Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed Felcsút község közigazgatási területén:

1. a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást ellátó vállalkozásokra;
2. a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást igénybe venni köteles ingatlantulajdonosokra.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ingatlantulajdonos: annak az ingatlannak a haszonélvezője, tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója, amelyen nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.
2. az ingatlanon keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége: vezetékes ivóvízzel ellátott vagy mért vízfogyasztással rendelkező ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott ivóvíz mennyiségével, egyéb esetekben pedig az ingatlanról ténylegesen elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével egyezik meg.
3. egységnyi díj: az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz egységnyi térfogatára vetített közszolgáltatási díja.
4. biológiailag aktív felület: az a földfelület, amely építménnyel vagy szilárd burkolattal nincsen fedve, talaja nem tömörödött, biológiai produktum létrehozására képes, és legalább május 1-jétől október 31-ig kertkultúra céljára használatba veszik.

2. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek

3. § Az Önkormányzatnak (a továbbiakban: Önkormányzat) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel összefüggő feladatait a vízgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Vgt.) és az annak végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályok határozzák meg. Az Önkormányzat nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel összefüggő feladatait – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) látja el és az e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja a feladatok ellátásához biztosított hatásköröket.

4. § (1) A Képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízi, település- és köztisztasági feladatait a környezetvédelem követelményei szerint teljesítse és érvényesítse a Vgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatást tart fenn.

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység az alábbiakra terjed ki:

a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló létesítmény közszolgáltató általi kiürítésére;

b) a közszolgáltató által begyűjtött nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezés céljára történő elszállítására;

c) a közszolgáltató által begyűjtött és elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítás céljából történő elhelyezésére a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyeken.

Az a), b), és c) pontokban megnevezett tevékenységek megnevezése e rendeletben a továbbiakban együttesen: nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint köteles igénybe venni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást.

3. Az Önkormányzat nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatai

5. § (1) Az Önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről, fenntartásáról és ellenőrzéséről.

(2) A Képviselő-testület feladata a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás tekintetében különösen:

a) a közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a közszolgáltató kiválasztása, e rendeletben meghatározott időtartamra és feltételekkel;

b) a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződés megkötése;

c) a közszolgáltatási díjnak és a díjfizetés rendjének megállapítása;

d) gondoskodás a közszolgáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséről.

4. A közszolgáltatási szerződés

6. § (1) Az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződést a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző közszolgáltatóval határozott időre, de legfeljebb 10 évre szólóan köti meg.

(2) A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében az Önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat szabályozza, a közszolgáltatást igénybevevők jogos érdekeinek védelmére is tekintettel.

(3) A közszolgáltatási szerződésben a külön jogszabályokban előírtakon kívül rögzíteni kell:

a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésének módját, valamint elszállításának a bejelentéstől számított maximális határidejét;

b) közszolgáltató által igénybe vehető háztartási szennyvizet befogadó létesítményeket és azok pontos címét;

c) a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési kötelezettségét, annak módját,

d) a közszolgáltató azon általános kötelezettségének tartalmát, amely a közszolgáltatást igénybevevők jogos igényeinek kielégítésére vonatkozik, az ezeket biztosító garanciális szabályokat, a fogyasztói üzletszabályzat kialakításának és felülvizsgálatának módját, más szabályozási eszközöket, és az ezen szabályozásokról szóló döntések előkészítésének és meghozatalának eljárási szabályait;

e) a közszolgáltatónak a lakosság és az ingatlantulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét és teljesítésének módját;

f) a szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét.

(4) A közszolgáltatási szerződésben a külön jogszabályokban előírtakon kívül a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni:

a) a nem szerződésszerű teljesítésből származó kötbérfizetési kötelezettséget az Önkormányzat, vagy a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos javára;

b) a közszolgáltatás minőségi paramétereire vonatkozó javaslattételt, az előírt mutatók ellenőrizhető mérését.

(6) A közszolgáltatási szerződés megszűnik:

a) a benne meghatározott időtartam lejártával,

b) a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,

c) elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg,

d) felmondással,

e) közös megegyezéssel.

(7) A közszolgáltatási szerződést mindkét fél írásban mondhatja fel. Felmondás esetén a felmondási idő 6 hónap. A felmondási idő alatt a szolgáltatást változatlan feltételekkel kell teljesíteni.

(8) A közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul intézkedik a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosításáról.

