1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Velence város közigazgatási területén lévő Római Katolikus Egyházközség és a Református Egyházközség tulajdonában álló Velence, 662 hrsz-ú és 670 hrsz-ú temetőkre (a továbbiakban együtt: temető), ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét látja el.

(2) Velence Város Önkormányzat a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében a Velence Városgazdálkodási Kft. (a továbbiakban: üzemeltető) útján gondoskodik.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a temető fenntartási és üzemeltetési feladatait ellátó kegyeleti közszolgáltatást végzőre, a kegyeleti közszolgáltatást igénybe vevő természetes és jogi személyekre, a vállalkozásszerűen munkát végző természetes és jogi személyekre és a temetőlátogatókra.

(4) Az üzemeltető a temető fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátásáról köteles évente beszámolni a Képviselő-testületnek.

(5) A temetőben elhelyezett sírhelyek, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési és kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § Az üzemeltető köteles gondoskodni a temető működéséhez szükséges közműhálózatok, ivóvízhálózat, elektromos energia hálózat működtetéséről, a temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtése és elhelyezése feltételeinek biztosításáról, alkalmankénti elszállíttatásáról.

4. § (1) Az üzemeltető gondoskodik a temető területén lévő kertészeti, parkgondozói feladatok szakszerű ellátásáról.

(2) A sírhelyek kialakítása során a temető park jellegét fenn kell tartani, és a közcélú zöldfelületek, élő sövény karbantartását, folyamatos gondozását kiemelt feladatként kell kezelni.

5. § (1) A ravatalozó esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak biztosítania kell a méltó kegyeletgyakorlást.

(2) Üzemeltető biztosítja a temető ravatalozójában a temetőn belüli halotthűtést szolgáló halott-hűtő működtetését, karbantartását, szabályozza a halott-hűtők üzemi hőmérsékletét és elvégzi azok jogszabályban előírt tisztítását és fertőtlenítését.

6. § (1) Az egyes, egy koporsó elhelyezésére szolgáló sírhely mérete: 210 cm hosszú, 90 cm széles.

(2) A kettős, két koporsó elhelyezésére szolgáló sírhely mérete: 210 cm hosszú, 190 cm széles.

(3) A gyermeksírhely mérete: 130 cm hosszú, 60 cm széles.

7. § A sírhelyek egymástól, illetve más temetési helytől való távolságának legalább 60 cm-nek kell lennie.

8. § (1) Kétszemélyes, két koporsó elhelyezésére szolgáló sírbolt mérete: 260 cm széles, 274 cm hosszú, 230 cm mély.

(2) A négyszemélyes, négy koporsó elhelyezésére szolgáló sírbolt mérete: 340 cm széles, 274 cm hosszú, 230 cm mély.

(3) A hatszemélyes, hat koporsó elhelyezésére szolgáló sírbolt mérete: 360 cm széles, 274 cm hosszú, 300 cm mély.

9. § A sírboltok egymástól, illetve más temetési helytől való távolságának legalább 60 cm-nek kell lennie.

10. § (1) Az urnafülke szilárd alappal rendelkezik, légmentesen záródik.

(2) Az egyes, egy urna elhelyezésére szolgáló urnafülke 30 cm széles és 30 cm hosszú.

(3) A kétszemélyes, két urna elhelyezésére szolgáló urnafülke 40 cm széles és 40 cm hosszú.

11. § (1) Az urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete 60 cm széles és 60 cm hosszú, mélysége legalább 100 cm.

(2) Az urna földbetemetése esetén az urnasírhelyen két urna helyezhető el.

12. § (1) A kétszemélyes, két urna elhelyezésére szolgáló urnasírbolt mérete 50 cm széles, 60 cm hosszú.

(2) A négyszemélyes, négy urna elhelyezésére szolgáló urnasírbolt mérete 60 cm széles, 80 cm hosszú.

13. § Az urna koporsós temetési helyre történő rátemetése esetén egy temetési helyre négy urna helyezhető el.

14. § (1) Az ország, vagy a város életében jelentős szerepet játszó személyiségek sírhelyét, síremlékét a temető megszüntetésének kivételével felszámolni nem lehet.

