1. § (1) A jelen önkormányzati rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése Velence Város közigazgatási területén.

(2) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt figyelmet fordít a velencei családok, az élethelyzetüknél fogva segítségre szoruló társadalmi csoportok, személyek támogatására, különös tekintettel a gyermekes családokra, az idősekre és a fogyatékkal élőkre. Az egyes támogatások meghatározásánál kiemelt szempont a ténylegesen rászorulók segítése és a társadalmi szemlélet-formálás elősegítése.

(3) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászoruló velencei állampolgárok életminőségén kíván javítani, segíteni a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került lakosokat, egyúttal ösztönözni kívánja a támogatást kérőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy maguk és családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. § Jelen rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3.§ (1) - (3) bekezdései szerint Velence Város Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személyekre, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4.§ (1) - (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

3. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában:

• 1. aktív korú: az Sztv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy;
• 2. család: az Sztv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége;
• 3. egyedülálló: az Sztv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy;
• 4. egyedülélő: az Sztv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy;
• 5. elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti fogalom
• 6. fiatal felnőtt: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § c) pontjában meghatározott személy;
• 7. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § q) pontjában meghatározott személy;
• 8. gyermek: a Gyvt. 5. § a) pontjában meghatározott személy;
• 9. háztartás: az Sztv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége;
• 10. jövedelem: az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom;
• 11. keresőtevékenység: az Sztv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti fogalom;
• 12. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle;
• 13. közeli hozzátartozó: az Sztv. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy;
• 14. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet;
• 15. rendszeres pénzellátás: az Sztv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás;
• 16. életvitelszerű tartózkodás: a magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy velencei ingatlanban, ha az számára a tényleges életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, annak kapcsán közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, valamint elsődleges címeként (levelezési címként) jelenik meg a hatóságoknál, közmű szolgáltatóknál;
• 17. tartós betegség: a Gyvt. 5. § p) pontjában meghatározott fogalom;
• 18. vagyon: az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;
• 19. várandós anya válsághelyzete: a Gyvt. 5. § o) pontjában meghatározott fogalom;
• 20. veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontjában meghatározott fogalom;
• 21. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
• 22. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Sztv. 4. § rendelkezései az irányadók.

4. § (1) Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján a jelen rendeletben meghatározott hatásköröket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - átruházott hatáskörben a Humán Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(2) Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján az alábbi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja:

• a) köztemetés,
• b) krízistámogatás,
• c) szociális kamatmentes kölcsön.

(3) A Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülethez címzett, de a Velencei Polgármesteri Hivatalnál benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

5. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, amelyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(3) A jelen rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek személyesen vagy postai úton nyújthatók be.

(4) A szociális ellátást igénylő család és háztartás szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő polgármesteri hivatal a jelen rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet, szükség esetén más szervek és hatóságok bevonásával.

(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Velencei Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

• a) az állami adóhatóságot,
• b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) az igazolást kiállító szervet,
• d) a munkáltatót.

(6) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Sztv. 10. §-ban foglaltak az irányadók.

(7) A jelen rendeletben meghatározott szociális ellátások a településen lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó személyek részére állapíthatók meg.

6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) A jelen rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

(3) A Bizottság a szociális ellátások megállapítására irányuló kérelemről határozattal dönt. A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeknek a teljes egészében helyt adó döntését egyszerűsített határozatban hozza.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról.

(5) A krízistámogatást igénylő ügyekben a megállapított támogatás kifizetése házipénztárból engedélyezhető, amelyről a határozatban rendelkezni kell.

(6) A rendszeresen folyósított szociális ellátásokat (pl. lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás) utólag, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

7. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, erre irányuló részletes írásbeli kérelem esetén a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

• a) elengedheti,
• b) csökkentheti,
• c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Sztv. 18-19. §-aiban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a jegyző felé írásban bejelenteni.

9. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít a jelen rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:

• a) települési lakhatási támogatás,
• b) települési gyógyszertámogatás,
• c) települési gyermekétkeztetési támogatás,
• d) települési temetési támogatás,
• e) települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
• f) rendkívüli települési támogatás,
• g) köztemetés,
• h) krízistámogatás,
• i) szociális kamatmentes kölcsön.

(3) A lakhatási támogatás, a gyermekétkeztetési támogatás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás szükség szerint természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható.

