Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelete

a befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtéséről

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott elhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Mány község közigazgatási területén lévő azon ingatlanok tulajdonosaira, használóira, birtokosaira, kezelőire (a továbbiakban: Ingatlantulajdonos) terjed ki, amelyek nem rendelkeznek csatorna közművel.

(2) Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz (a továbbiakban: szennyvíz) begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási területet Mány község közigazgatási területében határozza meg.

2. § Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az ingatlantulajdonosoknál keletkező szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatást az 1. függelékben meghatározott közszolgáltatón (a továbbiakban: Közszolgáltató) keresztül látja el.

3. § A település területén begyűjtött szennyvíz elhelyezésére szolgáló lerakóhely megnevezését a 2. függelék tartalmazza.

2. A helyi közszolgáltatás tartalma

4. § (1) A szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység az alábbiakra terjed ki:

a) a szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló létesítmény közszolgáltató általi kiürítésére;

b) a szennyvíz elhelyezés céljára történő elszállításra;

c) a szennyvíz ártalmatlanítás céljából történő elhelyezésére a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyeken,

(továbbiakban együttesen: szennyvíz begyűjtése).

(2) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles igénybe venni a szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást.

5. § A Közszolgáltató tevékenysége ellátása érdekében, legfeljebb 20 %-ban vehet igénybe alvállalkozót, teljesítési segédet.

3. A szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos kötelezettségek

6. § (1) A szennyvizet csak a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyen lehet elhelyezni, leereszteni és ártalmatlanítani. A leeresztés során a közegészségügyi és műszaki előírások megtartásának ellenőrzésére a leürítő hely üzemeltetője is jogosult.

(2) A leürítő helyen elhelyezhető szennyvíz mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a vízügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint határozza meg.

7. § (1) A közszolgáltató a ténylegesen elhelyezett szennyvíz mennyisége után a csatornahálózat üzemeltetője részére csatornahasználati díjat köteles fizetni.

(2) A közszolgáltató a szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartását oly módon köteles kialakítani, hogy az egyes leürítő helyen ténylegesen elhelyezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye aggálytalanul megállapítható legyen.

4. A közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei

8. § Az önkormányzat és a közszolgáltató között létrejött közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni

a) az Önkormányzat és a közszolgáltató megnevezését és azonosító adatait, képviselőik megnevezését,

b) a közszolgáltatás teljesítésének kezdő napját és hatályát,

c) a közszolgáltatási terület meghatározását,

d) a szennyvíz elszállítás gyakoriságát és időpontját naptári nap meghatározással,

e) a közszolgáltatás díjának meghatározását és a különböző díjtételek alkalmazásának feltételeit, a kedvezmények igénybevételének módját,

f) a közüzemi díj megfizetésének határidejét, rendjét,

g) az esetleges önkormányzati támogatás mértékét, a támogatás számlán történő megjelenítésének módját,

h) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatást és annak díját,

i) az ingatlantulajdonosok személyes adatai megkérésének módját,

j) a szerződő felek jogait és kötelezettségét,

k) a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

l) a közszolgáltatási szerződés felmondásának lehetséges eseteit, határidejét, módját,

m) a közszolgáltató ügyfélszolgálata elérhetőségének adatait,

k) a szerződő felek aláírását és a szerződés keltét és a pecsétet.

9. § A közszolgáltatási szerződés betartását, az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató között létrejött jogviszonyban való érvényesülését a szerződő felek közösen, évente kötelesek felülvizsgálni.

5. A közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos kötelezettségei

10. § A közszolgáltató kötelessége közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosok esetében a szennyvíz elszállítása.

11. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy onnan származó, az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó, a közüzemi csatornahálózatba, vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett szennyvizet a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások és az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint azt a közszolgáltatónak bejelenteni és átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött szennyvízre vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett kötelező közszolgáltatást az ingatlanon mért ivóvíz-fogyasztási adatok alapján kalkulált, vagy egyébként szükséges rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni.

(3) Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, ha:

a) a beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanán háztartási szennyvíz nincs, vagy nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a közszolgáltatónak, aki jogosult a bejelentett tény valóságtartalmát ellenőrizni, az ellenőrzést az ingatlantulajdonos tűrni köteles; vagy

b) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő szennyvízkezelés és ártalmatlanítás a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezen igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a kezelő-ártalmatlanító berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán a szennyvizet a közszolgáltatónak átadni, a közszolgáltató szállító eszközeit a vele egyeztetett időpontban igénybe venni, és részére a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlantulajdonost mindenki számára hozzáférhető módon tájékoztatja.

