Szárliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdésében, valamint a 62.§ (6) bekezdés 6) pontja alapján kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a Magyarországi Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály (állami főépítész); Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (megyei főépítész); Tatabánya Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatal, Hatósági Iroda Építésigazgatási Csoport; Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály; Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal; Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási hivatal; Komárom-Esztergom Megyei kormányhivatal Földhivatal főosztály Földmérési és Földügyi Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal; Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály; Nemzeti Média- és hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda, véleményeinek kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§       Jelen rendelet és a helyi építési szabályzat hatálya Szárliget község közigazgatási területének egészére terjed ki.

2.§       (1) Az 1.§-ban meghatározott közigazgatási területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait, az e rendeletben foglalt, szigorúbb előírásokkal/szabályokkal együtt, a helyi építési szabályzat és annak mellékletét képező 1:10 000-es méretarányú T-11 számú külterületi Szabályozási Terv, valamint az e rendelet mellékletét képező 1:2 000-es méretarányú T-10/mód számú belterületi Szabályozási terv tervlapjának (továbbiakban: tervlap) együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)   A szabályozási terv kötelező elemeinek módosítására vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és az OTÉK-ban foglaltak az irányadóak.

1. Értelmező rendelkezések

3. §      E rendelet alkalmazásában

1. Főépület: az építési övezetben megengedett fő rendeltetést befogadó épület.

2. Kötelező szabályozási elemek: a belterület határa, tervezett szabályozási vonalak, építési övezetek, övezetek határa, övezetek jelei, az építési övezetekre vonatkozó előírások: a kialakítható legkisebb telekterület, beépítési mód, a beépítettség legnagyobb mértéke, a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság, továbbá a védő- és védett területek, az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények.

3.Látványterv: a legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs, vagy rajz, melyen feltüntetésre kerül a tetvezett épület, valamennyi építmény képe, kontúrvonala, mely reálisan tükrözi a tervezett épület környezetéhez, minimum a szomszédságához való viszonyát.

4.Melléképület; az építési övezetben, a főépületben létesülő használatot kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú önálló épület a:

a) járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, stb.),

b) háztartással kapcsolatos nyári konyha, a mosókonyha, a szárító,

c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, terménytároló,

d) állattartás céljára szolgáló épületnek minősülő építmény,

e) kézműipari vagy barkács-műhely épülete,

f) portaépület, a kazánház, árusítópavilon.

5. Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA,

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK

4.§       (1) Az 1.§-ban meghatározott közigazgatási terület belterületből és külterületből, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll. Az 1.§-ban meghatározott teljes közigazgatási területen bányaterület nem alakítható ki, valamint semmiféle bányászati tevékenység nem folytatható.

(2)       A belterület beépítésre szántterülete az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:

            a) Lakóterület

            b) Vegyes terület

            c) Gazdasági terület

            d) Különleges terület

(3)       A belterület beépítésre nem szántterülete az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:

            a) Közlekedési- és közműterület

b) Zöldterület

(4)       A külterület beépítésre nem szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódnak:

a) Közlekedési- és közműterület

b) Erdőterület

c) Mezőgazdasági terület

d) Vízgazdálkodási terület

5.§       A terület-felhasználási egységek, építési övezetek és övezetek (a továbbiakban a besorolási övezetek) jeleit, határvonalait a szabályozási tervlapok ábrázolják.

2. A belterület terület-felhasználási egységeinek

építési övezetei és övezetei

6.§       (1) Az 4.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti terület-felhasználási egységek (Lakóterület) építési övezete Kertvárosias lakóterület (a továbbiakban Lke)

(2)       Az 4.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti terület-felhasználási egység (Vegyes terület) építési övezete

a) Településközpont vegyes terület (a továbbiakban Vt)

b) Központ vegyes terület (a továbbiakban Vk)

(3)       Az 4.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti terület-felhasználási egység (Gazdasági terület) építési övezete

a) Kereskedelmi, szolgáltató terület (a továbbiakban Gksz)

b) Ipari terület (a továbbiakban Gip)

(4)       Az 4.§ (2) bekezdés d) pontja szerinti terület-felhasználási egység (Különleges terület) építési övezetei az alábbiak

a) Temető területe (a továbbiakban K-T)

b) Kegyeleti park területe (a továbbiakban K-Ke)

c) Nagykiterjedésű sportterület (a továbbiakban K-SP)

d) Közművek üzemi területe (a továbbiakban K-KM)

