Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (IX. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közterületek használatáról szóló 14/2017. (IX.7.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 09. 19Velence Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (IX. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.09.19.
a közterületek használatáról szóló 14/2017. (IX.7.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 2024. május 12-i hatállyal – a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítása tárgykörében – módosította a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvényt (a továbbiakban: 2013. évi CLXXIV. törvény), valamint – ehhez kapcsolódóan, a közterület fogalmát érintően – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tvtv.).
A Mód. tv. 21. §-a a 2013. évi CLXXIV. törvényt a következő 5/A. §-sal egészítette ki:
„5/A. § (1) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a lakóépület tulajdonosa a tulajdonhoz való jog és a tulajdonnal való szabad rendelkezés körében - a közigazgatási anyagi jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban - jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására. A reklámcélú hasznosítási jog a reklámozó személyre is kiterjedően magában foglalja a közterületi ingatlan feletti légi tér e törvényben meghatározott mértékű térítésmentes igénybevételének a lehetőségét. (2) A reklámcélú
hasznosítási jog alapján a közterületről látható lakóépületen a településkép- védelmi
jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, illetve használatára térítésmentesen vehető igénybe a közterületi ingatlan feletti légi tér, ha
a) a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges hossza az egy métert – a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert - nem haladja meg, és
b) az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább négy méter magasságban van.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű igénybevételre a közterület- használatra vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók. A helyi önkormányzat rendelete a (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételt is biztosíthat.
(4) E § alkalmazásában közterületnek minősül a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott közterület,
(5) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhelyre, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép- védelmi környezetének településkép védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetére.
A Mód. tv. 22. § (2) bekezdése alapján a 2013. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 2-5/A. §-t alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is, míg a 6. § (2) bekezdése alapján a 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés, a 4. § (1) bekezdése, valamint az 5/A. § (1) bekezdése alkalmazásában az ingatlan tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy.
A Mód. tv. 25. §-a a Tvtv. 11/F. § bekezdésének 1. és 4. pontját az alábbiak szerint módosította:
„1. közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint az állam vagy a helyi
önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút, ide nem értve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret”
„4. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és ide nem értve a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban meghatározott életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközt."
Fentiek alapján
- a lakóépület tulajdonosa,
- a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak,
- az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy
jogosult - a reklámcélú hasznosítási jog alapján - a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására.
A jogszabály tartalmazza, hogy közterületről látható lakóépületen a közterületi ingatlan feletti légi teret milyen mértékben, milyen feltételek teljesülése esetén lehet
térítésmentesen a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott reklám,
reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés (a továbbiakban együtt: reklám) elhelyezésére, telepítésére, használatára igénybe venni.
Térítésmentesen helyezhető el a reklám, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges
hossza az egy métert - a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert - nem haladja meg, és
- az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább
négy méter magasságban van.
A fent részletezett törvényi módosítások a közterület-használatra vonatkozó önkormányzati normák felülvizsgálatát is igénylik. A magasabb szintű
jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé a jelen rendeletmódosítás.
A Mód. tv. 21. §-a a 2013. évi CLXXIV. törvényt a következő 5/A. §-sal egészítette ki:
„5/A. § (1) A reklámcélú hasznosítási jog alapján a lakóépület tulajdonosa a tulajdonhoz való jog és a tulajdonnal való szabad rendelkezés körében - a közigazgatási anyagi jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban - jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására. A reklámcélú hasznosítási jog a reklámozó személyre is kiterjedően magában foglalja a közterületi ingatlan feletti légi tér e törvényben meghatározott mértékű térítésmentes igénybevételének a lehetőségét. (2) A reklámcélú
hasznosítási jog alapján a közterületről látható lakóépületen a településkép- védelmi
jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, illetve használatára térítésmentesen vehető igénybe a közterületi ingatlan feletti légi tér, ha
a) a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges hossza az egy métert – a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert - nem haladja meg, és
b) az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább négy méter magasságban van.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű igénybevételre a közterület- használatra vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásai az irányadók. A helyi önkormányzat rendelete a (2) bekezdésben foglaltaknál nagyobb mértékű térítésmentes igénybevételt is biztosíthat.
(4) E § alkalmazásában közterületnek minősül a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott közterület,
(5) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhelyre, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép- védelmi környezetének településkép védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetére.
A Mód. tv. 22. § (2) bekezdése alapján a 2013. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 2-5/A. §-t alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is, míg a 6. § (2) bekezdése alapján a 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés, a 4. § (1) bekezdése, valamint az 5/A. § (1) bekezdése alkalmazásában az ingatlan tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy.
A Mód. tv. 25. §-a a Tvtv. 11/F. § bekezdésének 1. és 4. pontját az alábbiak szerint módosította:
„1. közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint az állam vagy a helyi
önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút, ide nem értve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret”
„4. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és ide nem értve a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban meghatározott életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközt."
Fentiek alapján
- a lakóépület tulajdonosa,
- a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak,
- az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy
jogosult - a reklámcélú hasznosítási jog alapján - a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására.
A jogszabály tartalmazza, hogy közterületről látható lakóépületen a közterületi ingatlan feletti légi teret milyen mértékben, milyen feltételek teljesülése esetén lehet
térítésmentesen a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott reklám,
reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés (a továbbiakban együtt: reklám) elhelyezésére, telepítésére, használatára igénybe venni.
Térítésmentesen helyezhető el a reklám, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- a közterület feletti igénybevétel a közterületi telekhatártól számított, arra merőleges
hossza az egy métert - a reklámhordozónak a reklám megvilágítását szolgáló berendezése esetében a két métert - nem haladja meg, és
- az igénybevétel legalacsonyabb pontja a közterület terepszintjétől számítva legalább
négy méter magasságban van.
A fent részletezett törvényi módosítások a közterület-használatra vonatkozó önkormányzati normák felülvizsgálatát is igénylik. A magasabb szintű
jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé a jelen rendeletmódosítás.