(6) A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost a változás bekövetkezte előtt legalább 8 nappal értesíti.

12. § Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

13. § Az ingatlantulajdonos köteles a szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanra való bejutással is biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a közszolgáltató szállítójárműve számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát.

14. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételi kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(2) Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.

6. Adatvédelem, adatkezelés

15. § (1) A közszolgáltató írásbeli kérése alapján az önkormányzat – a kéréstől számított 30 napon belül – írásban átadja az ingatlantulajdonosnak a lakcímnyilvántartásban fellelhető adatait.

(2) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos személyi adatait zártan köteles nyilvántartani és kezelni. Ezeket az adatokat a közszolgáltató részéről csak a szerződéskötéssel megbízott dolgozó ismerheti, és csak az Önkormányzat részére adható ki.

16. § A közszolgáltató a nyilvántartott személyi adatokat kizárólag a közszolgáltatási feladatai ellátásával és jogai érvényesítésével kapcsolatban használhatja fel.

7. A közszolgáltatás díja

17. § Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet. A közszolgáltatási díj meghatározása az ingatlanon keletkezett szennyvíz mennyisége alapján, kéttényezős módon történik. A közszolgáltatási díj alapdíjból és ürítési díjból áll, amelyeknek díjtételeit és azok legmagasabb összegét a rendelet 3. függelék tartalmazza.

18. § Az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület legalább 1 éves időtartamra határozza meg. A Közszolgáltató minden évben egy alkalommal kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek költségelemzéssel alátámasztott, a Képviselő-testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket, a tényleges, szükséges ráfordításokat, az ésszerű nyereséget is tartalmazó változása függvényében.

19. § A közszolgáltatási díj meghatározását vagy felülvizsgálatát megelőzően a közszolgáltató részletes díjjavaslatot készít, melyhez köteles költségelemzésen alapuló és a jogszabályoknak megfelelő díjkalkulációt készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazni javasolt közszolgáltatási egységnyi díjtételek alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a közszolgáltatónak a díjjavaslat részeként kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátania.

8. A közszolgáltatási díj számlázása

20. § (1) Egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező szennyvíz egységnyi térfogatára vetített közszolgáltatási díj. Az ingatlanon keletkező szennyvíz mennyiség kiszámításánál

a) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott és kedvezményekkel csökkentett ivóvíz mennyiséget,

b) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az adott számlázási időszakon belül az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiségben keletkezett szennyvíz esetén az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiség vonatkozásában az ingatlanon elszállításra átvett szennyvíz mennyiséget,

c) a vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlan esetén az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiséget

kell alapul venni.

(2) Az ingatlanon elszállításra átvett szennyvíz mennyiségét a közszolgáltató szippantó gépjárművébe beépített szintmérő alapján kell meghatározni.

(3) A szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a mennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a mennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) gazdálkodó szervezetek esetében az ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért technológiai célú vízhasználat, amennyiben biztosított a technológiát elhagyó szennyvizeknek és folyékony hulladékoknak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíztől történő elkülönített gyűjtése;

d) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

e) az év külön meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;

f) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az e) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

g) technológiai célú ivóvíz-felhasználással rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén az igazolhatóan technológia célokra fordított ivóvíz felhasználás, amely után nem keletkezik nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz.

21. § (1) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díj összegét a közszolgáltató állapítja meg az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2) Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője – az itt kezelt szennyvíz mennyiségének mértékéig – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

(3) A közszolgáltató rendszeres időszakonként a bekötési vízmérőn és a mellékvízmérőn mért és az ivóvíz-szolgáltató által biztosított ivóvíz fogyasztási adatok alapján, ivóvíz számla, ingatlantulajdonos általi bemutatása alapján, számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá az e célból kibocsátott számlával felmerülő költségeket érvényesíti.

22. § Az elszállított szennyvíz mennyisége alapján díjfizetésre kötelezett számára, a szolgáltatás nyújtását követően, a szállító gépjárműbe beépített szintmérőn leolvasott szennyvízmennyiség után, az ingatlantulajdonos által a helyszínen igazolt munkalap alapján állítja ki a számlát a közszolgáltató.

