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(3) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a törzsvagyonba sorolandó át.

(4) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(5) A vagyon (2)-(4) bekezdés szerinti átsorolásáról a képviselő-testület dönt.

(6) A vagyon (2)-(4) bekezdés szerinti besorolás nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

1. Általános szabályok

4. §

(1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint

1. a képviselő-testület
2. polgármester

   gyakorolja.

2. Az önkormányzati vagyon működtetése, hasznosítása

5. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, a hasznok szedésével az önkormányzat gazdasági társaságát, közalapítványát, valamint egyéb jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet szerződés alapján bízhat meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési szervei részére a működéshez szükséges vagyon használati jogát, illetve a hasznok szedésének jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati és egyéb vagyonhasznosító szerveket a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga illeti meg az e rendeletben foglaltak szerint.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a használat és a hasznok szedése során eljárni, a vagyonhoz fűződő terheket viselni, és kötelesek a használatukban lévő vagyonnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(5) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat az önkormányzat, valamint szervei számára, az általuk meghatározott határidőn belül.

3. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

6. §

(1) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében ruházható át a vagyonkezelésre kiírt nyilvános pályázat nyertesére, vagyonkezelési szerződéssel, a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási, pályázati rend szerint. A pályázat kiírása előtt kötelező vagyonértékelést végezni vagy végeztetni.

(2) A vagyonkezelői jogot kijelölés útján, ingyenesen, vagyonkezelési szerződéssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló

      a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása,

b) az önkormányzat, több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat vagy az állam együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság,

ha ez a szervezet a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

(3) A vagyonkezelő a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(4) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon:

1. birtoklására,
2. használatára,
3. a bérbeadásra és egyéb, a tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosításra.
   

(5) A vagyonkezelő köteles:

1. a rábízott vagyon közterheinek viselésére, jó gazda módjára történő megőrzésére, az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
2. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályokban, illetve önkormányzat által meghatározott módon történő teljesítésére,
3. a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és az elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeg vagyonkezelési szerződésben meghatározott részét, annak rendelkezései szerint a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítani,
4. a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníteni, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi,
5. a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat,
6. a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni,
7. az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.
   

(6) A vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott ingó vagyon a képviselő-testület hozzájárulásával selejtezhető vagy - a tulajdonviszonyokat nem érintő módon - hasznosítható.

7. §

(1) A vagyonkezelői jogról való döntés, valamint a vagyonkezelési szerződés megkötése és módosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:

1. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
2. a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
3. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
4. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
5. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
6. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
7. az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
8. a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
9. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
10. a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
11. A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ennek a kötelezettségnek, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.
    

(2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján, vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – harmadik fél közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik fél közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért.

(3) A vagyonkezelésben lévőönkormányzati vagyon bérbeadására ezen rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter és a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.

(5) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15. napjáig a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszköz(ök) állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és azt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott nyilvántartásokkal együtt bemutatni.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:

1. ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
2. ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
3. ha 6 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
4. ha a tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változás miatt a szervezet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
5. mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előír.

8. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester, illetve a polgármester által meghatalmazott személy ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása, és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

1. a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni,
3. a vagyonkezelő selejtezési és leltározási tevékenységében részt venni.

(4) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

1. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
3. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni, és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

• az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
• az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól - összefoglaló ellenőrzési jelentésben - a tárgyévet követő év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. §

(1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben a meghatározott időtartam elteltével,
2. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
3. rendkívüli felmondással,
4. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, 
5. a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
6. a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, valamint
7.  az ingatlan külön törvény szerinti kisajátításával.

(2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondás esetén hat hónap.

(3) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozását a vagyonkezelő negyedévente köteles bejelenteni. A vagyontárgy értékváltozásához kapcsolódóan a vagyonkezelői szerződés módosítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog megszűnésekor haladéktalanul gondoskodik annak az ingatlan–nyilvántartásból való törléséről.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

10. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi, tagsági jogokat – a képviselő-testület eltérő döntése hiányában – a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal, pénzügyi befektetésekkel vagy vegyes portfolió-kezeléssel kapcsolatos döntés.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem vonatkozik a bevételek és kiadások között keletkező, átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezésére, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlására és értékesítésére. Ezen hatáskört a polgármester gyakorolja.

(4) A képviselő-testület az önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát a polgármesterre ruházza át.

(5) Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyontárgyat a képviselő-testület a pénzügyi és városfejlesztési bizottság előzetes véleményezését követően terhelheti meg.

(6) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok vonatkozásában a szolgalom, vezetékjog vagy egyéb közérdekű használati jog alapításához való hozzájárulás nettó 5.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a polgármester, nettó 5.000.000,- Ft felett a képviselő-testület hatásköre.

5. A vagyongazdálkodás tervezése

11. §

A képviselő-testület a vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program részeként fogadja el.

6. A vagyon értékének meghatározása

12. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítésére, illetve megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét

1. ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
2. ingó vagyon esetében vagyonnyilvántartás szerinti nettó érték vagy 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
3. vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,
4. tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert tőzsdei ár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben az adott vagyonelem vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, egyedi szakértői értékelés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Velence Város közigazgatási területén kívül található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon esetén nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig az ingatlan értékének meghatározása történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal.

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani.

