Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének
20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

egységes szerkezetben a 15/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelettel

Mány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 27. §-a, és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el.

 I. Fejezet

Általános rendelkezések

 1. Az önkormányzat

 1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: Mány. Címe: 2065 Mány, Rákóczi u. 67.

(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Mány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Illetékességi területe: Mány község közigazgatási területe.

2. § (1) Az Önkormányzat pecsétje: hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: MÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA.

(2)  Az Önkormányzat díszpecsétje: középen Mány címere látható, a címer felett MÁNY, alatta MAAN felirattal.

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület nevében készült okiratokon,

b) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre.

(4) Az Önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

       a)  Önkormányzat által adományozott oklevelekben, emléklapokon,

       b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Mány.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Mányi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja negyedévente jelenik meg.

(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja ingyenes.

(4) Az Önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,

b) a fontosabb társadalmi eseményeket.

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának egy példányát a községi könyvtárnak is át kell adni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

2. Önkormányzati testvértelepülési kapcsolatok

4. § Az Önkormányzat testvértelepülése Németországban Leimen, Romániában Mezőbánd.

5. § A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki a kapcsolatot a testvértelepülések polgármestereivel tartja, és tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai és a hatáskör átruházása

3. Az Önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

6. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a Polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdaságossági számításokat végeztet, a feladat ellátásához szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátásra irányuló megállapodást készíttet.

7. § Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a 6. §-ban meghatározott feltételeket.

4. Az Önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon túl nem ruházhatja át az ingatlanvagyon elidegenítésének hatáskörét.

(2) ¹

9. § Az átruházott hatáskörben eljáró, külön kérésre képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

III. Fejezet

A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok

5. A képviselő-testület

10. § A képviselő-testület tagjainak száma hét, amelynek névsorát az 1. függelék tartalmazza.²

6. A képviselő-testületi ülés összehívása

11. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze, és a polgármester által összehívott képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai szerint vezeti le.

12. § A képviselő-testület rendes ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható, különösen a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Közös Hivatal) érintő ügyekben.

13. § (1) A képviselő-testület üléseire szavazati joggal meghívást kapnak:

            a) a polgármester,

            b) az alpolgármester,

            c) a képviselő-testület tagjai.

(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

a) a jegyző,

b) a napirend tárgya szerint érdekelt személyek.³

c) a 2. melléklet szerinti személyeket.⁴

(3) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt:

a) a bizottságok nem képviselő tagjai,

       b) a választókerületi országgyűlési képviselő,

       c) azok a lakossági szervezetek képviselői, amelyek együttműködési

               megállapodást kötöttek az önkormányzattal,

d) Mány község díszpolgárai.

(4) A képviselő-testület üléseire részvételi joggal meghívást kapnak azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.

14. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtti ötödik napon megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot – az ülés előtti legalább ötödik napon – az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett, valamint az önkormányzat honlapján megjelentetett hirdetménnyel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét is. Az előterjesztéseket az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. § (1) szerint kell ismertetni.⁵

(4) A nyilvános ülésre a meghívót papír alapon, az előterjesztéseket és kapcsolódó anyagokat elektronikus úton kell megküldeni. A zárt ülésre az előterjesztéssel együtt, külön meghívót kell küldeni zárt borítékban.  Ha a meghívott igényli, valamennyi  előterjesztést és kapcsolódó anyagot papír alapon is rendelkezésére kell bocsátani.

15. § A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére irányuló indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

16. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a közmeghallgatás előtt nyolcadik napig az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.

7. A ciklusprogram és a munkaterv

17. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a közmeghallgatások időpontjait.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, minden év december 31-ig kell elfogadni.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan október 31-ig javaslatot tehetnek:

a) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

b) 2. melléklet szerinti személyek,⁶

       c) az Önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői.           

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

e) a 2. melléklet szerinti személyeknek,⁷

       f) az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjének.

18. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet ki kell függeszteni az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán.

8. A Képviselő-testület ülésével

és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

19. § A nyilvános képviselő-testületi ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell az érdeklődők részvételének lehetőségét.

20. § A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,

f) évente kétszer tájékoztat a lejárt határidejű határozatokról,

g) tájékoztat a sürgősségi indítványról,

h) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítvány tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására,

i)     tárgyalási szünetet elrendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

j) intézkedik - az ülés meghatározott időre történő - félbeszakítása érdekében.