(5)       Az 4.§ (3) bekezdése szerinti terület-felhasználási egységek besorolási övezetei az alábbiak

1. Közlekedési- és közműterület esetén

aa) közúti közlekedési terület (a továbbiakban KÖú)

ab) kötöttpályás közlekedési terület (a továbbiakban KÖk)

2. Zöldterület esetén

ba) közpark (a továbbiakban Z-1)

bb) védelmi rendeltetésű zöldterület (a továbbiakban Z-2)

3. A külterület terület-felhasználási egységeinek

övezetei, építési övezetei

7.§       (1)       Az 4.§ (4) bekezdés szerinti terület-felhasználási egységek besorolási övezetei az alábbiak 

1. Közlekedési- és közműterület esetén

aa) közúti közlekedési terület (a továbbiakban KÖú)

ab) kötöttpályás közlekedési terület (a továbbiakban KÖk)

2. Erdőterület esetén

ba) Védett erdőterület (a továbbiakban Ev-1)

bb) Védő erdőterület (a továbbiakban Ev-2)

3. Mezőgazdasági rendeltetésű terület esetén

ca) Általános mezőgazdasági terület (a továbbiakban Má)

4. Vízgazdálkodási terület esetén

da) Vízfolyás, közcélú nyílt csatorna (a továbbiakban V)

4. Lakóterület

8.§ (1) Az épületeket olyan magas tetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 18°-45° lehet, a manzárd tetőé 70^o, a tetőtér beépítése megengedett. A tető hajlásszöge eltérhet azon tetőszakaszokon, ahol zöldtető létesül. A tetőhéjazat anyaga: égetett agyagcserép, ahhoz formában alkalmazkodó egyéb anyagú lehet. A héjazat színe: a föld színei, valamint a Magyarországon található kövek színeivel egyezőek lehetnek.

(2)       Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,0 m lehet.

(3)       A lakótelkeken az építési hely határvonalain belül legfeljebb kettő önálló épület helyezhető el, melyek közül:

Az egyik lakóépület kell, hogy legyen, melyben 1500 m² telekterületig maximum 3 db lakás létesülhet, 1500 m²-nél nagyobb telek esetén – lakásokra vetítve minimum 500 m² telekterülettel számolva – legfeljebb négylakásos társasház építhető.

(4)       A telkeken az építési hely határain belül a fő rendeltetésű épület melletti melléképület építménymagasság legfeljebb 4,2 m lehet.

(5)       Az állattartás céljára szolgáló állattartó épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el külön épületben az utcai telekhatártól minimum 15 méterre, a lakóépülettől 10,0 m-re.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 

(6)       A lakótelkeken kerítés építhető, amely az alábbi követelményekkel egészül ki:

A kerítések magassága a rendezett járdaszinttől max. 2,0 m lehet.

(7) Az új lakóterület-fejlesztési területek beépítésének előfeltétele az építési telkek

1. az ivóvíz-,
2. a szennyvízcsatorna-,
3. a villanyáram-

közműhálózatra történő csatlakozási lehetőségének biztosítása.

5. Lakóterületek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírások

9.§       (1) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

2. Növények telepítésekor az ingatlanok határától a következő kötelező ültetési távolságok tartandók be:

1. szőlő, valamint 3m-nél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 1,0m
2. 3m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 3m

6. Lakóterületek építési övezetei

10. §    (1) Kertvárosias lakóterületre (Lke) vonatkozó szabályok: A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

O^*= oldalhatáron álló

SZ^*= szabadonálló

K*= kialakult

(2) Az építési övezetekben kialakítható minimális telekszélesség új beépítésnél 16,0 m, kialakult beszorult foghíj telkek esetében ennél kisebb mérték elfogadható, ha a beépítésnél az építmények közötti, kötelező legkisebb távolságok betartása biztosított.

(3)       Az Lke-4 építési övezetben azokon a telkeken, ahol a kis telek nem volna beépíthető új épülettel, az alábbiak szerint kell eljárni:

A tárgyi telek csak akkor válik beépíthetővé, ha valamelyik szomszéd telekkel a telekalakítás megtörténik.