(9) E rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában akkor is a közszolgáltatási szerződés részévé válnak, ha a felek ettől eltérően rendelkeznek.

(10) A közszolgáltató és a vele együttműködő vállalkozások, a közszolgáltató és a teljesítési segédek vagy közreműködők közötti szerződés nem lehet ellentétes a közszolgáltatási szerződés és jelen rendelet előírásaival.

7. § Felcsút község területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató Pálinkás Róbert, 2060 Bicske Kanizsai út 0120/1 szám alatti székhelyű egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közszolgáltató).

5. A közszolgáltatás ellátásának rendje, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos kötelezettségei

8 § (1) A közszolgáltató kötelessége jelen rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint, a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonosok irányában a közszolgáltatás Felcsút község közigazgatási területén belüli ellátása.

(2) A közszolgáltató a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3) A közszolgáltató köteles a Képviselő-testület számára közszolgáltatói tevékenységének éves értékeléséhez beszámolót, valamint részletes költségelszámolást készíteni, és ezt a tárgyévet követő év március 31-éig a Közös Önkormányzati Hivatal útján az Önkormányzatnak benyújtani.

(4) A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

a) biztosítani tudja a közszolgáltatás külön jogszabályban meghatározott mindazon személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

b) a végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette;

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával;

d) az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

9.§ A fogyasztói érdekek védelmében a közszolgáltató külön jogszabályban meghatározottak szerint panaszkezelési szabályzatot és üzletszabályzatot készít és tart fenn.

10.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy onnan származó, az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó, a közüzemi csatornahálózatba, vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett háztartási szennyvizet a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások és az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint azt a közszolgáltatónak bejelenteni és átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött nem közművel elvezetett háztartási szennyvízre vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett kötelező közszolgáltatást  az ingatlanon mért ivóvíz-fogyasztási adatok alapján kalkulált, vagy egyébként szükséges rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni.

(3) Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, ha:

a) a beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanán háztartási szennyvíz nincs, vagy nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a közszolgáltatónak, aki jogosult a bejelentett tény valóságtartalmát ellenőrizni, az ellenőrzést az ingatlantulajdonos tűrni köteles; vagy

b) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő szennyvíz-kezelés és -ártalmatlanítás a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezen igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a kezelő-ártalmatlanító berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a közszolgáltatónak átadni, a közszolgáltató szállító eszközeit a vele egyeztetett időpontban igénybe venni, és részére a közszolgáltatási díjat – a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt eseteket kivéve – megfizetni.

(5) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlantulajdonost mindenki számára hozzáférhető módon – így különösen a hivatalos honlapján közzétett elektronikus felhívás útján – tájékoztatja.

(6) A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost a változás bekövetkezte előtt legalább 8 nappal az (5) bekezdésnek megfelelő módon értesíti.

(7) Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(8) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanra való bejutással is biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a közszolgáltató szállítójárműve számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát.

(9) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételi kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(10) Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közszolgáltató felé.

6. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó különös szabályok

11. § (1) Technológiai célú ivóvíz-felhasználással rendelkező gazdálkodó szervezet a nem technológiai célú ivóvízfogyasztás után keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás teljesítésére – igénybejelentés alapján – a közszolgáltatóval egyedi írásbeli szerződést köthet a (2) bekezdés szerinti tartalommal.

(2) Az egyedi szerződésben meg kell határozni:

a) a szerződést kötő feleket: a közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot is feltüntetve,

b) a teljesítés helyét, módját és a bejelentéstől számított maximális határidejét,

c) a közszolgáltatási díjat és megfizetésének módját,

d) az egyedi szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

e) az irányadó jogszabályokat.

(3) A gazdálkodó szervezet az egyedi szerződést írásban 30 napos határidővel, és csak abban az esetben mondhatja fel, ha:

a) technológiai célú vízfelhasználását megszünteti, vagy

b) a község közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a nem közművel elvezett háztartási szennyvize keletkezett, vagy

c) ha a közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa.

(4) Az egyedi szerződés bármely okból történő megszűnése a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét nem változtatja meg, az az egyedi szerződés lététől függetlenül, e rendelet szabályai szerint valamennyi ingatlantulajdonosra vonatkozik.

7. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

12. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni személyes adatait (az ingatlantulajdonos neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A közszolgáltató jogosult az ingatlantulajdonos személyes adatait az e rendelet szerinti közszolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezelni.

