Szárliget Község Önkormányzat képviselő-testületének

 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Szárliget Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben, és a 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános szabályok

1. §  Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

Az eljárás megindítása történhet:

a) az önkormányzati hivatalnál  írásban előterjesztett kérelemre, vagy

b) hivatalból.

2. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése postai és banki utalással, továbbá házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A polgármester az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetben gondoskodik a pénzbeli ellátás kifizetéséről.

Rendkívüli indokolt eset, amennyiben a késedelmes kifizetés veszélyeztetné a kérelmező életét, létfenntartását.

3. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának módja, határideje, formája a határozatban kerül rögzítésre.

(4) A rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtásának napjától esedékes azzal, hogy a lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

2. Pénzbeli szociális ellátások

4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

   (2) A pénzbeli települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) szociális kamatmentes kölcsön

ag) oktatási támogatás

agy) települési szociális kölcsön

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési gyógyszertámogatás,

bc) települési lakásfenntartási támogatás,

bd) települési ápolási támogatás.

be) hátralékkezelési támogatás

     bf) jövedelempótló támogatás

        bg) étkezési térítésidíj kedvezmény

3. Települési létfenntartási támogatás

5. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-ot nem haladja meg.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást nyújt:

a) annak az egyedülállónak, aki 1.000 E Ft-ot el nem érő vagyonnal rendelkezik, vagy

b) annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el az 500 E Ft-ot.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

6. § (1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési létfenntartási támogatás maximális összege 200.000.- Ft.

7. § A rendkívüli települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

8. § (1) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 5 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 20.000.- Ft.

(3) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül kérelmezőnként csak egyszer lehet megállapítani.

4. Települési gyógyszertámogatás

9. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 20 napon belül el kell bírálni.

10. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani kérelmezőnként.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át, egyedül élő esetén 300 %-át   nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtásakor eléri az 5.000.- Ft-ot.

 (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000.- Ft.

11. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

1. családjában a három havi egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg, és

2. a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 5.000-, Ft-ot.

3. szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000.- Ft.

5. Települési temetési támogatás

13. § (1) Temetési támogatásra jogosult az a személy, aki a temetési költségek viselésére, a meghalt személy eltemettetésére köteles, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.

 (2) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

 (3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb koporsós temetési költség 350.000.- Ft, a legolcsóbb hamvasztásos temetés 200.000.- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti vagy másolati példányát.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

6. Települési támogatás elemi kár elhárításához

14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

    (3) A támogatás összege kérelmenként maximum 200.000.- Ft lehet. A települési elemi kár támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Természetbeni juttatásként a támogatás magasabb összegben, legfeljebb 1.000.000.- Ft-ig megállapítható, ha kérelmező kérelme erre irányul. Természetbeni juttatásként az építőanyagot az Önkormányzat biztosítja. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

   (4) Elemi kár esetén települési szociális kölcsön legfeljebb 24 hónapra szerződés alapján nyújtható 1.000.000.- Ft összegig. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben - tartós, egy hónapot meghaladó betegség, munkahely elvesztése, haláleset - egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 36 hónapot nem haladhatja meg, egyedi esetben a Képviselő-testület dönthet.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a család tagja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és család tagjának nincs jelentős – 500.000.- Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-ot nem haladja meg.

 (6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (5) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(7) Nem jogosult települési támogatásra a kérelmező:

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) a Biztosító kártérítést fizetett,

c) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a soron következő képviselő-testületi ülésén dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

7. Hátralékkezelési támogatás (adósságkezelési támogatás)

15. § (1) A Képviselő-testület hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó – banki tartozás kivételével - hátralékot halmoztak fel.

(2) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az adóssággal terhelt magántulajdonú lakás tulajdonosa jogosult, amennyiben esetében a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.

(3) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az a személy jogosult

      a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást megszüntették és a szolgáltatás visszaállításának költségét vállalja,

       b) akinek háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át és

        c) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését.

 (4) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól a polgármester tartós egy hónapot meghaladó betegség, munkahely elvesztése, haláleset esetén 30 %-kal  eltérhet.

 (5) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 75 %-át és összege legfeljebb hetvenötezer forint. A támogatás egy összegben nyújtható.

A hátralékkezelési támogatás összegét a Polgármester állapítja meg.

A hátralékkezelési támogatás ismételten nem állapítható meg az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 36 hónapon belül.