(2) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket lebontani nem lehet.

15. § Mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetése az üzemeltető által kijelölt parcellában történhet.

16. § Üzemeltető a temetőben kialakított szóró parcellában szóróberendezést működtet.

17. § (1) Az elhunyt átvétele a temető ravatalozójába csak az a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény által előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját az elhunytat az üzemeltető részére átadó által kiállított kísérő iratokon igazolni kell.

(2) A halott átvevőjének a tételes átvételt követően a halott-átvételi naplóban kell rögzítenie az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, azt, hogy honnan szállították be az elhunytat és a beszállítást végző vállalkozó nevét, székhelyét.

(3) A temető halott-hűtőjébe az elhunytak csak az azonosítás és a szabályszerű átadás-átvételt követően kerülhetnek. A hűtés során gondoskodni kell arról, hogy a ravatalozásig, hamvasztásig, illetve az eltemetésig az elhunyt megfelelő azonosítása minden kétséget kizáróan biztosítható legyen. A holttest hűtéséről - halott-hűtő berendezésben - az eltemetésig folyamatosan gondoskodni kell.

18. § (1) Üzemeltető a temető nyitásáról és zárásáról az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni.

(2) A nyitvatartási idő meghosszabbításáról üzemeltető dönthet, amely esetben a meghosszabbított nyitvatartási időről a temetőlátogatók részére helyben szokásos módon a meghosszabbított nyitvatartási időpontot megelőző 10. munkanapig tájékoztatást nyújt.

(3) Üzemeltető a temető bejáratánál, jól látható módon elhelyezett táblán köteles a nyitva tartásról, valamint a temető használati rendjére vonatkozó szabályokról a temetőlátogatókat tájékoztatni, a temető forgalmasabb részeire pedig tájékoztató és a tájékozódást elősegítő információs táblákat helyezni.

(4) A temető részletes térképét a temető minden nagyobb - gépkocsik számára is nyitva álló - bejáratánál, illetve a temető központi helyén, ki kell függeszteni.

19. § (1) A temetőlátogatás célja kegyeleti joggyakorlás vagy a temetési hely gondozása lehet.

(2) A temetőt 12 éven aluli gyermekek, más cselekvőképtelen személyek kizárólag cselekvőképes, nagykorú személyek kísérete mellett látogathatják.

(3) A temetőbe látogatás céljából gépjárművel behajtani tilos, kivéve a mozgásában korlátozott személyt szállító járművet.

(4) A temetőbe munkavégzés céljából az üzemeltető hozzájárulásával lehet gépjárművel behajtani.

(5) A temetőben közlekedni kizárólag az erre a célra kijelölt utakon lehet a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok szerint. A gépjárművel történő közlekedés során a keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a temetőlátogatókat, illetőleg a búcsúztatási szertartásokat.

(6) A temetőbe állatot bevinni nem lehet, kivéve a vakvezető- és a segítő kutyát.

20. § (1) A temetőlátogatók kötelesek a temetői terület, az ingó és ingatlan létesítmények, tárgyak rendeltetésszerű használatára.

(2) A temetőlátogatóknak tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely mások kegyeleti érzéseit zavarhatja, így különösen a hangoskodástól, zenehallgatástól.

(3) Az egyes sírhelyek díszítését szolgáló tárgyakat, növényeket, koszorúkat csak a rendelkezni jogosult, vagy meghatalmazottja távolíthatja el.

(4) A temetőben a víz kizárólag a kegyeleti jogok gyakorlása körében vehető igénybe térítésmenetesen.

(5) A kihelyezett hulladéklerakóban kell elhelyezni a kegyeleti jog gyakorlásával, sírgondozással összefüggésben keletkezett hulladékot, más hulladék elhelyezése a temetőben tilos.

21. § Hirdetést a temető területén elhelyezni tilos.

22. § (1) A sírhely fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt, sírjel, illetve a temetési helyre ültetett növényzet nem terjedhet túl a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése esetén az üzemeltető megfelelő határidő tűzésével köteles a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultját a jogszerű állapot helyreállítására felszólítani.

