Szárliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelete Szárliget Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Szárliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szárliget Község Önkormányzata, székhelye: 2067 Szárliget, Szent István tér 1.

(2) Szárliget Község Önkormányzatánál alkalmazott bélyegzők lenyomatát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Szárliget község címerének rajzolatát és leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Szárliget Község Önkormányzata zászlójának leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Szárliget Község Önkormányzata pecsétjének leírását és rajzolatát a 4. számú melléklet tartalmazza.

(6) Szárliget Község Önkormányzata kormányzati funkció rendjét a 5. számú melléklet tartalmazza.

II.Fejezet

Az önkormányzat feladatai és hatásköre

2.§ A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a helyi közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 46.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt közútkezelői hatáskörét, valamint a szociális hatáskörök közül a települési támogatás megállapítását.

3.§ Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről polgármester a soron következő, rendes ülésen, egyéb hatáskörgyakorló esetén évente legalább egyszer beszámol.

III.Fejezet

1. Társulások

4.§ (1)Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

2. A képviselő-testület és a nem önkormányzati szervek együttműködése

5.§ (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.

(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.

IV.Fejezet

A képviselő-testület

3. A képviselő-testület működése

6.§ (1) A képviselő-testület évente 7 a munkatervben meghatározott ülést tart. A testület a közmeghallgatást tartalmazó ülését a közösségi házban tartja. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. 

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők és a bizottsági tagok részére elektronikus úton történik, kivéve ha nevezettek azt előzetesen, írásban ettől eltérő ( papíralapú ) formában kérik.

(3)A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az Önkormányzat hivatalos helyisége , de egyedi döntés alapján kihelyezett ülés is tartható.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester vezeti és hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülés összehívására a korelnök jogosult.

(6)A rendkívüli testületi ülésre sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

7.§(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

8.§(1) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a)  a bizottságok elnökeitől,

b)  önkormányzati intézmények vezetőitől,

c)  társadalmi szervek vezetőitől,

 (4) A munkaterv tartalmazza:

a)  a testületi ülések tervezett időpontját,

b)  az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,

c)  a napirendek előadóit,

9.§ Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

10.§(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti.

(2)A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
2. napirend elfogadása
3. zárt ülés bejelentése
4. napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db)a vita összefoglalása,

dc)az indítványok szavazásra való feltevése,

dd)határozati javaslatok szavaztatása,

de)a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df)a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése

5. a rend fenntartása
6. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése
7. időszerű kérdésekről tájékoztatás
8. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről
9. az ülés bezárása.

11.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, vagy véleményének kinyilvánítása a tanácskozáshoz nem illő, esetleg másokat sértő,

b) rendre utasítja a méltatlan magatartású, a testület munkáját zavaró személyt,

c) a tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja.

(2) A polgármester – a rend fenntartására tett – intézkedésével kapcsolatban nem lehet vitát nyitni.

5. A vita és a döntéshozatal módja

12.§(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal a meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

13.§(1) ) A képviselő-testület ülésén szavazni csak személyesen lehet.

(2)A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A képviselő-testület név szerint szavazás elrendeléséről bármely képviselő – a szavazás megkezdése előtt benyújtott – indítványára a testület vita nélkül dönt.

(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(5)Titkos szavazásra bármely képviselő és a jegyző tehet indítványt, melyről a testület vita nélkül dönt.

(6)Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. A titkos szavazás eredményének megállapításáról a jegyző gondoskodik, melynek során;

  a) ismerteti a titkos szavazás módját,

  b) elkészíti a szavazólapokat,

  c) összesíti a szavazatokat,

  d) a szavazás eredményét kihirdeti az ülésen.

6. A felvilágosítás kérés szabályai

14.§(1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

7. Előterjesztés

15.§(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

a)   tájékoztató

b)   beszámoló

1. rendelet-tervezet
2. határozat-tervezet

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.

16.§  Az előterjesztések tartalmi elemei:

a)   az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b)   a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk

c)   a téma ismertetése

d)   a jogszabályi háttérbemutatása

e)  érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban

6. alternatívák bemutatása
7. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása
8. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
9. határozati javaslat.

17.§(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetve a 8.§ (3) bekezdésben meghatározott esetben elektronikus úton történő megküldéséről.

8. Határozati javaslat

18.§(1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

1. a határozat szövege
2. végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

9. A képviselő-testület döntései

19.§ A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

20.§ (1) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(5) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

b) lakossági közvélemény-kutatás.

21.§ (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével

b) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben.

(2) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

      a) Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés

      b) – www.szarliget.hu és a www.njt.hu internetes portálokon– történő megjelentetés.

