Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének
20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

egységes szerkezetben a 15/2014. (VIII.28.) a 19/2014. (XI.27.) és a 22/2014. (XII.18.)

önkormányzati rendelettel

Mány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 27. §-a, és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el.

 I. Fejezet

Általános rendelkezések

 1. Az önkormányzat

 1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: Mány. Címe: 2065 Mány, Rákóczi u. 67.

(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Mány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Illetékességi területe: Mány község közigazgatási területe.

2. § (1) Az Önkormányzat pecsétje: hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: MÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA.

(2)  Az Önkormányzat díszpecsétje: középen Mány címere látható, a címer felett MÁNY, alatta MAAN felirattal.

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület nevében készült okiratokon,

b) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre.

(4) Az Önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

       a)  Önkormányzat által adományozott oklevelekben, emléklapokon,

       b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Mány.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Mányi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja negyedévente jelenik meg.

(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja ingyenes.

(4) Az Önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,

b) a fontosabb társadalmi eseményeket.

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának egy példányát a községi könyvtárnak is át kell adni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

2. Önkormányzati testvértelepülési kapcsolatok

4. § Az Önkormányzat testvértelepülése Németországban Leimen, Romániában Mezőbánd.

5. § A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki a kapcsolatot a testvértelepülések polgármestereivel tartja, és tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai és a hatáskör átruházása

3. Az Önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

6. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a Polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdaságossági számításokat végeztet, a feladat ellátásához szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátásra irányuló megállapodást készíttet.

7. § Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a 6. §-ban meghatározott feltételeket.

4. Az Önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon túl nem ruházhatja át az ingatlanvagyon elidegenítésének hatáskörét.

(2) ^[1]

9. § Az átruházott hatáskörben eljáró, külön kérésre képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

III. Fejezet

A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok

5. A képviselő-testület

10. § A képviselő-testület tagjainak száma hét, amelynek névsorát az 1. függelék tartalmazza.^[2]

6. A képviselő-testületi ülés összehívása

11. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze, és a polgármester által összehívott képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai szerint vezeti le.

12. § A képviselő-testület rendes ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható, különösen a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Közös Hivatal) érintő ügyekben.

13. § (1) A képviselő-testület üléseire szavazati joggal meghívást kapnak:

            a) a polgármester,

            b) az alpolgármester,

            c) a képviselő-testület tagjai.

(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

a) a jegyző,

b) a napirend tárgya szerint érdekelt személyek.^[3]

c) a 2. melléklet szerinti személyeket.^[4]

(3) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt:

a) a bizottságok nem képviselő tagjai,

            b) a választókerületi országgyűlési képviselő,

            c) azok a lakossági szervezetek képviselői, amelyek együttműködési

               megállapodást kötöttek az önkormányzattal,

            d) Mány község díszpolgárai.

(4) A képviselő-testület üléseire részvételi joggal meghívást kapnak azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.

14. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtti ötödik napon megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot – az ülés előtti legalább ötödik napon – az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett, valamint az önkormányzat honlapján megjelentetett hirdetménnyel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét is. Az előterjesztéseket az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. § (1) szerint kell ismertetni.^[5]

(4) A nyilvános ülésre a meghívót papír alapon, az előterjesztéseket és kapcsolódó anyagokat elektronikus úton kell megküldeni. A zárt ülésre az előterjesztéssel együtt, külön meghívót kell küldeni zárt borítékban.  Ha a meghívott igényli, valamennyi  előterjesztést és kapcsolódó anyagot papír alapon is rendelkezésére kell bocsátani.

15. § A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére irányuló indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

16. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a közmeghallgatás előtt nyolcadik napig az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.

7. A ciklusprogram és a munkaterv

17. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a közmeghallgatások időpontjait.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, minden év december 31-ig kell elfogadni.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan október 31-ig javaslatot tehetnek:

a) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

b) 2. melléklet szerinti személyek,^[6]

       c) az Önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői.           