(4) Lakótelkeken az építési hely határvonalainak meghatározásának a következőket kell figyelembe venni:

 A legkisebb hátsókert: 6,0 m vagy a szabályozási terv szerint.

7. Vegyes terület

11. §    (1)       A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2)       A vegyes terület:

a) településközpont vegyes terület (Vt)

b) központi vegyes terület (Vk)

(3)       A vegyes területek építési övezeteinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

8. A vegyes terület zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírások

12.§     Az egyes telkek területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

9. Településközpont vegyes terület

13.§     (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)       A településközpont vegyes területen a létesítményekhez előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani.

(3)       Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

4. A településközpont vegyes területre (Vt)vonatkozó szabályok:

SZ/O^*= szabadon vagy oldalhatáron álló

SZ*= szabadon álló

K*= kialakult

 (5)      Az építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

                 a) Oldalkert: szabadon álló beépítés esetén: H/2 m, oldalhatáron álló beépítés esetén: amelyik oldalon az épület áll az a telekhatár.

              b) Hátsókert: 6,0 m

 (6) Az építési övezetekben az épületeket magas tetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge 18⁰-45^o, a manzárd tetőé 70^o, a szomszédos beépítéshez igazodva.

 (7)  Az új központi vegyes-területek telekalakítási terv alapján építhetők be, a területek beépítésének előfeltétele a teljes közművesítettség.

10. Központi vegyes terület

14.§     (1)A központi vegyes terület regionális, megyei, országos szerepkörű intézmények elhelyezésére szolgál.

2. A területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. igazgatási épület
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. sportépítmény

 (3)      A központi vegyes területen kialakult és kialakítható építési telkek beépítési módját, legkisebb területét, legnagyobb beépítettségét, a zöldfelület legkisebb mértékét az építmények legkisebb és legnagyobb építménymagasságát, beépíthetőségét a következő táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

SZ*=szabadon álló

(4)       A központi vegyes területen az épületek átépítésekor építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) az előkert mélysége: a kialakult állapot vagy 8 méter

b) az oldalkert szélesség: H/2 méter

c) hátsókert mélysége: 6 méter

(5)       A központi vegyes területen az építési hely határain belül egy épület építhető.

(6) Az építési övezetekben az épületeket magas tetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge 30⁰-45⁰ , a szomszédos beépítéshez igazodva.

 (7)  Az új településközpont vegyes-területek telekalakítási terv alapján építhetők be, a területek beépítésének előfeltétele a teljes közművesítettség.

11. Gazdasági terület

15.§     (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)       A gazdasági terület lehet:

1. kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
2. ipari terület (Gip)

(3)       Az 1.§ szerint meghatározott közigazgatási területen kizárólag környezetkímélő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(4)       Az előkerteket településképi, környezetesztétikai okok miatt közhasználatú területként is ki lehet alakítani. Az oldalkerítések épített-zárt, dróthálós, élősövény kerítések lehetnek, melyek magassága a rendezett járdaszinttől legfeljebb 3,0m lehet.

(5)Az épületek magas tetős kivitelezése esetén a tető hajlásszöge 10^o - 35° között lehet.

12. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

16.§     (1)Kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) építési övezet: Ebbe az építési övezetbe a meglévő és a tervezett kereskedelmi és szolgáltató területek tartoznak, ahol raktározás, árusítás, környezetkímélő tevékenység folytatható. A kialakítható legkisebb telekszélesség:

a) Gksz-1 építési övezetben: kialakult

b) Gksz-2 építési övezetben:   50,0m

SZ*= szabadon álló

2. A Gksz-1 építési övezetben az építési hely meghatározása a kialakult állapot szerint történik úgy, hogy az épület átépítésekor az új épületek építési vonala a régi épület építési vonala legyen.

(3)       A Gksz-2 építési övezetben az építési hely határvonalának meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) Előkert:      10,0m

b) Oldalkert:  10,0m

c) Hátsókert:10,0m

Az építési hely határain belül egy épület építhető.

(4)       Az új gazdasági-fejlesztési területek beépítésének előfeltétele a terület teljes közművesítettsége.