10. Jegyzőkönyv

22. §  (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő

11. A polgármester és az alpolgármester

23.§ (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással a polgármester javaslatára egy társadalmi megbízatású és egy külsős alpolgármestert választhat.

(3)A polgármester határozza meg a munkamegosztás keretei között, hogy milyen feladatok ellátásával bízza meg az alpolgármestert.

(4) A polgármestert, távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök jogosult a helyettesítésre.

12. A települési képviselő

24.§ (1) A települési képviselő köteles a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott döntésekről

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni

c) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület  tekintélyét, hitelét óvni

d) a képviselői eskü alapján, a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőt a testület kizárja a döntésből.

13. A képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata

25.§ A képviselők és a polgármester, alpolgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság végzi.

VI.Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26.§(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (A bizottságok feladatai és hatásköre 6. melléklet)

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

          a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 5 fővel

          b) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság 3 fővel

(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

27.§ (1) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

28.§(1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(2) A jegyzőkönyv két példányát a bizottság 10 napon belül megküldi a jegyzőnek.

(3) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

VII.Fejezet

   A polgármesteri hivatal és a jegyző

29.§(1)A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik Szárligeti Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) néven.

(2)A Polgármesteri Hivatalt a jegyző irányítja, a polgármester vezetésével előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

 (5) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82.§-ai irányadóak.

(6) A jegyzőt, jegyzői hatósági, pénzügyi igazgatási jogkörben és képviselő-testületi törvényességi felügyeletet szolgáló részvétel hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az anyakönyvvezető helyettesíti.

VIII.Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapja, az önkormányzat vagyona

14. Az önkormányzat vagyona

30.§ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

15. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése

31.§(1) A költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén

1. az első forduló főbb elemei:

aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:

ac) a bevételi források,

ad) azon bővítésének lehetőségei,

ae) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,

af) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

ag) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása.

2. a második forduló főbb elemei:

ba) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a bekezdésben írt szabályok az irányadók.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, lakossági fórumok

32.§(1)A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

 (2) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.

(3) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.

 (4) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,
2. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
2. A falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.
3. A falugyűlésről jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

33.§ Az önkormányzat intézményei belső ellenőrzési feladatainak megbízási szerződés alapján alkalmazott belső ellenőr útján tesz eleget.

X. FEJEZET

Záró rendelkezések

34.§(1) Ez a rendelet (továbbiakban: SZMSZ) a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szárliget község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet.  

 Mezei Ferenc                            Szíjj Judit

            polgármester                                              jegyző                               

1. melléklet a 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL ALKALMAZOTT BÉLYEGZŐK LENYOMATA

2. melléklet a 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelethez

SZÁRLIGET KÖZSÉG CÍMERÉNEK RAJZOLATA

Szárliget község címere:

A címer álló helyzetű, háromszögű, színváltós pajzs. A pajzsmező arannyal és zölddel hasított. A pajzson három stilizált, lebegő tölgyfa látható. Egy-egy tölgyfa jobb és baloldalt szimmetrikusan, a pajzs felső felében lebeg. A harmadik lebegő tölgyfa a pajzsmező alsó felének közepén látható. A három stilizált tölgy egyformán: két makkot és három levelet hordoz, valamint alul mindhárom fatörzs háromágú gyökérben végződik. A tölgyfák színezése a színváltás szabályához igazodva: zöld és arany. A jobboldali arany mezőben zöld-, míg a baloldali zöld mezőben arany a tölgyfa. A középső tölgyet hosszában kettéosztja a címerpajzs hasítása, ezért a fa jobboldali arany mezőbe eső része zöld, illetve a baloldali zöld mezőbe eső része arany színezésű.

3. melléklet a 5/2018. (III.06.)  önkormányzati rendelethez

Szárliget község zászlója:

A község zászlója keresztben osztott, a színek a zászló rövidebb szárával párhuzamosan váltanak. A zászló színei a község címerének színeit ismételve: zöld és arany. A zászló közepén a község címere látható eredeti színeiben úgy, hogy a pajzs arany mezője a zászló zöld, míg a pajzs zöld mezője a zászló arany mezőjébe esik. A zászlón alul szöveges feliratként Szárliget szerepel, felül két évszám: 1989-2001, melyek a község önállóvá válását, illetőleg az avatás időpontját jelképezik.

4. melléklet a 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelethez

Szárliget község pecsétje:

Kör pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Szárliget Község címerének kontúrrajza, melyet a „Szárliget Önkormányzata” körirat övez. A felirat előtt, után egy-egy díszpont található. A pecsét alsó részén pedig a 2001. évszám.