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

e) a 2. melléklet szerinti személyeknek,^[7]

       f) az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjének.

18. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet ki kell függeszteni az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán.

8. A Képviselő-testület ülésével

 és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

19. § A nyilvános képviselő-testületi ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell az érdeklődők részvételének lehetőségét.

20. § A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,

f) évente kétszer tájékoztat a lejárt határidejű határozatokról,

g) tájékoztat a sürgősségi indítványról,

h) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítvány tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására,

i)     tárgyalási szünetet elrendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,

j) intézkedik - az ülés meghatározott időre történő - félbeszakítása érdekében.

9. Napirend előtti témák és a napirend

21. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

(2) A napirend előtti témák között a bizottsági elnökök is beszámolhatnak a bizottság és az általuk végzett munkáról.

(3) Amennyiben kérdés érkezik, annak tárgyalására a napirendek után kerül sor.

(4) A Képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

22. (1) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

(2) Az illetékes bizottság elnöke, vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság, illetve azok a szervezetek, személyeknek, amelyeknek az indítvánnyal kapcsolatban véleményezési joguk van, ismertetik az indítvánnyal kapcsolatok véleményüket.^[8]

(3) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

10. Az előterjesztés

23. § (1) Előterjesztésnek minősül:

       a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag,

b) az előzetesen javasolt rendelet tervezetet, határozattervezetet tartalmazó dokumentum.^[9]

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

f) a jegyző.

24. § (1) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki valamennyi előterjesztésen jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik az anyag postázásáról.

(2)  Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti sürgősségi indítvány előterjesztését, és az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A (3) bekezdés kivételével az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

25. § Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei különösen:^[10]

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a  tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket,   amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

ad) a törvényességi ellenjegyzést, valamint azt, hogy

ae) a döntéshozatalhoz egyszerű, vagy minősített többség szükséges.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

bc) az előterjesztés elkészítésének időpontját,

bd) az előterjesztő aláírását.

11. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

26. § A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

27. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, az ülésvezető előzetes engedélyével, bármely jelenlévő felszólalhat.

(2) A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb három perc lehet.

(3) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők felszólalásaira a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartam a legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(5) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők az egyes napirendi pontokhoz írásban is benyújthatják hozzászólásukat. Az írásos hozzászólást 2 eredeti példányban kell beterjeszteni. Amennyiben az írásbeli hozzászólás benyújtója az ülésen nincs jelen, azt az ülés vezetője köteles felolvasni.^[11]

28. § (1) A bizottságok, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a Polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.

30. §^[12] (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) A képviselő szavazatát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal adja meg

31. § Az Mötv. 10. §-ban és 50. §-ban foglaltakon túl a minősített többség szükséges:

a) az Önkormányzat vagyonának elidegenítése, megterhelése,

b) hitelfelvétel,

c) korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítésű vagyontárgynak, a közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló szerepe megszűnése utáni, üzleti vagyonná nyilvánítása,

d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban tulajdonrész vásárlása

esetén.^[13]

32. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát. A képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal adja meg.

(2) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet  a jegyzőkönyv szabályainak megfelelően, hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

30. (1) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

(2) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

33. § (1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben tart.

34. § (1) A titkos szavazás kezdeményezésére jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület más tagja.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület képviselő tagjaiból - egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot választ, akik a szavazás előtt ellenőrzik a szavazólapokat és azt, hogy az urna üres-e.

(4) A titkos szavazás során biztosítani kell, hogy a képviselő a szavazólapot véleményének titokban tartásával tudja kitölteni és borítékba helyezni. A szavazatot tartalmazó borítékos a bizottság tagjainak jelenlétében kell az urnába helyezni.

(5) A bizottság a szavazás befejezése után az urnában lévő szavazatok összerázása után megszámolja a szavazatokat, majd a bizottság elnöke eredményt hirdet.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a bizottság megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazás

          eredményét,

       e) a bizottsági tagok aláírását.