23. § A közszolgáltatás végrehajtásának a megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt történt meghiúsulása esetén a megrendelő köteles a közszolgáltató kiszállásával kapcsolatos költségeket megtéríteni.

24. § Nem állandóan lakott, vagy üdülési célú ingatlanok esetében az ingatlantulajdonos jelezni a közszolgáltatónak az eltérő számlázási címet.

25. § Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, és a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Az ingatlantulajdonos akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy fölajánlotta az ingatlantulajdonosnak a szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt, de a szennyvíz elszállítására azért nem került sor, mert az ingatlanról – a rendelkezésre álló ivóvíz-fogyasztási adatok ellenére – nem volt elszállítható a szennyvíz, vagy az ingatlantulajdonos nem tette lehetővé a közszolgáltató számára az ingatlanra való bejutást a közszolgáltatás teljesítése érdekében.

26. § A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél, írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.

27. § Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a közszolgáltató visszafizeti, vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

9. A locsolási kedvezmény szabályai

28. § (1) Locsolási kedvezményre jogosult a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

a) az ingatlan a területének legalább 50%-án biológiailag aktív zöldfelülettel rendelkezik, és azon az ingatlantulajdonos a közüzemi víziközműből szolgáltatott ivóvizet locsolás céljára használja,

b) az ingatlantulajdonosnak nincs díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása miatti díjhátraléka;

c) az ingatlantulajdonos a közszolgáltató rendelkezésére bocsátotta az alábbi adatokat:

ca) név, cím, fogyasztási hely, anyja neve, közvetlen elérhetőség, helyrajzi szám, fizető kódszám,

cb) az ingatlantulajdonos nyilatkozatát a biológiailag aktív zöldfelület a) pontban foglalt hányadának meglétéről.

(2) A locsolási kedvezmény mértéke az ingatlan bekötési vízmérőjén a kedvezményre jogosító időszakban mért vízmennyiség legfeljebb 20%-a. A fizetendő díj összegét a közszolgáltató a locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján és az 1. mellékletben foglalt díjtételek alkalmazásával állapítja meg. A kedvezményre jogosító időszak tartama 6 hónap. A kedvezményes locsolási időszak elszámolásánál a május 1-jétől, vagy a május 1-jét megelőző utolsó leolvasástól 6 hónapra számított időtartamot kell figyelembe venni a teljes ingatlanon a mért vízhasználat után, a 3 leolvasási ciklus alapulvételével megállapított vízhasználat százalékos arányában.

(3) A locsolási kedvezményre vonatkozó igényt a közszolgáltatónál kell bejelenteni a jogosultság fennállására vonatkozó nyilatkozattal együtt.

(4) A jogosultságot a bejelentő az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek teljesítését követő hónap 1. napjától szerzi meg. Az igény elbírálásáról a közszolgáltató a feltételek teljesítését követő 30 napon belül értesíti a bejelentőt.

(5) A jogosultság egyszeri megszerzése után a kedvezmény a feltételek fennállásáig az ingatlantulajdonost folyamatosan megilleti.

(6) A jogosultság feltételeinek megszűnéséről az ingatlantulajdonos a megszűnést követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a közszolgáltatót. A feltételek megszűnésének időpontjától kezdődően a locsolási kedvezmény az ingatlantulajdonos külön értesítése nélkül is megszűnik.

29. § A díjkedvezményt a közszolgáltató a jogosultság megszerzését követően, folyamatosan figyelembe veszi. Amennyiben az első kedvezményezett számla nem egyezik meg a számlázási kéthavi ciklus kezdetével, az első egyhavi fogyasztást, és az ennek alapján számítható kedvezményt a közszolgáltató arányosítással állapítja meg.

Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet 2014. június 1-én lép hatályba.

Ugron Zoltán Gábor                                                                     dr. Majoros Ildikó

    polgármester                                                                                         jegyző

1. függelék a 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelethez

Mány község közigazgatási területén települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a

látja el.

2. függelék a 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelethez

Mány község közigazgatási területén települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése során összeszedett hulladék lerakóhelye

3. függelék a 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelethez

A szennyvízszállítási közszolgáltatási díj díjtételei és azok legmagasabb összege