Szárliget Község Önkormányzat képviselő-testületének

6/2015. (VII.13.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Szárliget Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48.§ (4) bekezdésében,a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. (a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szárliget Község Önkormányzatának illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

 (2) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

Az eljárás megindítása történhet:

a) az önkormányzati hivatalnál  írásban előterjesztett kérelemre, vagy

b) hivatalból.

2. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése postai és banki utalással, továbbá házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

3. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának módja, határideje, formája a határozatban kerül rögzítésre.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

   (2) A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) szociális kamatmentes kölcsön

ag) oktatási támogatás

ah) Karácsonyi családtámogatás

ai) Támogatás Idősek Napjára

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési gyógyszertámogatás,

bc) települési lakásfenntartási támogatás,

bd) települési ápolási támogatás.

be) hátralékkezelési támogatás

1. Települési létfenntartási támogatás

5. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-ot nem haladja meg.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatás adható a Szt. 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

a) annak az egyedülállónak, aki 1.000 E Ft-ot el nem érő vagyonnal rendelkezik, vagy

b) annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el az 500 E Ft-ot.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

6. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 200.000.- Ft.

7. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

8. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 5 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 20.000.- Ft.

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

2. Települési gyógyszertámogatás

9. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 20 napon belül el kell bírálni.

10. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át, egyedül élő esetén 300 %-át   nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtásakor eléri az 5.000.- Ft-ot.

 (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000.- Ft.

11. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 5.000-, Ft-ot.

c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000.- Ft.

3. Települési temetési támogatás

13. § (1) A temetési támogatásra jogosult a kérelmező, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át. A költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselésére, a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

 (2) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

A települési temetési támogatást a halálesetet követő 60 napon belül lehet kérelmezni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetési költség 200.000.- Ft, a legolcsóbb hamvasztásos temetés 130.000.- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti vagy másolati példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

    (3) A támogatás összege kérelmenként maximum 200.000.- Ft lehet. A települési elemi kár támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Természetbeni juttatásként a támogatás magasabb összegben is megállapítható, melyről a Képviselő-testület egyedileg dönt.

Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

   (4) Elemi kár esetén települési szociális kölcsön legfeljebb 24 hónapra szerződés alapján nyújtható 1.000.000.- Ft összegig. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 36 hónapot nem haladhatja meg, egyedi esetben a Képviselő-testület dönthet.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős – 500.000.- Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-ot nem haladja meg,

(6) Az önkormányzati hivatal jegyzője, a polgármester, vagy egy képviselőtestületi tag a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

     b)a Biztosító kártérítést fizetett

c) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(9) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a soron következő képviselő-testületi ülésén dönt.

(10) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(11) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

Hátralékkezelési támogatás (adósságkezelési támogatás)

15. § (1) A Képviselő-testület hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó – banki tartozás kivételével - hátralékot halmoztak fel.

(2) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az adóssággal terhelt magántulajdonú lakás tulajdonosa jogosult, amennyiben esetében a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.

(3) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az a család, illetve személy jogosult

      a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást megszüntették és a szolgáltatás visszaállításának költségét vállalja,

       b) akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át és

        c) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését.

 (4) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól a polgármester kivételes méltányosságból 30 %-kal eltérhet.

 (5) A hátralékkezelési támogatás esetében a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összegének felső határa nem haladhatja meg az egyszázezer forintot.

(6)A hátralékkezelési támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(7) A hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

1.  lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,
2.  lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,
3. ha a jogosult valótlan adatokat közölt.

(9) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 75 %-át és összege legfeljebb hetvenötezer forint. A támogatás egy összegben nyújtható.

A hátralékkezelési támogatás összegét a Polgármester állapítja meg az egyedi helyzetek, így különösen az adós fizetőképessége, jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételével.

A hátralékkezelési támogatás ismételten nem állapítható meg az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 36 hónapon belül.

Szociális kamatmentes kölcsön

16. § (1) Szárliget község Önkormányzatának Képviselőtestülete felhatalmazásában a polgármester szociális kamatmentes kölcsönt nyújt annak a szárligeti lakóhellyel rendelkező lakosnak, aki

1. OKJ-s tanfolyamot, képzést, vagy előírt továbbképzést szeretne elvégezni,
2. orvosi segédeszközt kíván vásárolni,
3. rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség,) került.

(2) A kölcsön célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt megfelelően (eredeti okirattal) igazolni kell.

(3) A kölcsön csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja

1. ​egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át
2. családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át

és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének   300 %-át.

(4) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 120.000,-Ft-ot.

(5) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő 2. hónap 1. napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

5. Települési gyermeknevelési támogatás

17. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

 (7) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 15.000.- Ft,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 20.000.- Ft,

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 30.000.- Ft.

(8) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

18. § (1) 1-3. Gyermek születésekor a Szárligeten állandó lakóhellyel rendelkező családot jövedelemre tekintet nélkül települési gyermeknevelési támogatás illeti meg.