23. § (1) A temetési helyen nem ültethetőek 1 méternél magasabbra növő növények.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése esetén az üzemeltető megfelelő határidő tűzésével köteles a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultját a növények eltávolítására felszólítani.

24. § (1) A temetési helyek mellé ülőpadot elhelyezni a temetési helyek környezetétől függően, az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet

(2) Tilos a temetési hely környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

25. § (1) A temetési helyek gondozása, valamint a temetési helyek fölé emelt síremlékek, sírjelek, a sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultját terhelő kötelezettség.

(2) A temetési helyek gondozása során körültekintően, kellő gondossággal kell eljárni, úgy, hogy ezáltal a szomszédos temetési helyet ne rongálják, illetve ne szennyezzék be.

26. § (1) A temető tisztasága és rendje érdekében a sír áthelyezése, új síremlék állítása miatt - vagy más módon - feleslegessé vált sírjel, sírkőmaradvány elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, eltérő rendelkezés hiányában 1 héten belül köteles gondoskodni.

(2) A sírjel bontás vagy - amennyiben a sír felett síremlék található, - a síremlékbontás megkezdése előtt annak tényét a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az üzemeltetőnél bejelenteni és az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követően az (1) bekezdésben foglalt időtartamon belül a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról köteles gondoskodni.

(3) Amennyiben a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó a síremlék elbontása mellett új síremléket is kíván állítani, úgy azt is köteles az üzemeltetőnél bejelenteni és az új síremlék felállításakor, de legfeljebb az (1) bekezdésben foglalt időtartamon belül köteles intézkedni a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról.

(4) A (2)–(3) bekezdésekben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően az üzemeltető a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultját köteles felszólítani kötelezettsége teljesítésére. A felszólítást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 30 napra ki kell függeszteni és a felszólítás közlését a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjának is meg kel küldeni.

(5) A (4) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén az üzemeltető a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjának költségére gondoskodik.

27. § Rátemetéskor a lebontott síremlék a parcellákban, a temetői utak szélén nem tárolható. Elszállításáról a lebontás alkalmával a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja köteles gondoskodni.

28. § (1) A lejárt használati idejű temetési helyen lévő síremlékkel kapcsolatos bontási és elszállítási kötelezettségére az üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a temetési hely feletti rendelkezési jog korábbi jogosultját - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban figyelmeztetni. Ha az üzemeltető figyelmeztetése ellenére a kötelezett a használati idő lejártát követő 12 hónapon belül kötelezettségét nem teljesíti, a síremlék lebontható és értékesíthető.

(2) A síremlék bontásáról, tárolásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontási és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül a kötelezett részére vissza kell fizetni.

(3) Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja vagy meghatalmazottja legkésőbb az exhumálással egy időben köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjának költségére.

29. § (1) Az éves temetési hely gazdálkodás az üzemeltető feladata, amelynek keretében az éves temetési hely gazdálkodási terv szerint kijelöli a temetésre előkészített és használható temetési helyeket.

(2) Az éves temetési hely gazdálkodási terv kiterjed egyrészt a tervezett soron következő temetési helyekre, másrészt a lejárt megváltási idejű és a temetési hely felett rendelkezni jogosult által meg nem hosszabbított temetési helyekre.

(3) Az üzemeltető az éves temetési hely gazdálkodási tervet a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig köteles elkészíteni.

30. § (1) Az üzemeltető a megváltott, de igénybe nem vett vagy a lejárat előtt kiürített temetési helyeket - ha a temetési hely még értékesíthető - köteles visszaváltani azzal, hogy az értékesítés időpontjában érvényes díjat és a ténylegesen igénybe vett időre eső díjak levonása után - köteles visszatéríteni.

(2) Ha a sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós eltemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.

31. § (1) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely fennmaradó használati idejéhez képest nem változik. Ha az áthelyezés a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjának kérésére történik, úgy annak költségét viselnie kell.

(2) Ha a rátemetést, újraváltást megrendelő nem azonos a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjával, akkor a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultjának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását le kell adnia az üzemeltető részére.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog lejártának tárgyévében az üzemeltető köteles írásban tájékoztatni a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultját a lejárat időpontjáról, az újraváltás lehetőségéről - vagy annak hiányában az elutasítás indokáról - és díjáról.