12. Személyes érintettség

35. § (1) Ha a képviselő a személyes érintettségét a szavazás előtt nem jelenti be,  ennek tudomásra jutását követően a döntést vissza kell vonni, és új szavazást kell

elrendelni, amelyből az érintett képviselőt ki kell zárni, kivéve, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A döntés visszavonásának és az új döntés meghozatalának körülményeit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a döntés vagy a döntés meghozatalának körülményei miatt az önkormányzatot hátrányos következmények érik, azok az érintett képviselőt terhelik.^[14]

(2) Személyes érintettségnek csak azt kell tekinteni, ha az egyedi ügyben született döntés kizárólag

a) a képviselő-testület valamely tagjára, vagy

b) annak közvetlen hozzátartozójára, illetve

c) olyan jogi személyiséggel rendelkező társaságra, amelyben az a)-b) pontban felsoroltak tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők,

kihatással van.

13. A kérdés

36. §^[15]

 14. A tanácskozás rendje

37. § Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 30 perc, a hozzászólások maximális időtartama 5 perc, ugyanazon témához ismételten hozzászólni legfeljebb háromszor lehet.

38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására szólíthatja fel.

39. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

15. A jegyzőkönyv

40. § (1) A képviselő-testület üléséről két eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, napirendenként az előadó nevét, felszólalásának jogcímét, a határozathozatal módját és érdemét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, az esetleges titkos szavazás jegyzőkönyvét, az intézkedéseket, a lakosság részéről megjelent vendégek számát, és az önkormányzat pecsétjét.^[16]

(2) Az elkészült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal résztvevőknek elektronikus úton meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az Mötv. 52. §-ában meghatározottakon kívül a jelenléti ívet, és ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, az erről szóló irományt.^[17]

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) első példányát évenkénti csoportosításban be kell köttetni, és a Mányi Közös Önkormányzati  Hivatal irattárában kell elhelyezni,

b)  a második példánnyal az Mötv. 52. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni,

c) a harmadik példányt a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell elhelyezni,  és biztosítani a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődők számára.

16. A határozat

41. § (1) ^[18]

(2) A képviselő-testületi határozatokról olyan sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

42. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős és az érintett személyeknek és szerveknek.

(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

IV. Fejezet

A rendeletalkotás

17. A rendeletalkotás folyamata

43. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület más tagja,

e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

f) a jegyző, valamint

g) a 2. melléklet 1. pontja szerinti személyek.^[19]

(2) A Képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Az Önkormányzati rendelet-tervezet elkészítéséhez külső segítséget is igénybe lehet venni.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a tervezetet megvitatás céljából a tárgya szerint illetékes bizottságok elé kell terjeszteni, amelyek azt megvitatják. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni;

c) a rendelet tervezetet, a bizottságok véleményével, a képviselő-testület elé

    kell terjeszteni.

18. A rendelet

44. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a testületi ülés után kell összeállítani.

(2) ^[20]

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

45. § (1) A rendeleteket nyilván kell tartani, és folyamatosan karbantartani. A hatályos rendeleteket évenkénti gyűjteményes formában kell őrizni.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalban, hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület

19. A települési képviselő

46. § A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni.

47. § A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

47/A. §^[21] A települési önkormányzati képviselő, az állandó bizottság elnöke és tagja, az állandó bizottság nem települési önkormányzati képviselő tagja feladatai elvégzésének akadályoztatását haladéktalanul, az ülést megelőzően legalább fél órával, köteles a polgármesternek bejelenteni.

47/B. §^[22] (1) Meg kell vonni a települési önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját, ha egy naptári fél éven belül legalább két alkalommal nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen.

(2) Meg kell vonni az állandó bizottság nem települési önkormányzati képviselő tagja egy havi tiszteletdíját, ha fél éven belül legalább két alkalommal nem vesz részt a bizottság munkájában.”

20. A Képviselő-testület bizottságai

48. §^[23] (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Vagyonnyilatkozat tételi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság, amely három tagból áll,

b) Gazdálkodási Bizottság, amely öt tagból áll,

c) Humánerőforrások Bizottság, amely öt tagból áll.

