Szárliget község képviselő-testületének 16/2017 (XI.30.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2017. 12. 01Szárliget község képviselő-testületének 16/2017 (XI.30.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
2017-12-01-tól
Szárliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (X.05.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet
1.§ E rendelet célja Szárliget építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
- a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
- településképi követelmények meghatározására,
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozására
2. Értelmező
2.§ E rendelet alkalmazásában:
1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
- cégtábla: A cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla.
- címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.
- egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz.
- eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot.
- épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
- helyi építészeti örökség: : az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
- helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
- pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
- portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
13. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
14. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.
II. FEJEZET
HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem célja, feladata
3.§ (1) A helyi védelem célja: Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
- A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését
- bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet, írásban a polgármesternél
- a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő a képviselő-testületnél
írásban kezdeményezheti.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
4.§ (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
b) a feladat- és a hatáskörrel rendelkező hatóságot
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül, a módosítás kihirdetése útján történik.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (3) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
5.§ (1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
6.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza az országos jogszabályban meghatározottakon kívül az alábbiakat:
a) fotókat
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést és döntés másolatát
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
- Az egyedi védelem meghatározása
7.§ A egyedi védelem kiterjed az 1. mellékletben jelölt és a 2. mellékletben felsorolt:
Számozással ellátott helyi védett értékként jelölt épületre, építményre.
- Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A helyi egyedi védett építmény tulajdonosa köteles gondoskodni a helyi egyedi védett építmény karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi egyedi védett építmény rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi egyedi védett építmény fennmaradása mellett.
(3) A helyi egyedi védett építmény környezetében és a helyi egyedi védett építményt tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami előnytelen a helyi egyedi védett építmény látványa szempontjából.
(4) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(5) A helyi egyedi védett építmény építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi egyedi védett építményhez tartozó épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor lehetséges, ha nem sérti a helyi egyedi védett építmény építészeti fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(7) A helyi egyedi védett építészeti építményt lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9)Helyi egyedi védett építmény nem bontható, csak részlegesen a (10) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(10)Helyi egyedi védett építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) vagy a beavatkozás a helyi értékű építmény használata érdekében, a helyi értékek alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban értékeik nem csökkenthetők.
(12) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9.§ Szárliget településképi szempontból meghatározó területei az 3. mellékletben lehatároltak szerint:
- Településközpont
- Hagyományos kertvárosias lakóterület
- Volt üdülőterület
- Erdővel borított hegyvidéki terület
- Hegyek közti erdő-gyep-szántó mozaikos terület
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § (1) Építmények színezésekor/átszínezésekor az építmény egészének a színezésével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés, az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.
Az anyag használatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-, kőburkolat, vakolt felület) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés, elsősorban a pasztell színek alkalmazandók.
b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl: kék) alkalmazása tilos.
(2) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.
(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § A 3. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az ilyen területen található épületekre, építményekre, építményrészekre jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. § (1) A Hagyományos kertvárosias lakóterület és a Volt Üdülőterület” településképi szempontból meghatározó területeken épületek, építmények elhelyezésére az alábbi előírások érvényesek:
Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
(2) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
(3) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
a) a tetőzet kialakítása (nyeregtetős épületnél), hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen.
b) az épület tömeg-formálása (az épületek főgerinc magassága azonos legyen), az anyag- és színhasználat településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen.
(4) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
13.§ A „Településközpont” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés,
b) tetőforma: tetőhajlásszög: legfeljebb 450 lehet. Új épületek telepítése, meglévő épületek bővítése esetén a meglévő intézményi épületek által kialakult tetőformához igazodni kell.
c) jellemző szintszám: földszint, vagy tetőtérbeépítés, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) a kialakult zöldfelületeket meg kell őrizni, fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet
f) A területen nem javasolt kerítés építése, térelhatárolásra növénytelepítést kell alkalmazni.
14.§ A „Településközpont” településképi szempontból meghatározó területen az alábbi településképi követelmények érvényesek:
a) a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,
c) új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a településszerkezetet meg kell őrizni, telekalakítás során a telkek utcai szélessége annyiban változtatható meg, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetlenítené,
d) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani
e) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,
f) tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyílóan csak tetősíkba beépíthető nyílászárót lehet beépíteni,
g) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,
h) új épületeken, az utcai homlokzaton legfeljebb egy gépjármű behajtására alkalmas bejárat vagy garázs létesíthető, az ettől eltérő már kialakult állapot és használat kivételével,
i) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani.
15.§ A „Volt üdülőterület” településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlásszög: legfeljebb 450 lehet
c) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
e) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához
16. § Az 3. mellékletben lehatárolt „Erdővel borított hegyvidéki terület” településképi szempontból meghatározó területen belül:
- a tájkaraktert meghatározó sziklás domb- és hegyoldalak, és honos növénytársulások (sziklagyepek, sztyepprétek, karszterdők, tölgyesek, bükkösök) megőrzendők.
- erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők.
17. § Az 3. mellékletben lehatárolt „Hegyek közti erdő-gyep-szántó mozaikos terület” településképi szempontból meghatározó területen belül:
- a táj karakterét meghatározó mozaikos tájhasználat (szántó—gyep—erdő használatú területek változatossága) megőrzendő.
- erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, a területen a mező- és erdőgazdálkodás érdekében szükséges épületek a környezetbe illesztetten alakítandók ki.
- kizárólag a tájképben jelentős látványelemet nem eredményező lábazat nélküli áttört kerítés, illetve vadvédelmi kerítés (drótháló, vagy karámszerű fa kerítés) létesíthető.
9. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó településképi követelmények
18.§ A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 12.§-15.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értéket képező – eredeti külső megjelenítését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáróanyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,
e) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
f) helyi védett értéknek minősülő építményen új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el,
g) helyi védett értéknek minősülő építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, takarva.
(h) új épület utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyankondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat.
(i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel.
(j) kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi védett értéknek minősülő épület, épületrész, valamint helyi védett területen található épület, épületrész utcafronti homlokzatán elhelyezni nem lehet.
19.§ (1) A közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
- Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, a hírközlési hálózatok és azok építményei, adótornyok, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni, a hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Toronyszerű sajátos építmény a településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.
- A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
- A (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
- Településképi szempontból meghatározó területen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatókat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt, földkábelbe fektetve kell megvalósítani. A hírközlési hálózat föld felett csak külterületen, beépítésre nem szánt területen létesíthető.
- A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
- Új épülethez elektromos elletve földgázvezeték bekötése kizárólag föld alatti csatlakozással történhet.
- Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
- Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
- Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
- Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
- Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(13) Épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(14) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
(15) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20.§ (1) A településkép védelme szempontjából a közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése 1. melléklete) rendelkezései szerint helyezhetők el.
(2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-váron, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.
(3) Jelzésekre (utca-mutatókra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(4)Településképi szempontból meghatározó területen:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehetséges,
b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehetséges,
c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(5) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(6) A (7) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
- Helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 20%-a fóliázható le hirdetés céljára, a hirdetés színhasználatánál a településképi követelményeket figyelembe kell venni.
- Hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el.
V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
12. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
21.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklám-elhelyezési országos jogszabályban szereplő általános elhelyezési követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek érvényesítése érdekében.
13. A bejelentési eljárás szabályai
22.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez– e rendelet 5. melléklete szerinti adattartalommal - benyújtott papíralapú vagy elektronikus bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B.§, 26/C.§ és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
23.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást nem folytat le, e rendeletben a településképi kötelezési eljárás nem kerül bevezetésre.
(2)A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy az tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Hatálybalépés
24.§ A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
15. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25.§ Hatályát veszti: a 17/2005. (XI.01) Önk. rendelet 38.§ és 39.§-a.
Mezei Ferenc polgármester Szíjj Judit jegyző
1. Melléklet a 16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek térképi bemutatása (Értékleltár)
2. Melléklet a 16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
1. Mária Magdolna templom (István u. 52.)
2. Wekerle-villa (Petőfi Sándor u. 66.)
3. Erdészház, vadászház (külterület, hrsz.: 014)
3. Melléklet a16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
Szárliget településképi szempontból meghatározó területei
4. Melléklet a16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre javasolt fás szárú növényfajok listája
ŐSHONOS FAJOK, KÜLTERÜLETRE megjegyzés:
FÁK
Nagytermetű fák:
Acerpseudoplatanus hegyi juhar
Carpinusbetulus gyertyán
Fraxinusexcelsior magas kőris
Populus alba fehér nyár vízközelbe
Quercuscerris csertölgy
Quercuspetraea kocsánytalan tölgy
Salix alba fehér fűz vízközelbe
