Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete

19/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

egységes szerkezetben a 16/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelettel

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. §-ában, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a 140/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed a Mány Község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) – (3) bekezdésében, meghatározott személyekre.

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

2. A szociális ellátások általános eljárási szabályai

3. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet - a jelen rendelettel szabályozott ellátások esetén - az e rendeletben meghatározott önkormányzati szerveknek címezve, a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell írásban előterjeszteni.

(2) Az önkormányzati hatáskörben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az egyes ellátási formáknál meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

4. § (1) Az igény elbírálásához a kérelmező köteles az igénylő és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személy adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat, így:

a) munkáltató által kiadott kereseti igazolást,

b) rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló szelvényt (pl. nyugdíjszelvény),

c) egyéb jövedelemnél az azokat megalapozó határozatot, vagy kifizetési bizonylatot, igazolást, szerződést,

d) mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolást,

e) adóbevallást vagy annak hiteles másolatát.

(3) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá:

a) a válás tényét,

b) a házasság felbontása iránti kérelem beadását: az ügy peres számával,

c) a külön (azaz más címen szereplő) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.

(4) Amennyiben az igénylő aktív korú, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.

5.§ Szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az igénylő köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési-, vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

6. § Az igénylő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános körülményei a támogatást nem teszik indokolttá.

7. § Ha a kérelmező adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

8. § (1) Ha a szociális hatáskört gyakorló a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 50 %-a alatt van, elengedheti,

b) 50-100 %-a között van, csökkentheti,

c) 100-150 %-a között van, részletfizetést engedélyezhet.

(2) A részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 12 hónapig terjedhet.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő ellátások

3. A normatív szociális ellátások megállapításának
az önkormányzat által meghatározott feltételei

9. § Az aktív korúak ellátására jogosult személyek és a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére az Sztv.-ben meghatározott jogosultsági feltételeken túl, a jogosultság megállapításának feltétele, hogy a jogosult a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, amelynek keretében köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, takarítani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,

b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott található gyomnövény, illetve fű levágására, lekaszálásra, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésére,

c) az a) pontban meghatározott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni.

10. § (1) A jegyző határozata alapján rendszeres szociális segélyben részesülő (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: családsegítő szolgálat) köteles együttműködni.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a családsegítő szolgálattal történő havonkénti kapcsolattartásra.

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő

a) tanácsadáson vagy

b) csoportos foglalkozáson való részvételt.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan:

a) a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,

b) a beilleszkedést segítő programról határidőre nem állapodik meg a családsegítő szolgálattal,

c) a megállapodásban foglalt időpontokban a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg,

d) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt,

e) a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja,

f) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson.

(5) A családsegítő szolgálat a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet.

11. § (1) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, illetve a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követő 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálatnál igazolja.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számár előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát a (6) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, erről a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül, írásban értesíti a jegyzőt.

4. A természetben nyújtandó normatív szociális ellátások megállapításának az önkormányzat által meghatározott feltételei

12. § A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, és a lakásfenntartási támogatás csak pénzben nyújtható.

5. Önkormányzati segély

13. § Az önkormányzati segély nyújtható

a) pénzbeli,

b) természetbeni

támogatás formájában.

14. § A pénzbeli támogatás

a) átmeneti segélyként,

b) temetési segélyként és

c) gyógyszer vásárlás

d) az iskolakezdés megkönnyítése céljára

nyújtható.¹

15. § (1) Pénzbeli támogatás formájában nyújtandó Önkormányzati segély átmeneti segélyként annak adható,

a) aki a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, vagy önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 130%-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

b) akinek családja krízishelyzet miatt segítségre szorul, és vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy ezen élethelyzetét más módon nem tudja megoldani.

(2) Az átmeneti segély összege legalább 2.000,- Ft, és legfeljebb 10.000,- Ft lehet, amelynek megállapításáról a polgármester dönt. A polgármester – döntéseiről – minden Humánerőforrások Bizottsági ülés alkalmával beszámol a Bizottságnak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján kapott segély felhasználásáról a kérelmező elszámolást köteles a segélyező szervnek benyújtani. A kérelmezőt e kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban tájékoztatni, és a határozatot minden esetben indokolni kell.

16. § A pénzbeli önkormányzati segélyt a jelen rendelet 1., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 9. melléklet felhasználásával kell elszámolni.