(4) A lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás, valamint a gyermekétkeztetési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátás (a továbbiakban együtt: rendszeres ellátások), míg a temetési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a köztemetés, a krízistámogatás, valamint a szociális kamatmentes kölcsön eseti ellátás.

(5) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

10. § (1) A Bizottság lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló személy/személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás díjához nyújtható.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki

• a) a kérelemben megjelölt lakásban lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, vagy az önkormányzat tulajdonában álló lakásnak a bérlője,
• b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250, -Ft).

(4) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem összege megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Amennyiben a háztartás nagykorú tagjai közül valaki magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Amennyiben a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt is - él, a figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft/m2.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2,
• b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2,
• c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át (14.250, -Ft), vagy
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az a) pont szerinti értéket meghaladja, de nem kevesebb, mint 2500,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
• c) A támogatás mértékének kiszámítása:
  • ca) TM = 0,3 - J-0,5NYM _______x 0,15,
  • cb) NYM
  • cc) J = egy fogyasztási egységre jutó jövedelem
  • cd) NYM= öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

(12) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(13) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(14) A jogosultság megállapításával egyidejűleg a kérelmező védendő fogyasztóvá válik. A védendő fogyasztóvá válást a kérelmezőnek kérnie kell az illetékes szolgáltatónál.

(15) Nem állapítható meg lakhatási támogatás, ha a háztartásában élők egyik tagja rendelkezik az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal.

11. § A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a kérelmező és a háztartásában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
• c) a szolgáltató által kibocsátott utolsó havi számlalevelet és számlarészletezőt,
• d) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a lakás nagyságára vonatkozóan,
• e) a 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.

12. § (1) A Bizottság gyógyszer támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló nagykorú személynek, aki diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul, és legalább havi 5.000, - Ft a gyógyszerköltsége, és az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg

• a) a családban élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át (64.125, - Ft),
• b) egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500, - Ft) azzal, hogy a feltételeknek együttesen kell megfelelni.

(2) Nem jogosult gyógyszer támogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

(3) A gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltséget és a gyógyszer szedésének időtartamát a háziorvos igazolja.

(4) A (3) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.

(5) A gyógyszertámogatás összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Adott gyógyszer-hatóanyagon belül lehetőség szerint a legkedvezőbb áron kapható készítmény vehető igénybe.

(7) A gyógyszer támogatást minimum 3 hónaptól maximum 12 hónapig terjedő időtartamra állapíthatja meg a Bizottság.

13. § (1) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
• c) a háziorvos által kiállított igazolást a kérelmező havi receptköteles gyógyszerköltségéről,
• d) az illetékes járási hivatal közgyógyellátási kérelmet elutasító határozatát vagy hatósági bizonyítványát arra vonatkozóan, hogy nincs megállapítva közgyógyellátás, illetve folyamatban sincs a közgyógyellátás megállapítása,
• e) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását.

(2) A jelen rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a legalább 3 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(3) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.

14. § (1) A Bizottság a Gyvt. 21. §-a szerinti intézményekben (a továbbiakban: intézmények) a gyermekétkeztetés személyi térítési díjának 50 % -át vagy 100 %-át átvállalja, amennyiben

• a) a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 % -át (51.300, - Ft),
• b) a gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% -át (57.000, - Ft).

(2) A gyermekétkeztetési támogatás annak a fiatal felnőttnek is megállapítható, aki középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és a 23. életévét még nem töltötte be.

(3) A Bizottság a kérelem benyújtásakor a rendelkezésre álló ismert adatok alapján vizsgálja az egyéni jogosultságot.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és az (5) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen

• a) a gyermek számára szolgáló kimagasló gyógyszerköltség, vagy
• b) hosszantartó kórházi kezelés, vagy
• c) a törvényes képviselő munkahelyének elvesztése esetén.

(5) Nem állapítható meg gyermekétkeztetési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.

15. § A gyermekétkeztetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában
• c) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását,
• d) az intézmény igazolását a napi térítési díj mértékéről,
• e) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.

16. § (1) A Bizottság temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki az elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és

• a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %- át (64.125, - Ft),
• b) az egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 % -át (78.375, - Ft).