Tiliacordata kislevelű hárs
Tiliaplathyphyllos nagylevelű hárs
Tiliatomentosa ezüsthárs
Középtermetű fák:
Acercampestre mezei juhar
Acerplatanoides korai juhar
Alnusglutinosa mézgás éger vízközelbe
Cerasusavium madárcseresznye
Populustremula rezgőnyár vízközelbe
Pyruspyraster vadkörte
Salix fragilis törékeny fűz vízközelbe
Sorbusaria lisztes berkenye
Sorbusdomestica házi berkenye
Sorbustorminalis barkócaberkenye
Ulmuslaevis vénic szil vízközelbe
Kistermetű fák:
Acertataricum tatár juhar
Fraxinusornus virágos kőris
Malussylvestris vadalma
Quercuspubescens molyhos tölgy
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
CSERJÉK
Magas cserjék:
Cornusmas húsos som
Cornussanguinea vörösgyűrűsom
Cotinuscoggygria cserszömörce
Crataegusoxyacantha cseregalagonya
Coryllusavellana közönséges mogyoró
Crataegusmonogyna egybibés galagonya
Euonymuseuropaeus csíkos kecskerágó
Frangulaalnus kutyabenge vízközelbe
Prunusspinosa kökény
Rhamnuscatharticus varjútövis benge
Viburnumlantana ostorménbangita
Viburnumopulus kányabangita vízközelbe
Középtermetű cserjék:
Amalanchierovalis fanyarka
Berberisvulgaris sóskaborbolya
Ligustrumvulgare közönséges fagyal
Loniceraxylosteum ükörkelonc
Prunusfruticosa cseplesz meggy
Ribesrubrum vörös ribiszke vízközelbe
Rosa canina gyepűrózsa
Alacsony cserjék:
Rubuscaesius hamvas szeder vízközelbe
Talajtakarók:
Hederahelix borostyán
Kúszó cserjék:
Clematisvitalba erdei iszalag vízközelbe
Vitissylvestris ligeti szőlő vízközelbe
BELTERÜLETRE UTAK MELLÉ, KÖZTERÜLETRE , KERTEKBE megjegyzés:
FÁK
Acercampestre mezei juhar
Acerplatanoides ’Globosum’ gömb korai juhar
Acertataricum tatárjuhar
Carpinusbetulus gyertyán sövénynek
Crataeguslaevigata ’Paul’sScarlet’ piros virágú cseregalagonya
Fraxinusornus virágos kőris
Fraxinusornus ’Mecsek’ gömb virágos kőris
Malussp. díszalma
Prunusfruticosa ’Globosa’ gömb csepleszmeggy
Prunuspadus májusfa, zselnicemeggy
Pyrussp. díszkörte
Sorbussp. berkenye fajok
Tiliasp. hárs fajok
CSERJÉK
Berberissp. borbolya
Buddleiasp. nyáriorgona
Clematissp. iszalag kiskertbe
Cornussp. som
Corylussp. mogyoró
Cotinuscoggygria cserszömörce
Cotoneastersp. madárbirs
Forsythia x intermedia aranyvessző
Hibiscussyriacus hibiszkusz
Kerriajaponica boglárcserje
Laburnumanagyroides aranyeső
Ligustrumsp. fagyal
Lonicerasp. lonc
Mahoniaaquifolium kerti mahónia
Philadelphussp. jezsámen
Prunustenella törpemandula
Pyracanthacoccinea tűztövis
Spiraeasp. gyöngyvessző
Symphoricarposalbus hóbogyó
Syringavulgaris kerti orgona
Vitexagnus-castus illatos barátcserje
5. melléklet 16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre nem javasolt tájidegen, agresszívan gyomosító (invazív) növényfajok jegyzéke
FÁS SZÁRÚ INVAZÍV NÖVÉNYFAJOK:
fehér akác* Robinia pseudoacacia
amerikai kőris Fraxinus pennsylvanica
mirigyes bálványfa Ailanthus altissima
cserjés gyalogakác Amorpha fruticosa
kései meggy Padus serotina
zöld juhar Acer negundo
nyugati ostorfa Celtis occidentalis
keskenylevelű ezüstfa Elaeagnus angustifolia
kanadai nyár Populus x canadensis
fehér eper Morus alba
*: kivéve kertészeti változatok
LÁGYSZÁRÚ INVAZÍV NÖVÉNYFAJOK
kisvirágú nebáncsvirág Impatiens parviflora
bíbor nebáncsvirág Impatiens grandiflora
japánkeserűfű-fajok Fallopia sp.
magas aranyvessző Solidago gigantea
kanadai aranyvessző Solidago canadensis
közönséges selyemkóró Asclepias syriaca
ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia
arany ribiszke Ribes aureum
adventív szőlőfajok Vitis sp.
vadszőlő fajok Parthenocissus sp.
süntök Echinocystis lobata
észak-amerikai őszirózsák Aster novi-belgii
olasz szerbtövis Xanthium strumaium subsp. italicum
amerikai karmazsinbogyó Phytolacca americana
kínai karmazsinbogyó Phytolacca esculenta
japán komló Humulus japonicus
átoktüske Cenchrus incertus
tündérhínár Cabomba caroliniana
kanadai átokhínár Elodea canadensis
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár Elodea nuttallii
moszatpáfrányok Azolla mexicana, Azolla filiculoides
borfa/tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia
karolinai tündérhínár Cabomba caroliniana
közönséges vízijácint Eichornia crassipes
perzsa medvetalp Heracleum persicum
kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum
Szosznovszkij-medvetalp Heracleum sosnowskyi
hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides
nagy fodros átokhínár Lagarosiphon major
nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora
sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides
sárga lápbuzogány Lysichiton americanus
közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum
felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum
keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus
ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata
kudzu nyílgyökér Pueraria montana
aligátorfű Alternanthera philoxeroides
óriás rebarbara Gunnera tinctoria
tollborzfű Pennisetum setaceum
6. Melléklet a16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
Alulírott……………………………………………………………………………………………(név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:
A bejelentő címe:………………………………………………………………………………………
A bejelentéssel érintett ingatlan adatai:
cím:………………………………………………………………………………………………
helyrajzi szám:…………………………………………………………………………………...
A folytatni tevékenység megjelölése, jellege (aláhúzandó):
- bejelentéshez kötött építési tevékenység
- reklám, reklámhordozó elhelyezése
- rendeltetésváltoztatás
A bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás rövid leírása:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltoztatás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Mellékletek:
A kérelem tárgyának megfelelő dokumentáció
Szárliget, …………………év…………….hó…………..nap
……………………………………….
bejelentő aláírása