Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (I.26.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális juttatások rendszeréről
Hatályos: 2018. 01. 27- 2023. 04. 28Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (I.26.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális juttatások rendszeréről1
Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §‑ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében, a 45. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a 48. § (1) és (4) bekezdéseiben, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a helyi szociális juttatások rendszeréről a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A jelen önkormányzati rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése Velence Város közigazgatási területén.
(2) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt figyelmet fordít a velencei családok, az élethelyzetüknél fogva segítségre szoruló társadalmi csoportok, személyek támogatására, különös tekintettel a gyermekes családokra, az idősekre és a fogyatékkal élőkre. Az egyes támogatások meghatározásánál kiemelt szempont a ténylegesen rászorulók segítése és a társadalmi szemlélet-formálás elősegítése.
(3) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászoruló velencei állampolgárok életminőségén kíván javítani, segíteni a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került lakosokat, egyúttal ösztönözni kívánja a támogatást kérőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy maguk és családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
2. A rendelet hatálya
2. § Jelen rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)-(3) bekezdései szerint Velence Város Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személyekre.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában:
1. aktív korú: az Sztv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy;
2. család: az Sztv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége;
3. egyedülálló: az Sztv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy;
4. egyedülélő: az Sztv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy;
5. elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, az aszály, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár;
6. fiatal felnőtt: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § c) pontjában meghatározott személy;
7. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § q) pontjában meghatározott személy;
8. gyermek: a Gyvt. 5. § a) pontjában meghatározott személy;
9. háztartás: az Sztv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége;
10. jövedelem: az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom;
11. keresőtevékenység: az Sztv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti fogalom;
12. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle;
13. közeli hozzátartozó: az Sztv. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy;
14. kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást - veszélyeztető helyzet;
15. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet;
16. rendszeres pénzellátás: az Sztv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás;
17. életvitelszerű tartózkodás: a magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy velencei ingatlanban, ha az számára a tényleges életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, annak kapcsán közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, valamint elsődleges címeként (levelezési címként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál;
18. tartós betegség: a Gyvt. 5. § p) pontjában meghatározott fogalom;
19. vagyon: az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;
20. várandós anya válsághelyzete: a Gyvt. 5. § o) pontjában meghatározott fogalom;
21. veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontjában meghatározott fogalom;
22. lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott fogalom;
23. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
24. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Sztv. 4. § rendelkezései az irányadók.
4. Hatásköri és eljárási rendelkezések
4. § (1) Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján a jelen rendeletben meghatározott hatásköröket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.
(2) Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján az alábbi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja:
a) köztemetés,
b) krízistámogatás,
c) szociális kamatmentes kölcsön.
(3) A Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülethez címzett, de a Velencei Polgármesteri Hivatalnál benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
5. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, amelyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.
(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.
(3) A jelen rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek személyesen vagy postai úton nyújthatók be.
(4) A szociális ellátást igénylő család és háztartás szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő polgármesteri hivatal a jelen rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet, szükség esetén más szervek és hatóságok bevonásával.
(5) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Sztv. 10. §-ban foglaltak az irányadók.
(6) A jelen rendeletben meghatározott szociális ellátások a településen lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó személyek részére állapíthatók meg.
6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.
(2) A jelen rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.
(3) A Bizottság a szociális ellátások megállapítására irányuló kérelemről határozattal dönt. A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeknek a teljes egészében helyt adó döntését egyszerűsített határozatban hozza.
(4) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról.
(5) A krízistámogatást igénylő ügyekben a megállapított támogatás kifizetése házipénztárból engedélyezhető, amelyről a határozatban rendelkezni kell.
(6) A rendszeresen folyósított szociális ellátásokat (pl. lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás) utólag, minden hónap 5. napjáig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.
5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
7. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.
(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, erre irányuló részletes írásbeli kérelem esetén a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
6. Adatkezelés
8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Sztv. 18-19. §-aiban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.
(2) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a jegyző felé írásban bejelenteni.
7. Ellátási formák
9. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít a jelen rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:
a) lakhatási támogatás,
b) gyógyszertámogatás,
c) gyermekétkeztetési támogatás,
d) temetési támogatás,
e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
f) rendkívüli települési támogatás,
g) köztemetés,
h) krízistámogatás,
i) szociális kamatmentes kölcsön.