(2) A bizottságok összetételét a 2. függelék tartalmazza.

49. § A Képviselő-testület által a Humánerőforrások Bizottságra átruházott hatáskör a szociális tűzifa kérelmek elbírálása.

50. § Az állandó bizottságok feladatai:

a) A Vagyonnyilatkozat tételi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottság feladatai:

aa) öszeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása, ezen ügyekben történő 

     döntéshozatal,

ab) figyelemmel kíséri a képviselő-testület, valamint bizottságainak

     szabályszerű működését,

ac) a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik

                 vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

b) A Gazdálkodási Bizottság előkészítő és véleményezési feladatokat lát el:

        ba) a gazdasági program, és az éves költségvetés kialakításában, 

              tervezésében,

            bb) a költségvetési koncepció, az éves költségvetési javaslat és a

                  végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed éves tájékoztató, az  

                  éves beszámoló tervezésénél,

            bc)  a hitelek felvételénél,

bd) a helyi adók megállapítására vonatkozó előterjesztések esetén,

be) a beruházások, felújítások, karbantartások esetében,

bf) a polgármester illetményének meghatározása ügyében,

bg) a munkahelyteremtés, megőrzés érdekében tett intézkedéseknél,

bh) a település infrastruktúrájának fejlesztése érdekében,

bi) a környezetvédelemi feladatok ellátása során,

bj) a turizmus és vállalkozásfejlesztés érdekében,

bk) a közbiztonság fejlesztése érdekében,

bl) az intézményfenntartás elősegítése érdekében.

c) A Humánerőforrások Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott szociális feladatokat, továbbá véleményező és előkészítő feladatokat lát el

       ca)  az önkormányzati köznevelési intézmények felügyelete,  

               működésük gazdaságossá tétele és átalakításuk érdekében,

        cb) az egészségügyi jellegű rendelet-, határozat- és  szerződéstervezetek

               esetében,

            cc) a település egészségügyi ellátása ügyeiben,

            cd) az egészségügyet érintő regionális döntésekben,

        ce) a települési kultúra, a nemzetiségi és vallásügyekben,

        cf) a települési sportügyekben és sportlétesítményekkel összefüggő

             ügyekben,

        cg) a civil kapcsolatokkal összefüggő ügyekben,

        ch) a bűnmegelőzés érdekében,

        ci) a nemzetiségi ügyekben,

és dönt a beiskolázási kérelmek ügyében.^[24]

51. § A bizottságok feladatkörének módosítását a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

52. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

53. (1) A bizottságok elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

21. A bizottságok működése

54. § A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot hetedik napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több, mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a 2. melléklet szerinti személyek.^[25]

(4) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

56. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a Képviselő-testületnek.

57. § A bizottság zárt ülést az Mötv. 46. (2) bekezdésében  meghatározott eseteken tart.

VI. Fejezet

A tisztségviselők és a jegyző

22. A polgármester

58. § Mány Község Önkormányzata polgármestere tisztségét főállásban látja el.

59. § A polgármester - az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenően – eljár a 4. melléklet a) pontjában meghatározott ügyekben.^[26]

60. § (1) A polgármester átruházott hatáskörében dönt a 4. melléklet b) pontjában meghatározott ügyekben.

(2) Ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat a 4. melléklet c) pontjában meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, dönthet a két ülés közötti időszakban a 4. mellékelt d) pontjában meghatározott ügyekben felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.^[27]

61. § A polgármester az önkormányzat székhelyén minden hónap első szerdáján 10 órától 12 óráig fogadónapot tart.

62. § Ha az alpolgármester a polgármester esetleges tisztségéről történő lemondása esetén akadályoztatva van, a polgármester, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatát a korelnöknek juttatja el, és munkakörét neki adja át.

23. Az alpolgármester

63. § Egy alpolgármestert kell választani a Képviselő-testület tagjai közül.

64. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

65. § Az alpolgármester

       a) részt vesz a képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében,

       b) közreműködik a képviselő-testület és annak bizottságai ülései előkészítésében,

       c) szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását, figyelemmel kíséri azokat,

d) kapcsolatot tart a lakossággal,

e) segíti a bizottságok, valamint a képviselők munkáját.

66. § Az alpolgármester minden hónap harmadik hetének szerdáján, 15 óra 30 perctől – a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül történt – előzetes egyeztetés alapján tart fogadónapot.

24. A polgármester helyettesítése

67. § (1) A polgármestert - akadályoztatása esetén - az alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:

a) harminc napot meghaladó betegség, külszolgálat;

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;

c) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

68. §  Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a Polgármestert a Képviselő-testület korelnöke helyettesíti. 

25. A jegyző

69. § (1) A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzését szóban és írásban bármikor jogosult és köteles megtenni.

(2) A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés jelzését először a polgármesternek köteles jelezni. Ha a jelzés ellenére a polgármester nem intézkedik, az alpolgármesternek, az ő intézkedésének elmaradása, illetve akadályoztatása esetén, a korelnöknek köteles jelezni.

70. § (1) Ha a jegyző a képviselő-testület, illetve bizottsága ülésén a jogszabálysértő döntés, működés miatt jelzéssel kíván élni, az ülés vezetőjének a szót soron kívül meg kell adnia.

(2) Ha a jegyző a jogszabálysértő döntést követően él jelzéssel, és kezdeményezi az újbóli szavazást, az ülés vezetője köteles a jelzéssel érintett témában ismételt szavazást elrendelni.

71. § A jegyző a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatába foglaltaknak megfelelően tart fogadónapot.

VII. Fejezet

Mány Község Önkormányzata által létrehozott szervezetek, társulások

26. Mányi Közös Önkormányzati Hivatal

72. § Mány Község Önkormányzata hivatalának elnevezése: Mányi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2065 Mány, Rákóczi út 67., telephelye: Mányi Közös Önkormányzati Hivatal Óbarki Kirendeltsége, címe: 2063 Óbarok, Iskola u. 3.

73. § A Mányi Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által javasolt, a képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

27. Önkormányzat társulásai

74. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

d) kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátása.

(3) A koordináció főbb módszerei:

a) a társulási tanács,

b) a Polgármesterek, alpolgármesterek, szakmai tanácskozásai,

c) testületi ülések együttes tartása.

75. § Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VIII. Fejezet

 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, falugyűlés

28. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

76. §^[28]

29. Közmeghallgatás

77. § A képviselő-testület legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben máshol is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell a lakosságot tájékoztatni, a rendezvény előtti hetedik napig.

78. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni azzal a kitétellel, hogy a közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy 15 napon belül, írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

30. A falugyűlés

79. § (1) A falugyűlés összehívásának szabályaira a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni, az e §-ba foglalt eltérésekkel.

(2) Ha a falugyűlésen szavazásra kerül sor, szavazásra a falugyűlésen megjelent választójogosultsággal rendelkező polgárok jogosultak.

(3) A falugyűlésen felmerült kérdés eldöntése nyílt szavazással történik, kivéve, ha a jelenlévők egyszerű többsége titkos szavazás elrendelését kéri.

(4) A szavazásra a képviselő-testület ülésén történő nyílt szavazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

80. § A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésen történő titkos szavazás szabályai az irányadók.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és intézményei

31. Az önkormányzat vagyona

81. § Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2012. (III.1.) önkormányzati rendelete határozza meg.

82. § (1) Az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott gazdasági társaságokban, de a gazdasági társaságban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni.^[29]

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

32. Az önkormányzat intézményei

83. § Az Önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

84. § Az önkormányzat intézményei jogállása – a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal kivételével - önállóan működő költségvetési szervek.