(2) A kérelmet a halálesetet követő vagy az anyakönyvi kivonat kiállításától számított 90 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A temetési támogatás eseti jelleggel állapítható meg, összege minimum 30.000, - Ft, maximum 40.000, - Ft lehet.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és az (5) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különös és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen:

• a) ha a kérelmező 60 év feletti személy és hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodik,
• b) a kiskorú vagy a fiatalkorú gyermek a szülője halála esetén.

(5) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.

17. § A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
• b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
• c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását,
• d) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.

18. § (1) A Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás további feltétele, hogy

• a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át (45.600, -Ft),
• b) a gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át (59.850, -Ft).

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben gyermekenként a 60.000, -Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) A gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha a gyermek

• a) a középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy
• b) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, feltéve, hogy önálló keresettel nem rendelkezik.

(6) A támogatás összege minimum 10.000, - Ft/gyermek/alkalom, maximum 20.000, - Ft/gyermek/alkalom.

(7) A (3) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és a (8) bekezdés szerint megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen

• a) gyermek számára szolgáló kimagasló gyógyszerköltség,
• b) a gyermek vagy a törvényes képviselő hosszantartó kórházi kezelése,
• c) a törvényes képviselő munkahelyének elvesztése esetén, valamint
• d) az óvoda - vagy az iskolakezdés alkalmával.

(8) Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.

19. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
• c) 16 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását,
• d) rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl. kórházi zárójelentés, munkaviszony felmondásról szóló dokumentum, kollégiumi felvételi lap),
• e) gyámolt, illetve gondnokolt személy esetén a gyám, illetve a gondnok kirendelő határozatot,
• f) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.

20. § (1) A Bizottság rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,

• a) aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,
• b) aki alkalmanként jelentkező többletkiadások (így különösen a várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A rendkívüli települési támogatás feltétele, hogy

• a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000, -Ft),
• b) az egyedül élő kérelmező esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át (71.250, -Ft).

(3) A rendkívüli települési támogatás összege kérelmezőként egy naptári évben a 80.000, -Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege minimum 10.000, - Ft/alkalom, maximum 20.000, - Ft/alkalom.

(5) A (2) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól és a (6) bekezdésben megállapított vagyoni helyzettől egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben a Bizottság eltérhet, különösen

• a) munkahely elvesztése,
• b) hosszantartó kórházi kezelés,
• c) fennálló tartós betegség esetén.

(6) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve közeli hozzátartozója az Sztv. 4. §-a szerinti vagyonnal rendelkezik.

(7) Természetbeni ellátásként kell megállapítani a rendkívüli települési támogatást, ha

• a) a kérelem kifejezetten erre irányul, vagy
• b) vélelmezhető, hogy a támogatás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.

(8) A természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás formája lehet: élelmiszercsomag, a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának szolgáltató felé történő kifizetése, különösen a szociális étkezés személyi térítési díjának átvállalása.

21. § A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a jövedelem vonatkozásában,
• c) a rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot (pl. kórházi zárójelentés, gyermek fogadásának előkészítéséhez a védőnői igazolás, nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásához útiköltség elszámolás, a jelentkező többletkiadásról szóló dokumentum).

22. § (1) Az Sztv. 48. § (1) bekezdésében fennálló feltételek esetén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a polgármester gondoskodik.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére legfeljebb nyolc havi részletfizetési lehetőséget biztosít.

(3) A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti a kérelmezőt, ha

• a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át (42.750, -Ft),
• b) az egyedül élő, egyedülálló kérelmező esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át (57.000, -Ft),

és a kérelmező esetében különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn.

(4) Különös méltánylást érdemlő körülmények a kérelmező családjában

• a) a fennálló munkanélküliség,
• b) a fennálló tartós betegség, vagy
• c) a legalább három kiskorú gyermek.

(5) A kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt a kérelmező igazolni köteles.

(6) A kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló dokumentumot.

23. § (1) A polgármester krízistámogatást állapíthat meg annak a velencei lakcímmel rendelkező személynek, akinek Velence Város közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban tulajdonosként, haszonélvezőként vagy használóként életvitelszerűen lakik.

(2) A polgármester kérelemre krízistámogatásban részesítheti azt a velencei lakcímmel rendelkező személyt, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és az azonnali segítség elmaradása létfenntartását veszélyezteti.