(2) Ha az egyedileg azonosított ingatlantulajdonos fogyasztóval kapcsolatba hozható, akkor a közszolgáltató személyes adatokként kezeli a közszolgáltatással érintett ingatlan tulajdonjogi helyzetére, valamint annak közműellátottságára vonatkozó adatokat is. A közszolgáltató jogosult továbbá az ingatlantulajdonos fogyasztók vízfogyasztásának – külön a bekötési és a mellékvízmérő – adatait, a közszolgáltatás igénybevételének mértékére, módjára, mennyiségére vonatkozó információkat, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás ellenértékének megfizetésével, az ingatlantulajdonosok tartozásaival és azok behajtásával kapcsolatos egyéb adatokat is személyes adatokként kezelni.

(3) A közszolgáltató kizárólag a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításával kapcsolatos közszolgáltatás kialakítása és fenntartása céljából, az ingatlantulajdonossal fennálló kötelező közszolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony időtartama alatt, valamint e jogviszony megszűnését követően, a jogszabályokban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartama alatt kezelheti a közszolgáltatással érintett ingatlantulajdonos adatait.

(4) A közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az (1) – (2) bekezdésben meghatározott adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos kötelezettségek

13. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak a vízügyi hatóság által kijelölt leürítő helyen lehet elhelyezni, leereszteni és ártalmatlanítani. A leeresztés során a közegészségügyi és műszaki előírások megtartásának ellenőrzésére a leürítő hely üzemeltetője is jogosult.

(2) A leürítő helyen elhelyezhető nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a vízügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint határozza meg.

(3) A közszolgáltató a ténylegesen elhelyezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után a csatornahálózat üzemeltetője részére csatornahasználati díjat köteles fizetni. A szerződést a megkötést követő 15 napon belül kell bemutatni az Önkormányzatnak.

(4) A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartását oly módon köteles kialakítani, hogy az egyes leürítő helyen ténylegesen elhelyezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye aggálytalanul megállapítható legyen.

9. A közszolgáltatás ellátásával összefüggő egyes kérdések

14. § (1) A Közszolgáltató, ha az ingatlantulajdonos nem kér kifejezetten későbbi szállítási időpontot mindenkor köteles az ingatlantulajdonos bejelentésétől számított 3 munkanapon belül a közszolgáltatást elvégezni.

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető vagy korlátozható.

(3) A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve azt az esetet, ha a szennyvíz a külön jogszabályok szerint nem helyezhető el. Ez esetben a közszolgáltató a jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések kezdeményezése mellett megtagadja az elszállítást.

15. § (1) A közszolgáltató a közműpótló létesítményből a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kitermelését és elszállítását kizárólag erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés- és szóródásmentes, bűz- és szaghatást kizáró célgéppel végezheti.

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közműpótló létesítményből történő kitermelése, szállítása és leürítése közben szennyeződött területet azonnal fertőtleníteni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezett szerrel.

(3) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállításra, kezelésére szolgáló szállítóeszköz gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező területen kell végezni, ahonnan az elhasznált víz a külön jogszabály szerint végzett előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. A tisztítás közterületen, felszíni vizekben és ezen vizek mellett 500 méteren belül nem végezhető.

(4) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és szállítására használt eszközök tárolása a közegészségügyi követelményeknek megfelelően kialakított telephelyen végezhető.

(5) A közszolgáltató tevékenységének ellátása során a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult közreműködőt igénybe venni, feltéve, hogy az a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenység egyes feladatainak ellátásához a jogszabályokban megkövetelt műszaki felszereltséggel, szakképzett szakember állománnyal és a jogszabályokban meghatározott hatósági engedéllyel rendelkezik. A közreműködő tevékenységéért a közszolgáltató ugyanúgy felel, mint a saját tevékenységéért.

10. A közszolgáltatás díja

16. § (1) Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet. A közszolgáltatási díj meghatározása az ingatlanon keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége alapján, kéttényezős módon történik. A közszolgáltatási díj alapdíjból és ürítési díjból áll, amelyeknek díjtételeit és azok legmagasabb összegét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület határozza meg legalább 1 éves időtartamra. A Közszolgáltató minden évben egy alkalommal  kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek költségelemzéssel alátámasztott, a Képviselő-testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket, a tényleges, szükséges ráfordításokat, az ésszerű nyereséget is tartalmazó változása függvényében.