    (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kérelmezőnek be kell nyújtani a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

    (3) Az (1) bekezdés szerinti okból benyújtott kérelem esetén az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás összege 25.000.- Ft.

Oktatási támogatás

19. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazásában a polgármester Szárliget községben lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos 1-12. osztályos általános, közép- és szakiskolás tanulók részére jövedelemre tekintet nélkül - augusztus-01. – szeptember 30-ig terjedő időszakban -  10.000.- Ft összegű beiskolázási támogatást nyújt pénzben vagy természetben (gyermekvédelmi Erzsébet vagy egyéb utalvány) formájában. A tizenhatodik életévüket betöltő (nem tankötelezett) gyermekeknek iskolalátogatási igazolást kell csatolniuk.

6. Települési lakásfenntartási támogatás

20. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).  A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, és a tüzelőanyag ára.

 A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM (támogatás mértéke) kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

Egy példa a lakásfenntartási támogatás kiszámítására 4 tagú család esetén (két felnőtt és két kiskorú gyermek), ahol az egy főre eső jövedelem 32.500.- Ft.

                J(32.500-14.250)

TM=0,3-           28.500               x 0,15

TM = 0,3 – (0,6404x0,15) = 0,3-0,0961 = 0,2039 azaz 20,39 % a támogatás mértéke.

4 fő esetében az elismert lakásnagyság 65 m2, a költségvetési törvény szerint megállapított lakásfenntartási költség négyzetméterenként 450.- Ft.

65 m2 x 450.- Ft = 29.250.- Ft x 20,39 %-kal (a támogatás mértékével)= 5.964.- Ft, azaz a támogatás száz forintra kerekítve 6.000.- Ft).

(10) ) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani. A támogatás a kérelem benyújtásának teljes hónapjától jár.

 (11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

21. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház),

ab) a ház udvara, kertje,

ac) a ház kerítéssel - kívül - határos területe, a járda,

b) a ház állag megőrzése biztosítva legyen,

c) a ház olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

22. § A 21. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

7. Települési ápolási támogatás

23. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az az egy háztartásban élő hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

 a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500.-) nem haladja meg.

(3) Az ápoltsági rászorultság alátámasztásához orvosi dokumentáció szükséges.

24. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

25. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel lehet megállapítani. Az ápolási támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(3) A kérelmező köteles az ápolásra vonatkozó körülmények változásairól is tájékoztatni az önkormányzatot.

(4) A települési ápolási támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

26. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) méltányossági közgyógyellátás

b) köztemetés.

    c) Karácsonyi családtámogatás

    d) Támogatás Idősek Napjára

(2) Ha a pénzbeli települési támogatást megállapító határozat kimondja, hogy a támogatás maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani, a határozatnak rögzítenie kell a természetben nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy

b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

c) Erzsébet utalvány, vagy

d) vásárlási utalvány, vagy

e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

g) tüzelő vásárlás.

(4) A (3) bekezdés a), b), f), g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

8. Köztemetés

27. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 500 E Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

Karácsonyi családtámogatás

28. § (1) A polgármester méltányossági jogkörében eljárva, a költségvetésben rendelkezésre álló források figyelembevételével, települési támogatásként egyszeri támogatásban részesítheti azon szociálisan rászoruló személyeket, vagy személyek egy részét – saját hatáskörben meghatározott jövedelmi jogosultsági feltételek szerint -, akik szerepelnek a szociális nyilvántartó rendszerben.

(2) A támogatást természetben kell nyújtani, az egyszeri támogatás értéke nem lehet nagyobb, mint az öregségi nyugdíjminimum 30 %-a.

(3) A támogatás tárgyév december 01-31. között nyújtható.

Támogatás Idősek Napjára

29. § (1) A Képviselő-testület az Idősek Napja alkalmából támogatást nyújt annak a Szárligeten lakóhellyel (lakcímmel) rendelkező személynek, aki tárgyév december 31. napjáig a 70. életévét betölti.

(2) A támogatást évi egy alkalommal Szociális célú Erzsébet Utalvány formájában nyújtja személyenként 5.000.-10.000.- Ft –ig terjedő összegben.

(3) A támogatás kérelem nélkül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállása esetén kerül folyósításra október-november hónapban.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

30 § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés, és

b) a családsegítés, és

c) a házi segítség nyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

9. Étkeztetés

31. § A Szt. 62. §-ában meghatározott étkeztetést az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül látja el.

10. Házi segítségnyújtás

32. § A Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül szervezi meg.

11. Családsegítés

33. § A Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítést az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül biztosítja.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

34. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. § Különös méltánylást érdemlő esetekben a települési támogatások jövedelemvizsgálatánál a rendeletben szabályozott jövedelemhatár 10 %-os eltérést mutathat.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet 2015. július 15-én lép hatályba.

                Mezei Ferenc                                               Szíjj Judit

                polgármester                                                    jegyző