(3) A polgármester kérelemre krízistámogatásban részesítheti azt a velencei lakóhellyel rendelkező személyt, aki a velencei ingatlanát érintő ivóvíz ellátásához szükséges új ivóvíz bekötő vezeték kiépítési költségeit szociális, jövedelmi viszonyai folytán önerő nélkül nem tudja biztosítani.

(4) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és családja krízistámogatás iránti kérelmének benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló hivatalos igazolásokat (munkabér, alkalmi munkavégzésből származó jövedelem, nyugdíjszerű ellátás, álláskeresési ellátás, gyermektartásdíj),
• b) a vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről szóló hivatalos igazolást, tételes havi bontásban,
• c) a 16. életévét betöltött gyermek esetében az érvényes tanulói/hallgatói jogviszony igazolása a tagozat megjelölésével,
• d) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést/gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlásáról,
• e) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet,
• f) a kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt igazoló okiratot.

(5) A krízistámogatás további feltétele, hogy

• a) a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400 %-át (114.000, -Ft),
• b) egyedül élő, egyedülálló esetében az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 500 %-át (142.500, -Ft)

(6) A krízistámogatás összege maximum 150.000, - Ft.

(7) A jövedelmi határoktól, valamint a támogatás maximum határától a polgármester a krízishelyzet jellegére, mértékére tekintettel különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(8) A polgármester a krízistámogatás területén megtett intézkedéseiről éves beszámolási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület felé.

24. § (1) A polgármester szociális kamatmentes kölcsönt állapíthat meg az alábbi célokra:

• a) közüzemi órák felszereléséhez,
• b) bűncselekményből származó kár mérsékléséhez, ha a károsult a bekövetkezett kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,
• c) gyógyászati segédeszköz vásárlásához,
• d) rendkívüli élethelyzetből (pl. kórházi ellátás, súlyos betegség) eredő költségek mérsékléséhez,
• e) közüzemi tartozás rendezéséhez abban az esetben, ha a tartozás összege egy szolgáltatónál meghaladja az 50.000, - Ft-ot, de nem éri el a 400.000, - Ft-ot.

(2) A szociális kamatmentes kölcsön azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor igazolt rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre eső havi jövedelmük meghaladja

• a) egyedül élő, egyedülálló személyek esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át (57.000, - Ft),
• b) családok esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át (51.300, - Ft).

(3) A szociális kamatmentes kölcsön nem nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező egynél több lakás/ház tulajdonjogával, bérleti, haszonélvezeti jogával vagy egyéb hasznosítható ingatlannal rendelkezik.

(4) A szociális kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg a 150.000, - Ft-ot.

(5) A szociális kamatmentes kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, amely időtartam a szociális kölcsön megállapításának hónapját követő második hónap első napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(6) A szociális kamatmentes kölcsön visszafizetését kérelemre a polgármester méltányossági jogkörben egészben vagy részben elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt a kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható rendkívüli élethelyzet vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be.

(7) A szociális kamatmentes kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(8) Amennyiben a szociális kamatmentes kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a polgármester három hónap türelmi idő után a törlesztő részlet visszafizetésének futamidejét maximum 12 hónappal meghosszabbíthatja.

(9) A szociális kamatmentes kölcsön megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a kérelmező és a családjában élők jövedelemigazolását,
• b) a szociális kölcsön felhasználását alátámasztó irat (pl. rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató igazolása, gyógyászati segédeszköz vásárlását alátámasztó számla és kórházi zárójelentés),
• c) büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozóan, valamint a bérleti joggal, haszonélvezeti joggal vagy egyéb hasznosítható joggal kapcsolatban.

25. § (1) Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Sztv. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: kerekasztal).

(2) A kerekasztal tagjai:

• a) a polgármester,
• b) a jegyző,
• c) a Humán Bizottság elnöke,
• d) a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke,
• e) a Humán Család-és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője,
• f) a Velencei Meseliget Óvoda vezetője,
• g) a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Gimnázium igazgatója,
• h) a háziorvosok,
• i) a védőnők,
• j) a településen működő nyugdíjas klubok vezetői,
• k) a Római Katolikus Egyház, a Református Egyház, a Baptista Egyház helyi vezetője.

(3) A kerekasztal

• a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,
• b) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.

(4) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal vezetője Velence Város Polgármestere, aki a kerekasztal üléseit összehívja.

26. § (1) A jelen rendeletben meghatározott szociális ellátások eljárási rendjére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezései az irányadók.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.