13. Ipari terület (Gip)

17.§ (1) Ipari gazdasági (Gip) építési övezet: Ebbe az építési övezetbe a meglévő, megmaradó iparterület területe tartozik, mely jellege következtében helyben maradhat.

SZ= szabadon álló

K = kialakult

(2) Az építési helyhatárvonalának meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) Előkert: 1,0 m

b) Oldalkert: 3,0 m

c) Hátsókert: 6,0 m

(3) Az építési övezetben az épületek kialakításánál a lakóterületek közelsége miatt a környezetvédelmi és településesztétikai szempontokra fokozott figyelmet kell fordítani, ennek érdekében az előkertben és a lakóterülettel közös telekhatár mentén 20 m széles területsávon belül:

a) a vizuális és funkcionális elválasztás érdekében épületek kizárólag a telekhatárral párhuzamosan alakíthatók ki, az épületek megközelítése, feltárása, a manipulációs tér kialakítása a lakóterületekkel átellenes oldalon történhet,

b) kizárólag a lakóterületi funkciót nem zavaró funkciójú és jellegű, tárolásra, raktározásra szolgáló épületek alakíthatók ki,

c) az elhelyezésre kerülő épületek zajvédő és vizuális elválasztást nyújtó funkciónak is megfelelő méretűek és jellegűek lehetnek.

14. Különleges terület

18. §    (1)A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

1. K-T: temető területe
2. K-Ke: kegyeleti park
3. K-SP: nagykiterjedésű sportterület
4. K-KM: közműterület

2. A területekre vonatkozó helyi építési szabályok:

SZ^*= szabadon álló

K*= kialakult

(3)       Az épület, vagy épületegyüttes magas-tetős kivitelű lehet. Jelen előírások mellett az országos érvényű jogszabályok is érvényesek.

(4)       A létesítményekhez szükséges várakozó helyeket telken belül kötelező kialakítani.

15. Temető területe (K-T)

19. §    (1)A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv telepítendő.
2. A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell.
3. A temető területén 150 m²-ként legalább 1 db nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.

16. Kegyeleti park (K-Ke)

20.§     A korábbi temető területet (32. helyrajzi szám) kegyeleti parkként kell kialakítani.

17. Nagykiterjedésű sportterület (K-SP)

21. §    (1) A nagykiterjedésű sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2)     Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. sportépítmények: sportpályák, sportcsarnok, uszoda
2. sportpályák kiszolgáló létesítményei, öltözők, lelátók
3. pihenést és testedzést szolgáló építmények, pihenőhely, játszótér, tornapálya
4. a terület fenntartásához szükséges épület
5. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telekhatártól 10 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól 10 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól 20 m-re

húzódik.

4. Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.
5. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű  növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
   2. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
   3. a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
   4. növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.

18. Közműterület (K-KM)

22.§     E területbe (K-KM) a gázfogadó, a vízmű területek és a szennyvízátemelők területe tartozik.

III. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

19. Közlekedési területek (KÖu, KÖk)

23. §    (1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen:

 A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban (Köu) semmilyen létesítményt nem szabad elhelyezni.

 (2) A közlekedési területek számára szükséges szabályozási szélesség belterületen a szabályozási terv szerint a következő mértékű:

a) Petőfi Sándor u. (8113 sz. közút)                                16-18 m

b) István utca                                                                   16 m

c) Baross utca                                                                  16-18 m

d) egyéb kiszolgáló utak                                                 10-12 m

(3)       Az út mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélesség, valamint az elemek egymáshoz viszonyított elrendezése kötelező jellegű, a további méretek irányadó jellegűek.

(4)       A tervezett beépítéseknél a parkolási igények telken belül elégítendők ki.

(5)   A közutat érintő, létesítési, vagy építési engedély köteles közművezetékek esetében a területileg illetékes I. fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.

(6)   A külterületi dűlőutak 12-16 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

(7)       Országos közút területén, a közút felett, valamint külterületen a védőtávolságon belül, az országos közút mellett tilos reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni.

(8)       A vasút védőtávolsága 50-50 méter.

20. Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló közterület

24.§    

1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Országos közút területén közműlétesítmény az országos közút területén kívül, annak árkán túl tervezhető. Ettől eltérő esetekben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
2. Szárliget a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.
3. Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földön.
5. Az 1.§-ban meghatározott közigazgatási területen közmű építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés és a teljes közműhálózat kiépítése után szabad.
6. A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a parkolók felületéről lekerülő vizek megfelelő tisztítását a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal kell megvalósítani.
7. Az ingatlanról közterületre felszíni vizet vezetni nem szabad.
8. A település teljes közigazgatási területére el kell készíttetni az egységes csapadékvíz elvezetésének tervét.

(9) A tervezési területen a meglévő és tervezett közművek:

                         a) vízellátás,

                          b) szennyvíz-elvezetés,

                     c) csapadékvíz elvezetés,

                     d) villamosenergia ellátás,

                     e) vezetékes gázellátás,

                     f) távközlés

számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(10) A távközlés vezetékeit földkábelben kötelező kialakítani.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

 (12) A T-10/mód-1 jelű szabályozási terven jelölt, az erdő és a lakóterület határa menti közterületen építendő övárok kezelő útja szilárd burkolat nélküli, gyepesített kell legyen.

21. Zöldterület

25. §    (1)Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.

2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:         
   1. Z-1: közpark, közkert
   2. Z-2: védelmi rendeltetésű zöldterület
3. A Z-1 övezetben:
   1. a pihenést és testedzést szolgáló építmények, sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér
   2. köztárgyak, műtárgyak, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút
   3. kerti építmények

helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

4. A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
5. A Z-2 övezetben a belterületen lévő, vasúti pályát szegélyező zöldterület tartozik. A közlekedésből eredő zajártalom csökkentésére több szintben záródó védelmi rendeltetésű területben építmények nem helyezhetők el.
6. Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.A Kertépítészeti tervnek legalább favédelmi tervet, kertrendezési tervet M1:200 léptékben, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
7. A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:
   1. meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

b)         az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig, az önkormányzat által meghatározott módon kell a növényzetkivágójának gondoskodnia.

22. Erdőterület

26.§     (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

1. Ev-1: védett erdő,
2. Ev-2: védő erdő.

2. A védett erdőterület övezetbe (Ev-1) a Natura 2000 területként, továbbá a helyi természetvédelmi területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak.
3.  A védett erdőterület övezetben található erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, a természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó, az erdőgazdálkodás során természetközeli, környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók, a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

4. A védő erdőterületeken (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények, nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

23. Mezőgazdasági rendeltetésű terület

27.§     (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

2. Az általános mezőgazdasági övezetben (Má) kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², legkisebb szélessége 30m.
3. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

G*: gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei

SZ*: szabadon álló

*: építési hatósági engedély alapján a megengedett építménymagasságnál magasabb építmények elhelyezhetők

4. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. Lakóépületek a mezőgazdasági területeken nem alakíthatók ki.
5. Az övezetben legalább 1 ha nagyságú birtokközpont is kialakítható, amennyiben a birtoktest nagysága a 20 ha-t eléri. A birtoktest kialakításába kizárólag egymással határos telkek vonhatók be. A birtoktestbe tartozó egymással határos telkek között, mint birtoktestbe nem tartozó területeken kizárólag utak, vízfolyások, árkok helyezkedhetnek el. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható, ha a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.
6. A birtokközpont telkének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
7. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv létesítendő.
8. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 20 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
9. A vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.

10. Az övezet Natura 2000 területként nyilvántartott részén és a vízfolyások 50 m-es környezetében a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
11. Az övezetben elhelyezhető épületek kizárólag 30°-45° tető hajlásszögűmagastetővel létesíthetők.
12. A 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
13. Az épületek maximális szélessége 12 m lehet.
14. Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

24. Vízgazdálkodási terület

28.§ (1)           Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások és közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak. A vízfolyások parti sávja a partéltől számítva 6-6 m, a közcélú nyílt csatornák parti sávja 3-3 m.

(2) A vízgazdálkodási övezetekben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(4) A felszíni vizek mentén környezet- és természetvédelmi szempontból a természetközeli ligetes fás társulások, nádasok, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell

(5) A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók.