17. § (1) A polgármester temetési segélyt állapít meg a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkezők részére.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

18. § A polgármester köteles minden év január hónapjában a településen temetkezési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól adatot beszerezni a legolcsóbb temetési költség megállapításához.

19. § A temetési segélyt a jelen rendelet 4., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni.

20.§ (1) A polgármester önkormányzati segélyként gyógyszervásárlási támogatásban részesítheti azt a személyt, aki a betegsége miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni és közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kiváltandó recepteket, valamint a háziorvos igazolását a gyógyszer sürgős kiváltásának szükségességéről.

(3) Az eseti támogatás összege megegyezik a sürgősségi gyógyszer árának összegével, de nem haladhatja meg az 5.000,- Ft-ot.

(4) A gyógyszertámogatás összegével a kérelmező köteles elszámolni.

21. § A gyógyszertámogatást a jelen rendelet 2., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 10. melléklet felhasználásával kell elszámolni.

21/A. § (1) Az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a Humánerőforrások Bizottsága iskolakezdési támogatást nyújthat a 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére.

(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke

a) egy gyermek beiskolázása esetén 5.000,- Ft és 7.500,- Ft közötti összeg,

b) a második gyermek beiskolázása esetén 2.500,- Ft és 5.000,- Ft közötti összeg,

c) a harmadik és minden további gyermek beiskolázása esetén 0-2.500,- Ft közötti összeg.

(3) Az általános iskola első és a köziskola első évfolyamát kezdő gyermek után 7.500,- és 10.000,- Ft közötti összeg adható.

(4) Az iskolakezdési támogatásra irányuló kérelmet minden év augusztus 10. és szeptember 10. között lehet benyújtani.

(5) Az iskolakezdési támogatást a jelen rendelet 1., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 9. melléklet felhasználásával kell elszámolni. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a segélyt beiskolázás céljára kérik, és meg kell jelölni, hogy a gyermek iskola hányadik évfolyamát fogja elkezdeni.²

22. § Természetbeni önkormányzati segély tüzelő támogatásként nyújtható.

23. § A természetben nyújtható önkormányzati segély jogosultsági feltételei a pénzben nyújtható önkormányzati segély jogosultsági feltételeivel megegyeznek.

24. § (1) Az önkormányzati segélyt tüzelőtámogatásként is adhatja a Humánerőforrás Bizottság annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) A tüzelő támogatás természetbeni támogatás, amely tűzifa formájában adható.

(3) A tüzelőtámogatás lakásonként igényelhető, értéke legfeljebb 10.000,- Ft lehet, és évente egyszer adható.

25. § A tüzelőtámogatást a jelen rendelet 3., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni.

6. Köztemetés

26. § Az eltemettetésre köteles személy a Polgármester határozata alapján teljes egészében mentesül a köztemetés temetési költségeinek megtérítési kötelezettsége alól, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

27. § (1) Az eltemettetésre kötelezett személy különös méltánylást érdemlő esetben 50 %-ban mentesül a köztemetés temetési költségeinek kötelezettsége alól.

(2) Különös méltánylást érdemlő eset, ha

a) ha az eltemettetésre egyetlen személy köteles és

b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-t.

28. § Az eltemettetésre kötelezett személy a temetési költségek alóli 50 %-ban történő mentesítését a rendelet 5., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni.

7. Méltányossági közgyógyellátás

29. § Méltányossági közgyógyellátásra az jogosult, akinek

a) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő esetén annak 200%-ánál alacsonyabb, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja.

30. § A méltányossági közgyógyellátást a jelen rendelet 6., 7., 8., 9. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 10. melléklet felhasználásával kell elszámolni.

31. § Nem állapítható meg méltányossági közgyógyellátás annak, aki életjáradéki, vagy eltartási szerződéssel rendelkezik.

IV. Fejezet

8. Szociális alapszolgáltatások

32. § (1) Mány Község Önkormányzata

a) házi segítségnyújtás,

b) családsegítés,

c) étkeztetés

szociális alapszolgáltatást biztosít.

(2) Mány Község Önkormányzata az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat társulásban a felcsúti központú Esély Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társulás útján látja el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követően 2014. január 1. napon lép hatályba.

34. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 17/2011. (XII.12.) önkormányzati rendelet.

Ugron Zoltán Gábor s.k.                                                                                                  dr. Majoros Ildikó s.k.

polgármester                                                                                                                                     jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. augusztus 28. dr. Majoros Ildikó, jegyző