(3) A közszolgáltatási díj meghatározása során érvényesítendő elvek:

a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításának egységnyi díját, ha az nem veszélyezteti a külön jogszabályokban foglaltak megvalósulását az adott szolgáltatási évben érvényes csatornahasználati díjjal összehangoltan kell megállapítani;

b) a közszolgáltatási díj ösztönözzön a csatornahálózat fejlesztésére vagy a már kiépített csatornahálózat használatára, továbbá a környezetet terhelő vízfelhasználás mérésére.

(4) A közszolgáltatási díj meghatározása a díj kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírások alapján  általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételekkel történik.

(5) A közszolgáltatási díj meghatározását vagy felülvizsgálatát megelőzően a közszolgáltató részletes díjjavaslatot készít az (1)-(4) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, melyhez köteles költségelemzésen alapuló és a jogszabályoknak megfelelő díjkalkulációt készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazni javasolt közszolgáltatási egységnyi díjtételek alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a közszolgáltatónak a díjjavaslat részeként kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátania.

(6) Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

11. Az egységnyi díjtétel és a közszolgáltatási díj számlázása

17. § (1) Egységnyi díjtétel az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz egységnyi térfogatára vetített közszolgáltatási díj. Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiség kiszámításánál

a) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az ingatlanon fogyasztott és kedvezményekkel csökkentett ivóvíz mennyiséget,

b) vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlan esetén az adott számlázási időszakon belül az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiségben keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetén az a) pontban foglalt mennyiséget meghaladó mennyiség vonatkozásában az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiséget,

c) a vezetékes ivóvízzel el nem látott ingatlan esetén az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiséget

kell alapul venni.

(2) Az ingatlanon elszállításra átvett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségét a közszolgáltató szippantó gépjárművébe beépített szintmérő alapján kell meghatározni.

(3) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe:

a) az a mennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a mennyiség, amelynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta;

c) gazdálkodó szervezetek esetében az ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért technológiai célú vízhasználat, amennyiben biztosított a technológiát elhagyó szennyvizeknek és folyékony hulladékoknak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíztől történő elkülönített gyűjtése;

d) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;

e) a 18. § szerint az év külön meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a;

f) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmű-szolgáltató és az ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az e) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

g) technológiai célú ivóvíz-felhasználással rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén az igazolhatóan technológia célokra fordított ivóvíz felhasználás, amely után nem keletkezik nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz.

(4) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díj összegét a közszolgáltató állapítja meg az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(5) Ha a szippantó gépjármű és a szennyvíztároló ürítésre alkalmas csatlakozási pontja közötti távolság meghaladja a 35 métert, abban az esetben minden lefektetett 10 m cső lefektetéséért a közszolgáltatót az 1. melléklet 2/e) pontjában meghatározott díj is megilleti.

(6) Ha az ingatlan fekvése vagy egyéb műszaki okok miatt a közszolgáltatást a szabványos célgépekkel végrehajtani nem lehet és emiatt a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében segédszivattyú alkalmazása válik szükségessé, a segédszivattyú alkalmazásáért a közszolgáltatót az 1. melléklet 2/f) pontjában meghatározott díj is megilleti.

(7) Lakossági nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében a fizetendő díjat csökkenteni kell a Magyarország mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben „központosított támogatások” igényelhető összegével.

(8) Vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetője – az itt kezelt szennyvíz mennyiségének mértékéig – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

(9) A közszolgáltató rendszeres időszakonként a bekötési vízmérőn és a mellékvízmérőn mért és az ivóvíz-szolgáltató által biztosított ivóvízfogyasztási adatok alapján számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá az e célból kibocsátott számlával felmerülő költségeket érvényesíti.

(10) A közszolgáltató kéthavi gyakorisággal számláz az egyes ingatlantulajdonosok felé. Évi két elszámoló számlát, az elszámolások közötti időszakban a becsült fogyasztásokról négy előlegszámlát bocsát ki minden ingatlantulajdonosnak. Elszámoló számlák kibocsátására egy adott ingatlannál az ott lévő vízmérő állásának leolvasása és a tényleges teljesítések összevetését követően kerül sor.

(11) Az elszámoló számla az azt megelőző két részszámlán becsült és a ténylegesen felhasznált mennyiség különbözetéről készül. Abban az esetben, ha a becsült szennyvíztermelés magasabb volt, mint a tényleges szennyvíztermelés, az ingatlantulajdonos számára visszajár a közszolgáltatási díjtöbblet. Abban az esetben, ha az elszámolás szerint az ingatlantulajdonos ténylegesen több szennyvizet termelt, mint amennyi után a közszolgáltatási díjat megfizette, a többlet fogyasztás után fizetendő különbözetet az elszámoló számla tartalmazza és azt az ingatlantulajdonos elszámoló alapján köteles megfizetni a közszolgáltatónak.