9. Napirend előtti témák és a napirend

21. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

(2) A napirend előtti témák között a bizottsági elnökök is beszámolhatnak a bizottság és az általuk végzett munkáról.

(3) Amennyiben kérdés érkezik, annak tárgyalására a napirendek után kerül sor.

(4) A Képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

22. (1) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

(2) Az illetékes bizottság elnöke, vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság, illetve azok a szervezetek, személyeknek, amelyeknek az indítvánnyal kapcsolatban véleményezési joguk van, ismertetik az indítvánnyal kapcsolatok véleményüket.⁸

(3) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

10. Az előterjesztés

23. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag,

b) az előzetesen javasolt rendelet tervezetet, határozattervezetet tartalmazó dokumentum.⁹

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

f) a jegyző.

24. § (1) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki valamennyi előterjesztésen jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik az anyag postázásáról.

(2)  Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti sürgősségi indítvány előterjesztését, és az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A (3) bekezdés kivételével az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

25. § Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei különösen:¹⁰

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a  tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket,   amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

ad) a törvényességi ellenjegyzést, valamint azt, hogy

ae) a döntéshozatalhoz egyszerű, vagy minősített többség szükséges.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

bc) az előterjesztés elkészítésének időpontját,

bd) az előterjesztő aláírását.

11. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

26. § A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

27. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, az ülésvezető előzetes engedélyével, bármely jelenlévő felszólalhat.

(2) A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb három perc lehet.

(3) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők felszólalásaira a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartam a legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(5) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők az egyes napirendi pontokhoz írásban is benyújthatják hozzászólásukat. Az írásos hozzászólást 2 eredeti példányban kell beterjeszteni. Amennyiben az írásbeli hozzászólás benyújtója az ülésen nincs jelen, azt az ülés vezetője köteles felolvasni.¹¹

28. § (1) A bizottságok, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a Polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.

30. § Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

31. § Az Mötv. 10. §-ban és 50. §-ban foglaltakon túl a minősített többséghez 5 fő Képviselő-testületi tag „igen” szavazata szükséges:

a) az Önkormányzat vagyonának elidegenítése, megterhelése,

b) hitelfelvétel,

c) korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítésű vagyontárgynak, a közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló szerepe megszűnése utáni, üzleti vagyonná nyilvánítása,¹²

d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban tulajdonrész vásárlása

esetén.

32. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát. A képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal adja meg.

(2) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet  a jegyzőkönyv szabályainak megfelelően, hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

30. (1) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

(2) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

33. § (1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben tart.

34. § (1) A titkos szavazás kezdeményezésére jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület más tagja.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület képviselő tagjaiból - egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot választ, akik a szavazás előtt ellenőrzik a szavazólapokat és azt, hogy az urna üres-e.

(4) A titkos szavazás során biztosítani kell, hogy a képviselő a szavazólapot véleményének titokban tartásával tudja kitölteni és borítékba helyezni. A szavazatot tartalmazó borítékos a bizottság tagjainak jelenlétében kell az urnába helyezni.

(5) A bizottság a szavazás befejezése után az urnában lévő szavazatok összerázása után megszámolja a szavazatokat, majd a bizottság elnöke eredményt hirdet.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a bizottság megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás

          eredményét,

       e) a bizottsági tagok aláírását.

12. Személyes érintettség

35. § (1) Ha a képviselő a személyes érintettségét a szavazás előtt nem jelenti be, az ennek tudomásra jutását követően a döntést vissza kell vonni, és új szavazást kell elrendelni, amelyből az érintett képviselőt ki kell zárni. A döntés visszavonásának és az új döntés meghozatalának körülményeit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a döntés vagy a döntés meghozatalának körülményei miatt az önkormányzatot hátrányos következmények érik, azok az érintett képviselőt terhelik.

(2) Személyes érintettségnek csak azt kell tekinteni, ha az egyedi ügyben született döntés kizárólag

a) a képviselő-testület valamely tagjára, vagy

b) annak közvetlen hozzátartozójára, illetve

c) olyan jogi személyiséggel rendelkező társaságra, amelyben az a)-b) pontban felsoroltak tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők,

kihatással van.

13. A kérdés

36. § (1) A Képviselő-testület tagja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja szerint kérdést tehet fel.¹³

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviseFlő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az öt percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, tizenöt napon belül, írásban kell a választ megadni.