5. melléklet a 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelethez

Kormányzati funkciók:

011130   Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó, és általános

              igazgatási tevékenysége

013320  Köztemető fenntartás és működtetés

013350  Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok      

016010   Országgyűlési, önkormányzati, és európai parlamenti képviselő-

              választással kapcsolatos feladatok   

018010  Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018030  Támogatási célú finanszírozási műveletek

041231  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041233  Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236  Országos közfoglalkoztatási program

045160  Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051040  Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020  Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020  Víztermelés kezelés, ellátás

064010   Közvilágítás

066010   Zöldterület-kezelés 

066020  Város, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074031  Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030  Sportlétesítmények működtetése, és fejlesztése

082042  Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044  Könyvtári szolgáltatások

082092  Közművelődés- hagyományos közösségi, kulturális értékek gondozása

084031  Civil szervezetek működési támogatása

091110   Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140   Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010   Óvodai intézményi étkeztetés

096020   Iskolai intézményi étkeztetés

103010   Egyéb szociális pénzbeli ellátások és támogatások

104051   Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

105010   Munkanélküli aktív korúak ellátásai

106020   Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

900020  Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei

6. melléklet a 5/2018. (III.06.) önkormányzati rendelethez

A BIZOTTSÁGOK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

Általános szabályok

          1.) A Bizottságok munkaterv alapján dolgoznak, a munkatervet minden évben legkésőbb tárgyév január 31-ig terjesztik a képviselő-testület elé.

A képviselő-testület a Bizottságok munkatervét jóváhagyja.

          2.) A Bizottságok feladatai elsősorban az őket érintő döntések előkészítése, döntések meghozatala, illetőleg a döntések végrehajtása és ellenőrzése.

A Bizottságokra az Mötv-ben, illetve az SZMSZ-ben a Képviselő-testületre megállapított szabályok irányadók.

          3.) A Bizottság javaslatot tehet a Képviselő-testület ülésének napirendjére, kezdeményezhet önkormányzati rendelet-alkotást.

PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG:

          A Bizottság pénzügyi feladatai:

1. 1Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
2. 2Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását – külön tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat.
3. 3Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
4. 4Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.
5. 5Véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.
6. 6Javaslatot tesz a polgármester bérének, jutalmának megállapítására, az alpolgármester tiszteletdíjának, jutalmának, a képviselők tiszteletdíjának és természetbeni juttatásainak megállapítására.
7. 7Javaslatot tesz a helyi adók, közterület-használati, bérleti, használati díjak összegére.

2.8 A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

3. A Bizottság gazdasági feladatai:

1. 1Tevékenységével, javaslataival közreműködik az önkormányzati vagyonnal, eszközökkel való hatékony gazdálkodásban, a felújítások, fejlesztések szakszerű, megalapozott lebonyolításában.

3.2 Előzetesen véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntéseket, beleértve a különböző fejlesztési terveket, koncepciókat, a helyi építési szabályzatot, a konkrét (egyedi) önkormányzati beruházásokat, fejlesztési és felújítási javaslatokat, valamint azokat a pályázatokat, amelyek értékhatára meghaladja az 500.000,-Ft-ot, feltéve, hogy a döntés a képviselő-testület jogkörébe tartozik, vagy önkormányzati kötelezettségvállalást is igényel.

1. Ellenőrzési tevékenységet gyakorol mindazokban a kérdésekben, amelyek előzetes véleményezési jogkörébe tartoznak.

4. A Bizottság vagyonnyilatkozat nyilvántartásával kapcsolatos feladatai:

     4.1 A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése.

     4.2 A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása.

4.3 A vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.

4.4 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Polgármesteri Hivatalon keresztül.

     4.5 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása.

 4.6 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-      testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

1. 7Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéskivizsgálása.

    4.8 A bizottság saját maga határozza meg a működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

          A költségvetés összeállításánál képviseli a pályázati igényeket, illetőleg javaslatot tesz a pályázatok önerejének biztosítására.

KULTURÁLIS, OKTATÁSI és SPORT BIZOTTSÁG

        Figyelemmel kíséri az oktatással, neveléssel, sporttal kapcsolatos önkormányzati munkát.

        Közreműködik az oktatási intézmények munkájának összehangolásában.

        Véleményt nyilvánít az oktatást és a község kulturális életét érintő egyedi döntésekkel és jogszabályokkal kapcsolatban.

        A költségvetés összeállításánál képviseli az intézmények, civil szervezetek igényeit.

        Megszervezi és lebonyolítja az idősek napját.

        Részt vesz a rendezvények megszervezésében.

        Részt vesz a helyi újság és a honlap szerkesztésében.