(4) A lejárt és újra nem váltott temetési hely újbóli értékesítésére csak az értesítő levél kiküldését követő 6 hónap elteltével kerülhet sor.

32. § (1) Üzemeltető köteles nyilvántartókönyvet vezetni, gondoskodik a nyilvántartókönyv megőrzéséről, számítógépes nyilvántartást vezet, az eltemettetőnek és az arra jogosult hatóságoknak abba betekintést enged, illetve felvilágosítást nyújt.

(2) Üzemeltető köteles továbbá az alábbi nyilvántartásokat vezetni:

(3) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni.

(4) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során készített nyilvántartásokat a temető lezárásáig az üzemeltető köteles megőrizni, míg lezárás után a Fejér Megyei Levéltár részére kell átadnia megőrzésre. A nyilvántartások esetleges megsemmisülése esetére a nyilvántartó könyvből másolat készítése kötelező, melyeket elkülönítetten kell tárolni az eredeti példányoktól.

33. § (1) A temetőben végzendő minden munkát - kivéve a temetési hely növénnyel való beültetését, díszítését és gondozását – az üzemeltetőnek a munkavégzést megkezdését megelőzően legalább három munkanappal, írásban be kell jelenteni.

(2) A temetkezéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végző vállalkozók (1) bekezdés szerinti előzetes bejelentésének az alábbiakra kell kiterjedni:

(3) A temetkezési szolgáltató előzetes bejelentésének a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a teljes körű temetkezési szolgáltatás köréből ellátni szándékozott tevékenységek megjelölését.

34. § A temetkezéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végző vállalkozó előzetes bejelentés szerinti munkavégzését az üzemeltető munkavállalója vagy megbízottja útján ellenőrizheti.

35. § A temetkezéssel kapcsolatos egyes szolgáltatásokat végző vállalkozók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőnek biztosítania kell oly módon, hogy

36. § (1) A temetési szertatás ideje alatt anyagszállítás és zajjal járó munka a temetőben nem végezhető.

(2) Vasárnap és ünnepnapokon kivitelezői munka nem folytatható.

(3) A vállalkozó köteles a kiásott munkagödröt, munkaterületet körülkeríteni és a munkavégzés teljes időtartama alatt a munka, tűz és balesetvédelmi előírásokat betartani, illetve betartatni.

(4) A vállalkozók a munkavégzés érdekében - ha az indokolt - gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az üzemeltető előírásait és a temető használatára vonatkozó rendelkezéseket betartani.

(5) A vállalkozók a munkálatok befejezését követően, több napos folyamatos munkavégzés esetén lehetőség szerint az utolsó napon, de legkésőbb egy héten belül kötelesek a törmelékeket, hulladékot, lomot stb. elszállítani vagy elszállíttatni, és a temetési hely környezetét rendezetten, tisztán hagyni.

(6) A vállalkozók a temető területén csak az egyéb temetői szolgáltatások végzése céljából tartózkodhatnak, üzletszerzésre irányuló tevékenységet nem folytathatnak.

37. § (1) A kegyeleti közszolgáltatási díjak az alábbiak:

(2) A kegyeleti közszolgáltatás díjait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az egyes kegyeleti közszolgáltatással összefüggő díjakat a kötelezetteknek minden esetben a temetés, illetve az egyes tevékenységek megrendelésekor kell megfizetniük a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A kegyeleti közszolgáltatás díjait a kötelezettek az alábbiak szerint fizetik meg az üzemeltetőnek:

(5) A rendeletben meghatározott díjakat az üzemeltető a temető bejáratánál hirdetőtáblán, valamint helyben szokásos módon köteles közzétenni.

(6) Rátemetés esetén a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja köteles a temetési hely megváltási díjának a rátemetéssel meghosszabbodó időtartamhoz igazodó arányos részének megfizetésére. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat (megváltási, illetve újraváltási díjat) kell megfizetni.

38. § Ez a rendelet 2023. március 16-án lép hatályba.

39. § Hatályát veszti Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a köztemetők rendjéről szóló 13/2001. (IV. 09.) önkormányzati rendelete.