 14. A tanácskozás rendje

37. § Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 30 perc, a hozzászólások maximális időtartama 5 perc, ugyanazon témához ismételten hozzászólni legfeljebb háromszor lehet.

38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására szólíthatja fel.

39. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

15. A jegyzőkönyv

40. § (1) A képviselő-testület üléséről két eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, napirendenként az előadó nevét, felszólalásának jogcímét, a határozathozatal módját és érdemét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, az esetleges titkos szavazás jegyzőkönyvét, az intézkedéseket, a lakosság részéről megjelent vendégek számát, és az önkormányzat pecsétjét.¹⁴

(2) Az elkészült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal résztvevőknek elektronikus úton meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az Mötv. 52. §-ában meghatározottakon kívül a jelenléti ívet, és ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, az erről szóló irományt.¹⁵

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) első példányát évenkénti csoportosításban be kell köttetni, és a Mányi Közös Önkormányzati  Hivatal irattárában kell elhelyezni,

b)  a második példánnyal az Mötv. 52. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni,

c) a harmadik példányt a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell elhelyezni,  és biztosítani a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődők számára.

16. A határozat

41. § (1) ¹⁶

(2) A képviselő-testületi határozatokról olyan sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

42. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős és az érintett személyeknek és szerveknek.

(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

IV. Fejezet

A rendeletalkotás

17. A rendeletalkotás folyamata

43. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület más tagja,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

f) a jegyző, valamint

g) a 2. melléklet 1. pontja szerinti személyek.¹⁷

(2) A Képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Az Önkormányzati rendelet-tervezet elkészítéséhez külső segítséget is igénybe lehet venni.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a tervezetet megvitatás céljából a tárgya szerint illetékes bizottságok elé kell terjeszteni, amelyek azt megvitatják. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni;

c) a rendelet tervezetet, a bizottságok véleményével, a képviselő-testület elé

    kell terjeszteni.

18. A rendelet

44. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a testületi ülés után kell összeállítani.

(2) ¹⁸

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

45. § (1) A rendeleteket nyilván kell tartani, és folyamatosan karbantartani. A hatályos rendeleteket évenkénti gyűjteményes formában kell őrizni.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalban, hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület

19. A települési képviselő

46. § A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni.

47. § A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

20. A Képviselő-testület bizottságai

48. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Vagyonnyilatkozat tételi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság, amely három tagból áll,

b) Gazdálkodási Bizottság, amely négy tagból áll,

c) Humánerőforrások Bizottság, amely öt tagból áll.

(2) A bizottságok összetételét a 2. függelék tartalmazza.

49. § A Képviselő-testület által a Humánerőforrások Bizottságra átruházott hatáskör a szociális tűzifa kérelmek elbírálása.

50. § Az állandó bizottságok feladatai:

a) A Vagyonnyilatkozat tételi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság feladatai:

aa) öszeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása, ezen ügyekben történő 

     döntéshozatal,

ab) figyelemmel kíséri a képviselő-testület, valamint bizottságainak

     szabályszerű működését,

ac) a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik

                 vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

b) A Gazdálkodási Bizottság előkészítő és véleményezési feladatokat lát el:

        ba) a gazdasági program, és az éves költségvetés kialakításában, 

              tervezésében,

            bb) a költségvetési koncepció, az éves költségvetési javaslat és a

                  végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed éves tájékoztató, az  

                  éves beszámoló tervezésénél,

            bc)  a hitelek felvételénél,

bd) a helyi adók megállapítására vonatkozó előterjesztések esetén,

be) a beruházások, felújítások, karbantartások esetében,

bf) a polgármester illetményének meghatározása ügyében,

bg) a munkahelyteremtés, megőrzés érdekében tett intézkedéseknél,

bh) a település infrastruktúrájának fejlesztése érdekében,

bi) a környezetvédelemi feladatok ellátása során,

bj) a turizmus és vállalkozásfejlesztés érdekében,

bk) a közbiztonság fejlesztése érdekében,

bl) az intézményfenntartás elősegítése érdekében.