IV. fejezet

AZ EGYES LÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE ESETÉN

BIZTOSÍTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

25. A levegő védelme

29.§     (1) Levegőterhelést okozó tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik
   1. kéndioxid: F,
   2. nitrogéndioxid: F,
   3. szénmonoxid: F,
   4. szilárd (PM₁₀): E,
   5. benzol: F,
   6. talajközeli ózon: B.
3. A közigazgatási terület védett természeti területei és erdőterületei levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.
4. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

26. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

30.§     (1) Szárliget a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, technológiák alkalmazhatók, amelyek során a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a fokozottan érzékeny területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

2. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül.
3. A csatornahálózatba nem bekapcsolható beépítésre nem szánt területeken a keletkező szennyvizek gyűjtésére a környezetet nem veszélyeztető vízzáró szennyvíztároló, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés létesítendőszippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása belterületenmég átmeneti jelleggel sem engedhető meg.
4. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag szennyvizek vezethetők.
5. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
6. Szárliget nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet előírásait.
7. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:
   1. állattartó telep, komposztáló telep a vízfolyások 200 m-es körzetén belül nem létesíthető.
   2. az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben meghatározott 3. vízminőség-védelmi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelel.
   3. növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható.
   4. a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

27. A termőföld védelme

31.§     (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró aljzaton végezhetők.

2. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
3. A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
4. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni.

5. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
6. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
7. Az erózió elleni védelem és a tájkarakter megőrzése érdekében egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, bevágások, valamint 30º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

28. Hulladékelhelyezés

32.§     (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

2. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, vagy az elszállításig hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
3. Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

29. Környezeti zaj elleni védelem

33.§    

1. A vasútvonal menti beépített területeken épületek átépítése esetén törekedni kell a belső téri határértékek betartására, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket, az épület homlokzati elemei léghanggátlásának növelése, továbbá a zaj ellen fokozottan védendő helyiségek vasúttal ellentétes oldalon történő elhelyezése révén meg kell tenni.

(2) A vasútvonal korszerűsítése, kapacitás bővítése következtében fellépő környezeti zajterhelési határérték túllépés esetén a környezeti zaj elleni védeleméről a vasútterületen gondoskodni kell.

(3) A vasúti zaj mérséklése érdekében a vasútterület telekhatára menti zöldfelületek nem csökkenthetők.

30. Egyéb környezetvédelmi előírások

34.§     Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül folytatható.

V. fejezet

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

35.§ (1)A koruk, történeti vagy esztétikai értékük miatt a település számára különösen becses, de műemléki védelemben nem részesített objektumokat, növényeket, településrészeket helyi védelemben kell részesíteni.

(2)       A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti, nem károsíthatja. A védett értékek állapotának megóvása az objektumok tulajdonosának kötelessége. A fenntartás, felújítás átlagos létesítményeknél szokásos mértéket meghaladó anyagi terheit az önkormányzat viseli. Az erre irányuló támogatási igényt a tulajdonosnak kell kérvényezni.

(3)       Védett területen végzett munkálatok a védett értékeket nem veszélyeztethetik, a munkálatok eredményeként a védett terület jellege nem változhat meg.

(4)Helyi védelemben részesítendő a Szabályozási terv szerinti objektumot a 3. melléklet tartalmazza.

31. Régészeti lelőhelyek védelme

36.§ (1) Az 1.§ szerinti területen a nyilvántartása szerint régészeti lelőhely található a 023/1. helyrajzi számú területen.

(2)       Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Tatabányai Múzeum Igazgatóságát, illetőleg mindenkori jogutódja.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37.§     (1)       Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egy időben a 17/2005. (IX.01.) számú önkormányzati rendelet Szárliget Község Helyi Építési Szabályzatáról hatályát veszti.

 (2)      A rendelet kiegészül az 1. számú melléklettel.

              Mezei Ferenc                                                            Szíjj Judit

              polgármester                                                                jegyző

1. melléklet a 6/2017. (III.28. ) önkormányzati rendelethez

Helyi védelemben részesítendő objektum:

1., a Petőfi utca 66. szám alatti Wekerle-villa

1. A fenti épületen a homlokzat megőrzendő, nem nyitható rajta portál, garázs, se bejárat, ezeknek az udvarból kell nyílniuk.
2. Tetőablak csak az udvarra néző szárnyon lehet
3. Ha az épület műhellyel kerül bővítésre, a műhely nem nyílhat az utcára
4. A védett épületen, területen reklám nem helyezhető el.