(3) A lakhatási támogatás, a gyermekétkeztetési támogatás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás szükség szerint természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható.
(4) A lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás, valamint a gyermekétkeztetési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátás (a továbbiakban együtt: rendszeres ellátások), míg a temetési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a köztemetés, a krízistámogatás, valamint a szociális kamatmentes kölcsön eseti ellátás.
(5) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
8. Lakhatási támogatás
10. § (1) A Bizottság lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló személy/személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
(2) A lakhatási támogatás a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás díjához nyújtható.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki
a) a kérelemben megjelölt lakásban lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, vagy az önkormányzat tulajdonában álló lakásnak a bérlője,
b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át (64.125,-Ft).
(4) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem összege megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(5) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(6) Amennyiben a háztartás nagykorú tagjai közül valaki magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) Amennyiben a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt is - él, a figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.
(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft/m2.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2,
c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2,
d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
|
J-0,5NYM |
|
|
NYM |
|||
11. § A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező és a háztartásában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
c) a szolgáltató által kibocsátott utolsó havi számlalevelet és számlarészletezőt,
d) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a lakás nagyságára vonatkozóan,
e) a 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.
9. Gyógyszertámogatás
12. § (1) A Bizottság gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló nagykorú személynek, aki diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul, és legalább havi 5.000,- Ft a gyógyszerköltsége, és az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg
a) a családban élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át (64.125,- Ft),
b) egyedül élő, egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500,- Ft) azzal, hogy a feltételeknek együttesen kell megfelelni.
(2) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.
(3) A gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltséget és a gyógyszer szedésének időtartamát a háziorvos igazolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.
(5) A gyógyszertámogatás összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat a jelen rendelet melléklete tartalmazza.
(6) Adott gyógyszer-hatóanyagon belül lehetőség szerint a legkedvezőbb áron kapható készítmény vehető igénybe.
(7) A gyógyszertámogatást minimum 3 hónaptól maximum 12 hónapig terjedő időtartamra állapíthatja meg a Bizottság.
13. § (1) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
c) a háziorvos által kiállított igazolást a kérelmező havi receptköteles gyógyszerköltségéről,
d) az illetékes járási hivatal közgyógyellátási kérelmet elutasító határozatát vagy hatósági bizonyítványát arra vonatkozóan, hogy nincs megállapítva közgyógyellátás, illetve folyamatban sincs a közgyógyellátás megállapítása,
e) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.
(2) A jelen rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a legalább 3 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.
(3) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.
10. Gyermekétkeztetési támogatás
14. § (1) A Bizottság a Gyvt. 21. §-a szerinti intézményekben (a továbbiakban: intézmények) a gyermekétkeztetés személyi térítési díjának 50 % -át vagy 100 %-át átvállalja, amennyiben
a) a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 % -át (51.300,- Ft),
b) a gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% -át (57.000,- Ft).
(2) A gyermekétkeztetési támogatás annak a fiatal felnőttnek is megállapítható, aki középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és a 23. életévét még nem töltötte be.
(3) A Bizottság a kérelem benyújtásakor a rendelkezésre álló ismert adatok alapján vizsgálja az egyéni jogosultságot.
(4) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és az (5) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen
a) a gyermek számára szolgáló kimagasló gyógyszerköltség, vagy
b) hosszantartó kórházi kezelés, vagy
c) a törvényes képviselő munkahelyének elvesztése esetén.
(5) Nem állapítható meg gyermekétkeztetési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.
15. § A gyermekétkeztetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában
c) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását,
d) az intézmény igazolását a napi térítési díj mértékéről,
e) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.
11. Temetési támogatás
16. § (1) A Bizottság temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki az elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és
a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %- át (64.125,- Ft),
b) az egyedül élő, egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 % -át (78.375,- Ft).
(2) A kérelmet a halálesetet követő vagy az anyakönyvi kivonat kiállításától számított 90 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A temetési támogatás eseti jelleggel állapítható meg, összege minimum 30.000,- Ft, maximum 40.000,- Ft lehet.