X. fejezet

Az önkormányzat nemzetiségekhez és a civil szervezetekhez fűződő viszonya,
a felterjesztés jog

33. A nemzetiségekkel kapcsolatos szabályok

85. § (1) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő

a) települési nemzetiségi önkormányzattal,

b) nemzetiségi egyesülettel.

(2) A településen működő települési nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) és nemzetiségi egyesület a nemzetiséget érintő, írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhet, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést a polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.^[30]

86. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatnak a képviselő-testület által tárgyalandó témában véleményezési, egyetértési joga van, az előterjesztést minden esetben meg kell küldeni a nemzetiségi önkormányzatnak olyan időpontban, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott idő alatt a véleményezési egyetértési jogot gyakorolni tudja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatát a nemzetiségi önkormányzat, a polgármesteren keresztül, írásban küldi meg a képviselő-testületnek.^[31]

87. § (1) Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt a Mány község közigazgatási területén választott helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2) Mány Község Önkormányzata gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Mány község által alapított és működtetett Mányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) Mány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok részére, nemzetiségi önkormányzati, testületi, tisztségviselői, képviselői feladataik ellátásához, működéséhez térítésmentesen biztosít helyiséget Mány Község Önkormányzata székhelyén. Mány Község Önkormányzata a helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket saját költségvetéséből fizeti. A helyiség címe: 2065 Mány, Rákóczi u. 67. irodahelyiség.

(4) Mány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat részére, saját költségvetéséből vállalja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítását. A személyi feltételeket a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjén keresztül biztosítja, a:

a)  a testületi ülések előkészítésével,

b)  a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

d) a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottjának a részvételével.

88. § A Mányi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi szervezete ellátja a nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási, valamint belső ellenőrzési feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

89. § A jegyző, vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően, haladéktalanul - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével. A Mányi Önkormányzati Közös Hivatal készíti el a nemzeti önkormányzat költségvetési előterjesztését és a határozat tervezetét.

90. § (1) A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő, írásban jogosult, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. és 55. §-a szerint kell eljárnia.

(2) A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalója, továbbá az általa írásban kijelölt személy.

(3) Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi, aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54. és 55. §-a szerint jár el.

(4) A nemzetiségi önkormányzatnál utalványozásra kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

(5) Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább két nappal megelőzően a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi. Készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett írásbeli rendelkezéssel kell utalványozni.

(6) A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Mányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a pénzügyi vezető felelős.

34. A civil szervezetekkel kapcsolatos szabályok

91. § (1)^[32] 

(2) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő civil szervezetekkel. A 2. melléklet szerinti civil szervezetek a települést érintő írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.^[33]

92. § A civil szervezetek anyagi támogatásának feltételeit a helyi civil szervezetek támogatásáról szóló 4/2012. (II.9.) önkormányzati rendelet szabályozza.

35. Felterjesztési jog

93. § A Képviselő-testület - felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően - köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

94. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet.

 Ugron Zoltán Gábor s.k.                                                  dr. Majoros Ildikó s.k.

            polgármester                                                                   jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. január 12. dr. Majoros Ildikó, jegyző.

1. melléklet a 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

Mány Község Önkormányzata által fenntartott intézmény

                        1.     Mányi Mesevár Óvoda

2065 Mány, Mester sor 17.

2.      Mányi Községi Könyvtár

2065 Mány, Mester sor 2.

3.      Mányi Közös Önkormányzati Hivatal

2065 Mány, Rákóczi u. 67.

4.      Mányi Önkormányzati Konyha

2065 Mány, Szent István u. 4.

 2. melléklet 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez^[34]

1. Mány Község Önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek képviselői:
   a) Mányi Testgyakorlók Köre SE,

b) Mányi Polgárőr Egyesület.

2. Területileg illetékes védőnői szolgálat képviselője, ha azt a napirend tárgya indokolja,
3. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes képviselője,
4. A Magyar Orvosi Kamara képviselője, ha azt a napirend tárgya indokolja,
5. A Fejér Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának vezetője.