(6)A hátralékkezelési támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(7) A hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

1.  lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,

2.  lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,

8. Szociális kamatmentes kölcsön

16. § (1) Szárliget község Önkormányzatának Képviselőtestülete felhatalmazásában a polgármester szociális kamatmentes kölcsönt nyújt annak a szárligeti lakóhellyel rendelkező lakosnak, aki OKJ-s tanfolyamot, képzést, vagy előírt továbbképzést szeretne elvégezni,

1. orvosi segédeszközt kíván vásárolni,
2. rendkívüli élethelyzetbe (kórházi ellátás, súlyos betegség,) került.

(2) A kölcsön célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt megfelelően (eredeti okirattal) igazolni kell.

(3) A kölcsönt csak azok részére nyújtja, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja

1. ​egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át
2. családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át

és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének   300 %-át.

(4) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 120.000,-Ft-ot.

(5) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő 2. hónap 1. napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

9. Települési gyermeknevelési támogatás

17. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

 (7) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 15.000.- Ft,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 20.000.- Ft,

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 30.000.- Ft.

(8) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

18. § (1) 1-3 gyermek születésekor a Szárligeten állandó lakóhellyel rendelkező szülőt jövedelemre tekintet nélkül települési gyermeknevelési támogatás illeti meg.

    (2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás összege 25.000.- Ft.

10. Oktatási támogatás

19. § A Képviselő-testület felhatalmazásában a polgármester Szárliget községben lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos 1-12. osztályos általános, közép- és szakiskolás tanulók részére jövedelemre tekintet nélkül - augusztus-01. – október 31-ig terjedő időszakban - 10.000.- Ft összegű beiskolázási támogatást nyújt pénzben vagy természetben (gyermekvédelmi Erzsébet vagy egyéb utalvány) formájában. A tizenhatodik életévüket betöltő (nem tankötelezett) gyermekeknek iskolalátogatási igazolást kell csatolniuk.

11. Települési lakásfenntartási támogatás

20. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személynek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).  A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, és a tüzelőanyag ára, tüzelőanyag természetbeni juttatása.

 A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM (támogatás mértéke) kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) ) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra kell megállapítani. A támogatás a kérelem benyújtásának teljes hónapjától jár.

 (11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

21. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételek meglétéről kell gondoskodnia:

 a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) legalább heti egy alkalommal történő takarításáról,

b) az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,

c) ha az ingatlana előtt járda van, akkor az ingatlana előtti az ingatlanával határos járda tisztántartásáról, az ingatlana előtti járda hiányában az ingatlanával határos terület 3 méter szélességben történő tisztántartásáról, és

d) az ingatlannal határos terület melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

22. § A 21. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

12. Települési ápolási támogatás

23. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az az egy háztartásban élő hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

 a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(3) Az ápoltsági rászorultság alátámasztásához orvosi dokumentáció szükséges.

24. § (1) A települési ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a 23. § (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be,

f) azt az ápolást végző személy kérte.

(2) Az ápolást végző személy kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha legalább két egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

25. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel lehet megállapítani. Az ápolási támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

 (3) A települési ápolási támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

13. Jövedelempótló támogatás

26. § (1) A képviselő-testület jövedelempótló támogatást nyújt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek és családjuk részére.

(2) Jövedelempótló támogatásra jogosult a Szárligeten lakcímmel rendelkező aktív korú személy, aki

a) munkaképességét legalább 30 %-ban elvesztette vagy

b) egészségkárosodása legalább 30 %-os

c) nem jogosult aktív korúak ellátására és

c) az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120 %-át, egyedülálló esetében a 150 %-át és

 vagyona nincs.

(3) A jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) köteles a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál regisztráltatnia magát és azzal együttműködni.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőben nem tesz eleget.

(5) A jövedelempótló támogatás összege legfeljebb 10.000.- Ft/fő/hó

(6) Nem állapítható meg a jövedelempótló támogatásra való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g) köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. Szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,

k) aktív korúak ellátásában részesül,

l) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül.

(7) Meg kell szüntetni a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (6) bekezdés a)-l) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki a 26. § (3) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettséget megszegi,

c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység első napjától,

d) aki ezt kérelmezi.

14. Természetben nyújtott szociális ellátások

27. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) köztemetés.

    b) karácsonyi családtámogatás

    c) támogatás idősek napjára

    d) nyugdíjas korúak támogatása

   e) étkezési térítésidíj kedvezmény

     f) tanulóbérlet vásárlási támogatás

(2) Ha a pénzbeli települési támogatást megállapító határozat kimondja, hogy a támogatás maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani, a határozatnak rögzítenie kell a természetben nyújtott ellátás konkrét formáját.