c) A Humánerőforrások Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott szociális feladatokat, továbbá véleményező és előkészítő feladatokat lát el

       ca)  az önkormányzati köznevelési intézmények felügyelete,  

               működésük gazdaságossá tétele és átalakításuk érdekében,

        cb) az egészségügyi jellegű rendelet-, határozat- és  szerződéstervezetek

               esetében,

            cc) a település egészségügyi ellátása ügyeiben,

            cd) az egészségügyet érintő regionális döntésekben,

        ce) a települési kultúra, a nemzetiségi és vallásügyekben,

        cf) a települési sportügyekben és sportlétesítményekkel összefüggő

             ügyekben,

        cg) a civil kapcsolatokkal összefüggő ügyekben,

        ch) a bűnmegelőzés érdekében,

        ci) a nemzetiségi ügyekben,

és dönt a beiskolázási kérelmek ügyében.¹⁹

51. § A bizottságok feladatkörének módosítását a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

52. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

53. (1) A bizottságok elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

21. A bizottságok működése

54. § A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot hetedik napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több, mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a 2. melléklet szerinti személyek.²⁰

(4) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

56. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a Képviselő-testületnek.

57. § A bizottság zárt ülést az Mötv. 46. (2) bekezdésében  meghatározott eseteken tart.

VI. Fejezet

A tisztségviselők és a jegyző

22. A polgármester

58. § Mány Község Önkormányzata polgármestere tisztségét főállásban látja el.

59. § A polgármester - az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenően – eljár a 4. melléklet a) pontjában meghatározott ügyekben.²¹

60. § (1) A polgármester átruházott hatáskörében dönt a 4. melléklet b) pontjában meghatározott ügyekben.

(2) Ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat a 4. melléklet c) pontjában meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, dönthet a két ülés közötti időszakban a 4. mellékelt d) pontjában meghatározott ügyekben felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.²²

61. § A polgármester az önkormányzat székhelyén minden hónap első szerdáján 10 órától 12 óráig fogadónapot tart.

62. § Ha az alpolgármester a polgármester esetleges tisztségéről történő lemondása esetén akadályoztatva van, a polgármester, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatát a korelnöknek juttatja el, és munkakörét neki adja át.

23. Az alpolgármester

63. § Egy alpolgármestert kell választani a Képviselő-testület tagjai közül.

64. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

65. § Az alpolgármester

       a) részt vesz a képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében,

       b) közreműködik a képviselő-testület és annak bizottságai ülései előkészítésében,

       c) szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását, figyelemmel kíséri azokat,

d) kapcsolatot tart a lakossággal,

e) segíti a bizottságok, valamint a képviselők munkáját.

66. § Az alpolgármester minden hónap harmadik hetének szerdáján, 15 óra 30 perctől – a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül történt – előzetes egyeztetés alapján tart fogadónapot.

24. A polgármester helyettesítése

67. § (1) A polgármestert - akadályoztatása esetén - az alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:

a) harminc napot meghaladó betegség, külszolgálat;

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;

c) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

68. §  Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a Polgármestert a Képviselő-testület korelnöke helyettesíti. 

25. A jegyző

69. § (1) A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzését szóban és írásban bármikor jogosult és köteles megtenni.

(2) A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés jelzését először a polgármesternek köteles jelezni. Ha a jelzés ellenére a polgármester nem intézkedik, az alpolgármesternek, az ő intézkedésének elmaradása, illetve akadályoztatása esetén, a korelnöknek köteles jelezni.

70. § (1) Ha a jegyző a képviselő-testület, illetve bizottsága ülésén a jogszabálysértő döntés, működés miatt jelzéssel kíván élni, az ülés vezetőjének a szót soron kívül meg kell adnia.

(2) Ha a jegyző a jogszabálysértő döntést követően él jelzéssel, és kezdeményezi az újbóli szavazást, az ülés vezetője köteles a jelzéssel érintett témában ismételt szavazást elrendelni.

71. § A jegyző a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatába foglaltaknak megfelelően tart fogadónapot.

VII. Fejezet

Mány Község Önkormányzata által létrehozott szervezetek, társulások

26. Mányi Közös Önkormányzati Hivatal

72. § Mány Község Önkormányzata hivatalának elnevezése: Mányi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2065 Mány, Rákóczi út 67., telephelye: Mányi Közös Önkormányzati Hivatal Óbarki Kirendeltsége, címe: 2063 Óbarok, Iskola u. 3.

73. § A Mányi Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által javasolt, a képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

27. Önkormányzat társulásai

74. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

d) kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátása.

(3) A koordináció főbb módszerei:

a) a társulási tanács,

b) a Polgármesterek, alpolgármesterek, szakmai tanácskozásai,

c) testületi ülések együttes tartása.

75. § Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, falugyűlés

28. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

76. §²³

29. Közmeghallgatás

77. § A képviselő-testület legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben máshol is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell a lakosságot tájékoztatni, a rendezvény előtti hetedik napig.

78. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni azzal a kitétellel, hogy a közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy 15 napon belül, írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

30. A falugyűlés

79. § (1) A falugyűlés összehívásának szabályaira a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni, az e §-ba foglalt eltérésekkel.

(2) Ha a falugyűlésen szavazásra kerül sor, szavazásra a falugyűlésen megjelent választójogosultsággal rendelkező polgárok jogosultak.

(3) A falugyűlésen felmerült kérdés eldöntése nyílt szavazással történik, kivéve, ha a jelenlévők egyszerű többsége titkos szavazás elrendelését kéri.

(4) A szavazásra a képviselő-testület ülésén történő nyílt szavazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

80. § A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésen történő titkos szavazás szabályai az irányadók.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és intézményei

31. Az önkormányzat vagyona

81. § Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2012. (III.1.) önkormányzati rendelete határozza meg.

82. § (1) Az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott gazdasági társaságokban, de a gazdasági társaságban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni.²⁴

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

32. Az önkormányzat intézményei

83. § Az Önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

84. § Az önkormányzat intézményei jogállása – a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal kivételével - önállóan működő költségvetési szervek.

X. fejezet

Az önkormányzat nemzetiségekhez és a civil szervezetekhez fűződő viszonya,
a felterjesztés jog

33. A nemzetiségekkel kapcsolatos szabályok

85. § (1) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő

a) települési nemzetiségi önkormányzattal,

b) nemzetiségi egyesülettel.

(2) A településen működő települési nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) és nemzetiségi egyesület a nemzetiséget érintő, írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhet, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést a polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.²⁵

86. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatnak a képviselő-testület által tárgyalandó témában véleményezési, egyetértési joga van, az előterjesztést minden esetben meg kell küldeni a nemzetiségi önkormányzatnak olyan időpontban, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott idő alatt a véleményezési egyetértési jogot gyakorolni tudja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatát a nemzetiségi önkormányzat, a polgármesteren keresztül, írásban küldi meg a képviselő-testületnek.²⁶

87. § (1) Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt a Mány község közigazgatási területén választott helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2) Mány Község Önkormányzata gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Mány község által alapított és működtetett Mányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) Mány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok részére, nemzetiségi önkormányzati, testületi, tisztségviselői, képviselői feladataik ellátásához, működéséhez térítésmentesen biztosít helyiséget Mány Község Önkormányzata székhelyén. Mány Község Önkormányzata a helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket saját költségvetéséből fizeti. A helyiség címe: 2065 Mány, Rákóczi u. 67. irodahelyiség.

(4) Mány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat részére, saját költségvetéséből vállalja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítását. A személyi feltételeket a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjén keresztül biztosítja, a:

a)  a testületi ülések előkészítésével,

b)  a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

d) a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottjának a részvételével.

88. § A Mányi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi szervezete ellátja a nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási, valamint belső ellenőrzési feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

89. § A jegyző, vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően, haladéktalanul - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével. A Mányi Önkormányzati Közös Hivatal készíti el a nemzeti önkormányzat költségvetési előterjesztését és a határozat tervezetét.

90. § (1) A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő, írásban jogosult, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. és 55. §-a szerint kell eljárnia.

(2) A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalója, továbbá az általa írásban kijelölt személy.

(3) Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi, aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. és 55. §-a szerint jár el.

(4) A nemzetiségi önkormányzatnál utalványozásra kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

(5) Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi. Készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett írásbeli rendelkezéssel kell utalványozni.

(6) A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a pénzügyi vezető felelős.

34. A civil szervezetekkel kapcsolatos szabályok

91. § (1)²⁷ 

(2) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő civil szervezetekkel. A 2. melléklet szerinti civil szervezetek a települést érintő írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.²⁸

92. § A civil szervezetek anyagi támogatásának feltételeit a helyi civil szervezetek támogatásáról szóló 4/2012. (II.9.) önkormányzati rendelet szabályozza.

35. Felterjesztési jog

93. § A Képviselő-testület - felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően - köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

94. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. augusztus 28. dr. Majoros Ildikó, jegyző.