 3. melléklet a 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez^[35]

a) A polgármester az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenő feladatai:

1. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
2. véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
5. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

b) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. évi Kétmillió forint összeghatárig - az elfogadott költségvetésben meghatározott feladatokra - önállóan köthet szerződéseket;
2. első fokon eljár az önkormányzati hatósági ügyekben.
3. átruházott hatáskörében dönt az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott mértékű polgármesteri keret felhasználásáról,
4. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására.
5. Dönt banki szolgáltatások igénybe vételéről.
6. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezésről az állami hozzájárulás kivételével.
7. Visszafizetteti az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtását követő 15 napon belül.
8. Megigényli a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően – a Magyar Államkincstár útján a központi költségvetésből.
9. Év közben a MÁK útján a feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről lemondhat, valamint pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
10. A tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően – külön jogszabályban meghatározott időpontig – az igénybevett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal elszámol.
11. Intézkedik a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében.
12. Az év végi elszámolást követően a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül nyilatkozik, a Magyar Államkincstár megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvről.
13. Tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét az önkormányzati költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről.
14. Jóváhagyja a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését.
15. Abban az esetben, ha év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy kötelező feladatellátása körében átvesz, a feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulásának előirányzatát módosítja. A módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadás-átvétel megelőző hónap 5. napjáig a szükséges okmányokkal, a Magyar Államkincstár részére.
16. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott lemondás esetén a Magyar Államkincstáron keresztül kezdeményezi az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi a Magyar Államkincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást.
17. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő kincstári jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a Magyar Államkincstár javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a Magyar Államkincstár által jogosulatlannak tartott támogatásról vagy támogatásrészről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak.
18. Az államháztartásról szóló törvényben szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.
19. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a lemondással egyidejűleg nyilatkozik a Magyar Államkincstár számára arról, hogy a visszafizetési kötelezettségét befizetéssel, vagy a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással teljesíti-e.
20. Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét – választása alapján – befizetéssel teljesíti, akkor a Magyar Államkincstár értesítését követő nyolc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást.
21. Az elfogadott költségvetéséről a benyújtást határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatást ad.
22. Megteszi az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben az önkormányzati vagyon tekintetében a polgármester hatáskörébe utalt tulajdonosi jognyilatkozatokat.
23. Gondoskodik a vagyon értékesítésére vagy hasznosítására vonatkozó pályázati felhívás közzétételéről
24. Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről.
25. Együttműködik a közút építésére a közút használatában érdekelt magán- és közjogi személyekkel.
26. A helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a közlekedési hatósággal egyezteti.
27. Ha az indokolt, felhívja a közösségi közlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, tömegközlekedés, közösségi közlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására.
28. Elvégezheti vagy elvégeztetheti – a közút kezelője, a kötelezett költségére és veszélyére – a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse.
29. Gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen.
30. Köteles intézkedni a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kár megtérítéséről a polgári jog általános szabályai szerint.
31. Gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.
32. Ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat.
33. Gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.
34. Fenntartja a közérdek mértékéig a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítményeket.
35. Kérelemre elvégzi a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályzásával és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat, vagy hozzájárul ezek elvégezéséhez. Ellátja a mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódásokkal kapcsolatos feladatokat.
36. Gondoskodik a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti parti ingatlanok és az egyéb törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos feladatokról.
37. Megtérítteti az önkormányzat által elvégzett eltávolítás költségét, ha az építmény tulajdonosa a mederhasználati szerződés megszűnése esetén azt nem végzi el.
38. Gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.
39. Gondoskodik a fenntartási feladatok során különösen - a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról.
40. A beruházás szervezési módjától és a befizetés címzettjétől függően a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást állít ki.
41. Közreműködik a veszély megszüntetésében víz vagy vízi létesítmény elszennyeződése esetén.
42. Biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását.
43. Gondoskodik a település belterületén kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy kiirtásával, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
44. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása.
45. Beszerzi a védett természeti terület elidegenítéséhez kezelői, vagy használati jogának átadásához a miniszter engedélyét.
46. Helyiséget biztosít a környezetvédelmi közmeghallgatás számára.
47. Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról.
48. Dönt az önkormányzati segélyekről a szociális ellátásról szóló 19/2013. (XI.28.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
49. Ágazati feladati körében adatokat köteles szolgáltatni az állami szervek számára.
50. Együttműködik a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, illetve felügyelőségekkel a fogyasztói érdekvédelem és minőségvédelem biztosítása érdekében és szükség esetén tőlük vizsgálat folytatását kéri.
51. Dönt tárgyi eszköz leselejtezéséről, továbbá a leselejtezett tárgyi eszköz harmadik személy részére történő ingyenes átruházásáról a 15 millió Ft-ot meg nem haladó bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében.