(4) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és az (5) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különös és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen:
a) ha a kérelmező 60 év feletti személy és hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodik,
b) a kiskorú vagy a fiatalkorú gyermek a szülője halála esetén.
(5) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.
17. § A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását,
d) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.
12. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
18. § (1) A Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elsősorban azokat a családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása - miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás további feltétele, hogy
a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át (45.600,-Ft),
b) a gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át (59.850,-Ft).
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseti jelleggel, gyermekenként havonta legfeljebb egy alkalommal, egy naptári évben legfeljebb három alkalommal állapítható meg.
(5) A gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha a gyermek
a) a középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, feltéve, hogy önálló keresettel nem rendelkezik.
(6) A támogatás összege minimum 10.000,- Ft/gyermek/alkalom, maximum 20.000,- Ft/gyermek/alkalom.
(7) A (3) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és a (8) bekezdés szerint megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen
a) gyermek számára szolgáló kimagasló gyógyszerköltség,
b) a gyermek vagy a törvényes képviselő hosszantartó kórházi kezelése,
c) a törvényes képviselő munkahelyének elvesztése esetén, valamint
d) az óvoda - vagy az iskolakezdés alkalmával.
(8) Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.
(9) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni formában is nyújtható (pl. készétel, tűzifa). A természetbeni formában nyújtott támogatások során szükség szerint a Humán Család-és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésére kerül sor.
19. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
c) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását,
d) rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl. kórházi zárójelentés, munkaviszony felmondásról szóló dokumentum, kollégiumi felvételi lap),
e) gyámolt, illetve gondnokolt személy esetén a gyám, illetve a gondnok kirendelő határozatot,
f) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.
13. Rendkívüli települési támogatás
20. § (1) A Bizottság rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,
a) aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,
b) aki alkalmanként jelentkező többletkiadások (így különösen a várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) miatt anyagi segítségre szorul.
(2) A rendkívüli települési támogatás feltétele, hogy
a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,-Ft),
b) az egyedül élő, egyedülálló kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250,-Ft).
(3) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy alkalommal, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.
(4) A rendkívüli települési támogatás összege minimum 10.000,- Ft/alkalom, maximum 20.000,- Ft/alkalom.
(5) A (2) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és a (6) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen
a) munkahely elvesztése,
b) hosszantartó kórházi kezelés,
c) fennálló tartós betegség esetén.
(6) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.
(7) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A természetbeni formában nyújtott támogatások során szükség szerint a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésére kerül sor.
21. § A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
c) a rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl. kórházi zárójelentés, gyermek fogadásának előkészítéséhez a védőnői igazolás, nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásához útiköltség elszámolás, a jelentkező többletkiadásról szóló dokumentum).
14. Köztemetés
22. § (1) Az Sztv. 48. § (1) bekezdésében fennálló feltételek esetén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére legfeljebb nyolc havi részletfizetési lehetőséget biztosít.
(3) A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti a kérelmezőt, ha
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át (42.750,-Ft),
b) az egyedül élő, egyedülálló kérelmező esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át (57.000,-Ft),
és a kérelmező esetében különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn.
(4) Különös méltánylást érdemlő körülmények a kérelmező családjában
a) a fennálló munkanélküliség,
b) a fennálló tartós betegség, vagy
c) a legalább három kiskorú gyermek.
(5) A kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt a kérelmező igazolni köteles.
(6) A kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.
15. Krízistámogatás
23. § (1) A polgármester krízistámogatást állapíthat meg annak a velencei lakcímmel rendelkező személynek, akinek Velence Város közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban tulajdonosként, haszonélvezőként vagy használóként életvitelszerűen lakik.
(2) A polgármester kérelemre krízistámogatásban részesítheti azt a velencei lakcímmel rendelkező személyt, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és az azonnali segítség elmaradása létfenntartását veszélyezteti.
(3) A krízistámogatás további feltétele, hogy
a) a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át (57.000,-Ft),
b) egyedül élő, egyedülálló esetében az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át (85.500,-Ft).
(4) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet,
b) a kérelmező és a családja jövedelemigazolását,
c) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló okiratot.