IV. Fejezet

Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett

1. Önkormányzati vagyon szerzése

13. §

(1) Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlanok vonatkozásában az ingatlanra vonatkozó hivatalos ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés megrendeléséről, továbbá az ingatlan megszerzésére vonatkozó előterjesztés készítéséről a képviselő-testületdönt.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását is – a képviselő-testület hatásköre.

(3) Vagyonszerzés esetén az érték meghatározására a 12. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, elővásárlási jog gyakorlása esetében az ügy egyedi körülményeinek és a költségvetési lehetőségeknek a figyelembe vételével ettől el lehet térni.

(4) Az ingyenes önkormányzati vagyonszerzés a polgármester hatásköre.

2. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése

14. §

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati ingatlanvagyon közfeladat-ellátás esetén ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adható gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány, alapítvány és költségvetési szerv részére. A használatba adásról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a képviselő-testület dönthet – kivételesen, az önkormányzat és a helyi lakosság kiemelt jelentőségű érdekeinek figyelembevételével, amennyiben a döntésből származó egyéb várható előnyök indokolják - önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának, használatának kedvezményes átengedéséről gazdálkodó szerv részére.

(3) Az önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról, illetve ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

3. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása

15. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

16. §

(1) A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat vagy társasági szerződés (a továbbiakban: alapító okirat) szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízhatja.

(2) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerint használatába adott ingatlant 1 évet meghaladó időtartamra bérbe adta, a szerződésekről köteles a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatni. 5 éven túli szerződéskötés vagy bármilyen tulajdoni korlátozás esetén a vagyonhasznosító az erre vonatkozó megállapodás megkötése előtt köteles a hasznosításhoz a képviselő-testület jóváhagyását kérni. A jelen bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az önkormányzat a vagyonhasznosítóval kötött szerződésben vagy az alapító okiratban ettől eltérően rendelkezik.

4. Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyon elidegenítése és hasznosítása

17. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatásköre az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek gazdasági társaságba történő bevitele.

(2) Azokra az üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanokra, amelyek esetében vagyoni bevételt eredményező hasznosítás nem lehetséges, az ingatlanok állagmegóvása és tisztántartása érdekében, önkormányzati költségcsökkentés céljából, nettó 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási értékű ingatlanok esetében  a polgármester - a pénzügyi és városfejlesztési bizottság egyetértésével -  jogosult karbantartási vagy üzemeltetési szerződéseket kötni, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szerződések keretében átadott vagyon használója az ingatlanon haszonszerző tevékenységet kizárólag a tulajdonos engedélyével folytathat, továbbá egyéb, az ingatlanon folytatott tevékenységéhez Európai Uniós támogatást nem vehet igénybe. A karbantartási, üzemeltetési szerződések 1 évnél hosszabb időtartamúak nem lehetnek.

5. Vételár megfizetésére vonatkozó rendelkezések

18. §

(1) Az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésénél az önkormányzat fizetőeszközként csak pénzt, vagy a képviselő-testület határozata alapján csereingatlant vagy értékpapírt fogad el.

(2) Önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén részletfizetésre vagy fizetési haladékra csak rendkívül indokolt esetben, az adott eset egyedi értékelése alapján, a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával kerülhet sor. A részletfizetést, illetve a fizetési haladékot a költségvetési éven belül a polgármester, a költségvetési éven túl a képviselő-testület engedélyezi.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon elidegenítésének nyilvánossága

1. Elidegenítési eljárások

19. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése az alábbi eljárások keretében történhet:

1. nyilvános vagy zártkörű pályázat,
2. árverés (a továbbiakban a) és b) együtt: versenyeztetés),
3. elidegenítés versenyeztetés nélkül.

(2) A tulajdonjog átruházására jogosult szabadon választhat az értékesítés (1) bekezdésben meghatározott módjai közül, figyelemmel a Nvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(3) Az önkormányzat az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő értékhatárt nem kíván meghatározni. Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha a hasznosítani kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben az ezzel összefüggésben meghatározott összeget meghaladja.

2. Nyilvános és zártkörű pályázat

20. §

(1) Nyilvános vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - zártkörű pályázat útján a pályázati kiírásban szereplő feltételek figyelembe vételével az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek kell az önkormányzati vagyonelemet elidegeníteni. A pályázat során követendő eljárás rendjét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.

(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

1. a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
2. az önkormányzati érdekek azt indokolttá teszik,
3. a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntésben kell rendelkezni.

21. §

(1) A pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonjog átruházására jogosult maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.

(2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A pályázati eljárás eredményeként - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(4) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét lehetővé tévő rendelkezéseket.

22. §

Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval azonos feltételek mellett szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni, abban az esetben, ha

a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és

 b) a szerződésnek a kiíró által történő felmondásakor vagy az attól történő elálláskor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

3. Elidegenítés versenyeztetés nélkül

23. §

(1) Versenyeztetés nélkül idegeníthető el az önkormányzati vagyon, ha:

1. az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabályban, szerződésben előírt jogosultság illeti meg,
2. az ingatlan önállóan nem beépíthető vagy helyhez kötött igényt szolgál ki, vagy
3. az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével a tulajdonjog átruházására jogosult így dönt.

4. Az árverés

24. §

(1) Az árverés a vagyon értékesítésének nyilvános, az árverési vevő közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 3/2013. (II.19.) önkormányzati rendelete.

(3) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 9/2014. (III.03.) önkormányzati rendelete.

(4) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 13/2015. (IX.4.) önkormányzati rendelete.

                          Koszti András                                              Dr. Szvercsák Szilvia

                           polgármester                                                           jegyző