(12) Az elszállított háztartási szennyvíz mennyisége alapján díjfizetésre kötelezett számára a szolgáltatás nyújtását követően – a (14) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – a szállító gépjárműbe beépített szintmérőn leolvasott szennyvízmennyiség után, az ingatlantulajdonos által a helyszínen igazolt munkalap alapján állítja ki a számlát a közszolgáltató. A közszolgáltatás végrehajtásának a megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt történt meghiúsulása esetén a megrendelő köteles s közszolgáltató kiszállásával kapcsolatos költségeket megtéríteni.

(13) Nem állandóan lakott, vagy üdülési célú ingatlanok esetében az ingatlantulajdonos jelezi a közszolgáltatónak az eltérő számlázási címet.

(14) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, és a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Ezért az ingatlantulajdonos – a 10. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy a 10. § (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás keretében fölajánlotta az ingatlantulajdonosnak a szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt, de a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására azért nem került sor, mert az ingatlanról – a rendelkezésre álló ivóvíz-fogyasztási adatok ellenére – nem volt elszállítható nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, vagy egyébként az ingatlantulajdonos a 10. § (1)-(2) és (8) bekezdésekben előírtak ellenére nem tette lehetővé a közszolgáltató számára az ingatlanra való bejutást a közszolgáltatás teljesítése érdekében.

(15) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél (a közszolgáltató megbízottjánál) írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.

(16) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a közszolgáltató visszafizeti, vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

12. A locsolási kedvezmény szabályai

18. § (1) Locsolási kedvezményre jogosult a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

a) az ingatlan a területének legalább 50%-án biológiailag aktív zöldfelülettel rendelkezik, és azon az ingatlantulajdonos a közüzemi víziközműből szolgáltatott ivóvizet locsolás céljára használja,

b) az ingatlantulajdonosnak nincs díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása miatti díjhátraléka;

c) az ingatlantulajdonos a közszolgáltató rendelkezésére bocsátotta az alábbi adatokat:

ca) név, cím, fogyasztási hely, anyja neve, közvetlen elérhetőség, helyrajzi szám, fizetőkódszám,

cb) az ingatlantulajdonos nyilatkozatát a biológiailag aktív zöldfelület a) pontban foglalt hányadának meglétéről.

(2) A locsolási kedvezmény mértéke az ingatlan bekötési vízmérőjén a kedvezményre jogosító időszakban mért vízmennyiség 10%-a. A fizetendő díj összegét a közszolgáltató a locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség alapján és az 1. mellékletben foglalt díjtételek alkalmazásával állapítja meg. A kedvezményre jogosító időszak tartama 6 hónap. A kedvezményes locsolási időszak elszámolásánál a május 1-jétől, vagy a május 1-jét megelőző utolsó leolvasástól 6 hónapra számított időtartamot kell figyelembe venni a teljes ingatlanon a mért vízhasználat után, a 3 leolvasási ciklus alapulvételével megállapított vízhasználat százalékos arányában.

(3) A locsolási kedvezményre vonatkozó igényt a közszolgáltatónál kell bejelenteni a jogosultság fennállására vonatkozó nyilatkozattal együtt.

(4) A jogosultságot a bejelentő az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek teljesítését követő hónap 1. napjától szerzi meg. Az igény elbírálásáról a közszolgáltató a feltételek teljesítését követő 30 napon belül értesíti a bejelentőt.

(5) A jogosultság egyszeri megszerzése után az ingatlanra vonatkozó kedvezmény a 18. § szerinti feltételek fennállásáig az ingatlantulajdonost folyamatosan megilleti.

(6) A jogosultság feltételeinek megszűnéséről az ingatlantulajdonos a megszűnést követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a közszolgáltatót. A feltételek megszűnésének időpontjától kezdődően a locsolási kedvezmény az ingatlantulajdonos külön értesítése nélkül is megszűnik.

(7) A díjkedvezményt a közszolgáltató a jogosultság megszerzését követően, folyamatosan figyelembe veszi. Amennyiben az első kedvezményezett számla nem egyezik meg a számlázási kéthavi ciklus kezdetével, az első egyhavi fogyasztást, és az ennek alapján számítható kedvezményt a közszolgáltató arányosítással állapítja meg.

13. Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.