(5) A krízistámogatás összege maximum 150.000,- Ft.
(6) Elemi kár esetében a jövedelmi határoktól, valamint a támogatás maximum határától a polgármester a krízishelyzet jellegére, mértékére tekintettel különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.
(7) A polgármester a krízistámogatás területén megtett intézkedéseiről éves beszámolási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület felé.
16. Szociális kamatmentes kölcsön
24. § (1) A polgármester szociális kamatmentes kölcsönt állapíthat meg az alábbi célokra:
a) közüzemi órák felszereléséhez,
b) bűncselekményből származó kár mérsékléséhez, ha a károsult a bekövetkezett kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,
c) gyógyászati segédeszköz vásárlásához,
d) rendkívüli élethelyzetből (pl. kórházi ellátás, súlyos betegség) eredő költségek mérsékléséhez,
e) közüzemi tartozás rendezéséhez abban az esetben, ha a tartozás összege egy szolgáltatónál meghaladja az 50.000,- Ft-ot, de nem éri el a 400.000,- Ft-ot.
(2) A szociális kamatmentes kölcsön azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor igazolt rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre eső havi jövedelmük meghaladja
a) egyedül élő, egyedülálló személyek esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át (57.000,- Ft),
b) családok esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át (51.300,- Ft).
(3) A szociális kamatmentes kölcsön nem nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező egynél több lakás/ház tulajdonjogával, bérleti, haszonélvezeti jogával vagy egyéb hasznosítható ingatlannal rendelkezik.
(4) A szociális kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg a 150.000,- Ft-ot.
(5) A szociális kamatmentes kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, amely időtartam a szociális kölcsön megállapításának hónapját követő második hónap első napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.
(6) A szociális kamatmentes kölcsön visszafizetését kérelemre a polgármester méltányossági jogkörben egészben vagy részben elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt a kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be.
(7) A szociális kamatmentes kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.
(8) Amennyiben a szociális kamatmentes kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a polgármester három hónap türelmi idő után a törlesztő részlet visszafizetésének futamidejét maximum 12 hónappal meghosszabbíthatja.
(9) A szociális kamatmentes kölcsön megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
b) a szociális kölcsön felhasználását alátámasztó irat (pl. rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató igazolása, gyógyászati segédeszköz vásárlását alátámasztó számla és kórházi zárójelentés),
c) büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozóan, valamint a bérleti joggal, haszonélvezeti joggal vagy egyéb hasznosítható joggal kapcsolatban.
17. Helyi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása
25. § (1) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Sztv. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: kerekasztal).
(2) A kerekasztal tagjai:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a Szociális Bizottság elnöke,
d) a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke,
e) a Humán Család-és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,
f) a Velencei Meseliget Óvoda vezetője,
g) a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Gimnázium igazgatója,
h) a háziorvosok,
i) a védőnők,
j) a településen működő nyugdíjas klubok vezetői,
k) a Római Katolikus Egyház, a Református Egyház, a Baptista Egyház helyi vezetője.
(3) A kerekasztal
a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.
(4) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal vezetője Velence Város Polgármestere, aki a kerekasztal üléseit összehívja.
26. § (1) A jelen rendeletben meghatározott szociális ellátások eljárási rendjére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezései az irányadók.
18. Záró és hatályba léptető rendelkezések
27. § (1) A jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
Havi gyógyszertámogatás összege |
||
|---|---|---|
1 |
50.000,- Ft/hó összeg alatt |
5.000,- Ft |
2 |
50.001,- Ft - 77.000,- Ft/hó összeg között |
4.000,- Ft |
3 |
77.001,- Ft - 85.500,- Ft/hó összeg között |
3.000,- Ft |
Havi gyógyszertámogatás összege |
||
|---|---|---|
1 |
50.000,- Ft/hó összeg alatt |
5.000,- Ft |
2 |
50.001,- Ft - 57.000,- Ft/hó összeg között |
4.000,- Ft |
3 |
57.001,- Ft - 64.125,- Ft/hó összeg között |
3.000,- Ft |
Az önkormányzati rendeletet a Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 34. §-a hatályon kívül helyezte 2023. április 29. napjával.