Erre akkor kerülhet sor, ha

1. a kérelem a gyermek tanszer-, tankönyvellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul;

2. a kérelem benyújtását megelőzően nevelési oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással, neveléssel kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében hátraléka áll fenn;

3. a kérelmező összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli ellátást nem a gyermekre fordítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy

b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

c) Erzsébet utalvány, vagy

d) vásárlási utalvány, vagy

e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

g) tüzelő vásárlás.

(4) A (3) bekezdés a), b), f), g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

15. Köztemetés

28. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból a meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a)részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 500 E Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

16. Karácsonyi családtámogatás

29. § (1) A települési támogatásként egyszeri támogatásban részesülnek azon szociálisan rászoruló személyek, akik szerepelnek a szociális nyilvántartó rendszerben.

(2) A támogatást természetben kell nyújtani, az egyszeri támogatás értéke nem lehet nagyobb 15.000.-Ft-nál.

(3) A támogatást tárgyév december 01-31. között nyújtja.

17. Támogatás Idősek Napjára

30. § (1) A Képviselő-testület az Idősek Napja alkalmából támogatást nyújt annak a Szárligeten lakóhellyel (lakcímmel) rendelkező személynek, aki tárgyév december 31. napjáig a 70. életévét betölti.

(2) A támogatást évi egy alkalommal Szociális célú Erzsébet Utalvány formájában nyújtja személyenként 5.000.-10.000.- Ft –ig terjedő összegben.

(3) A támogatás kérelem nélkül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállása esetén kerül folyósításra október-november hónapban.

18. Nyugdíjas korúak támogatása

31. § (1) Nyugdíjas korúak támogatást nyújt annak a Szárligeten állandó lakóhellyel rendelkező nyugdíjas korú személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatást Szociális Célú Erzsébet Utalvány vagy élelmiszer ajándékcsomag formájában nyújtja.

19.  Étkezési térítési díj kedvezmény

32. § (1) Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján a - a Gyvt. 21/B § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményen felül - további étkezési térítési díjkedvezményt állapít meg a (3) bekezdés alapján.

(2) A Gyvt.21B. § (2) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményre jogosultak részére, további 50%-os étkezési térítési díjkedvezményt állapít meg.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó gyermekek részére 50 %-os étkezési térítési díjkedvezmény állapítható meg, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül álló szülő esetén 250 %-át.

 (4) Az étkezési térítési díjkedvezményt a kérelem benyújtásának napjától a tanulmányi félév vagy a tanév végéig kell megállapítani, melyet a térítési díj befizetésénél kell érvényesíteni.

(5) Étkezési térítési díjkedvezmény nem állapítható meg annak a gyermeknek, aki jogosult lenne az intézményi térítési díj normatív kedvezményének 100 %-ára, de azt a törvényes képviselő nem kérelmezte.

20.  Tanulóbérlet vásárlási támogatás

33. § (1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként, tanévenként egy alkalommal azoknak a Szárligeten állandó lakóhellyel rendelkező középiskolásoknak az éves tanulóbérletét megvásárolja, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A támogatás igényléséhez 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolást szükséges csatolni.

21. Szociális alapszolgáltatások

34. §  A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés, és

2. a családsegítés, és
3. a házi segítségnyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

22. Étkeztetés

35. § A Szt. 62. §-ában meghatározott étkeztetést az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül látja el.

23. Házi segítségnyújtás

36. § A Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül szervezi meg.

24. Családsegítés

37. § A Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítést az Önkormányzat a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézményén keresztül biztosítja.

25. Egyéb rendelkezések

38. § Különös méltánylást érdemlő esetekben - tartós, egy hónapot meghaladó betegség, munkahely elvesztése, haláleset - a települési támogatások jövedelemvizsgálatánál a rendeletben szabályozott jövedelemhatár 10 %-os eltérése esetén is biztosítani kell a pénzbeli, vagy természetbeni támogatást.

26. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2016. február 1-én lép hatályba.

         (2) Hatályát veszti

1. a szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2015. (VII.13.) önkormányzati rendelet.

2. a szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2015. (VII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2015. (X.29.) számú önkormányzati rendelet.

                      Mezei Ferenc                                     Szíjj Judit

                       polgármester                                         jegyző

Kihirdetve: 2016. január 30.

Szíjj Judit

jegyző