c) A képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben hozhat döntést:

1. A feladatok költségvetési szervek közötti átcsoportosítása esetén módosítja az érintettek előirányzatát. A megállapított működési, felújítási, beruházási előirányzatokon belül – új feladat felvétele nélkül – átcsoportosítást hajthat végre.
2. Ellátja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben az önkormányzat részére megállapított véleményezési, illetőleg e törvényben megállapított egyetértési jogkör gyakorlását.
3. Dönt az önkormányzat vagy önkormányzat költségvetési szerve javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes felajánlás esetén a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 15 millió Ft-ot nem haladja meg, továbbá, ha az ingyenes felajánlás nem jár tulajdonszerzéssel.
4. Egyetértését adja vagy megtagadja az állam által történő pályázati kiíráshoz, ha a kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely a helyi önkormányzatokról szóló előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van.
5. Költségvetési szerv javára fennálló követelés esetén, eredménytelenül lezárult végrehajtási, behajtási cselekményt követő, költségvetési szerv vezetője általi követelésről történő lemondást jóváhagyja, amennyiben a követelés nettó összege az egymillió forintot meghaladja.
6. A megállapított támogatásról az adóssal szerződést köt.
7. Lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési bírálóbizottság írásos javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést.
8. Nettó tízmillió forint összeg alatt jóváhagyja a beszerzési célokmányt.
9. Meghatározza az óvoda működési körzetét, az óvoda nyitvatartási rendjét, és a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelését ellátó köznevelési intézmény működési körzetének meghatározása előtt beszerzi a nemzetiségi önkormányzatok a véleményét.
10. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról.

d) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, alábbi  önkormányzati ügyekben dönthet:

1. dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék Egymillió forintig terjedő felhasználásáról, amelyről a soron következő ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
2. Az éves költségvetés elkészültéig dönt a költségvetési kiadásokról.

1.      függelék a  20/2013. (XII.19.)^[36] önkormányzati rendelethez

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsora

1.      Szabó Zoltán polgármester

2.      Fuch János korelnök

3.      Kovács Tibor képviselő

4.      Bálint Istvánné képviselő

5.      dr. Török Péter Ádám képviselő

6.      Csizmadia Zsolt képviselő

7.      Varga Mihály Balázs képviselő

2. függelék a  20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

1. Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vagyonnyilatkozat tételi, Összeférhetetlenségi és Ügyrendi Bizottságának tagjai^[37]

a) Varga Mihály Balázs képviselő, elnök

b) Bálint Istvánné képviselő, tag

c) Kovács Tibor képviselő tag

2.  Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdálkodási Bizottságának tagjai^[38]

a) Csizmadia Zsolt képviselő, elnök

b) Fuchs János képviselő, tag

c) Varga Mihály Balázs képviselő, tag

d) Szabó Ferenc külsős tag

3. Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Humánerőforrások Bizottságának tagjai^[39]

a) Bálint Istvánné képviselő, elnök

b) Csizmadia Zsolt képviselő, tag

c) Kovács Tibor képviselő, tag

d) Fuchs János képviselő, tag

e) Sándor Rudolf külsős tag

3. függelék a  20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

 Mány Község Önkormányzata részvételével működő társulások